Napló, 1990. október (Veszprém, 46. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

Önkormányzati választások 1990. szeptember 30-án Régi óra alatt ötödször várták az eredményeket A veszprémi városháza sar­kán az óra még a régi, a nyári időszámítás szerinti időt mutatja. Valójában már dél­után négy óra felé jár, ami­kor megkeressük a választási munkacsoportot. Két hölgytagja - Wolf Zsuzsanna és Géczy Mariann­a már az ötödik sza­vazás, választás lebonyolításá­ban vesznek részt, nem egészen egy év alatt. S noha a munka neheze majd este hét után kö­vetkezik, ők már most is dol­goznak. — A jegyzőkönyvek előkészí­tésére, az általános adatok ki­töltésére van most lehetősé­günk és időnk - mondja Ma­riann. - Veszprémben 16 választó­­kerület van, de a szavazókö­rök száma 46. Ezért csak 11 óra körül várható valamilyen eredmény - válaszolja Zsuzsa, amikor arról kérdezem, vajon meddig kell a frontot tartani­uk. - Március 25-én hajnali négyig voltunk itt. Most talán előbb végzünk, bár a város környéki községek adatait is meg kell várnunk. A választási munkacsoport már a kampány időszakában is dolgozott, ők vették át, re­gisztrálták az ajánlócédulákat. Mennyire tudták az állampol­gárok, mi ezzel a tennivaló­juk?­­ Sokan azt hitték, hogy az ajánlás jelenti a szavazást. Nagyon bizonytalanok voltak az emberek, mert nem tudták, kik a jelöltségre pályázók, volt, aki tőlünk kérdezte, kit írjon be. Alig tudtuk meggyőzni ar­ról, hogy mi nem mondhatunk neveket. Munkáb­an a veszprémi választási munkacsoport A doktornő cédulái Ha eskü, akkor doktornő . . . Levelet kapott szerkesztősé­günk, amelyben a névtelen le­vélíró azt állítja, hogy a dok­tornő, dr. Kalmár Éva orvosi mivoltával visszaélve gyűjtötte be az üres (!) ajánlócédulákat, amelyeket maga töltött ki, s írt alá... Továbbá ocsmány hangú plakátokat tett ki, de senki nem mer szólni. A csendes kis faluban va­sárnap délelőtt 11 óra után robbant a politikai bomba: Karácsonyi Zsolt, független je­lölt, helybeli fiatal pedagógus, Hornyák Lászlóval beszélgetett, amikor a férfi két gyereke odafutott hozzájuk , cukrot szopogattak. Mint kiderült, a doktornőtől kapták — egész­ségnevelés, óh! —, aki arra kérte őket, adják oda céduláit szüleiknek, mivel ők még nem voltak választani. Ezen a pa­­pírfecnin a következő áll: Pol­gármester: dr. Zsednai József. Képviselők, ide kilenc számot írt. A 28-as „keretből” az ő 9 emberét, akit az önkormány­zatban szeretne látni. A 15-ös számot se hagyta ki, ugyanis ő is felkerült a jelöltek listájá­ra, mint független jelölt, akit az MDF támogat. Eredetileg az MDF indította a doktornőt, aztán módosítottak ezen. Va­­jon miért? Sajnos ezt sem tud­tam megkérdezni az egyik pol­gármesterjelölttől, Zsednai úr­tól. (A másik két jelölt Harnos László és Mári László.) Mint kiderült, az előző na­pokban is osztogatta ezeket a cédulácskákat a rendelőben (!), főleg az időseknek.­­ Két évvel ezelőtt decem­berben Zsolti fiamat hasba rúgták az iskolában. Férjem másnap reggel vitte a doktor­nőhöz — meséli Hornyák anyu­ka. - Akkor reggel is késett a rendelésről, mint ahogy a választások előtti hetekben is munkaideje alatt a pártügyek­kel foglalkozott - láttuk kik­kel beszélgetett. Azt sem fe­lejtem el, amikor a tíz hónapos Ágikám merevgörcstől megfe­ketedett, s rohantunk hozzá. Nem vizsgálta meg a gyereket, csak kihívta a mentőt. Amikor a kórházban elmondtam, hogy melyik községből jöttünk, az