Napló, 1989. április (Veszprém, 45. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-01 / 77. szám

Adjunk meggyőző választ eredményeinkről A választásra való felkészülés és különösen a választások sok ilyen teendőt adnak. Több helyen azonban a választási program hiányáról beszélnek. Egy általános kiindulási képlet mindenki számára adott, és ezt az alapszervezeteknek is ajánlani lehet. A választási politikai küzdelmekben bizonyos, hogy felértékelődik az a kérdés, hogy milyen értékek jöttek létre az elmúlt 30 évben. Erre nekünk valós, meggyőző, az eddiginél komplexebb választ kell adnunk. A választás legfontosabb tényezői a jelöltek lesznek majd. Kit tudunk jelölni és hogyan tudjuk felsorakoztatni ahhoz a párttagokat? Ez a tanácsválasztás döntő és helyi kérdése lesz. S végül az is fontos lesz, hogy milyen célokat, törekvéseket tudunk felmutatni, s azokhoz milyen eszközöket akarunk rendelni. A választások várható teendői is középpontba helyezték a pártmunkában azt a kérdést: ki, hol legyen párttag, munkahelyi vagy lakóhelyi alapszervezetek kellenek-e inkább? A legutóbbi központi bizottsági ülés ennek megválaszolásához igen jó és gazdag, de még átgondolni való adalékkal szolgált. Meg kell jegyezni, hogy a szeptember 23-i megyei pártbizottsági ülésen megalkotott kibontakozási program is helyesen határozta meg álláspontunkat: a munkahelyi alapszervezetek hangsúlyával a lakóterületi munkát kell előtérbe helyezni. Ezúttal nem akarom és nem is tudom ennek a kérdéskörnek minden elemét végigjárni, de a KB ülésének azt a figyelmet igénylő gondolatát kiemelném, hogy a párttagok a lakóhelyen regisztráltassák magukat - hangoztatta a megyei pb titkára. Ez a munka elindult a megyében és jobbára úgy, hogy az alapszervezetek vezetői által a nyilvántartás alapján készülnek listák a lakóhely kimutatásával. Az alapszervezetek helyzetének megítélése A szóbeli kiegészítőt követően 12 pártbizottsági tag és egy állandó meghívott kért szót, egyikük, Péter Gyöngyi, írásban adta be felszólalását. Koltay Nándorné elmondta, 2 •• Ü f * 2. Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően nyilvános ülésen folytatta munkáját a megyei párttestület. A következő napirendként megvitatta a pártalapszervezeti munka helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló írásos jelentést, valamint az anyag elő-Rostási József szóbeli kiegészítőjének bevezetőjében azt hangoztatta, hogy hosszas munka előzte meg az alapszervezetekről szóló előterjesztést. E munkában mintegy 150 aktivista, pártvezető vett részt és mondott véleményt. Az előterjesztés vázolja az alapszervezetek helyzetét és szerepét, valamint a megyei pártbizottságnak az alapszervezetekkel kapcsolatos néhány közvetlenebb feladatát. Ezúttal is tartjuk magunkat ahhoz az elhatározásunkhoz, és ezt a majd kialakítandó állásfoglalásunknak, feladatmeghatározásunknak is tükröznie kell, hogy nem az alapszervezetek számára szabjuk a teendőket, hanem a magunk számára az alapszervezetekkel, vagy az alapszervezetekben végzendő munkáról - mondotta Rostási József. Itt a megyei pártbizottság ülésein is gyakran felvetődik, hogy önállóságot kaptak-e az alapszervezeteik, vagy ritkább a magukra hagyottság vált jellemzővé. Ez már csak azért is kikerülhetetlen kérdés, mert az alapszervezetek nagy részében a magára hagyottság érzete a jellemző. Ezzel szembe kell nézni, de ebből kitörni csak úgy lehet, ha az is megfogalmazódik, ki hagyta magukra az alapszervezeteket? Kik lehetnek ennek alanyai? Maguk a párttagok, vagy az a környezet, amelyben él a szervezet? Esetleg a területi terjesztőjének, Rostási József megyei titkárnak szóbeli kiegészítőjét. Mivel a témában készített írásos jelentés rövidített változatát lapunk 1989. március 25-i számában már közöltük, most annak ismertetésére nem térünk ki, csak a szóbeli kiegészítés főbb gondolatait emeljük ki: pártszervek, vagy annak apparátusai, esetleg a Központi Bizottság? Én mindezeket