Napló, 1989. január (Veszprém, 45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

• 115 -•}?£ tKH -VA* .<i^ # j |jj| tj|j| £„ & _ J,^ J 1989. január 2., hétfő ÁRA: 4,30 FORINT XLV. évfolyam, 1. szám Straub F. Brúnó újévi köszöntője Az újévi köszöntő a Kossuth rádióban január 1-jén 12.10 órakor, a televízió 1-es műsorában 18 órakor hangzott el. * * * Tisztelt Honfitársaim! Kedves Nézők és Hallgatók! Ahogy letéptük az 1988-as naptárról az utolsó lapot, és ránk néz 1989. január elseje - mi is, mint más százmilliók a világon, egy időre magunkba nézünk. Vajon mit értünk el, és mit nem tettünk meg az elmúlt évben? Meggondoljuk és megfogadjuk, mit és hogyan akarunk cselekedni a most induló új évben. A múlttal és a jövővel való szembenézés mást jelent a fiataloknak és mást az idősebbeknek. A remény és a bizakodás, a tapasztalat, a siker és a kudarc élményei nagyon más arányokban jelentkeznek a Hatolok és az idősebbek újévi gondolataiban. Ezekből a különböző élményekből és vágyakból tevődik össze a nemzet közérzete, ez határozza meg, hogyan tudunk most a jövő követelményeinek megfelelni. Ma erőt adhat nekünk az a tudat, hogy a jövő új irányait megválaszthatjuk, mi magunk választhatjuk meg, és ha van erőnk, lesz kitartásunk a munkához, az új év jobb lehet a mögöttünk hagyottnál. Magyarország és a magyarság nehéz, de sok vonásában, a lehetőségeiben szép, elhatározásaiban gazdag esztendőt tudhat maga mögött. A gazdasági fejlődés és a társadalmi-politikai élet olyan új irányai rajzolódtak ki - igaz, népünk nem kis áldozatai árán —, melyek minden korábbinál biztatóbb utat mutatnak egy valóban demokratikus, szocialista Magyarország megteremtéséhez. A múlt egyes hibáinak kijavításához a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a kelet-nyugati párbeszéd felerősödése és a régóta vágyott enyhülés bekövetkezte további bátorítást adhat. Napjainkban az emberiség fő törekvése a béke, a különböző társadalmi rendszerek és országok közeledése, a jólét érdekében, egyúttal az emberi jogok mind teljesebb érvényesülésének érdekében is. Népünk ennek tudatában fogadta egyetértéssel II. János Pál pápának - akit egy-két éven belül hazánk vendégeként is tisztelhetünk - az újévi üzenetét, amelyben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzésére szólítja fel az emberiséget, azt is hangsúlyozva, hogy e jogok biztosítása az államok feladata, az államok felelőssége. Mi, magyarok, különösen érezzük a nemzetietnikai kisebbségek gondjainak súlyát, hiszen a magyarság egyharmada hazánk határain kívül él, olykor a kisebbségi jogok hiányában. Államunk felelősséget érez minden magyar iránt és nemzeti kulturális értékünk minden darabja iránt, legyenek bárhol is a Földön. Ugyanakkor a Magyarországon élő nemzetiségek-etnikumok jogait szavatolva egyre jobban támogatni akarjuk nyelvük, kulturális értékeik őrzését, fejlesztését, az anyanemzetekkel szövődő kapcsolataik erősödését. Számunkra további bátorítást ad ehhez, hogy a világ közvéleménye egyetért törekvéseinkkel. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedéséhez azonban — és egyben nemzeti önbecsülésünkhöz — valós alapot csakis a teljesítmény adhat. Az értéket teremtő, az értéket termelő emberi munka. Ebben az országban mindig voltak olyan egyének, akiknek szellemi teljesítménye, és olyan milliók, akiknek a mindennapi, céltudatos munkája a történelem legnagyobb viharainak közepette is fenntartotta ezt a népet, megőrizve államiságát több mint ezer éven át, itt a Kárpát-medencében. Ez a nemzet sokat köszönhet végvári katonáinak, kézműveseinek, városai polgárainak, legtöbbet talán falusi parasztságának - egykoron legszámosabb rétegének -, akik nemcsak földjüket művelték bölcsen, hanem ők őrizték meg az anyanyelvet is, nemzeti létünk és tudatunk legfontosabb forrásaként. Ha ma a válságok és változások újabb történelmi