orvos csak annyit mondott: Kalmár doktornő... Ez tizen­­három évvel ezelőtt történt. Mi változott azóta­? Elég szomorú, úgy tűnik semmi. Ezen a délelőtt újabb oldaláról ismertük meg a dok­tornőt. Azt mesélték, hogy kint járt a hajmáskéri szeméttele­pen, ahol az oroszok által hát­rahagyott injekciókat gyűjtötte össze. Nem akartunk hinni a fülünknek, ezért felkerestük azt a férfit, akivel kint járt a te­lepen. A történet igaz! Az idős ember megnyugtatott bennün­ket, csak eredeti, leragasztott csomagolású dobozokat rakott be Kalmár doktornő kék ura­ 2- NAPLÓ -1990. október 1., hétfő Ajka A csodálatos őszi verőfény inkább szüretre, a vasárnap délelőtt pedig templomba szólította az ajkaiakat. Az ut­cákon csak elvétve lehetett embereket látni. A vasútállo­máson, ahol a hármas vágány átépítése miatt a megszokott munkarendhez képest csak­­csak látszanak változások, Ga­lambos Lajos forgalmi szolgá­lattevő reggel negyed héttől este háromnegyed hétig telje­sít szolgálatot. Miután egy te­hervonat áthaladt az állomá­son, szívesen nyilatkozott. - Még nem voltam szavaz­ni, de megyek. Az SZDSZ-re adom a voksomat, az egyéni jelöltek közül még nem dön­töttem el, hogy kire. - Az új önkormányzat az ön véleménye szerint hoz-e majd a városban valódi vál­tozásokat? - Nem hiszem még. Talán majd csak a következő válasz­tások után. Szerintem most még nem lesz teljes az át­alakulás. Igen sokan benn ma­radnak még a régi vezetők közül, akik megfelelő anyagi és . . . hogy is mondjam . . . kapcsolatrendszerrel rendel­keznek. - Ezek szerint Ajkán nin­csenek új, hiteles emberek? - Biztos, hogy vannak, csak nem fejtettek ki jó propagan­dát. Plakátháborút azt láttam, egy-két választási gyűlés is volt, de az igazán jelentős emberek mégsem kerültek a felszínre. Az új ön­kormány­­zattól mindenesetre becsüle­tességet kérek majd. Orsóséknál csak az asszo­nyok voltak otthon. Készült a diós tészta, a sült hús, meg egy kis káposzta is, savanyúság­nak. Az emberek valahol a dolguk után jártak, ám ez a dolog nem a szavazóhelyisé­gek környékét jelenti. - Nem érdekli önöket a vá­lasztás? - Dehogynem! Nagyon is érdekel! - mondja Orsós Sán­­dorné. - Vagyis elmegy majd sza­vazni? - Kire szavazzak, mondja meg?! Erre a nagy drágaság­ra? Erre? - Mondjuk a cigány jelöl­tekre. Négy is akad belőlük ebben a városban.­­ Nincsen itt különbség ci­gány és magyar között! Éppen úgy kell dolgozni a cigánynak is, mint a magyarnak. Közülük is vannak szegények is, gazda­gok is, éppen úgy, mint mikö­­zöttünk. Teljesen mindegy, hogy cigány képviselő van-e, vagy magyar. Eddig sem vol­tak jobban elnyomva a cigá­nyok, higgye el. Orsósné Tóth Éva foglalta így össze a múltat és a közel­jövőt. Mádai Péter országgyű­lési képviselő természetesen egészen más nézőpontból fi­gyelte az eseményeket.­­ Én természetesen optimis­ta vagyok. Jelöltjeinket, akiket a Fidesszel és a Vállalkozók Pártjával közösen mi, SZDSZ- esek indítottunk, hiteles em­bereknek érezzük. Reméljük, hogy bármit is hoz a válasz­tás, nem kormány- és nem el­lenzéki program valósul meg, hanem a város érdeke kerül előtérbe. Óriási lehetőségek rejlenek Ajkában. Olyanok, amikkel képesek lehetünk az országban várhatóan bekövet­kező válság ellenére is polgá­ri biztonságot teremteni. Rendes István az egyik ke­rület munkacsoportjának tag­jaként rutinosan végzi már a választásokkal kapcsolatos fel­adatokat - ön tanácsi tisztségviselő. A mostani választások után a tanácsrendszer megszűnik. Nem tölti a kenyerét?