Napló, 1988. december (Veszprém, 44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
Három napig a vásárlóknak is Komfort-szociálpolitika A napokban tartotta kihelyezett ülését a KPVDSZ megyei bizottsága. Azért választották színhelyül a Komfort tanácstermét, mert az ülés fő napirendi pontja a Komfort vállalat munkavédelmi és szociális helyzetéről szóló beszámoló volt. Az idén várhatóan három és fél milliárd forint árbevételt teljesítő nagyvállalat évek óta nagy figyelmet fordít dolgozói munkavédelmi és szociális helyzetének szinten tartására, javítására. Rendszeresen értékelik az önálló szociálpolitikai, munkavédelmi tervek végrehajtását, s azt, hogy mik a további teendők. Talán e következetességnek köszönhető, hogy a balesetek száma csökken, rövidül az átlagos gyógyulási idő is. S egy, a vezetői szemléletet jellemző összehasonlítás: míg 1987-ben munkavédelmi célokra 3,9 millió forintot használtak fel, az idén előirányzott összeg 9,2 millió forint. Mondhatjuk úgy is: ez az ára annak, hogy a dinamikusan növekvő értékesítési munkát a korszerűbb üzlethálózatban mind kevesebb balesettel sikerül megoldani. Saját megfogalmazásuk szerint a vállalati szociálpolitika feladata, hogy biztosítsa mindazokat az ellátásokat, juttatásokat, amelyek a munkahelyeken dolgozók élet- és munkakörülményeit kedvezően befolyásolják. De nemcsak erről van szó. A munkavégzéshez közvetlenül kapcsolódó juttatásokon (albérleti hozzájárulás, utazásiköltség-térítés, munkaruha, formaruha, szakmai képzés, üzemegészségügy, rehabilitáció, jogsegélyszolgálat) kívül jóléti és kulturális juttatások is szerepelnek a szociálpolitikai palettán: munkahelyi étkeztetés, közreműködés gyermekintézmények fenntartásában, üdültetés, segélyezés, munkahelyi művelődés, sporttevékenység, valamint a lakásépítés, -vásárlás támogatása. Tervszerű és szervezett szociális ellátás, munkavédelem folyik tehát a Komfortnál, amit a KPVDSZ megyei bizottsága is megerősített. Külön köszönettel illették azt a szociálpolitikát, amely a vásárlókra is kiterjed. A különböző akciók, vásárok mellett idén már hírt adtunk arról, hogy gyermeknapon a vásárolt gyermekruházati cikkek utáni forgalmi adót a vállalat magára vállalta. Hasonló háromnapos akció kezdődik ma. Húszszázalékos árengedményt jelent a vásárlóknak, hogy december 1-jétől szombatig Veszprémben az Ifjúsági Áruházban, Pápán a gyermekruházati boltban, Tapolcán az anyák boltjában, Várpalotán a vegyesruházati boltban, Tapolcán a cipőboltban, valamint Veszprémben a Ruházati Texért üzletben a gyermekruháikra kirótt áfát a Komfort fizeti. Mától szombatig tehát ön helyett adóznak. Találkozás hét kéményseprővel Csak azt sajnáltam, hogy aznap nem vettem lottót: hét kéményseprővel egyszerre nem mindennap találkozik az emberfia. Babonásoknak azonban biztos tipp: havonta egyszer, a Veszprémi Ingatlankezelő Vállalat fizetésnapján ők heten — a vállalat kéményseprőbrigádja —, együtt találhatók. Aki kevesebbel is beéri, annak könnyebb a dolga: öten — Csicsics János, Gulyás József, Lahegyi István, Nagy Lajos és Szűcs András, vagyis veszprémiek — minden munkanap reggelén találkoznak, hogy elosszák a feladatokat. A szentgáli Lubrincz Sándor viszont egyedül látja el szolgálatát a körzet hat falujában, Erdélyi István pedig ugyanezt teszi Hidegkút és környéke tucatnyi községében. - Miből áll a munkájuk? — kérdeztem. — Hogy telik el egy-egy napjuk? _ - Az változó - jött a válasz —, egyik nap több a feladat, a másik nap még több. . . - Ezek szerint heten is kevesen vannak? - Hát bizony, nő a város, a réginek már a duplája - mondja a régi veszprémi, Csicsics János. Aztán valaki hozzáteszi: " Szerencsére az Országos Kéményseprő Társulás elérte, hogy évente kétszer elég ellenőrizni a kéményeket, nem kell havonta, mint régebben. Még így is van tennivalónk bőven. Csak a jó szervezés és egymás segítése jelenthet megoldást. - A létszámot nem lehet növelni? - Ugyan már! Kik jönnének ide? - Mivel lehetne idecsalogatni a fiatalokat? - Ide? Semmivel .. . - Akkor önök miért tartanak ki? Egy darabig nincs válasz, aztán Szűcs András töri meg a csendet: — Aki 33 évet lehúzott itt, az már nehezen válik meg a szakmától . . . - Ezek