szakaszában — erre a számában megcsappant, de jelentőségében változatlan rétegre tekintünk, csak tisztelettel beszélhetünk róla. Nekik, az új esztendőre nemcsak azt kívánom, hogy leljenek több örömre és haszonra munkájukban, hanem örökítsék át azt a munkaerkölcsöt is, melyet eleik hagyományoztak rájuk. Hazánk munkásemberei, a gyárakban, üzemekben, bányákban dolgozók és a szolgáltatásokban tevékenykedők talán minden más rétegnél jobban érzik gazdasági-termelési váltásunk súlyát, jelen munkalehetőségük elvesztésének veszélyét, az új képzettség és az új munkahely megszerzésének kínjait. Nem rajtuk múlt, és mégis ők viselik elsősorban a terhet az inkább vesződséggel, mint haszonnal járó elavuló technológiáknak, a rossz anyag- és munkaellátásnak. Számukra azt kívánom ebben az új évben, hogy a hagyományos munkásöntudattal tudják elvégezni a változások teremtette feladatokat, önmaguk javával együtt hazánk felemelkedését is szolgálva. Gazdasági és politikai reformfolyamataink sikere nem kis mértékben függ a szellem embereitől, az értelmiségtől, a különböző területek vezetőitől, az újra fogékony, a kockázatokra is kész vállalkozóktól. Azaz olyan értékek hordozóitól, amelyek értelmetlenül vesztették becsüket az utóbbi évtizedekben. Idei munkájukban vezérelte őket az a tudat, hogy társadalmunk ráébredt — mi több, rádöbbent! - a szellemi teljesítmény kulcsfontosságú szerepére, igyekezvén tehetségéhez mérten honorálni azt erkölcsileg, anyagilag egyaránt. Tisztelt Honfitársaim! A legtöbb, amit kívánhatok mindannyiunknak, hazánk minden polgárának, az a béke, a belső béke, az össznépi egyetértés értelmében is. Hiszem és vallom, hogy népünk nemcsak a gazdaság, a termelés ezernyi gondjával, bajával, az átállás tömérdek feladatával képes megbirkózni, hanem érett elviselni a demokratizálódás, a politikai többszínűség, legkülönfélébb érdekek világos megfogalmazásának alkalmait is. Úgy képes gazdasági, politikai és szociális feszültségekkel terhes korszakunkban szabadon gondolkodni, cselekedni, hogy közben nem téveszt utat, nem az anarchiát véli demokráciának, a szabadosságot szabadságnak. És közben azokat az értékeket sem tagadja meg, melyeket szocializmuskeresésünk közben eddig teremtettünk. Ugyanakkor bízom abban is, hogy az új esztendőben a kölcsönös türelem és a tennivágyás vezérel bennünket. Ezeknek reményében kívánok honfitársaimnak, külföldön élő magyar testvéreinknek, hazánk valamennyi barátjának békés, közös és személyes sikerekben gazdag — emberséget, boldogságot hozó, új esztendőt! Újév hajnalán a pápai Fő tér Fischl Vilmos felvétele a pápai tanácsülésen megvitatták az idei költségvetés tervezetét Folytatják a nagyberuházásokat Maradt a terv, de módosították a Új osztályvezetők Pápa Város Tanácsa legutóbbi ülésén, dr. Németh Zoltán vezetésével, egyebek között megtárgyalta az idei költségvetés tervjavaslatát. A tanácsülésen jelen volt István János, a megyei tanács elnöke. Mint az Horváth Jenőné, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetőjének előterjesztéséből kitűnt, várhatóan 1989- ben 684 millió forinttal gazdálkodhatnak. Ebből az összegből a működési költségekre 494 millió, fejlesztésekre 163 millió, a vállalati lakóházak felújítására 26 milliót fordítanak. A középtávú tervben megfogalmazott elképzeléseket ma már, az ismert anyagi nehézségek miatt, Pápán sem tudják megvalósítani. Mivel a nagyberuházásokat nem szeretnék késleltetni, ezért a pénzügyi források kiegészítéseképpen 39 millió forint hitelfelvétellel számolnak. Az egyik legnagyobb feladatuk a folyamatban lévő új rendelőintézet építése, amelynek költsége már meghaladta az eredetit. Idén az intézet főépülete elkészül, ezt követik majd a belső munkálatok. Az orvostechnológiai berendezések beszerzése és szerelése, a csatlakozó közművek és egyéb feladatok megvalósítása az ez évi pénzügyi