Napló, 1988. december (Veszprém, 44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
2 Nemzetiségi problémák szerepeltek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésszakán Nemzetiségi problémák, a szövetséges köztársaságok önállóságának kérdései uralták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli ülésszakának szerdai vitáját. Az ülésszak második napján a felszólalók véleményt mondtak az alkotmánymódosítási és a választási törvény egy hónapja országos vitára bocsátott tervezeteiről. Az egyik legnagyobb érdeklődéssel fogadott felszólaló Arnold Rüstel, az Észt Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke volt. Szavait azért előzte meg nagy várakozás, mert a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége szombaton alkotmányellenesnek minősítette és hatályon kívül helyezte a balti köztársaság parlamentje által november 16-án elfogadott határozatot egyes, a köztársaság szuverenitását erősíteni hivatott pontjait. Rüttel elmondta, hogy a köztársasági önelszámolás rendszerének bevezetése feltételezi a meghatározott önállóságot a gazdasági döntésekben, a társadalmi élet irányításában. A felszólalást ismertetve a TASZSZ hírügynökség megjegyezte, hogy Rüttel egészében egyetértett a tervezetek javasolt módosításával. Az újból fellángolt azerbajdzsán-örmény ellentétek miatt ugyancsak nagy érdeklődés fogadta Grant Voszkanjan felszólalását. Az örmény törvényhozás elnökségének elnöke kifejtette: a Kaukázuson túl kialakult helyzet azzal is összefügg, hogy az érvényben lévő alkotmány nemzetiségi viszonyokat érintő cikkelyei nincsenek kidolgozva. Voszkanjan a véres szumbaiti események megfelelő politikai értékelését sürgette. Ha ezt kellő időben elkészítették volna - vélekedett az örmény politikus - nem került volna sor a legutóbbi napok eseményeire. Elismerte ugyanakkor, hogy Örményországban vannak a feszültség fenntartásában érdekelt erők is. Kétkamarás parlament létesítését javasolta a szövetséges köztársaságokban Alekszandr Kosztyenyuk orenburgi területi küldött. A köztársasági törvényhozás második háza a javaslat szerint mindenütt a nemzetiségi tanács lenne. Ezt az adott köztársaságban élő valamennyi nemzetiség képviselőiből állítanák fel, hogy - mint a felszólaló hangoztatta - megvédjék mindenki érdekeit az őshonos nemzetiség lehetséges diktátumával szemben. Az oroszországi föderáció miniszterelnök-helyettese, Vaszilij Kazakov a vitával foglalkozva megállapította: jogos nyugtalanságot kelt, hogy a tervezetek vitáját sok helyütt alkotmányellenes koncepciók propagálására használták fel. Mindez - mondta - nem segíti a szovjet állam megerősítését. Kazakov hangoztatta, hogy a demokráciát nem szabad az anarchiának felváltania. A vita ma délben folytatódik, amikor a szovjet törvényhozás két háza külön-külön szavaz az előterjesztésekről. Közlekedési sztrájkból politikai válság Párizs külvárosaiban szerdáin reggel megjelent az első kétszáz katonai szállítójármű, hogy enyhítsen a helyiérdekű gyorsvasutak leállásával keletkezett közlekedési nehézségeken. A bérkövetelő mozgalom és a fővárosi tömegközlekedés ebből támadt fennakadása politikai válsággá mélyült, mert a chiracista RPR közös bizalmatlansági indítvány benyújtására hívta fel a jobboldali és a centrista pártokat. Hajnalban eredménytelenül végződtek a párizsi közlekedési válalat bértárgyalásai a járműjavító üzelmek dolgozóinak képviselőivel. Mivel az igazgatóság egy fillért sem kapott a kormánytól előző bérajánlata javításához, tulajdonképpen csak arra törekedett, hogy jövő évi béremelési ajánlatával és egy-két szakmunkás-kategória átsorolásárnak kilátásával megossza a szakszervezeteket. A járműjavítók nagy többségét képviselő CGT kitartott a sztrájk folytatása