Napló, 1990. október (Veszprém, 46. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-01 / 230. szám

Nem volt szava a nemzetiségnek Baráti beszélgetés közepette találtuk Németbányán a két polgármesterjelöltet: Kiss Al­bert pedagógust és Kungl Ig­nác nyugdíjas ácsmestert. Nincs itt - nem is volt — egymás el­len ágálás, hiszen a jelölő­gyűlésen is egymást ajánlották. A falu népe — nyolcvan vá­lasztásra jogosult felnőtt — mindkettőjüknek előzetes bi­zalmat adott, tehát mindketten listára kerültek. Nem volt vi­tás a képviselőik jelölése sem: hárman vannak a szavazóla­pon, nem is jelöltek többet. Reggel van, kevesen szavaz­­tak még, az itt a szokás, hogy mise után voksol a többség. A jelöltek viszont nem idege­sek. Plechinger Ferenc képviselő­­jelölt mondja: — Sosem marta itt egymást a nép, pedig el kellett volna verni mind, aki más emberrel gazdálkodott. A szélsőséget so­se szerettük, annak idején sem jelentkezett senki a német hadseregbe, erőszakkal vittek oda néhányat, ott is hagyták a fogukat. Nem tagadom én, hogy sváb vagyok, hisz’ mindig becsülettel éltem. De volt fé­lelemérzet. A népszámláláskor például senki nem vallotta ma­­gát nemzetiséginek. Peidl András így emlékezik: — A régi választásokon is jutott be képviselőnk, de nem volt szavuk a nemzetiségiek­nek se fent, se lent. Itt helyben hattagú elöljáróság volt, meg a bíró - de a Volksbundból egyet sem választott be a nép. Németbányán mindenki füg­getlen jelölt. A pártok nem jelöltek. Nincsenek is pártta­gok, három FKgP-tag kivételé­vel. — Mit várnak most a polgár­­mestertől és a képviselőktől? — Ne éljenek vissza a biza­lommal. Ne döntsenek a falu népe nélkül és ellene. Kérdez­zék meg: mit tartunk helyes­nek és mit nem? . . . Delet harangoznak Marcal­­gergelyiben. A 404 választópol­gár közül 73-an voksoltak ed­dig, hátravan még a második félidő. Informátorunk - a sza­vazatszedő bizottságból — at­tól tart, hogy ismételni kell majd a szavazást. Úgy tűnik, „malőr" jött közbe: kipla­ká­­tolták a jelöltek névsorát (né­gyen polgármesterségre, nyol­can képviselőségre pályázók). Eddig nem is volt „zaj” - ám amikor a Naplóban közölték, hogy ki milyen párt jelöltje, elégedetlen hangok szállingóz­tak. Egy polgármestert és négy képviselőt jelölt ugyanis az MSZMP. Marcalgergelyiben a 8 képviselőjelöltből 5-öt vá­laszthatnak meg. Polgármestert jelölt az MSZP, az SZDSZ és a függetlenek is, képviselőnek úgyszintén. Nincs tehát itt sem „tiszta" jelölés ilyeténképp, vá­lasztási lehetőség viszont van — döntsön a nép. Ámbár a marcalgergelyiek azt mond­ják: a kortesígéreteknek már nem hisznek, választásokból meg túl sok volt mostanában... A sümegi 1. számú válasz­tókörzetben délután két órakor sűrűn nyitják az ajtót. Fegyel­mezetten, csendben, szabályo­san voksolnak az emberek. Nincs agitáció, önmagukban már döntöttek. Kilencszázhu­­szan szavazhattak itt, 35 szá­zalékuk voksolt eddig. Patonai Ferenc fazekasmesterrel, a Népművészet mesterével be­szélgetünk, aki a kisgazdapártot képviseli a bizottságban. - Mi a véleménye, tapasz­talata a szavazásról? Van tippje? - Minden rendben megy. Az emberek többsége azon­ban még mindig félénk, visz­­szahúzódó is. A mi körzetünk a harmincöt százalékkal ed­dig élen jár. Ehhez - úgy gondolom — hozzájárul a koalíciós pártok polgármes­terjelöltje, Kántor Miklós sze­mélye is. Ebben a körzetben lakik. Hozzá fűződik a válto­zás iránti bizalom, nem a má­sik két jelölthöz: Tóth Tamás­hoz és Pollák Attilához. Hol­napra kiderül . . . Balatonhenyén nem a sza­vazókat kerestük , ugyanis Balatonhenyén nem szavaztak. Kihalt, csendes a falu. Zárva a kocsma is. Mozgást egy kertben láttunk, almát szed­nek, hozzájuk kopogunk be. Szalai Józsefék szívesen invi­tálnak. A házigazda nem zár­kózik el a kérdésre adandó