Napló, 1987. március (Veszprém, 43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-02 / 51. szám
Befejeződött a szovjet szakszervezeti kongresszus A szovjet szakszervezeti kongresszus szombati zárónapján befejeződött a beszámolók feletti vita. A plenáris üléseken az öt nap alatt 57-en, a szekciókban több mint 150-en kaptak szót. Kivétel nélkül mindenki tett bíráló megjegyzéseket a szakszervezeti vezető szervek munkájával, az egész szervezet munkastílusával és munkamódszereivel kapcsolatban. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az új szerkesztésű szervezeti szabályzatot, amely először határozza meg a szakszervezeteknek, mint ,,a szovjet társadalom politikai rendszere és a nép szocialista önigazgatása egyik legfontosabb elemének" szerepét. A küldöttek megválasztották a szovjet szakszervezetek új központi tanácsát és központi revíziós bizottságát. A záróülésen bejelentették, a központi tanács elnöke ismét Sztyepan Salajev lett. Az újra megválasztott elnök 57 éves, tagja az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének, KOMMENTÁR Újabb lépés a megegyezés felé Mihail Gorbacsov szombati bejelentése valóságos szenzációként hatott. A korábbi szovjet álláspont feladása újabb gesztus az Egyesült Államok felé, s így újabb lépés is a megegyezés érdekében. Moszkva ezzel ismét kinyilvánította kompromisszumos készségét, s felkínálta Ronald Reagannek a történelmi áttörés lehetőségét. Mi az új a szovjet javaslatban? Az, hogy a Kreml most hajlandó megbontani azt a csomagtervet, amit Reykjavikban még oszthatatlan egészként terjesztett a Fehér Ház elé. Az európai közepes hatótávolságú fegyverek öt év alatt történő felszámolását a hadászati csapásmérő rendszerek leépítése követte volna, miközben az Egyesült Államok felfüggesztette volna a csillagháborús tervek megvalósítását. Ez az eredeti elképzelés akkor azon bukott meg, hogy Reagan visszarettent a „hadászati védelmi kezdeményezés" leállítása miatti otthoni felzúdulástól. (Persze nem a néptömegek tiltakoztak volna, hanem az SDI-ban érdekelt tőkés monopóliumok.) A Szovjetunió most kiemelte azt a kérdéskört, amelyben két fél álláspontja a legközelebb állt egymáshoz Reykjavikban, s amely rövid távon talán a legközvetlenebb hatással van a világpolitikai légkörre. Tudvalevőleg Európában állnak egymással szemben a két katonai tömb fő erői, itt összpontosul az atomfegyverek jelentős része, s itt van számos célpont is a rakéták számára. Ha Európából kivonnák az 1983-tól telepített Pershing 2-es rakétákat és a manőverező robotrepülőgépeket - no meg a válaszul az NDK-ban és Csehszlovákiában lévő szovjet rendszereket -, ezzel egycsapásra megnőne az egész világ biztonsága, s megnyílna az út a stratégiai fegyverrendszerek felszámolása felé is. Ez pedig Mihail Gorbacsov eredeti elképzeléseinek, az atomfegyverektől mentes ezredfordulónak az esetleges megvalósulását hozná közelebb. Nem véletlen, hogy Max Kampelman, az USA genfi tárgyalóküldöttségének vezetője szerint most már akár fél éven belül is tető alá lehet hozni egy egyezményt. Sam Nunn, az amerikai szenátus hadügyi bizottságának elnöke azonnal a hadászati fegyverek csökkentésének esélyeiről nyilatkozott. Friedhelm Ost, az NSZK kormányszóvivője pedig kiemelte, hogy a Szovjetunió feladta a „mindent vagy semmit" elvet. Nagy kérdés még, hogy az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségesei miként reagálnak majd a szovjet ajánlatra. Korábban több NATO-politikus fenntartásait hangsúlyozta hivatkozva a hagyományos fegyverek terén állítólag a Varsói Szerződés felé billenő egyensúlyra. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének budapesti felhívása óta azonban már jóval nehezebb e mögé a látszatérv mögé bújni, mint korábban, hiszen a szocialista országok készek a hagyományos fegyverzetekről is tárgyalásokat kezdeni. Első pillantásra látszik, hogy a Szovjetunió ismét óriási jelentőségű kezdeményezést tett. A labda újból az amerikai térfélen van (úgy is fogalmazhatnánk, hogy az amerikai térfélen maradt), a világ választ vár. Gyors, konstruktív, őszinte választ - mindannyiunk érdekében. H. G. 2 - NAPLÓ - 1987. március 2., hétfő A lakosság, a közrend és a közlekedés szolgálatában Önkéntes rendőri tanácskozás Veszprémben A hagyományos önkéntesrendőri tanácskozások megkezdődtek. Elsőnek szombaton, a veszprémi rendőrkapitányság területéről jöttek össze az önkéntesek. A megrendezett megyeszékhelyen tanácskozáson Császár István rendőr alezredes, a kapitányság vezetője köszöntötte a megjelenteket, a területen illetékes párt- és tanácsi vezetőket, közöttük dr. Szekeres Imrét, a megyei pártok tagját, a városi tanács elnökhelyettesét. Gazda Ferenc rendőr őrnagy, a veszprémi kapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályvezetője számolt be a múlt évi munkáról. Több év tapasztalata és a tavalyi tevékenység egyértelműen bizonyítja: az önkéntes rendőrök képesek feladataik elvégzésére. A korábbiakhoz képest nehezebb körülmények között is megfeleltek az elvárásoknak. Sikerült fenntartani a területen a közrendet, a közbiztonságot. Súlyos, a köznyugalmat jelentősen zavaró bűncselekmény nem fordult elő. Az önkéntes rendőrök 18 970 esetben teljesítettek szolgálatot, ez több az előző évinél. A nyári szezonban, hétvégeken 8-10 órát is szolgálatban töltöttek, elsősorban a közlekedési alosztály irányítása alatt, önálló szolgálatuk eredménye, hogy 13 gyanúsítottat elfogtak, 11 személyt előállítottak, kettőt bűncselekmény elkövetésekor tetten értek. Az általuk végzett, önként vállalt társadalmi munkát minden évben elismerik. A belügyminiszter 90 önkéntes rendőrt kitüntetett, a megyei rendőr-főkapitány pedig tizenegyet megjutalmazott. Az utóbbi időben sokat foglalkoztak a létszámfejlesztéssel, mivel az állomány tagjainak jelentős része az idősebb korosztályhoz tartozik. Ma 77 csoportban 638 önkéntes rendőr tevékenykedik eredményesen a veszprémi kapitányság területén. A továbbiakban szólt Gazda Ferenc az idei tennivalókról. Fokozzák az önkéntes rendőrök oktatását, felkészítését, hogy még jobban megfeleljenek az elvárásoknak. Erőteljesebben támaszkodnak rájuk a bűnözés, a közlekedési bűncselekmények megelőzésében, felderítésében, a bűnözők elfogásában. Feladatuk a közrend, a közbiztonság, a balesetmentes közlekedés fokozott biztosítása, a lakosság szolgálata, nyugalmának folyamatos védelme. A veszprémi tanácskozáson a hozzászólók ismertették önkéntes rendőri munkájukat, eközben szerzett tapasztalataikat. Köszöntötte az önkéntes rendőröket a pártszervek nevében és a tanácsi dr. Szűcs László, a Veszprém városi pártbizottság titkára és köszönetet mondott az áldozatos, eredményes tevékenységükért. Felszólalt a veszprémi tanácskozáson Farkas József rendőr ezredes, megyei főkapitány-helyettes. Utalt arra a nagyon fontos és jelentős munkára, amit az önkéntes rendőrök végeznek szabadidejükben. A hivatásos rendőri állomány támaszkodik rájuk és velük oldja meg a feladatát. Mindezért köszönet illeti az önkéntes rendőröket, de a feleségeiket is, akik biztosítják számukra a szolgálat felelősségteljes ellátását. A szombati tanácskozáson elismerést, kitüntetést nyújtottak át a legjobbaknak, azoknak, akik hosszú évek óta teljesítenek önkéntes rendőri szolgálatot. Felavatták a székesfehérvári postai feldolgozó üzemet Szombaton Székesfehérvárott ünnepélyesen üzembe helyezték a Magyar Posta küldeményfeldolgozó hálózatának egyik legnagyobb üzemét. Az új egység az úgynevezett gócosítási program keretében valósult meg, s várhatóan 1989-re elkészül a budapesti Hírlapfeldolgozó üzem is. Az ünnepségen jelen