­­ Igen is, meg nem is. Az igen az, hogy itt végül is el­hangzottak olyan pártkijelen­­tések, hogy a lábtörlőig ki kell cserélni a tanácsi apparátust, mert mi vagyunk ugye a régi rend kiszolgálói. Ami miatt vi­szont talán mégsem kell fél­nem, hogy szakapparátusra szükség van. A képviselő-tes­tületnek is szüksége van szak­emberekre, márpedig ilyeneket nem tudnak bárhonnan elő­venni. Végül is különválik az önkormányzat és egy dekon­­centrált szervezet, mely a szakfeladatokat végzi. Ám ez most még csak másodlagos kérdés. Sokkal fontosabb, hogy a fennálló új önkormányzat végre testület legyen, amely testületi dönté­seket hoz. Ne egy-két ember döntsön helyettünk, hanem végre olyanok legyenek a vá­ros vezetői, akik nem csupán arra képesek, hogy fölemel­jék szavazáskor a kezüket, vagy bólintsanak. Ez a legfon­tosabb. Változásra várva... kantjába.­­ Szavazók a sümegi 1. számú választási körzetben Balatoni korkép Balatonalmádiban megke­serítette sok választópolgár szájizét a pénteken történt incidens. Gaál István polgár­mesterjelölt a Napló szeptem­ber 28-i számában hirdetést jelentetett meg, amelyben a maga és 13 független képvi­selőjelölt nevében megkö­szönte a választópolgárok ed­digi bizalmát, kérte a szava­záson is támogatásukat. A baj csak az volt, hogy a két­ségkívül jóhiszemű felhívástól nyolc jelölt azonnal elhatá­rolta magát, szórólapot és el­lenplakátot készített, tisztá­zandó saját álláspontjukat. Az ügy a helyi választási bizott­ság elé került, amely még aznap, pénte­ken éjfél előtt hozott határozatában Gaál István hirdetését etikai vét­ségnek minősítette. Gaál úr ezt nyomban megfellebbezte, a területi választási bizottság azonban csak hétfőn foglalko­zik az üggyel. A választások eredményétől függetlenül te­hát ennek az esetnek biztos, hogy folytatása lesz. Nikoletti Miklós, a válasz­tási bizottság elnöke arról is tájékoztatta lapunkat, hogy Almádiban délután 4 óráig a választópolgárok 38 százaléka adta le szavazatát. Az egyik választókörzetben tájékozó­dott Moreno Bucci, az Európa Tanács olasz képviselője (aki Balatonfüreden is járt ha­sonló célból), és személyesen érdeklődött Horváth Balázs belügyminiszter is. Alsóörsön már dél körül csaknem fele szavazott a vá­lasztópolgároknak, délután 3 órakor közel jártak a 60 szá­zalékhoz. Ahogy Kárpáti Fe­­rencné, a helyi választási bi­zottság elnöke elmondta, szé­pen, csendben, nyugodtan választottak az emberek, „úgy ahogy ennek mennie illik". Persze volt, aki nem egészen értette a szavazóla­pok kitöltésének módját, ne­kik technikai segítséget ad­tak. Az üdülővendégek kö­zül szinte senki nem élt azzal a jogával, hogy­­ kérésére — itt szavazhat. Mező Dénesné egyedül bal­lagott el szavazni. 69 éves, 46 éve él Alsóörsön. — Eljöttem, mert fontosnak tartottam, hogy én is szavaz­zak. Délelőtt a templomban kihirdették a püspök úr leve­lét, amelyben felhívta a ke­resztényeket a választásra. Máskor is elmentem mindig, amikor kellett. Egyébként nem vagyok elégedetlen, ahogy van, úgy kell elfogadni a dolgokat. A jelöltek közül mindenkit ismerek, csak azt a néhányat nem nagyon, aki pár éve jött a faluba. Arra szavaztam, akit egyenesnek, becsületesnek ismertem meg, aki nem köpönyegforgató. Balatonfüreden meglehető­sen csendesek maradtak a választóhelyiségek. Délelőtt 11 óráig az állampolgárok­nak nem egészen 20 százaléka ment el szavazni. Délután 