lényeges kérdésnek tekintem — mondotta még akkor is, ha gyaníthatjuk, hogy mi a jellemző válasz és a valóságos gond. A dilemma valószínű a párt programjával kapcsolatos, vagy éppen abból ered. Milyen az alapszervezetekben az azzal való azonosulási lehetősége, mennyire tűnik követhetőnek, milyen a mozgósító hatása? Mindenképpen elgondolkodtató, hogy az MSZMP KB március 7-i programja nem váltotta ki e hatásokat megyénkben. De arra is rá kell mutatni, hogy túl erőteljessé váltminden programmal szemben a globális kritika és kevésbé érzékelhető olyan megközelítés, amely azt vizsgálná, miben lehet azzal együtt haladni, hogyan lehetne vele azonosulni. Az utóbbi időben többször esik szó a párton belüli akcióegység megteremtéséről. De ehhez, úgy vélem, akciókra is szükség van. Míg mások éppen a különböző akciókkal hívják fel magukra a közfigyelmet, mi éppen ebben bizonytalanodtunk el. Nem mások példáját kell követnünk, de abban célratörőbbnek kell lennünk, hogy kiválasszuk a helyi viszonyok ismerete alapján, milyen akciókkal szolgálhatnánk a közérdeket és a magunk egységét, hogy az írásos előterjesztést ezúttal is megvitatta a környezetében élő aktív párttagokkal, így részben a közös véleményt ismerteti. Ők a helyzetet elemző anyagnak fogták fel az előterjesztést. Véleményük szerint a jelenlegi szervezeti felépítés már nem felel meg a mai politikai követelményeknek, mert nem engedhető meg, hogy a párttagság ne vegyen részt aktívan a politika alakításában. Ugyanakkor ma is előfordul, hogy a Központi Bizottság olyan határozatot alkot, amiben nem kérte a párttagok véleményét, ez a párttagság eltávolodását eredményezheti, ha mechanikusan kell alkalmazniuk a határozatokat. Emiatt kételyeik vannak, hiszen az elképzelések jók, de a határozatok betartásának kötelezettsége és az önállóság nem egyeztethető össze. Beszélt arról, hogy a vezetők ■közszereplése miatt időnként az az érzésük: a vezetés és a párttagság között nagy a szakadás. Mit várnak el az alapszervezetben dolgozó párttagok? Világos és egyértelmű feladatokat meghatározó programot, a határozatok folyamatos és következetes számonkérését, a politikai vezetés részéről az őszinte tájékoztatást és összességében, hogy intézkedő pártból politikai párttá legyünk. Dr. Csonka László egy kérdéssel kezdte felszólalását: hol kell erősíteni az alapszervezeteket? Mivel a pártok és mozgalmak csatája a választásokon dől el, elsőrendű, hogy a lakóhelyen és a munkahelyen is párttagnak kell lenni, az MSZMP programját kell népszerűsíteni. A szakember párttagok kivonása a munkahelyekről kényszerű és kérdéses kimenetelű döntés volna. A párt ügye nem a lakóterületi alapszervezetekben dől el. Az MSZMP-nek jól kell kiválasztania képviselőit, de az is fontos, hogy a hatalmon lévő párt kormánya ne csak népszerűtlen intézkedéseket hozzon. Kürthy Lajosné a párt jövője szempontjából meghatározónak ítélte az alapszervezetek szerepének tisztázását. Különösen azért, mert a párttól elhidegült környezetben egyre nehezebb a párttagok helyzete. Elemezte ennek okait, egyebek között megemlítve, hogy a gazdasági egységeknél működő alapszervezetekre a bizonytalanság enyhe jelző. Véleménye szerint az alternatív szervezetek helyzeti előnyben vannak, mert felismerték, hogy a pártmunka a lakóhelyen a leggyengébb. Közvetlen környezetéből, Balatonalmádi térségéből hozott jó példákat arra, milyen kezdeményezésekkel igyekeznek erősíteni a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek pozícióit. Csaba Imre véleménye szerint a munkahelyi alapszervezetek ma már nem tudnak beleszólni a dolgokba, ezért is kellene „rovásukra” erősíteni a lakóhelyieket. Ismét szólt a Veszprém városi pártbizottság által kezdeményezett lakóhelyi fórumokról, amelyek elsőre nem sikerültek a várt módon, de mindenképpen folytatni kell ezeket. Ezért ő átmenetet javasol, a munkahelyi alapszervezetek párttagjainak lakóhelyi nyilvántartását, rendszeres meghívását a lakóterületi