Napló, 1988. június (Veszprém, 44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

Külügyminiszteri megbeszélések A szovjet-amerikai csúcstalálkozó keretében kedden ismét megbeszélést folytatott egymással Eduard Sevardnadze szovjet és George Scultz amerikai külügyminiszter. A diplomaták mélyre­hatóan áttekintették a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti kapcsolatok témakörét, s megkülönböztetett figyelmet szen­teltek a hadászati támadófegyverzet, illetve az ABM-szerződés kérdéseinek, valamint a regionális problémáknak. 2 - NAPLÓ - 1988. június 1., szerda Újabb csúcstár­gyalás a Kremlben A moszkvai Kremlben, az SZKP­­KB főtitkárának a szov­jet kormány épületében lévő dolgozószobájában kezdődött meg kedden délelőtt, moszkvai idő szerint 10 óraikor Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan harmadik találkozója. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan előző skét megbeszélé­sén 171 percet tárgyalt egy­mással, a vasárnapi négy­­szemközti találkozó 71 percig tartott, míg a hétfői tárgya­lás - amelyen a tárgyalókül­döttségek tagjai is­­részt vet­tek — csaknem­­100 percig. A kedd délelőtti találkozó utá­n Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és­­Ronald Reagan amerikai elnök sétát tett a Kreml területén és a Vörös téren. A kimerítő tár­gyalást követő kikapcsolódást az amerikai elnök indítvá­nyozta, a szovjet főtitkár pe­dig készségesen vállalta az alkalmi idegenvezető szere­pét. A séta a Kreml csodálatos te­mpl­ormainál kezdődött, majd a Kreml nagyórája alatti ka­pun a két államférfi kisétált a Vörös térre, amelyet ebből az alkalomból nem zártak le, így az elnöknek lehetősége nyílt arra, hogy közelebbről is isme­retséget kössön a moszkvaiak­kal, akik melegen üdvözölték őt. Az amerikai államfő és a Vörös téren tartózkodó embe­rek között kötetlen beszélgetés alakult ki, amelynek fő témá­ja a béke megőrzésének fon­tossága volt. Reagan annyira belefeled­kezett a moszkvaiakkal folyta­tott eszmecserébe, hogy a szovjet—amerikai kétoldalú do­kumentumok aláírása emiatt 20 perccel később kezdődött a tervezettnél. * Szovjet—amerikai dokumen­tumokat írt alá kedden dél­előtt Eduard Sevardnadze szovjet és George Scultz ame­rikai külügyminiszter. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára és Ronald Reagan ameri­kai elnök a keddi, harmadik találkozó után, ugyancsak megjelent az ünnepélyes ese­ményen a Kreml nagy palotá­jának Vörös-szalonjában. Je­len voltak más hivatalos sze­mélyiségeik is, többek­­között Andrej Gromiko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Sevardnadze és Schultz első­ként aláírta azt a jegyzőköny­vet, amely rögzíti a megálla­podást, hogy közös kísérlettel próbálják a k­i, valóban ponto­san ellenőrizhető-e az 1974- es, a föld alatti nukleáris­­kí­sérleteket korlátozó szerződés tiszteletben tartása. A két kül­ügyminiszter kézjegyével látta el azt a szovjet—amerikai meg­állapodást is, amely az inter­kontinentális ballisztikus raké­ták és a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakéták indítására vonatkozó előzetes értesítést írja elő. Ezután Vaszilij Zaharov, a Szovjetunió kulturális miniszte­re és Charles Wick, az ame­rikai kormány tájékoztatási hi­­va­talá­nak igazgatója foglalta el a két külügyminiszter helyét, s kétoldalú megállapodást írt alá a kulturális együttműködés és csere 1989—1991-es évekre vonatkozó programjáról. * A szovjet—amerikai gazdasá­gi együttműködés fejlesztését sürgette­­Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára újságírók kérdéseire