Napló, 1989. január (Veszprém, 45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

• 115 -•}?£ tKH -V­A* .<i^ # j |jj| tj|j| £„ & _ J,^ J 1989. január 2., hétfő ÁRA: 4,30 FORINT XLV. évfolyam, 1. szám Straub F. Brúnó újévi köszöntője Az újévi köszöntő a Kossuth rádióban január 1-jén 12.10 órakor, a televízió 1-es műsorában 18 órakor hangzott el. * * * Tisztelt Honfitársaim! Kedves Nézők és Hallgatók! Ahogy letéptük az 1988-as naptárról az utol­só lapot, és ránk néz 1989. január elseje - mi is, mint más százmilliók a világon, egy idő­re magunkba nézünk. Vajon mit értünk el, és mit nem tettünk meg az elmúlt évben? Meg­gondoljuk és megfogadjuk, mit és hogyan aka­runk cselekedni a most induló új évben. A múlttal és a jövővel való szembenézés mást jelent a fiataloknak és mást az időseb­beknek. A remény és a bizakodás, a tapaszta­lat, a siker és a kudarc élményei nagyon más arányokban jelentkeznek a Hatolok és az idő­sebbek újévi gondolataiban. Ezekből a külön­böző élményekből és vágyakból tevődik össze a nemzet közérzete, ez határozza meg, ho­gyan tudunk most a jövő követelményeinek megfelelni. Ma erőt adhat nekünk az a tudat, hogy a jövő új irányait megválaszthatjuk, mi ma­gunk választhatjuk meg, és ha van erőnk, lesz kitartásunk a munkához, az új év jobb lehet a mögöttünk hagyottnál. Magyarország és a magyarság nehéz, de sok vonásában, a lehetőségeiben szép, elhatározá­saiban gazdag esztendőt tudhat maga mögött. A gazdasági fejlődés és a társadalmi-politikai élet olyan új irányai rajzolódtak ki - igaz, népünk nem kis áldozatai árán —, melyek min­den korábbinál biztatóbb utat mutatnak egy valóban demokratikus, szocialista Magyaror­szág megteremtéséhez. A múlt egyes hibáinak kijavításához a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a kelet-nyugati párbeszéd felerő­södése és a régóta vágyott enyhülés bekövet­kezte további bátorítást adhat. Napjainkban az emberiség fő törekvése a béke, a különböző társadalmi rendszerek és or­szágok közeledése, a jólét érdekében, egy­úttal az emberi jogok mind teljesebb érvénye­sülésének érdekében is. Népünk ennek tudatában fogadta egyet­értéssel II. János Pál pápának - akit egy-két éven belül hazánk vendégeként is tisztelhe­tünk - az újévi üzenetét, amelyben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, a nemzeti kulturális értékek és örök­ségek megőrzésére szólítja fel az emberisé­get, azt is hangsúlyozva, hogy e jogok bizto­sítása az államok feladata, az államok fele­lőssége. Mi, magyarok, különösen érezzük a nemzeti­etnikai kisebbségek gondjainak súlyát, hiszen a magyarság egyharmada hazánk határain kí­vül él, olykor a kisebbségi jogok hiányában. Államunk felelősséget érez minden magyar iránt és nemzeti kulturális értékünk minden darabja iránt, legyenek bárhol is­­ a Földön. Ugyanakkor a Magyarországon élő nemzeti­­ségek-etnikumok jogait szavatolva egyre job­ban támogatni akarjuk nyelvük, kulturális ér­tékeik őrzését, fejlesztését, az anyanemzetekkel szövődő kapcsolataik erősödését. Számunkra további bátorítást ad ehhez, hogy a világ közvéleménye egyetért törekvéseinkkel. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedé­séhez azonban — és egyben nemzeti önbecsü­lésünkhöz — valós alapot csakis a teljesít­­mény adhat. Az értéket teremtő, az értéket termelő emberi munka. Ebben az országban mindig voltak olyan egyének, akiknek szellemi teljesítménye, és olyan milliók, akiknek a min­dennapi, céltudatos munkája a történelem leg­nagyobb viharainak közepette is fenntartotta ezt a népet, megőrizve államiságát több mint ezer éven át, itt a Kárpát-medencében. Ez a nemzet sokat köszönhet végvári katonáinak, kézműveseinek, városai polgárainak, legtöbbet talán falusi parasztságának - egykoron leg­számosabb rétegének -, akik nemcsak földjü­ket művelték bölcsen, hanem ők őrizték meg az anyanyelvet is, nemzeti létünk és tudatunk legfontosabb forrásaként. Ha ma­­ a válságok és