alapszervezetek rendezvényeire, mert a választásokra a lakóhelyen kell felkészülni. Ugyanakkor fontosnak tartja, azt is, hogy a párt a szakszervezetekben erősítse pozícióit. Dr. Szekeres Imre bevezetésként javaslatot tett, hogy a pártról folyó vitákról egésznapos konferencia megrendezését kezdeményezze a megyei pártbizottság. A választásokig nagyon kevés az idő, gyorsan munkához kell látni. Fontosnak tartja, hogy a párt vezetői, a testületek tagjai minél több taggyűlésen, pártfórumon részt vegyenek. Szükséges ez azért, mert ha egy tömegpártban a párttagság a régi reflexek szerint gondolkodik, akkor ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Második javaslata a politizálás struktúrájára vonatkozott. Mint mondotta, ehhez pénz, sajtó, alapszervezetek és még számos más dolog kell. A működés eszközeit újra kell osztani. Harmadik javaslatát arra alapozta, hogy az MSZMP-nek nagyon komoly szellemi kapacitás áll rendelkezésére az apparátusokon belül. Ezt mintegy szellemi központként az adott területen működő pártszervezetek rendelkezésére is kell bocsátani. Következő javaslatával arra figyelmeztetett, hogy a megyében különböző körök alakulnak, ezeket villámgyorsan fel kell karolni és hatni rájuk. Presits Ferenc emlékeztetett arra, hogy annak idején határozat született a nyugdíjasok kötelező átjelentkezésére, s ez óriási ellenállást váltott ki. Vajon milyen hatása lenne annak, ha az aktív dolgozóknak kellene a lakóterületi alapszervezetbe átjelentkezniük? Saját példájukkal bizonyította, hogy az irányítóból politizáló párttá válás nem okoz mindenütt traumát. Dr. Karászi Mihály, a Pápa Városi Pártbizottság első titkára elmondta, hogy ők még a múlt év végén kezdték a tájékozódást a munkahelyeken és a lakóterületeken működő alapszervezetek együttműködéséről. A városi pártbizottság ezen a héten vitatta meg a hosszú időn át végzett vizsgálat tapasztalatairól készült összegzést. Ott is élesen elkülönültek a vélemények, de kompromisszum alakult ki. A munkahelyi alapszervezetek kifogásait figyelembe kell venni, ha komolyan vesszük az alulról építkezést. Kelemen Gyuláné, aki alapszervezeti titkár is, abbéli véleményének adott hangot, hogy nem lesz, aki a társadalmi tisztségeket elvállalja. A régóta funkciót vállalók a választásig még bírják, de tovább nem, és nincs utánpótlás. A vitában elhangzottakat Rostási József foglalta össze, majd a testület úgy határozott, hogy az írásos jelentésben, a szóbeli kiegészítésben, valamint a felszólalásokban elhangzottakat elfogadja. Az alapszervezeti munka javítására szolgáló legfontosabb teendők összegzésére pedig mindezek, valamint a Politikai Tanulmányok Intézetében a közeljövőben rendezendő szélesebb körű eszmecserén elhangzottak alapján készüljön állásfoglalás, amelyet a pártbizottság legközelebbi ülésén hagyjon jóvá. Egyre fontosabb a lakóterületi pártmunka Régi módszerek, új igények Szatmári Lajos vitatkozott az írásos előterjesztés megállapításaival. Ő ugyanis környezetében azt tapasztalja, hogy élénkül a vitaszellem, a párttagok elmondják véleményüket, kérdéseket tesznek fel, amelyekre időnként nehéz válaszolni. A bizalommal kapcsolatban például elmondják, hogy a hangsúlyt és a cselekvést ma már a gazdaság rendbetételére kellene helyezni. Fontosnak tartják, hogy a Központi Bizottság tagjai a megye párttagságát képviseljék. A hogyan tovább kérdésre őszerinte az egyik fontos válasz, hogy a párttagok felvetéseire legyen visszajelzés, mert ezzel is politizálóbbá válnak a pártfórumok. Több személyes találkozásra, beszélgetésre találjanak alkalmat a párt tisztségviselői az alapszervezetekben. A lakóhelyi és munkahelyi alapszervezetek viszonyának rendezésében az önszerveződés legyen a mérvadó. László Dénes szerint kritikussá vált az alapszervezetek helyzete: ők vannak tűzvonalban, ők vannak a legkevésbé „helyzetben", és ők tudnak a legkevésbé választ adni a kérdésekre. Mindennek oka, hogy nem találtuk meg azt