szerint gazdag tapasztalataik vannak. Sokat változott a szakma? - Általánossá vált a gázfűtés, korszerűsödtek a tüzelőeszközök. A legnagyobb változás azonban sajnos nem technikai, hanem az: régen tekintélye volt a kéményseprő mesternek, ma meg nemegyszer szabályosan kidobnak, mondván, hogy akkor jöjjünk, ha hívnak. Pedig a tűz komoly dolog, a gázfűtés pedig egyenesen halálos veszélyt jelenthet, ha az ellenőrzés és a karbantartás nem folyamatos. A mi munkánk nemcsak a golyók le- és felhúzogatása: komplex tűz- és vagyonvédelmet végzünk. Ellenőrzéseink során veszélyforrásokat is felderíthetünk, olyanokat, amiket a tulajdonos nem vesz észre; rosszabb esetben nem is akar észrevenni. — Az is hozzájárulhat a kedvezőtlen fogadtatáshoz, ha alkalmatlan időben toppannak be. — Éppen azért, hogy tudjunk a lakók igényeihez alkalmazkodni, két műszakba járunk, nyaranta reggel hattól este nyolcig, kilencig, sötétedésig dolgozunk. Ha ennek ellenére konfliktusaink vannak, akkor azok oka elsősorban ügyfeleink helytelen szemlélete. Mi mindig igyekszünk becsületesen elvégezni a munkánkat, szocialista brigádként pedig többletvállalásaink is vannak. Az idén például ingyen kibéleltük két idős asszony kéményét, de máskor is előfordult már, hogy egy-egy rászorulónak ingyen kipucoltuk a kéményét, cserépkályháját. Mi tehát mindent igyekszünk megtenni ügyfeleinkért. Cserébe csak annyit kérünk: ne csak akkor örüljenek meg nekünk, ha a gombjukhoz kapva, szerencsét remélnek . . . Láng György Géza Jelenleg nincs jobb Az első tapasztalatok kedvezőek A nemesvámosi Balatonfüred-Csopak Tája Termelőszövetkezet vezetősége arról híres, hogy nem sokat teketóriázik, ha valamelyik ágazat, tevékenység eredményességével gondok mutatkoznak. Legutóbb kövesgyári vasüzemük életébe avatkoztak be meglehetősen drasztikusan. Az első félévben az üzem - mert nem tudott elég megrendelést szerezni magának elmaradt eredményterve teljesítésével, súgy tűnt, a tendencia folytatódik. A tsz vezetősége akként értékelte a helyzetet, hogy az üzem jövője bizonytalanná vált, ezért július 1-től új érdekeltségi formában, átalányelszámolásos ágazattá szervezte át. Ez a szisztéma ugyan nem számít újdonságnak a vámosi tsz-ben * először építőrészlegeit, majd a mezőgazdaságban tevékenykedő csoportokat alakította át —, ám ipari üzem átalányelszámolásos működtetésével még nem próbálkoztak. Nem fejleszt senki Tizenegy esztendeig folyamatos növekedés jellemezte az üzemet — kezdi Répási Károly ágazatvezető. — A legjobb évünkben 140 millió forintos árbevétel mellett, 23,5 milliós fedezeti eredményt értünk el. De a múlt évben már megmutatkoztak a válságjelenségek. Tudni kel, hogy ez az üzem nem elsősorban kereskedelmi cikkek gyártásáira törekedett, hanem egyfajta szolgáltató háttérbázist alakítottunk ki, iparvállalatok számára dolgozunk. A feltételek - a géppark, a személyi összetétel - is ehhez igazodtak, saját gyártmányokkifejlesztésére nem törekedtünk, ehhez nincsenek is adottságaink. Mármost ismert ugye, hogy a vállalatok anyagi helyzete hogyan rosszabbodott az utóbbi időszakban, ez azzal a következménnyel járt, hogy - meggyőződésem szerint rosszul értelmezett takarékosságból - már nem javíttatják a gépeiket. Megfogyatkoztak a beruházások is - mi azelőtt rengeteg ilyen munkát végeztünk, például célgépeket, célszerkezeteket készítettünk -, ma nem fejleszt senki. Mindez nálunk csapódott le, megfogyatkoztak a megrendeléseink. — Ebben a helyzetben mondta a tsz, hogy éljetek meg, ahogy tudtok. Mert ugyebár arról van szó, hogy az átalánydíjat mindenhogyan be kell fizetni a szövetkezet pénztárába, hogy azt az üzem hogyan teremti elő, az ő dolga. — Az átszervezés nem azért történt, mert nincs munka. Egyszerűen arról van szó, hogy az élet minket is szorosabb költséggazdálkodásra kényszerít, s a megfelelő érdekeltség megteremtésére pillanatnyilag nem tudunk jobb módszert kitalálni, mint az átalányelszámolást. Hozzáteszem, az itteni körülmények között nem éppen optimális megoldás, mert a csoportok nem elkülönülten dolgoznak, a munkájuk egymásra épül, s ez elég bonyolulttá teszi a szisztémát. De a jelenlegi szabályozórendszerben ez az egyetlen forma teszi