válaszolva kedden Moszkvában azt követően, hogy a Kreml Vörös-termében több dokumentumot írtak alá a két ország képviselői. Mihail Gorbacsov elmondta: az amerikai elnökkel kedd délelőtt beható eszmecserét folytattak a kétoldalú­­kereske­delmi - g­a­zdaság­i ka­pcsolatok állásáról. A szovjet pártfőtitkár kifejtette: már régen bebizo­nyosodott, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok gaz­dasági­­téren független egy­mástól. Ennek ellenére a két országnak a szovjet és az amerikai nép, valamint az egész világ érdekeinek meg­felelően, együtt kell működnie. A fejlett gazdasági­­kapcsola­tok, következésképpen a na­gyobb mérvű gazdasági füg­gőség mintegy előrevetíti a po­litikai kapcsolatok alakulását is - hangsúlyozta Gorbacsov. Az elnökkel folytatott keddi megbeszélését nagyon tartal­masnak minősítette a főtitkár, hozzáfűzve: Reagan egyetér­tett azzal, hogy a gazdasági együttműködést javítani kell.­­Az Egyesült Államok a Szovjetunió tőkés kereskedelmi partnerei között a 7.­­helyen áll. A két ország árucsere­­forgalma tavaly nem érte el az egym­ill­iárd dollárt.) Gorba­csov végezetül elmondta, hogy szovjet állampolgárok leveleit adta át Reagannak. Ezek az írások remélhetőleg érdekesek lesznek az elnök számára - jelentette ki. A szovjet értelmiség képvi­selőivel találkozott Ronald Rea­gan kedden Moszkvában. Az elnök a déli órákban ér­kezett meg a Szovjet írószö­vetség székházához. A XVIII. század végén készült épület­ben Vlagyimir Karpov, a szö­vetség vezetőségének első tit­kára üdvözölte az amerikai el­nököt. A Szovjet Írószövetség mintegy 10 ezer irodalmárt tö­mörít,­­és 1934-be­n Makszim Gorkij javaslatára alapították. Reagant üdvözölve, Vlagyi­mir Karpov kijelentette: a szov­jet írók, képzőművészek, szín­házi rendezőik, színészek, öröm­mel találkoznak az amerikai elnökkel, és szívesen elbeszél­getnek vele. A szovjet értelmi­ség nagy érdeklődéssel követi a szovjet-amerikai csúcstalál­kozó eseményeit, és olyan be­nyomás alakult ki benne, hogy a két ország vezetői között nemcsak hivatalos, hanem ki­váló emberi kapcsolatok is kialakultak. Ez elősegíti azt, hogy erősödjék a bizalom a két nagyhatalom között, s ez­által mm­eg lehessen oldani ko­runk legégetőbb problémáit — hangoztatta a szovjet írószö­vetségi vezető. Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke, kedd délután ellátogatott a Lomonoszov ne­vét viselő Moszkvai Állami Egyetemre, amelynek az ötve­nes években Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is hall­gatója volt. Az intézmény köz­ponti előadótermébe belépő elnököt az egyetem tanárainak és diákjainak tapsvihara kö­szöntötte. Nancy Reagan, az amerikai elnök felesége, kedden Le­ni­nghrád nevezetességeivel is­merkedett Ligyija Gromiko, Andrej Gromiko szovjet állam­fő feleségének kíséretében. Az amerikai elnök felesége a délutáni órákban visszaér­kezett Moszkvá­ba. Kemény kritikai hang a JKSZ országos értekezletén A JKSZ Belgrád­ban tanács­kozó országos­­konferenciája kedd reggel három munkacso­portban folytatta a vitát az or­szágban végre­hajtandó gazda­ságii reformról, a politikai in­tézményrendszer korszerűsí­téséről és a párt megújításá­ról. Hétfőn az éjjel 11 óráig tartó vitában, közel 200 küldött szólalt fel. Az üléseiket az éles bíráló hangnem és helyenkén­ti önbírálat jellemezte. Szá­mos delegátus javasolta a rendkívüli pártkongresszus ösz­­sze­hívá­sát. Miután száznál többen je­lentkeztek felszólalásra, egy­­egy felszólalás idejét először 10, majd később 5 percre kor­látozták. Igen kemény kritikai hangot ütöttek meg a