a munkastílust, munkamódszert, amelynek alapján a mai igényeknek meg tudnának felelni. Ehhez egyebek között felkészült titkárok és vezetőségek kellenek. Kérdés, hogy akik 10—15 éve töltik be ezt a posztot, mennyire tudnak azonosulni az átalakulással, és mennyire csak elkötelezettségük tartja bennük a lelket. Az önállóság meghirdetésével a magára hagyatottság kerül túlsúlyba. Ez érthető, hiszen egy parancsuralmi rendszer, felülvezérelt mechanizmus után kell szembenézni az átalakulással. Nagy gondot jelent az is, hogy nincs elméleti támasz, semmilyen dokumentum, ami alapján dolgozhatnának. Elsőrendű kérdésnek tartja a szervezeti szabályzat rendbetételét, majd ezután egy tagrevíziót, mert nem biztos, hogy azok léptek ki ebből a pártból, akiket mi szerettünk volna. A megyei pártbizottságnak az alapszervezeteket kellene képviselnie, tagjaiknál is legyen meghatározó az őket küldők képviselete. Dr. Kotsits Levente véleménye szerint a pártalapszervezeteknek teljesen más módon kell tevékenykedniük a jövőben a gazdaságban. Korábban a gazdasági intézkedések politikai megerősítése volt a feladatuk. Most a fórumokon való jelenlét a fontos, azoknak a szervezeteknek a keretében, amelyeknek jogilag is módjuk van a gazdasági folyamatokba beleszólni. Ilyen szempontból kulcspozícióban lesz a szakszervezet, abban kell a párttagoknak jelen lenni. Az átszerveződést ő is a lakóterületek környékén látja megvalósíthatónak. A káderkérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a hatásköri lista várható megszűnése a jogállamiságból következik, ezért fel kell készülni, hogy a párt is programján keresztül tud hatni. Még ma is előfordul azonban, hogy a különböző testületi, alapszervezeti állásfoglalásokat a párttagok nem minden fórumon képviselik. Politikai kezdeményezések, akciók kellenek Úgy vélem, abból is akciót lehetne csinálni, hogy történjen meg a párttagság önkéntes regisztrálása és ez legyen egyben vállalkozás a lakóterületen végzendő munkára. Az alkotmánytervezet és más törvénytervezetek társadalmi vitáiban való részvétel jó próbája lehet az alapszervezetek és párttagság összefogási készségének. Más politikai kezdeményezések és akciók is kellenek és természetesen főleg alulról jövők, a pezsgő pártélethez. Ugyancsak most keressük a választ arra a kérdésre is, hogy milyen lesz az alapszervezetek helyzete és feladata a többpártrendszer viszonyai között. Bizonyosak lehetünk abban, hogy mindenütt a szellemiség, az emberiesség, a tisztesség, a kezdeményezőképesség, az érdekintegráció, az akcióképesség szabja meg a helyzetünket. Szerintem saját értékeinkre, képességeinkre, felkészültségünkre kell alapoznunk a következő időszak versenyhelyzetében. Az MSZMP-ben elegendő szellemi erő van ahhoz, hogy meghatározó erő maradjon ebben az országban. Végezetül Rostási József arról szólt, hogy a megyei pártbizottság tagjainak, vezetőinek is jobban kell keresni a tagsággal történő találkozások, eszmecserék alkalmait, így tudja érvényesíteni hatékonyabban politikai akaratát és hasznosítani a tagság elgondolásait. - NAPLÓ - 1989. április 1., szombat Közös gondolkodással Zongor Gábor alapvetően strukturális problémaként értékelte az alapszervezetek jelenlegi helyzetét. Véleménye szerint bármilyen pártügyről van szó, szélesebb megközelítés kell: milyen a párt, illetve a párttagok helyzete? Az MSZMP az eddigi állampártból a politikai párttá válás folyamatát éli át úgy, hogy a politikai intézményrendszer változását is igyekszik befolyásolni. Ezt alapvetően tudatosan, elvek szerint kell megközelíteni, az érzelmek nem befolyásolhatják a gondolkodást. E folyamat során felvetődik a kérdés, lesz-e pártalapszervezet a munkahelyeken? Csaba Imrével egyetértve hangsúlyozta, hogy erre rugalmas váltással fel kell készülni, nem a korábban alkalmazott módszerekkel kell dolgozni, hanem a párt tagjain keresztül kell hatást gyakorolni. A formális rendezvényektől meg kell szabadulni, alapvető