mellett. Közben a közszolgálatban állók számos más szakmájánál is terjedt a bérkövetelő munkabeszüntetés. Folytatódott az Air France légitársaság földi gépkarbantartóinak sztrájkja, egynapos országos sztrájkot tartottak a vámtisztviselők, nem osztogatják a büntető cédulákat, a tilosban parkoló gépkocsikra a fővárosi köztekedésrendészet kék egyenruhás tagjai, az erőművekben csökkent az áramtermelés, és Franciaország már kénytelen néhány órára villanyenergiát kérni az NSZK- tól. Az ellenzék berkeiben a legharcosabb a chiracista RPR a sztrájk visszhangjából kiindulva, most elérkezettnek látja az időt a kisebbségi szocialista kormány elleni első frontális támadásra. Középpontban a káros szenvedélyek elleni harc Megnyitották az egészségnevelési hetet Fiatalok az egészségért elnevezéssel kezdett programot a megyei ifjúsági és információs iroda, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem közművelődési bizottsága. Az egyhetes eseménysorozatot — melynek középpontjában a káros szenvedélyekkel kapcsolatos harc, s ezek legyőzése áll — tegnap délután nyitották meg az egyetem aulájában. Ebből az alkalomból érdekes kiállítás került az érdeklődők elé. A képanyag és a rövid, tömör szöveg az alkoholizmusról ad elgondolkoztató képet. Megtudhatjuk, hogy 1970- ben mintegy 26 ezer, tíz évre rá 224 ezer, 1983-ban pedig már csaknem 360 ezer alkoholistát tartottak nyilván az országban, s számuk azóta tovább nőtt. Az italozás az erőszakos bűncselekmények 60, az üzemi balesetek 40, a közúti balesetek 60, az otthoni balesetek 60 százalékánál játszik szerepet. Szerény számítások szerint is 15 milliárd forint az alkoholizmus által okozott éves kár, ehhez jön az évi 2500 halálozás májzsugor, 800 halott baleset miatt, nem szólva a 200 ezer sérültről, no meg a szántakban ki sem fejezhető tragédiákról egyének és családok életében. A kiállítás segítséget nyújt az alkohollal kapcsolatos biológiai, szociológiai ismeretek megszerzéséhez is. A kábítószer-fogyasztásról dr. Grezsa Ferenc, a szegedi drogambulancia vezetője tartott érdekfeszítő előadást. Ezt követően ingyenes vérnyomásmérésre volt lehetőség, majd a nap programját a Séd Filmszínházban zárták. Vitézi László Úgy érezte, szabadon él című filmjét tekinthették meg az érdeklődők. Az egészségnevelési hét a jövő hét szerdájáig számos érdekes eseményt kínál. Az ismertetett kiállítás is addig várja a látogatókat. - NAPLÓ , 1988. december 1., csütörtök Békés forradalomra van szükségünk (Folytatás az 1. oldalról) A kommunisták nem feleltek a hogyan jutottunk idáig kérdésre, ezalatt az alternatív szervezetek elemezték múltunkat, ugyanakkor a párt tagjai nem mindig készek a felelettel. A hová tartunk kérdésre ezt felelte Gyuricza László: Szocializmust kívánunk építeni, vállalva a híd szerepet; eleget teszünk szövetségi kötelezettségünknek, ugyanakkor nyitunk a világra. A társadalom hozza létre az egy-, vagy többpártrendszert. Gondolkodhatunk több pártban — mondotta az első titkár —, de ezeknek egységes, cselekvő erővé kell összeállniuk. A vezető erő alá kell rendelni más szervezeteket. A párt megújulása késésben van, bizalmi válság alakult ki sorai között de ez átterjedt programjára is. Nehéz ma a célokra mozgósítani, ezért a toleranciát szélesíteni kell más nézetekkel szemben. Fontos, hogy megőrizzük kényes egyensúlyba került gazdaságunkat. Az adósság átütemezése nem old meg semmit, s csak nehezebb helyzetbe kerülhetünk, mint például Lengyelország. A párt nincs még túl a belső átrendeződésen, így majd jó néhányan megválnak tagságuktól, de új, fiatal erőkre is lehet számítani. Nem a győzelmi beszámolók sora következik a pártban, hanem a kemény munka időszaka, hogy a nehéz helyzeten úrrá tudjunk lenni. Gyuricza László