szerbiai küldöt­tek. A jelen helyzetért, a vál­ságért - állapította meg pél­dául a belgrádi Boriszlav Kuz­­manovics - a legmagasabb szintű vezetést terheli a leg­nagyobb felelősség. A fővá­ros vozsdovaci kerületének kommunistái a rendkívüli párt­­kongresszus összehívását köve­telik. A válságért nemcsak a JKSZ Központi Bizottsága a felelős - mondotta a zágrábi Dragutin Dimitrovics -, a re­formok elhúzódásáért elsősor­ban a jugoszláv parlamentet és a szövetségi kormányt kell felelősségre vonni. A párt a hibás azért, hogy mindent ma­gára vállal. ,,A rendkívüli párt­­kongresszus összehívása mel­lett vagyok, de utána nyom­ban új parlamenti választáso­kat kell tartani és új kormányt kell választani" — jelentette ki Milos Alekszics horvátországi delegátus. A vitában a szerbiai küldöt­tek a problémákat élesen ve­tették fel, változást akarnak — mutatott rá a maribori Av­­guszt Majerics. Valaha tap­soltunk a vezetőknek, most pe­dig lemondásukat követeljük, mert a válság nem engedi meg azt, hogy tapsoljunk. A Banja Luka-i Nebojsa Radmanovics leszögezte, hogy a válságból való kilábalás alapvető feltételének a párt­­egység megteremtését, a szo­cialista demokrácia kiszélesí­tését és a káderpolitika meg­újítását tartja. Nem szabad megengedni, hogy a JKSZ ezután is a köz­­társasági és a tartományi párt­vezetőségek szövetsége legyen. A JKSZ-­nek az összes jugoszláv kommunista pártjának kell lennie, amely az egész or­szágban képes a munkásosz­tály érdekeit képviselve tevé­kenykedni - húzta alá Andjel­­ko Kovacsevics, a KB tagja. Kifejtette véleményét, hogy a vezetők egyéves mandátumá­nak bevezetése nem vált be, csökkentette az egyéni felelős­séget, és megnyitotta a dekol­­lektív opportunizmus erősödé­sének folyamatát.” Vinko Zgajner szlovéniai kül­dött a párton belüli vitákat érintve a nagyobb tolerancia mellett szállt síkra. A változá­sokra csak az képes, aki meg­hallgatja és elviseli a másként gondolkodók nézeteit - je­gyezte meg -, megengedhe­tetlen az, hogy a konzervatív többség túlharsogja a haladó kisebbséget. Számos küldött érintette a nemzeti-nemzet­iségi problé­mákat, s hangoztatta, hogy azokat csak osztályalapon le­het és kell megoldani. Vaszil Tuporkovszki, a KB Elnökségének tagja kifejtette, véleménye szerint a párt jelen­legi vezető szerveit nagy fele­lősség terheli a válságért. A KB Elnökség felelős azért, hogy nem akadályozta meg a Kom­munista Szövetség föderalizá­­lását, és eltűrte - főként Ko­­szovón - a nacionalizmus erő­södését. Követelte, hogy ,,a forradalmi mércék alapján” vizsgálják ki és értékeljék a KB Elnökség minden tagjának tevékenységét. A megyei párt-vk napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) hogy a meglévő fórumokon ke­resztül is biztosítani kell a fon­tos társadalmi, politikai kér­dések megvitatását, nyilvános­ságra kerülését. Ezért támogat­ható az SZMT-nek az a törek­vése, hogy saját helyzetét ál­landó belső önvizsgálattal igyekszik tisztázni, összegyűjt­ve az alulról és felülről érke­ző véleményeket, szintetizálva azokat. A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára arról szólt, hogy a szakszervezetek­kel szemben, éppen akkor erő­södött fel a kritika, amikor hagyományos funkciójuk be­töltésére egyre nagyobb szük­ség van. Sajnos, a sok helyütt tapasztalható formalizmus el­fedi munkájuk lényegét. Az el­sősorban iiiszttázandó kérdések közé tartozik: részese vagy sem a szakszervezet a hatalomnak? Mint mondotta: közvetetten le­gyen részese, úgy, hogy a ha­talom számolni kényszerüljön vele, ezáltal a hatalmat befo­lyásolni