3-kor dr. Hajba Csaba, a vá­lasztási bizottság munkacso­portjának vezetője még egyáltalán nem volt biztos benne, hogy meg lesz-e a szükséges 40 százalék. Egy fi­atalember, Forgács András - az utcán megszólítva — el is mondta, hogy miért nem szavazott. Nem látja értelmét, mert szerinte sok a beszéd és kevés a cselekedet. A progra­mokból úgy látja, hogy egy csomó mindent nem is lehet megvalósítani. Alaposabban tájékozódni nem volt ideje: másod- és harmadállásban is dolgozik. Azt viszont szeretné, ha az új vezetők a város ál­landó lakosaira, a fiatalokra is odafigyelnének. Egy másik férfi viszont szavazott, mert bele akart szólni a döntésbe. Azt sem rejtette véka alá, hogy a kisgazdákra voksolt, mert legfontosabbnak a föld­kérdés rendezését véli. Mit vár az újaktól? A fene tudja! Jobbat... Rosszabb már úgy­sem lehet, nem igaz? A ne­vét azonban nem árulta el. Lenn a parton viszont zaj­lott az élet. Gyerekek etették a hattyúkat, vadkacsákat, ön­feledten szaladgáltak, mit sem sejtve arról, hogy aznap az ő sorsukról is döntöttek a felnőttek. Akár szavaztak, akár nem ... A szavazatokat feldolgozó megyei számítástechnikai központ A pártokra voksoltak Várpalota: 14 egyéni válasz­tókerület, 23 szavazókör. A tanácsi apparátus több mint 60 százaléka dolgozik ma. Va­jon milyen a hangulatuk, egyáltalán mit várnak az új önkormányzattól? - ezzel a kérdéssel kerestem fel a vá­­­rosházán dr. Czeidli István vb-titkárt, aki 19 éve látja el ezt a feladatot, ugyanakkor 27 éve tanácsi dolgozó. - Sok ma még a bizonyta­lanság - kezdi a beszélge­tést. - Tudjuk, számos szakte­rület kikerül az önkormányzat keze alól, így például a gyámhatósági munkát az ár­vaszékek veszik át. Becslésem szerint az itt dolgozó 78 mun­katársam felének a sorsa „kép­lékeny”. A minden mindegy ál­lásponton már túlvannak, kez­dik elhinni, hogy szakértel­mükre szükség lesz - ha nem is itt. — Ön pályázik-e a jegyzői állásra? — Igen, már csak azért is, mert mindig is küldetésnek éreztem azt, hogy tisztességgel kell szolgálni a közösséget. Ugyanakkor osztozni kívánok munkatársaim sorsában. Az utolsó napokig képviselem őket, nem hagyok sorsára sen­kit. Faller Jenő szakmunkáskép­ző intézet. Ide tartozik a 4-es és az 1-es szavazókör. Szűr Gézáné a 4-es bizottság elnö­ke mondja: — A vasárnapi nagy piac ideje alatt úgy 150-en szavaz­tak. Az újabb hullám csak 11 óra után várható, akkor lesz vége a misének. A nyugdíjas házaspár nem rejti véka alá véleményét. - Lukáts Andrásra voksol­tunk (MDF-KDNP-FKgP), mert a kormányzó párt programját jónak tartjuk - mondja a férj. - Gondolnak a fiatalokra, idősekre, a létminimum fölé emelik a kisember pénzét. Vé­gül is Lukáts urat nem ismer­jük, de a pártjában bízunk. A listás választáson is a három párt embereire voksoltunk, az öt közül négyet ismerünk. Azért vannak az ellenzéknek is jó megnyilatkozásai. Ők sem el­lenségek, érdemes rájuk fi­gyelni ! Sághi Zsuzsanna egyedül érkezik, ő sem titkolja, kire voksolt. - A hat személyből csak kettőt is­merek — mondja a 22 éves gyógytornász. - Egyi­küket a városi tévében hallot­tam igen gyengén beszélni, ő szóba sem jöhetett. Szőnyi Pé­ter vegyészmérnököt a szóró­lapról ismertem meg. Régóta él Péten, remélem, tud va­lamit tenni egy haldokló cé­gért, az ott élőkért. Ő SZDSZ- es jelölt, a pártjával is szim­patizálok, habár párton kívüli vagyok. A kormányzó pártban az nem tetszik, hogy a dön­téseket halogatják.

Next