beszéde után jutalmat nyújtott át azoknak, akik 1945 óta tagjai a pártnak. Az Internacionálé hangjai után a jelenlévők még együtt maradtak, baráti beszélgetésre. Lengyel delegáció látogatása (Folytatás az 1. oldalról) Ebéd után a vendégek az újjáépített veszprémi Petőfi Színházban tettek látogatást, ahol Kegyeshalmi László igazgató adott tájékoztatót a több mint negyedszázada alakult állandó társulat munkájáról, a város, a megye kulturális életében betöltött kiemelkedő szerepéről (kitért a lengyel Jelenia Góra-i Színházzal való baráti kapcsolatra is), s méltatta a megyei tanács áldozatvállalását, az építők kiemelkedő munkáját a színház újjávarázsolását illetően. A vendégek ezt követően megtekintették az impozáns épületet és a színészek otthonát. A delegáció ezután felkereste a Patyolat Vállalatot, ahol Márki István igazgató adott tájékoztatót tevékenységükről, majd üzemlátogatás következett. A küldöttség végezetül a Középfokú Oktatási Központban tett látogatást, s az intézmény tevékenységéről Fehér Tibor igazgató, országgyűlési képviselő tájékoztatta a vendégeket. A Lengyel Államtanács Kancellária delegációja az esti órákban visszautazott Budapestre. Ülést tartott a megyei NER (Folytatás az 1. oldalról) sőt, de a gyakorlat mást mutat. Ha a piaci mechanizmusok érvényesülnének, akkor a vállalkozók egymással versenyezve alakítanák ki piaci stratégiájukat, s a megrendelő a számára legkedvezőbb ajánlatot tudná elfogadni. Amíg piaci versenyhelyzet nincs, a kiszolgáltatott fél kénytelen jogai érvényesítésétől elállni, mivel az hátrányosan érintené későbbi piaci kapcsolatait. Szabad pénz- és tőkeáramlás nélkül nem várható a gazdasági zavarok feloldása. A szankciók alkalmazása inkább belenyugvást, mint problémamegoldást tükröz — állapítja meg a jelentés. Ha a piaci viszonyok szabadon érvényesülnének, nem volna szükség tisztességtelen verseny, versenykorlátozás, erőfölénnyel való visszaélés, tisztességtelen ár érvényesítésének szabályozására. Például a túlzott vállalkozási összeggel fellépő kivitelező, szállító, munka nélkül maradna, és tönkremenne. Minden szabályozás értelme a végrehajtásban igazolódik, ha a szankció elmarad, a szabályozás értelmetlenné válik. Manapság egy vállalat szanálása, felszámolása, tartós fizetésképtelensége láncreakciót indít el a többi gazdálkodószerv vonatkozásában, előidézve azok fizetésképtelenségét is. Célszerű lenne bankgaranciával, biztosítással olyan megoldást találni, hogy annak tovagyűrűződő hatása ne érvényesülhessen. Sok esetben a tisztességtelen ár alkalmazásának körébe tartozik az állami dotációval csökkentett termékek ára is. A dotáció megszüntetése után például lehetővé vált, hogy a gyermekruházati cikkek ára magasabb lett, mint ugyanaz a felnőtteknél. A kormányzat a vállalatokat felszólította, hogy saját hatáskörükben mérsékeljék az áraikat a felnőttruházati cikkek árai alá, de fel sem merült, hogy a vállalatok ellen gazdasági bírságot szabjanak ki, mivel a megelőző időszakban az állami dotációt nagyobb mértékben vették igénybe, mint ahogy az indokolt lett volna, így nagyon nehéz - fogalmazták meg a népi ellenőrök — alsóbb szinten a jogszabályok következetes betartása, ha az előttünk lévő — nyilvánvalóan jogszabálysértő - gyakorlat felett szemet hunyunk. Tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jogszabály alkalmazására 1988- ban a megyei vállalatokkal szemben nem került sor, velük szemben a FDT megyei szerve nem lépett fel. Jellemző a szankciók kedvezőtlen működésére a gazdasági életből vett példa. Ez év elején a központi jegybank (MNB) intézkedésére a kereskedelmi bankok korlátozták hitelkibocsátásaikat abból a célból, hogy a gazdálkodóegységeknél meglévő és nem mobilizált készleteknek