tudja. A szakszervezet g­a­zda­s­ági é­rdekiké­p­visel­e­te­t je­­­lent, ami a munkahelyen rea­lizálódik — ennek kell teret adnni. A következő kérdés: milyen elvek alapján szerveződik a szakszervezet? Egyre inkább a szakmai alapon történő szer­veződés igénye erősödik. Ha ez érvényesül, akkor a szövet­ségi jelleg törvényszerű, a va­lóságban i­s létezik, s követ­kezménye az aluliról építkezés. A társadalom az elmúlt évek­ben többször jelezte: elége­detlen a szakszervezetek mű­ködésével, ezért vizsgálni kell az irányítás, a partnerség kér­dését is. Összegezve: nagyon fontos, hogy ezek a kérdések itt a megyében is megjelen­nek, ezért az SZMT továbbra is keresse helyét, szerepét, a megújulás lehetőségét. Második napirendi pontként került a megyei párt-végrehaj­tóbizottság elé a megyei tár­sadalomtudományi kutatások helyzetéről szóló jelentés. Eb­ben Pinkavölgyi Attila, a párt­­bizottság propaganda- és mű­velődési osztályának vezetője arról tájékoztatta a testület tagjait, hogy bár nincs a me­gyében országosan kiemelkedő jelentőségű társadalomtudo­mányi kutatóbázis, ilyen termé­szetű kutatások folynak a VVE két tanszékén, a veszprémi székhelyű OOK-ban, a megyei múzeumi igazgatóság intézmé­nyeiben, a megyei pártbizott­ság oktatási igazgatós­ágán, a megyei pedagógiai intézetben, levéltárban, könyvtárban, mű­velődési központban. A nem­zetközi szakmai közvélemény figyelmét is felkeltő tudomá­nyos eredmények születtek a történelmi, régészeti, néprajzi és pedagógiai kutatások nyo­mán, hazai érdeklődés kíséri a politikatudományi és szerve­­zéstani kutatásokat. Az ered­mények főként szakmai publi­kációkban, tanulmányokban, taneszközökben, kiállításon tör­ténő megjelenésben hasznosul­tak. A megyében folyó társada­lomtudományi kutatások sajá­tossága, hogy egyrészt szoro­san kapcsolódnak a természet­tudományi és műszaki kutatá­sokhoz, másrészt kötődnek me­gyénk történelméhez és nép­rajzához, valamint a tudomá­nyos ismeretek terjesztéséhez, a nyelvek oktatásához. Ebből következik a kutatások és gya­korlat közvetlen kapcsolata, az ismeretközlő szerep és az al­kalmazási jelleg túlsúlya, az elméleti megalapozás háttérbe szorulása. Ennek hiánya pedig gyengíti a társadalomtudomá­nyi kutatások ideológiai funk­ciójának érvényesülését. Csökkenti a társadalomtudo­mányi kutatások eredményei­nek használhatóságát, hogy a részt vevő szellemi erők szét­aprózottan dolgoznak, gyenge, vagy teljesen hiányzik a kuta­tóhelyek közötti együttműkö­dés. Az erősen tagolt szellemi kapacitások pedig külön-­külön elégtelenek ahhoz, hogy fele­lősséggel vizsgálják a társada­lom és a gazdaság fejlődésé­nek aktuális kérdéseit. Ennek következtében megyénk kuta­tóinak bekapcsolódása a ki­emelt kutatási feladatok meg­oldásába, valamint részesedé­sük a központi kutatástámoga­tás forrásaiból igen kis mérté­kű. Mindez gátolja a korsze­rűbb és ösztönzőbb fe­ladat- és eredményfinanszírozási for­mák, a csoportmunka, a több sza­kterületet érintő, összehan­golt kutatás elterjedését. Végezetül arról szólt a je­lentés, hogy a megye társa­dalomtudományi kutatóinak szakmai közéleti tevékenysé­gét döntően a VEAB szak- és munkabizottságai fogják ösz­­sze. Politikai-közéleti szerep­­vállalásuk értékes, de egyé­nenként igen eltérő mértékű. A VEAB rendezvényeivel, kiad­ványaival eddig is segítette a társadalomtudományok művelő­it, de azzal, hogy e kutatá­sok 1987-től egységes akadé­miai felügyelet alá kerültek, a jövőben jelentősen nagyobb feladatot és felelősséget kell vállalnia e tudományterülete­ken dolgozók munkájának koordinálásában. A