változások újabb történelmi szakaszában — erre a számában megcsappant, de jelentőségében változatlan rétegre tekintünk, csak tisztelettel beszélhetünk róla. Nekik, az új esztendőre nemcsak azt kí­vánom, hogy leljenek több örömre és ha­szonra munkájukban, hanem örökítsék át azt a munkaerkölcsöt is, melyet eleik hagyomá­nyoztak rájuk. Hazánk munkásemberei, a gyárakban, üze­mekben, bányákban dolgozók és a szolgálta­tásokban tevékenykedők talán minden más ré­tegnél jobban érzik gazdasági-termelési váltá­sunk súlyát, jelen munkalehetőségük elveszté­sének veszélyét, az új képzettség és az új munkahely megszerzésének kínjait. Nem rajtuk múlt, és mégis ők viselik elsősorban a terhet az inkább vesződséggel, mint haszonnal járó elavuló technológiáknak, a rossz anyag- és munkaellátásnak. Számukra azt kívánom ebben az új évben, hogy a hagyományos munkásöntudattal tudják elvégezni a változások teremtette feladatokat, önmaguk javával együtt hazánk felemelkedé­sét is szolgálva. Gazdasági és politikai reformfolyamataink si­kere nem kis mértékben függ a szellem em­bereitől, az értelmiségtől, a különböző terüle­tek vezetőitől, az újra fogékony, a kockázatok­ra is kész vállalkozóktól. Azaz olyan értékek hordozóitól, amelyek értelmetlenül vesztették becsüket az utóbbi évtizedekben. Idei mun­kájukban vezérelte őket az a tudat, hogy tár­sadalmunk ráébredt — mi több, rádöbbent! - a szellemi teljesítmény kulcsfontosságú szerepé­re, igyekezvén tehetségéhez mérten honorál­ni azt erkölcsileg, anyagilag egyaránt. Tisztelt Honfitársaim! A legtöbb, amit kívánhatok mindannyiunk­nak, hazánk minden polgárának, az a béke, a belső béke, az össznépi egyetértés értelmé­ben is. Hiszem és vallom, hogy népünk nem­csak a gazdaság, a termelés ezernyi gond­jával, bajával, az átállás tömérdek feladatával képes megbirkózni, hanem érett elviselni a de­mokratizálódás, a politikai többszínűség, legkülönfélébb érdekek világos megfogalmazá­­­sának alkalmait is. Úgy képes gazdasági, po­litikai és szociális feszültségekkel terhes kor­szakunkban szabadon gondolkodni, cselekedni, hogy közben nem téveszt utat, nem az anar­chiát véli demokráciának, a szabadosságot sza­badságnak. És közben azokat az értékeket sem tagadja meg, melyeket szocializmuskeresé­sünk közben eddig teremtettünk. Ugyanakkor bízom abban is, hogy az új esztendőben a köl­csönös türelem és a tennivágyás vezérel ben­nünket. Ezeknek reményében kívánok honfitársaim­nak, külföldön élő magyar testvéreinknek, ha­zánk valamennyi barátjának békés, közös és személyes sikerekben gazdag — emberséget, boldogságot hozó­­, új esztendőt! Újév hajnalán a pápai Fő tér Fischl Vilmos felvétele a pápai tanácsülésen megvitatták az idei költségvetés tervezetét Folytatják a nagyberuházásokat Maradt a terv, de módosították a Új osztályvezetők Pápa Város Tanácsa leg­utóbbi ülésén, dr. Németh Zoltán vezetésével, egyebek között megtárgyalta az idei költségvetés tervjavaslatát. A tanácsülésen jelen volt István János, a megyei tanács elnö­ke. Mint az Horváth Jenőné, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetőjének előterjesz­téséből kitűnt, várhatóan 1989- ben 684 millió forinttal gazdál­kodhatnak. Ebből az összeg­ből a működési költségekre 494 millió, fejlesztésekre 163 millió, a vállalati lakóházak felújítására 26 milliót fordíta­nak. A középtávú tervben meg­­fogalmazott elképzeléseket ma már, az ismert anyagi nehéz­ségek miatt, Pápán sem tud­ják megvalósítani. Mivel a nagyberuházásokat nem sze­retnék késleltetni, ezért a pénz­ügyi források kiegészítésekép­pen 39 millió forint hitelfelvé­tellel számolnak. Az egyik legnagyobb fel­adatuk a folyamatban lévő új rendelőintézet építése, amely­nek költsége már meghaladta az eredetit. Idén az intézet fő­épülete elkészül, ezt követik majd a belső munkálatok. Az orvostechnológiai berendezé­sek beszerzése és szerelése, a csatlakozó közművek és egyéb feladatok megvalósítása az ez évi