piacot kényszerítsenek ki. A piaci lehetőség a bor esetében belföldön nem csökkent. A szocialista exportot államközi megállapodások tennék lehetővé, konvertibilis exportra is lenne lehetőség. Az exportőrök feladata volna a piacok felderítése, bővítése, de ez nem érdekük. A felvásárlók reagálása az árak csökkentéséhez, illetve a mennyiségi felvásárlás korlátozásához vezetett. A termelő képtelen termékét értékesíteni — még áron alul is, hiszen kiszolgáltatott a monopol helyzetben lévő felvásárlónak. Ipari tudósítóink jelentik Intézkedési tervben rögzítik az anyag- és energiatakarékosságra vonatkozó elképzeléseket minden évben a vállalatoknál. Elsősorban a tőkés importból származó alapanyagok mérsékelt felhasználására, azok hazaival való helyettesítésére törekednek, de nagy hangsúlyt kap a drága energiával való takarékosság is. Az idei, időarányos teljesítések kedvező képet mutatnak néhány nagyüzemnél, azonban a költségek tervezett befolyásolására, csökkentésére továbbra is szükség van. Ipari tudósítóink az anyag- és energiaköltségek alakulásának idei tapasztalatairól számolnak be alábbi összeállításunkban. Fűzfői Nitrokémia Minden évben intézkedési tervet készít a vállalat a nagy értékű, nagy volumenű, főleg tőkés import beszerzésű alapanyagok megtakarítására. Az intézkedési terv tartalmazza a megtakarítás várható értékét, és az ehhez szükséges intézkedéseket. Az idei évre - kereken számolva - 60 millió forint értékű megtakarítást terveztek, s a harmadik negyedév végéig több mint 78 millió forint megtakarítást értek el. A tőkés eredetű hatóanyagok formálásánál 16 millió 325 ezer forint alapanyag-megtakarítás mutatkozik. A saját értékesítésű növényvédő szereknél mintegy 10 millió 650 ezer forint értékű alapanyag-megtakarítást értek el, a habosítható polisztirolgyöngy megtakarítási értéke pedig közel 7,5 millió forint. E megtakarításokat rugalmas szervezési intézkedések, a termékek fokozott üzemközti ellenőrzése és újítások bevezetése eredményezte. A Nitrokémia is azon nagy energiafogyasztó vállalatok közé tartozik, amelyeknek előírják (kontingentálják) a kedvezményesen felhasználható energiamennyiségeket, az előző év tényleges fogyasztása alapján. Nemcsak a népgazdaságnak, hanem a vállalatnak is elsőrendű érdeke az anyagfelhasználás csökkentése, hiszen az 1988. évi várható felhasználás mintegy 550 millió forint költséget jelent. E hatalmas költség alakulását befolyásolja a vállalati termelés, az időjárás és a betervezett energiatakarékossági erőfeszítések megvalósítása. Az év háromnegyed évében végrehajtott energiatakarékossági intézkedések hatására a betervezett megtakarításokat elérték, ami a költség 1,5 százaléka. Ezt az eredményt azonban a jelenlegi, átlagosnál hidegebb idő még leronthatja. Dr. Kislaki Béla Számvetésekről, kilátásokról a megyei gazdaságpolitikai bizottság ülésén ülést tartott tegnap Veszprémben a megyei pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai bizottság. A testület Bedő József, a pártbizottság titkára elnökletével áttekintette a termelőüzemek, gazdálkodószervezetek idei eredményeit, gondjait. A jelenlévők kifejtették véleményüket a megye termelőszervezeteinek jövő évi kilátásairól, a gazdasági stabilizáció népgazdasági, vállalati lehetőségeiről, ellentmondásairól. A testület úgy döntött, munkacsoportot bíz meg azzal, dolgozzon ki januárra elképzelést arról, milyen fórumot látna célszerűnek arra, hogy a megye termelőszervezeteinek vezetői, képviselői alkalomszerűen, protokollmentesen találkozzanak polemizáló véleménycserére. A munkacsoport vezetője Szigeti Árpád, a Veszprém Megyei Tejipari Vállalat igazgatója. Elekthermax Vállalat A vállalat termékösszetétele általában anyagigényes készülékeket és