jelenlegi helyzet létrejöt­tének az a magyarázata — hangoztatták a téma vitájá­ban felszólalók —, hogy hosz­­szú időn keresztül nem kutat­tuk a társadalmi folyamatokat, hanem csak értelmeztük. Eh­hez az igényhez idomult hozzá a kutatók felkészültsége, mun­kamódszereik. Az utóbbi időkig nem találtuk meg azt az in­tézményt sem, amelyik össze­hangolta volna a megyei ku­tatók munkáját. Bizonyos pró­bálkozások voltak ugyan, ezek egy-egy aktuálissá váló kiadvány elkészítéséhez kö­tődtek. A felszólalók többsége azt az igényt fogalmazta meg, hogy a politika irányítói, a vezető testületek az eddiginél sokkal jobban igényeljék dön­téseik előtt a társadalomtudo­mányok kutatóinak jelzéseit, tudományos megalapozottsá­gú véleményét. A helyi politi­ka jelentősége növekszik, a társadalomtudományi kutatá­sok információkat szállíthat­nak e felelősségteljes tevé­kenységhez. Végezetül a végrehajtó bi­zottság úgy határozott, hogy a politikai döntések tudomá­nyos megalapozását előkészí­tendő, társadalomtudományi kutatóbázist hoz létre a me­gyei pártbizottság irányításá­val. Ennek feltételei jórészt ma is adottak, vagy a közeli jö­vőben megteremthetők, így 1989-ben egy konkrét kutatás, téma indítása is elképzelhető. A megyei kutatóbázis tevé­kenységét országos kutatási té­mákhoz, kutatási körökhöz cél­szerű kapcsolni. A végrehajtó bizottság végül egyéb ügyeket tárgyalt. Egye­bek között tájékoztatáspoli­tikai nívódíjat alapított azok­nak az újságíróknak elismeré­sére, akik kiemelkedő színvo­nalon foglalkoznak a lakosság tájékoztatásával. A díjat szak­értői bizottság és az olvasók véleményének figyelembevé­telével minden évben a ma­gyar sajtó napján a megyei párt-végrehajtó bizottság ado­mányozza. Vezetőket zártak ki az SZKP-ból Magas beosztású volt párt­­vezetőket zártak ki az SZKP- ból az Azerbajdzsáni Kommu­nista Párt kedden Bakuban befejeződött központi bizottsá­gi ülésén. A KB-ülésen megállapítot­ták, hogy Borisz Kevorkov, a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület volt első titkára súlyos politikai hibákat követett el a területi pártszervezet irányítá­sában, és ezek a pártszervezet vezető szerepének elvesztésé­hez vezettek. A februárban és márciusban kiéleződött nemze­tiségi ellentétek nyomán lezaj­lott véres zavargásokért sze­mélyes felelősség terheli Bo­risz Kevorkovot. A Központi Bizottság ugyan­csak kizárta a szovjet párt soraiból D. Muszlim­ Zadét, a Baku melletti Szumgajt városi pártbizottságának volt első tit­kárát is, mert mulasztása mi­att a városban tragikus ese­mények zajlottak le. Február második felében az Azerbajdzsáni SZSZK-hoz tar­tozó, háromnegyed részben örmények lakta Karabah-hegy­vidéki Autonóm Területen sú­lyos zavargások törtek ki an­nak kapcsán, hogy a terület lakossága követelte Karabah­­nak az örmény SZSZK-hoz tör­ténő csatolását. Az atrocitá­sok átterjedtek Szumgajtra is, ahol az azerbajdzsán többség pogromhangulatban valósá­gos hajtóvadászatot indított a helyi örmények ellen. A megyei NEB ülésén tárgyalták (Folytatás az 1. oldalról) diálpolitika területén hozzon mielőbb hatékony rendelkezé­seket. Ugyanakkor ellentmondás van az ár, az ellátás és a gyógyszerpazarlás között. Az egyik lényeges megállapítás az, hogy a lakosság körében jelentős mennyiségű gyógyszert halmoztak fel. Ennek egyik oka az alacsony ár, a másik ok pedig az időnkénti gyógyszer­hiány, amelynek következmé­nyeként tartalékolni igyekez­nek. Jellemző az is, hogy az orvosok egy része nem tartja be a receptírás szabályait, egy­szerre nagy mennyiséget és többféle azonos