volt Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke is. Dr. Kertész Pál, a Posta elnökhelyettese .Magyar köszöntő beszédében elmondta, hogy a 16 ezer négyzetméter alapterületű, 61 ezer légköbméterű, 450 millió forintos költséggel felépített üzem Fejér, Veszprém és Somogy megye 359 postahivatalának hírlap és postaanyag ellátását biztosítja, 635 ezer embert szolgál ki. Továbbítja a leveleiket, csomagjaikat, az általuk küldött, nekik címzett újságokat, folyóiratokat, pénzküldeményeket. Az impozáns, városképhez illő, szép épületben mikroszámítógépek gyorsítják a postások munkáját, ahol az anyagmozgatás 80 százalékát, az egyéb munkák 60 százalékát gépesítették. A postaszolgáltatás színvonalát növeli, hogy a szovjet gyártmányú berendezések naponta 200-250 ezer levelet, 3-4 ezer csomagot, 100-120 ezer színes lapot dolgoznak fel, osztályoznak. Ezeket 70 irányba továbbítják, 36 úgynevezett jegyzékelő járattal, 14 helyi járattal és 13 mozgópostával. A közel 300 millió forintos napi pénzforgalmat március 16-tól bonyolítják, munkát a számítógépekre alapozott, videó hangosbeszélőkkel kamerákkal, összekapcsolt termelésirányítási rendszer is segíti. Az üzem kiszolgálási területén valósul meg először az úgynevezett zárt pénzforgalmú rendszer, ezzel a székesfehérvári intézmények készpénzellátását közvetlenül oldják meg úgy, hogy az igénybevevők telephelyére szállítják a pénzt. Dr. Kertész Pál beszédében kiemelte, hogy az új üzem átadásával számottevően javultak a postai dolgozók munka- és életkörülményei. Öltözőt, fürdőt, büfét, éttermet használhatnak és ezernégyszáz ember egészségügyi ellátására alkalmas rendelő is helyet kapott az épületben. Ezt követően Cser János, Posta Feldolgozó üzem vezetője az itt dolgozó postások nevében is megköszönte a beruházók színvonalas munkáját, majd a meghívott vendégek megtekintették az egyes üzemrészlegeket. Hermann Ferenc, a Budapest Vidéki Postaigazgatóság osztályvezető-helyettese a Napló kérdésére elmondta, hogy az üzem átadásával Veszprém megyében is javul a postaszolgáltatás színvonala: rövidebb lesz a levélpostai küldemények átfutási ideje, időben megkapják az igényelt lapokat a postahivatalok. Megkezdődtek a szövetkezeti küldöttgyűlések (Folytatás az 1. oldalról) második félévben megkezdődnek a húsz éve várt áruház beruházási munkálatai, tájba illő, új büfé épül a várnál. Nagyobb hangsúlyt kap a vásárlóerő-árualap, egyensúlyának megteremtése, a szolgáltatások bővítése, a munka minősége, színvonala, a dalmi tulajdon védelme. társamint Balogh Mihály hozzászólásában elmondta, javítani kell az eszközhatékonysági, jövedelmezőségi mutatót a vagyonarányos nyereséget. Azzal együtt ugyanis, hogy a szövetkezet a stabilizáció után előbbre lépett, eredményszintje 2,7, ami kevesebb a megyei átlagnál (3,47). Zirc és Vidéke Áfész Töretlen fejlődés - Saját gazdálkodásból eredő hibák 1986-ban sem jelentkeztek - mondta az igazgatóság beszámolójában Pell Rudolf, a Zirc és Vidéke Áfész elnöke tegnap délelőtt Zircen, a városi tanács nagytermében. Hogy az igazgatóság immár 33 éve folyamatosan, gondos gazda módjára irányítja szövetkezet sorsát, arra nem csak a 27-szer elnyert kiváló cím a bizonyság. A küldöttgyűlésre 23 részközgyűlés után került sor, ahol megjelent az 5500 fős tagság több mint fele. Őket 138 küdött képviselte tegnap, s az igazgatóság, felügyelő és nőbizottság beszámolója után tizennégyen kértek szót. Gondolatgazdag, szépen formált megjegyzéseikből látszott, a párbeszéd mindennapos gyakorlat. Ezért is nő folyamatosan az áfész taglétszáma (noha a településeken csökken a lélekszám), erősödik a tagsági kötődés. Az árbevétel növekedése Zircen az országos átlag szerinti. A megyében vannak ennél jobbak is, tehát - mondta az elnök - meg kell keresni a tartalékokat. Ugyanilyen tartalék még a kereskedők figyelme, udvarias