lehetőségeket jóval meghaladják. Mivel a szociális otthon új konyhájának építése szerepel az ötéves tervben, ezért idén elkészülnek majd a kivitelezési tervek, de gyakorlati megvalósításra csak 1990-ben kerül sor. A költségekhez, az intézmény is hozzájárul: az otthonban elhunyt gondozottaiktól örökölt, ingatlanok értékesítéséből származó pénzt felajánlják a beruházáshoz. A közgazdasági szakközépiskola felújítására kiírt versenytárgyalás eredményeként az épület rekonstrukciója nem az eredeti terveknek megfelelően valósul meg. Takarékossági és statikai szempontok miatt a 16 évvel ezelőtt kicserélt tetőszerkezet alatt nem alakítanak ki kollégiumi szobákat, hanem a földszinten lévő általános iskolai tantermek helyett újakat építenek, így majd a szakközépiskolásoké lesz a volt tanítóképző, míg az általános iskolásoknak a nyolc tantermet közvetlen a Killián György Általános Iskola mellett építik fel. A két oktatási intézmény felújítása, illetve bővítése összesen 120 millió forintba kerül. A nyolctantermes épületszárnyat az iskolások '89 szeptemberében vehetik birtokukba. Tovább épül, illetve befejeződik jövőre a Fő utca és a Márton utca sarkán lévő épülettömb, amelyben 34 lakás, továbbá az élelmiszer-áruház (Folytatás a 2. oldalon) 1988-ban adott legtöbb energiát a Paksi atomerőmű A Paksi Atomerőmű üzembe helyezése óta 1988 az első olyan év, amikor már mind a négy blokk egész esztendőben villamosenergiát termelt - csak a szükséges évi karbantartás idejére kellett leállítani a blokkokat -, s így az eddigi legnagyobb eredményt érte el a korszerű energiabázis. Az első reaktorblokk 1982-ben, a második 1984-ben, a harmadik 1986-ban, a negyedik pedig 1987. augusztus 16-án kezdte meg az energiatermelést. A Paksi Atomerőmű Vállalatnál elmondták, hogy az erőmű idei termelése minden várakozásnak megfelel, hiszen az előállított 13 milliárd 420 millió kilowattóra villamosenergia 45 százalékát jelenti a hazai termelésnek. A számítások szerint az országban felhasznált minden harmadik kilowattóra villamosenergiát Paks adta 1988-ban. Az erőmű üzembiztonságát nemrég három héten át vizsgálták a Nemzetközi Atomenergia ügynökség szakemberei, s azt kiválónak minősítették. Mai számunk tartalmából: A munkakönyveiket ki sem adták (3. oldal) Kinek higgyek? (3. oldal) Helyretétel? (4. oldal) Min nevetünk ? (5. oldal) „Jó estét kiváranakI Meg ne ijedjenek, /itt egy kompánia semmit se féljenek." Képriportunk a együttes Kaláka veszprémi vendégszerepléséről lapunk 5. oldalán. Csomagolják a közkedvelt Bedeco termékeket a zirci termelőszövetkezet helyi üzemében Újévi baráti találkozó a Veszprémi Vegyipari Egyetemen Baráti találkozóra hívta meg az új év első napján Heil Bálint, a Veszprémi Vegyipari Egyetem rektora Dunántúl társadalmi, gazdasági és tudományos életének vezetőit, az ipari vállalatok szakembereit. Több mint 200-an vettek részt a kötetlen eszmecserén, amelyen az idén is - mint már hagyományosan - az egyetem új terveivel, az ipari szükségletből adódó feladataival foglalkoztak. Az utóbbi években az ipar igényének megfelelően bővítették az oktatást a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Két évvel ezelőtt például megkezdték a vegyipari gép- és üzemmérnökök képzését, ebben a tanévben először pedig már vegyipari automatizálási szakra is vettek fel hallgatókat. Az új szakokhoz fokozatosan teremtik meg a technikai hátteret. Ez év tavaszán készül el az új technológiai kísérleti csarnok, amely egyaránt kiváló lehetőségeket kínál majd mind az oktatáshoz, mind a kutatáshoz. Az automatizálási szak támogatására, a műszerpark bővítésére is egymás ajánlják fel segítségüket után az ipari üzemek. Az új év első napján - az újabb bejelentésekkel együtt - már húszra nőtt azon vállalatok száma, amelyek új eszközöket vásárolnak az egyetemnek az automatizálási szakemberek képzéséhez.