berendezéseket foglal magában. Az anyag és a beépített szerelvények aránya átlagban megközelíti, esetenként pedig meg is haladja a közvetlen költség 60 százalékát. Főleg a rozsdamentes, konyhák részére készülő eszközöknél magas a tőkés importból származó anyag értéke is. Éppen ezért, mindig nagy figyelmet fordítanak a vállalatnál a költségek csökkentésére, ill ezven optimalizálására. Az elmúlt években végrehajtott gyártmányfejlesztés - főleg a háztartási tűzhelyeknél és fűtőkészülékeknél lényegesen csökkentette a fajlagos anyagfelhasználást. Ma már inkább a zománcozási technológiai ágazat viszonylagos korszerűtlensége hat ellene a további intézkedéseknek. Az idei év eddig eltelt időszakában is több olyan gyártmány-, illetve technológiai fejlesztési intézkedés történt, melyek révén több mint 3 millió forint anyagmegtakarítást értek el. Az év végére ez meghaladja a 4 millió forintot. Kiemelt intézkedés volt például a háztartási rozsdamentes mosogatóknál — táblalemezek helyett szalagacél alkalmazásé, valamint az eddig tőkés importból beszerzett főzőlapok házaival való kiváltása. Az előbbi több mint 2 millió, az utóbbi - kerekítve - 1,5 millió forint megtakarítást eredményez. A hatás mindkét esetben kettős, hisz a forintfelhasználás csökkentésén kívül, jelentős devizamegtakarítás is mutatkozik. Kövér József Erősödött az SZVT társadalmi tekintélye Megtartotta tegnap ez évi utolsó elnökségi ülését Veszprémben a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Veszprém Megyei Szervezete. A résztvevőket , közöttük három új elnökségi tagot, G. Zoltánt, a Veszprémi Vegyipari Egyetemről, Sándor Mihályt, a Pápai Autójavító Vállalattól, Sin Józsefet a Bakony Művektől - az SZVT megyei elnöke, Moravetz Tibor köszöntötte. Külön is üdvözölte Trethon Ferencet, a társaság országos szervezetének elnökét. Első napirendi pontként Krucsil Katalin, az SZVT megyei titkára számolt be a megyei szervezet idei tevékenységéről, majd a jövő évi munkatervet ismertette. Hangsúlyozta, hogy 1989-ben új problémák és új feladatok jelentkeznek a gazdaságban, elengedhetetlen, hogy a megyei szervezet ezek megoldását is újszerűen segítse, a korábbinál is változatosabb módszereivel. Ennek érdekében az eddiginél is erőteljesebben kell fordulniamind a társaságnak, mind a megyei szervezetnek alvállalatok és intézmények felé. A továbbiakban a megyei titkár 15 pontban foglalta össze a szervezet jövő évi elképzeléseit, melyek rendezvénycentrikusak, s a társaság tömegbázisának szélesítését szolgálják. Miután az elnökség tagjai több konkrét észrevétellel kiegészítették a jövő évi munkatervet, nevezetesen, hogy még nagyobb figyelmet fordítson a társaság a vegyesvállalatok és a kisvállalkozások tevékenységére, a hasznos tapasztalatok elterjesztésére, a különböző városi csoportok szervezésében. Trethon Ferenc tájékoztatta az elnökség tagjait a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság legutóbbi, országos közgyűléséről. Az itt elhangzott beszámolók és hozzászólások alapján az SZVT elnöke elmondotta, hogy a társaság társadalmi tekintélye tovább erősödött. Bizonyítja ezt a MTESZ-en belüli szerepének felértékelődése — a 33 tagszervezet közül a harmadik legeredményesebben és leggazdaságosabban munkálkodó egyesület az SZVT , továbbá, hogy a különböző minisztériumok vezetői külön is megkeresték az SZVT-t a jövő évi tervkoncepciók kialakításakor. Segítséget kértek a társaságtól a szakkérdések és szakterületek felelős és gazdagító kiértékelése érdekében. Trethon Ferenc még elmondotta, hogy a jövőben e növekvő tekintélyből adódó kötelezettségeknek megfelelően az SZVT 1400 jogi tagjának a korábbinál több konkrét segítséget kíván adni, hiszen azok tartják fenn, azok érdekében tevékenykednek.