választól sem. - Miért nem választanak önkormányzatot? - Nincsenek pártok. A kis­gazdapártnak van öttagú cso­portja. Engem jelöltek volna polgármesternek - nem vállal­tam. Nem vállalta más sem. Senki nem vállalta a képvise­lőjelöltséget sem. Akkor meg kit, mit választanánk? - Miért nem vállalják? Eny­­nyire közömbösek saját sor­suk iránt? - Nem közömbösség. Elke­seredés, öngyilkosság lenne itt a falu vezetőjének lenni. Félreeső, mostoha hely. A kő­vágóörsi tsz-hez tartozik, de innen mindig csak vittek, so­se hoztak semmit. Kivágták az erdőt, elvitték a juhokat is. A fiatalok elköltöznek, a gyere­kek Révfülöpre járnak iskolá­ba, Köveskálra óvodába. Pénz nélkül mit tehetne itt az ön­­kormányzat, mikor minden csak romlik? Még az öregek otthonának a fenntartását sem tudná vállalni. Ha vissza is adnák a földet, mit kezdenénk vele: szántatlan perje, mit le­hetne termelni azon? - Mi lesz akkor a jövő? Ho­vá lesz a falu? - Talán Köveskálhoz tarto­zunk majd. Együtt a németbányai jelöltek, szavazás után A választási körkép összeállításában részt vett: Bartók Péter, Birkás József, Borbás János, Horváth Éva, Kovács­ Miklós, Mátételki András és Üveges Sándor Európa Tanács jelentése Magyarországról Egyértelműen támogatja Magyarország felvételi kérel­mét, ugyanakkor több he­lyen is kritikai megjegyzéseket tesz Peter Schieder osztrák szocialista párti képviselő ab­ban a terjedelmes és enciklo­pédikus igényű jelentésben, amelyet az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ked­di magyar vitájához készített. Mint ismeretes, a közgyűlés kedden délelőtt foglal­­ állást Magyarországnak az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelméről, s a 23 parlamenti demokráciát tömörítő európai szervezet miniszteri bizottsá­ga ezt követően november 6- ai római ülésén dönt a felvé­telről. A keddi vitán beszédet mond Antall József miniszter­­elnök, aki külön ebből az al­kalomból látogat el az elzá­szi városba, az Európa Tanács székhelyére. Az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének doku­mentumaként körözött Schie­­der-jelentés már első mon­datában kiemeli, hogy Ma­gyarország az első „a keleti tömb” országai közül, amely csatlakozni kíván az Európa Tanácshoz. Antall József nyilatkozata Bécsben A szabad nemzetek össze­fogása leküzdheti az olyan veszélyeket is, amelyek a Kuvait elleni iraki agresszió­val keletkeztek, és ugyanilyen összefogásra van szükség­ Eu­rópában is. Többek között erről beszélt Antall József, az MDF elnöke, kormányfő Bécs­ben azon a több ezer sze­mély részvételével tartott gyűlésen, amelyet a jelenleg a szocialista párttal együtt kormányzó Osztrák Néppárt, az ÖVP rendezett szombaton az október 7-ei ausztriai parlamenti választások kam­pányának keretében. Rámutatott: pár hónapja még elképzelhetetlen lett vol­na, hogy egy magyar párt­vezető, sőt kormányfő ilyen, a választási küzdelemhez tar­tozó rendezvény közönségéhez szóljon. Itteni jelenléte a Kö­zép- és Kelet-Európában az utóbbi hónapok folyamán le­zajlott nagyszabású fordula­toknak is köszönhető. „Az el­telt tizenkét hónapban öreg kontinensünk arculata többet változott, mint előtte 40 év alatt. Amikor ma reggel át­utaztam az osztrák—magyar határon, akkor egy államok közötti, de nem társadalmi rendszereket elválasztó ha­táron jöttem át. A vasfüg­göny már a múlté, és teljes lebontásának folyamata ép­pen itt kezdődött el" - mond­ta. A miniszterelnök emlékez­tetett a magyarok mindig tö­retlen szabadságvágyára, s hangoztatta, hogy a magyar nép az 1945-47-es, s az 1956-os sikertelen kísérletek után most, „harmadik nekifu­tásra” visszaszerezte sza­badságát és szuverenitását. Kijelentette: „Az 1990 tavaszi szabad parlamenti választások után ma Magyarországon olyan kormánykoalíció van, amely okkal és joggal