hatású gyógy­szert ír fel. Hozzájárul ehhez még a nem rendszeres szállí­tás is, részben a hazai köz­ponti vállalatok, másrészt a szocialista országok részéről. Befolyásoló körülmény, hogy a házipatika olykor a beteg akaratától függetlenül is duz­zad, mert a gyári originál cso­mag a szükségesnél nagyobb mennyiséget tartalmaz. Mivel azonban — ez kétségtelen — „divattá vált” nálunk a gyógy­szerfogyasztás, (amely viszont egészségre ártalmas is lehet) többet kell törődni a szemlé­let, az emberi magatartás vál­toztatásával, erősítve a felvilá­gosító tevékenységet. Az átmeneti hiányok mellett 41 gyógyszerféle tartósan nem volt kapható. Ez azonban a gyógyító tevékenységet kismér­tékben zavarta, mert azonos hatású készítményekkel ezeket pótolni lehetett. A helyzetet nehezíti az a többnyire pszi­chés beállítottság, hogy a be­tegek ragaszkodnak megszo­kott orvosságukhoz, sőt előre megmondják az orvosnak, hogy mit írjon fel,­­ az orvos pe­dig nem ad felvilágosítást, ha­nem kívánságra ír­vényt. (Ta­lán a rendelők zsúfoltsága is közrejátszik ebben.) A feszült­ség mindenesetre csökkenne, ha a kezelőorvosok élnének az úgynevezett „seu” (kétféle gyógyszer: vagy ez, vagy az) rendelés jogilag is biztosított lehetőségével. Életmentő gyógyszerek azonban — a szű­kös devizakeret ellenére is — megkaphatók. A NEB javasla­ta : Csak azokat a nyugati gyógyszerféléket hozzák be, amelyek hazai, vagy más, könnyebben beszerezhető ter­mékkel nem pótolhatók, de abból elegendő mennyiséget. A vizsgálatról készült jelen­tés természetesen más tapasz­talatokat, tanulságokat és ja­vaslatokat is tartalmaz a fen­tieken túl, amelyek a szak­­igazgatás, a termelő és forgal­mazó szervezetek munkáját, végső soron a lakosság ki­egyensúlyozott ellátását segít­hetik. Gyorslista Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek 108. sorsolását május 30-án, Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 500 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1988. január 31-rg váltot­tak és 1988. április 30-án még ér­vényben voltak. A 10 000 forintos be­tétkönyvekre 514, az 5000 forintosok­ra pedig 742, összesen tehát 1256 gépkocsit sorsoltak ki. Az eredmény megállapításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat figyelmen kívül kell hagyni. A gyorslistában az alábbi rövi­dítéseket használjuk: DX Dacia 1310 TLX DC Dacia Combi D Dacia 1310 TC Trabant Combi Spec. TL Trabant Lim. Spec. A gyorslista közvetlenül a húzás után készült. Az esetleges szám­hibákért felelősséget nem vállalunk. A hivatalos nyereményjegyzék június 3-án, pénteken jelenik meg. 10 000 forint értékű betétkönyvek 18 0019267 d 18 0085266 ti 18 0032857 ti 18 0086606 ti 18 0046853 d 18 0091359 te 18 0065538 d 18 0093568 d 18 0068390 te 18 0096383 ti 18 0068585 dx 18 0099302 dx 18 0071248 dx 18 0102566 d 18 0076226 ti 18 0105090 ti 5000 forint értékű betétkönyvek 18 0526000 ti 18 0725751 ti 18 0555470 ti 18 0730022 ti 18 0564882 d 18 0737711 te 18 0569309 d 18 0752294 te 18 0652921 dx 18 0754804 ti 18 0666691 ti 18 0756383 d 18 0672472 te 18 0756463 te 18 0672735 ti 18 0757285 d 18 0691301 de 18 0760755 te 18 0698733 /te 18 0761993 dx 18 0706571 ti 18 0765449 d 18 0712246 dx 18 0769377 ti 18 0719802 ti 18 0773471 de • •• Drágulnak a festékek A Budalakk Festék és Mű­­gyantagyár és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok tá­jékoztatják vásárlóikat, hogy - az import és hazai alap­anyagok drágulása miatt - június 1-jétől a festékek és festékipari segédanyagok fo­gyasztói árai átlagosan 5 szá­zalékkal emelkednek.

Next