magatartása, ami nagyban javíthatja a vásárlók közérzetét. Ez lehet az plusz, ami még a közismerten a igényes üzlethálózatban kiaknázható.A szövetkezet 1986. évi nyeresége 31,5 millió forint, ami 11,7 százalékkal több az előző évinél. Egyenletes tehát a fejlődés üteme, tovább javult a hatékonyság. A tervezett nyereség 1987-re 33 millió forint. Ezt elérni csak még rugalmasabb alkalmazkodással lehet, viszont az elvonások mértéke is tovább növekszik. A tervek ezért szinten tartást, költségből fedezhető fenntartást és korszerűsítést tartalmaznak, az egyetlen beruházás egy bolt Olaszfalun. Folytatódtak az ipari szövetkezeti mérlegzárak (Folytatás az 1. oldalról) talánul végrehajtani azt, amire az év elején vállalkozott. Teljesítménye - a szövetkezet eredménye - az elmúlt évihez viszonyítva hat százalékot romlott, emiatt kevesebb jut fejlesztésre, anyagi ösztönzésre. A beszámoló mégis úgy fogalmazott, hogy „még soha nem dolgoztunk ennyit, soha előtte egyetlen év nem emésztett fel ennyi energiát, mint az elmúlt év.” A vezetőség e sok szempontból tanulságos esztendő eseményeinek ismeretében, az okokat elemezve, a tapasztalatokat hasznosítva állította össze a szövetkezet idei operatív tervét. Eszerint 1987-ben a Devecseri Vegyesipari Szövetkezet tervezett nyeresége 7,3 millió forint, 51 millió forintos árbevétel és 250 fő létszám mellett. Az egy főre jutó tervezett keresetszínvonal 56 746 forint, ami 5,5 százalékos növekedést jelent. Mind a létszám, mind a keresetek növelését elsősorban az exportra dolgozó konfekcióüzemben kívánják elérni. A kitűzött célok elérése érdekében a szövetkezetben tovább kívánják fejleszteni a közvetlen érdekeltséget, növelni szándékoznak exportjukat, az építés-szerelés területén pedig továbbra elsősorban a szabadáras felis újítási munkákra vállalkoznak. - Szövetkezetünk anyagi tartalékai dásunkat, kimerültek, fennmaratovábbfejlődésünket csakis a saját, jól szervezett és eredményes munkánk biztosíthatja - összegezte a mérlegadatok tanulságait a szövetkezet elnöke. Budatava Ipari Szövetkezet is legjobbak között Az utóbbi években dinamikusan fejlődő Budatava Ipari Szövetkezet a KISZÖV-elnökség múlt havi értékelése szerint megyénkben a legjobbak között van. A tavalyi év is jól sikerült — derült ki szombati, Balatonalmádiban megtartott mérlegzáró közgyűlésükön Szántó Lőrinc elnök beszámolójából. A közgyűlésen megjelent Hörömpöly László, a KISZÖV elnöke. - Az 1986. évi gazdálkodásunk eredményei összességében megfelelnek kitűzött céljainknak - állapította meg az elnöki beszámoló -, sőt, minden tekintetben meghaladják az előirányzatokat. A legfontosabb cél a szövetkezet gazdasági stabilizálása, fejlődési ütemének meggyorsítása volt. Nagy súlyt helyeztek a létszám és a termelés növelésére, a lakosság szolgáltatási igényeinek széles körű kielégítésére. A Budatava munkáját 1986-ban is a vállalkozáspolitika erősödése és a kezdeményező készség fokozódása jellemezte. Ennek eredményeként az előző évhez képest 28,6 százalékkal nőtt az árbevétel, s meghaladta a 85,8 millió forintot. Azanyagmentes termelési érték több mint tízmillió forinttal, 25,7 százalékkal nőtt. A szövetkezet össznyeresége 27,1 százalékkal nőtt, s meghaladta a 7,2 millió forintot. Ez a nyereség a kötelezettségek rendezése után 346 ezer forint felosztható részesedési alap képzésére adott lehetőséget. Sikerült megállítani a létszám-lemorzsolódást, sőt, 8,6 százalékos növekedés eredményeként ismét kétszáz fölé emelni a dolgozói létszámot. Javult az egy főre jutó nyereség, az éves átlagkereset pedig 57 085-ről 58 877 forintra nőtt. A főbb mutatók a tervhez képest is 20-25 százalékos javulást tükröznek. E számadatok igazolják, hogy a szövetkezet megtalálta helyét a gazdasági környezetben, jól élt az új vállalkozási formák és a szabályozórendszer