igény­li, hogy a lakosság többségét képviselje. Rizskov televíziós beszéde A törvények, a közrend be­tartására és felelős maga­tartásra szólította fel az or­szág polgárait szombat esti televíziós beszédében Nyiko­­laj Rizskov szovjet miniszter­elnök. A kormányfő - immár hagyományossá váló - hét­végi televíziós nyilatkozatá­ban azt hangoztatta, hogy az országban régen nem volt ilyen rossz a helyzet, és a további általános hanyatlást az év vége és a tél közeled­tével mindenképpen meg kell állítani. Rizskov elutasította és „er­kölcstelennek” nevezte a ka­tonai puccskísérletre vonat­kozó híreszteléseket. A kor­mányfő szerint a lakosságnak inkább köszönetet kellene mon­dania a katonáknak a beta­karításhoz nyújtott segítsé­gükért. Nyikolaj Rizskov támoga­tásáról biztosította Mihail Gorbacsovot, és „időszerű­nek” nevezte az elnöki jog­kör bővítésére vonatkozó parlamenti döntést. Mint mon­dotta, ameddig az országban nem alakulnak ki a piaci mechanizmus automatikus mű­ködéséhez szükséges feltéte­lek, addig szükség van az egyes vállalatok és a minisz­tériumok közötti jelenlegi ad­minisztratív kapcsolatrendszer fenntartására. Szigorúbb román vámszabályok A bukaresti kormány úgy döntött, hogy október 1-jétől 1991. április 30-ig terjedő hatállyal tovább szigorítják a román vámszabályokat. A döntés értelmében a ro­mán és a külföldi személyek­nek tilos lesz bármilyen fo­gyasztási cikket kivinni az or­szágból. A rendelkezés nem vonatkozik a személyi pogy­­gyászra, illetve az egy napra elegendő élelmiszer- és gyógyszerkészletre. A hatóságok ugyanakkor 500 lej értékhatárig engedé­lyezik különböző emléktár­gyak és ajándékok kivitelét. Ezt az összeget csupán akkor lehet túllépni, ha az ebbe a kategóriába sorolt árukat a népművészeti boltokban, vagy árusítással egybekötött kép­zőművészeti kiállításokon vá­sárolták. ENSZ-tanácskozás a gyermekekért Több mint 70 ország ál­lam- és kormányfője vesz részt az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF által szervezett ta­nácskozáson, amely szomba­ton díszvacsorával kezdődött, meg az ENSZ székhelyén. A kétnaposra tervezett találkozó öt kontinensről érkezett részt­vevői több millió gyermek éle­tének megmentéséért emel­nek szót. Ingvar Carlsson svéd mi­niszterelnök, a rendhagyó ta­nácskozás egyik társelnöke a vacsorán felhívta a világ államait: tegyenek meg min­dent annak érdekében, hogy a föld a legjobb hely legyen a gyermekek számára, akik valamennyiünk jövőjét jelen­tik. Az emberi civilizáció jö­vőjét az fogja meghatározni, hogy ma miként élnek és ho­gyan nőnek fel a gyerekek - mondta. A tanácskozás résztvevőihez intézett nyílt levelében II. Já­nos Pál pápa egyebek között az abortuszt és a fogamzás­­gátló eszközök használatát támadta. A gyermekcsúcshoz üzenetet intézet Mihail Gor­bacsov szovjet államfő is. Barber Conable, a Világ­bank elnöke ígéretet tett ar­ra, hogy a nemzetközi pénz­ügyi szervezet ebben az év­tizedben 500 millió dollárral növeli az oktatási és egész­ségügyi fejlesztési progra­mokra fordítható hitelek ösz­­szegét — közölték a tanács­kozás szervezői. v­iLiij/iimii­k 1,11.)­­ . Segítenek-e a veszprémi cégbírók a fővárosiaknak? Rövid hír adta közre tegnap: a fővárosi cégbírók oly mér­tékben túlterheltek, hogy vi­déki kollégáik önkéntes segít­ségét kényszerülnek igénybe venni. Köztük vannak-e a veszprémiek? — kérdeztük dr. Tarr György bírótól. — Önkéntes jelentkezés alap­ján történik ez a segítség, de mi nem tudunk ebben részt venni, mert a veszprémi cégbí­róságon is nagy a túlterhelés. — Mi ennek az oka? — Egyrészt, hogy az itteni cégbírói létszám nincs akkora, mint amekkorát az Igazság­ügyi Minisztérium indokoltnak tart. Konkrétan ez azt jelenti, hogy július 1-jéig ketten vol­tunk, akkor érkezett egy új kolléga. Ismereteink szerint az engedélyezett létszám öt.