lehetővé, hogy egyrészt a dolgozók a teljesítményük arányában jussanak jövedelemhez, másrészt, hogy érzékelhetővé váljék számukra a költségtakarékos munka és viselkedés haszna. — Ha ugyan van mit csinálni. Mert a dolgozók nem tehetnek róla, ha nincs megrendelés, a következményeit viszont nagyon is érzik . . . — A második félévre sikerült lekötnünk a kapacitásaim-kat, s itt most minden vezető érdekelt abban, hogy megrendeléseket szerezzen, befizetnünk, plusz a társadalombiztosítási járulékot. Az ágazati működési költség 10 394 forint, ugyancsak fejenként és havonta, s van még a bérleti díj és az egyéb költség, amely további 3—4000 forintot jelent, összességében tehát kb. 30-35 ezer forintot fizetünk be, és 9 ezret kapunk vissza bérként. Amennyiben a bevételeinkből ennél több marad meg, akkor az a miénk. — Ezeket az összegeket méltányosnak tartják? — Elég magasak. Ennek főleg abban látják a hátrányát, hogy a versenyképességünket rontja, csak olyan áron vállalhatjuk el a munkát, amely fedezetet nyújt ezekre a befizetésekre. Ugyanakkor megvan az az ellentmondás, hogy a már korábban leszerződött megrendeléseket teljesítenünk kell, akkor is, ha nekünk nem éri meg. Ezért lett volna jobb jövőre indítani, akkor tiszta loppal kezdhettünk volna. Az is egy fura dolog, hogy most bérleti díjat kell fizetnünk azokért a gépekért, berendezésekért, amelyeknek az árát az ágazat már korábban megtermelte, hiszen az itt képződő nyereségből lettek megvéve. Nem nyolc óra alatt ! Végül is a módszert a tapasztalatoknak kell minősíteniük, s azok nem rosszak. Az első három hónap eredményei alapján — igaz, kissé megkésve, novemberben -, 1-2 havi munkabérnek megfelelő öszszegekhez jutottak a dolgozók, többletjövedelemként. — De rengeteg túlmunkával - hangsúlyozta Koszorús József. — Ebben a formában nem különül el a munkaidő a hivatalos 8 órára és a túlórára, a megrendeléseink jellege, gyakran torlódása szabja meg, hogy mikor mennyit dolgozunk. Azt el merem mondani, hogy többet produkált a részleg, mint a régi rendszerben, és mindenki nagyon odafigyel a költségekre is. Ennek az eredménye a többletjövedelem, aminek viszont egy jó részét elviszi az adó. Ez óriási gond, nagyon el tudja venni az emberek kedvét a munkától. Szente Ottó Ami marad A dolgozók meglehetősen bizalmatlanul fogadták az új érdekeltségi rendszert. - Túlságosan hirtelen jött, a döntés után két héttel már be is vezették - idézi a július eleji napokat Beke István lakatos. - Az adó is éppen eléggé felborzolta a kedélyeket, nagyon sokan megijedtek, volt, aki el is ment a cégtől. Hogy végül is milyen feltételekkel kell ebben a rendszerben dolgozni, Koszorús József, az egyik részleg vezetője összegzi: " A befizetési kötelezettségünk több részből tevődik öszsze. A tsz havonta és személyenként 9000 forintos munkabért állapított meg, nekünk ennek a 130 százalékát kell -------------------------------------------------—----—-————— Új borfeldolgozó Riza-pusztán _________________________________________ Kétévi tervszerű munka után részlegesen befejeződött Riza-pusztán a nemesgulácsi Badacsony Termelőszövetkezet bortöltő és kiszerelőüzemének építése. A régi, lebontott, korszerűtlen épület helyett már messziről látszik a hegyoldalba épített, külső megjelenésében is szép üzem. A kazánház, a kannamosó és töltő, a szociális épület, a hatalmas raktár mellett még arra is lesz hely, hogy később, ha az anyagi lehetőségek engedik, egy palackozó gépsort is beállítson a szövetkezet. A 22 millió forintos költséggel létrehozott épület jelentős gondját oldotta meg a rizai kombinátnak. A szövetkezet szinte az egész ország területére forgalmaz 8-féle minőségi bort a történelmi borvidékről, és már üzletben van a CALYPSO néven forgalomba hozott vermut. Aszokhordós szállítás mellett több mint 1 millió palack 7 decis, a szövetkezet címkéjével ellátott bort terítenek az ország területén. A föld alatti tartályparkkal együtt 15 000 hektoliter bor kezelésére alkalmas az új üzem. A közelmúltban átadott új épület. 40-45 ezer hektoliter jó minőségű bort forgalmaznak kannás kiszerelésben Mosonmagyaróvártól Békéscsabáig. Péterfay Endre képriportja NAPLÓ - 1988. december 1., csütörtök — 3