pénzügyi lehetőségeket jó­val meghaladják. Mivel a szo­ciális otthon új konyhájának építése szerepel az ötéves tervben, ezért idén elkészül­nek majd a kivitelezési tervek, de gyakorlati megvalósításra csak 1990-ben kerül sor. A költségekhez, az intézmény is hozzájárul: az otthonban el­hunyt gondozottaiktól örökölt, ingatlanok értékesítéséből származó pénzt felajánlják a beruházáshoz. A közgazdasági szakközépis­kola felújítására kiírt verseny­­tárgyalás eredményeként az épület rekonstrukciója nem az eredeti terveknek megfelelően valósul meg. Takarékossági és statikai szempontok miatt a 16 évvel ezelőtt kicserélt tetőszer­­kezet alatt nem alakítanak ki kollégiumi szobákat, hanem a földszinten lévő általános is­kolai tantermek helyett újakat építenek, így majd a szakkö­zépiskolásoké lesz a volt taní­tóképző, míg az általános is­­kolásoknak a nyolc tantermet közvetlen a Killián György Ál­talános Iskola mellett építik fel. A két oktatási intézmény felújítása, illetve bővítése ös­­­szesen 120 millió forintba ke­rül. A nyolctantermes épület­­szárnyat az iskolások '89 szep­temberében vehetik birtokuk­ba. Tovább épül, illetve befeje­ződik jövőre a Fő utca és a Márton utca sarkán lévő épü­lettömb, amelyben 34 lakás, továbbá az élelmiszer-áruház (Folytatás a 2. oldalon) 1988-ban adott legtöbb energiát a Paksi atomerőmű A Paksi Atomerőmű üzembe helyezése óta 1988 az első olyan év, amikor már mind a négy blokk egész esztendőben villamosenergiát termelt - csak a szükséges évi karbantartás idejére kellett leállítani a blok­kokat -, s így az eddigi leg­nagyobb eredményt érte el a korszerű energiabázis. Az első reaktorblokk 1982-ben, a má­sodik 1984-ben, a harmadik 1986-ban, a negyedik pedig 1987. augusztus 16-án kezdte meg az energiatermelést. A Paksi Atomerőmű Válla­latnál elmondták, hogy az erő­mű idei termelése minden vá­rakozásnak megfelel, hiszen az előállított 13 milliárd 420 mil­lió kilowattóra villamosenergia 45 százalékát jelenti a hazai termelésnek. A számítások sze­rint az országban felhasznált minden harmadik kilowattóra villamosenergiát Paks adta 1988-ban. Az erőmű üzembiz­tonságát nemrég három héten át vizsgálták a Nemzetközi Atomenergia ügynökség szak­emberei, s azt kiválónak minő­sítették. Mai számunk tartalmából: A munkakönyveiket ki sem adták (3. oldal) Kinek higgyek? (3. oldal) Helyretétel? (4. oldal) Min nevetünk ? (5. oldal) „Jó estét kivá­­ranakI Meg ne ijedjenek, /itt egy kompánia semmit se félje­nek." Képripor­tunk a együttes Kaláka veszp­rémi vendégsze­repléséről la­punk 5. oldalán. Csomagolják a közkedvelt Bedeco termékeket a zirci termelőszö­vetkezet helyi üzemében Újévi baráti találkozó a Veszprémi Vegyipari Egyetemen Baráti találkozóra hívta meg az új év első napján Heil Bá­lint, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora Dunántúl tár­sadalmi, gazdasági és tudo­mányos életének vezetőit, az ipari vállalatok szakembereit. Több mint 200-an vettek részt a kötetlen eszmecserén, ame­lyen az idén is - mint már hagyományosan - az egyetem új terveivel, az ipari szükség­letből adódó feladataival fog­lalkoztak. Az utóbbi években az ipar igényének megfelelően bő­vítették az oktatást a Veszpré­mi Vegyipari Egyetemen. Két évvel ezelőtt például meg­kezdték a vegyipari gép- és üzemmérnökök képzését, ebben a tanévben először pedig már vegyipari automatizálási szak­ra is vettek fel hallgatókat. Az új szakokhoz fokozatosan te­remtik meg a technikai hátte­ret. Ez év tavaszán készül el az új technológiai kísérleti csarnok, amely egyaránt kiváló lehetőségeket kínál majd mind az oktatáshoz, mind a kuta­táshoz. Az automatizálási szak támogatására, a műszerpark bővítésére is egymás ajánlják fel segítségüket után az ipari üzemek. Az új év első napján - az újabb bejelenté­sekkel együtt - már húszra nőtt azon vállalatok száma, amelyek új eszközöket vásárol­nak az egyetemnek az auto­matizálási szakemberek képzé­séhez.

Next