követelmény, hogy a párttag közéleti tevékenységet folytasson, összegezve hangsúlyozta, hogy a politikai hatás szempontjából kell a működési rendszert végigondolni és ehhez alakítani a szervezeti felépítést. A saját bevételeik növelésére törekszenek Harmadik napirendi témaként tárgyalt a pártbizottság az MSZMP Veszprém megyei szerveinek gazdasági helyzetéről és törekvéseiről. Az írásos előterjesztés rövid kivonatát lapunk március 25-i számában közöltük. A következőkben dr. Kazinczky Tibornak, a megyei pb gazdasági hivatala igazgatójának, a jelentés készítőjének szóbeli kiegészítőjéből idézünk. Eszerint a párt jelenleg pénzügyileg kényszerhelyzetben van, mivel a központi támogatás a bérek fedezetére sem elég, a bevételi forrásai sok bizonytalansági tényezőt hordoznak. Az előterjesztésben szereplő 16 millió forintos hiányt részben saját bevételek növeléséből, részben pedig a költségek csökkentésével igyekeznek majd megszüntetni. Keresik a hatályos állami rendelkezések és törvények alapján megtehető vagyonforgatás, vállalkozás,az alapítványok működésének leghatékonyabb módjait, a versenysemlegesség fenntartása mellett. A megye pártszervezeteiben jelenleg egy nagyon mértéktartó és visszafogott gazdálkodás folyik annak érdekében, hogy a politikai feladatok ellátásához szükséges eszközök egész évben rendelkezésre álljanak. Az elhangzottakhoz Csaba Imre, a pb tagja fűzött megjegyzést, s tett javaslatot a megyei lapkiadó vállalatnak a megyei pártbizottság hatáskörébe vonására. Az írásos előterjesztést, valamint a szóbeli kiegészítést a pártbizottság elfogadta, majd tudomásul vette a megye 1988. évi gazdaságpolitikai munkájáról az idei tendenciákról készített tájékoztatót. Utolsó napirendi pontkén Gyuricza László tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi, március 29-i üléséről. Riportunk nyomán A mezőkövesdi tanács véleménye Éhségsztrájkkal tiltakozik az igazságszolgáltatás huzavonái miatt Vági Antal 37 éves betonozó munkás, veszprémi lakos - írtuk március 30-i, csütörtöki számunkban. Ezt követően kaptuk az MTI-től az alábbi tudósítást. Vági Antal ügyében a Mezőkövesdi Városi Tanács igazgatási, jogi és szervezési osztályának vezetője, Gyöngy Sándorné vizsgálatot, illetve helyszíni bejárást rendelt el csütörtökön, akkor, amikor a sok éven át jogtalanul meghurcolt ember ügyében az MTI miskolci szerkesztőségének munkatársa felvilágosítást kért. A tanácsi vezető a délutáni órákban közölte: a helyszíni bejáráson meggyőződtek arról, hogy Vági Antal Mezőkövesd, Bajcsy-Zsilinszky út 1. számú telkén lévő házában jelenleg Balogh Endre házastársával és két kiskorú gyermekével, idős Galamb Józsefné két kiskorú gyermekével, valamint Hankó László és felesége, tehát összesen kilenc ember lakik jogtalanul. A tanácsi vezető az MTI kérdésére azt is elmondta, hogy a bonyolult ügyben évek hosszú sora óta folyik a bírósági pereskedés, az akták hol Mezőkövesden, hol Veszprémben vannak, jelenleg pedig az üggyel kapcsolatos valamennyi perirat a Legfelsőbb Bíróságon található. A mezőkövesdi városi bíróság Vági Antal igazát több esetben is megállapította, s a tanácsot felkérte a végrehajtás segítésére is, ami azt jelenti, hogy az idegen tulajdonban élőknek szükséglakást biztosítottak. Ezt, a jelenleginél jobb állapotban lévő, Barack utcai lakást el is fogadták, beköltöztek, azonban 1986. október 30-án ismét visszafoglalták Vági Antal tulajdonát. 1987. január 30-án ismételten ideiglenes lakást kaptak az önkényes lakásfoglalók a Barack utcában, azonban újból feltörték a Bajcsy-Zsilinszky utcai ingatlant és visszaköltöztek. A tanács szinte tehetetlen. Balogh Endréék jelenleg szerepelnek a Mezőkövesden lakáshoz jutók ideiglenes listáján. Végleges lakáshoz juttatásukat az április 17-i végrehajtó bizottsági ülésen döntik el. Ám ha lakást kap, az is csupán néggyel csökkenti a házban lakók létszámát, a többi ott lakónak ugyanis még lakásigénye sincs benyújtva a tanácsnál.