adta lehetőségekkel. Az elnök részletesen is értékelte az egyes részlegek munkáját, kiemelve, hogy 1986- ban az átalányelszámolásos egységek fejlődése volt a legdinamikusabb. E részlegek szervezésére és menedzselésére nagy gondot fordított a szövetkezet vezetősége, mivel jól kiegészítik az alaptevékenységeket, s fontos népgazdasági és lakossági igényeket elégítenek ki. Jelentős esemény, hogy 1986- ban olyan új tevékenységekbe fogott, amelyek hamarosan látványos módon előrevihetik a gazdálkodást, javíthatják jövedelemtermelő A Székesfehérvárott képességét. zott menedzserirodájuk létreha1990- ig szóló programtervet dolgozott ki. Ennek keretében festékszárító berendezések és zsugorfóliázó berendezések gyártására, üzembehelyezésére, a későbbiekben szervizelésére kívánnak vállalkozni, s tervezik az e berendezésekhez szükséges hősugárzók gyártását is. Mindkét termék prototípusának beüzemelése megkezdődik most márciusban. Teljesen újszerű, hogy ezen termékek kutatás-fejlesztésével a szövetkezet saját szakemberállománya foglalkozik. A Budatava Ipari Szövetkezet 1987. évi terve is megalapozottan ambiciózus. Az árbevétel 18, a nyereség 38, a létszám 11,4 százalékos növekedésével számolnak, s háromszázalékos keresetfejlesztést irányoztak elő, ami azt jelenti, hogy a fejenkénti éves átlagkereset hatvanezer forint fölé nőhet. A közgyűlésen a meghívott szervek, testületek képviseletében Horváth György, a balatonalmádi nagyközségi pártbizottság titkára szólalt fel. Beszédében elsősorban azt a jelentős szerepet méltatta, amit a szövetkezet a városiasodó nagyközség arculatának formálásában, a lakossági szolgáltatások ellátásában játszik. Balatonfüredi Építőipari Kisszövetkezet •z önállóság eredményei, tartalékai Sikeres évet mondhat magáénak a kétéves fennállásra visszatekintő Balatonfüredi Építőipari Kisszövetkezet. Szombaton a füredi TESZOV-üdülőben tartott számvetésükön kitűnt, hogy 43,6 millió forint árbevétellel mintegy tízmillió forint nyereséget ért el a százfős kollektíva. A közgyűlésen részt vett Karli Antal, a városi pártbizottság első titkára, dr. Ádám István, a városi tanács elnöke és Hörömpöly László, a KISZÖV megyei elnöke. Ther Antal elnök terjesztette elő a vezetőség beszámolóját a múlt év gazdálkodásának tapasztalatairól. Szolgáltató házat építettek - s építik tovább idén is - Balatonfüreden, felújították a tihanyi tájházat, földrengéskárok miatti helyreállítást végeztek a balatonkenesei Sirály Szövetkezetnél, üdülő felújításán dolgoztak. A kisszövetkezeten belül leghatékonyabban a műpadlózók dolgoztak, legkevésbé eredményesen az asztalosok munkája alakult. A műpadló burkolók a kisszövetkezeti forma előnyeit kihasználva rugalmasan teljesítették a megbízásokat, gyakran dolgoztak szombaton, vasárnap is. A gazdálkodás tartalékairól szólva az elnök megemlítette a költségcsökkentés követelményét, a szövetkezeti tulajdon védelmének fontosságát. Tavaly kevesebb baleset fordult elő náluk mint korábban. Ennek kapcsán utalt az alkoholfogyasztás munkahelyi visszaszorítására, amelynek érdekében több alkalommal tartanak idén is alkoholszondás ellenőrzéseket a munkaterületeken. A kisszövetkezet idei tervei között 48 millió forint árbevétel és 11 milliós nyereség elérése szerepel. Néhány fővel a létszámot is szeretnék bővíteni. A beszámolót követően Borlay Pálné főkönyvelő ismertette a pénzügyi zárómérleget, majd a felügyelő bizottság beszámolóját terjesztette elő annak elnöke, Hamza Imre. Elismeréssel értékelte a kisszövetkezet munkáját a gyűlésen felszólaló Karli Antal. Gazdasági eredményeik jól bizonyítják, helyes volt önállósodási törekvésük. Beszédében a jövedelmezőség fokozására, a költségek csökkentésére hívta fel a tagság figyelmét, s kérte jövőbeni közreműködésüket a város fejlesztési feladatainak megoldásában.