­­ Az említett hírben olvas­tam, hogy Budapesten az ügyforgalom is óriásira nőtt, mert a vegyes vállalatok nagy részét ott jegyzik be. Veszp­rémben mi a helyzet? — A jogszabály-módosítást követően - 1989 augusztusa óta — a vidéki cégbíróságok is bejegyzik a vegyes vállala­tokat, ha a cég telephelye vi­déken van. Ezzel nálunk is nőtt a forgalom, ez is mente­síti a fővárost.­­ A társaságalapítási kedv növekedésére is lehet követ­keztetni? — Egyértelműen, ezért nőtt a forgalom. Naprakészen nem is tudjuk az adatokat figyelni. * A cégbíró a cégirodára irá­nyított, hogy pontos adatokhoz jussak. Az ott kapott informá­ció szerint például júliusban 446 bejegyzési kérelem érke­zett, ebből 131 új társaság alapítására, a többi már meg­lévő módosítására. Ez az adat nem tartalmazza a cégbírósá­gon naponta megfordulók szá­mát, hiszen nem minden ügyet tudnak elfogadni jogi hiányos­ságok miatt. A múlt évben egyébként kétezer ügy jutott egy cégbíróra Veszprémben... H. É. Megkérdeztük (Folytatás az 1. oldalról) a városnak akkoriban sem volt sok pénze, s így a minőségre nem törekedtek. Az olcsó hús­nak pedig híg a leve.­­ Azóta viszont ismételten csak úgy tűnik, hogy a toldo­­zás-foltozás: tűzoltómunka. - Nézze, pénzünk most sincs sok. Mindig annyit tudunk ja­vítani, amennyi a keretből fut­ja. Most, a hőszigetelést javí­tottuk, erősítettük meg és a tartóelemek egy részét. - Mikorra várható a munka végleges befejezése? - Az uszoda most is üzemel. S hogy mikor lesz vége a munkálatoknak? Erre senki nem tudna választ adni. Majd ha lesz pénz! De azt hiszem ezzel még az önkormányzat is elvesződik egy darabig. - Ez azt jelenti, hogy önök leadják a kezelési jogot? - Nem tudom, minden le­hetséges. N. S. Közgyűlést tartott a Veszprém városi Humánszolgáltató Egyesület (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanilyen humán sportna­pot rendeztek idén tavasszal a középiskolásoknak is. Akcióikat támogatta - többek között - a Herendi Porcelángyár, a Balaton Volán, a megyei sütő­ipari és a tejipari vállalat, a Veszprém megyei és városi sportosztály. Az egyesület kap­csolatokat alakított ki szerte az országban hasonló célú szervezetekkel, alapítványokkal. A legfontosabb célkitűzések elérésében azonban nem sike­rült előre lépni. A városi ta­náccsal folytatott hosszú leve­­lezgetés sem hozott eredményt a hajléktalanok problémáit megoldó városi menedékház létesítésében, ingyenkonyha felállításában, az értelmi fogya­tékosok napközi otthonának megszervezésében. Elsősorban helyiség hiányzott, vagy ha volt,­­magas bérleti díjat kért volna az ingatlankezelő válla­lat. Az elnök reményét fejezte ki, hogy az új önkormányzat magáénak érzi majd az egye­sület céljait és támogatja te­vékenységét. Az egyesület anyagi helyze­téről Rédey Katalin gazdasági felelős számolt be. Az eddigi felajánlásokból mintegy 100 ezer forint érkezett számlájuk­ra. Legfőbb támogatójuk - a sok vállalati, intézményi és egyéni felajánlás között - az adventista egyház volt, több mint 21 ezer forinttal. Két or­szágos pályázaton további 100 -100 ezer forintot szereztek, valamint kilátásban van egy nagyobb összegű (2 millió fo­rintos) céltámogatás elnyerése is. A beszámolókat követő vitá­ban szó volt a leendő önkor­mányzat felelősségéről. Elhang­zott az is, hogy tárgyalások folynak a szentkirályszabadjai plébániaépület átalakításáról, és ott menedékház létrehozá­sáról. A közgyűlésen részt vett Lakner Zoltán miniszteri biztos is, akit a napokban neveztek ki a szociálisválság-kezelő programok irodája élére. Az Ausztria Lottó nyerőszámai A Lottóunió Kft. közlése szerint az Ausztria Lottó 39. eseti eredményei a következők: leadott szelvény összesen 2 034 424 darab, ez 71 549 197 schilling Ausztria Lottó fogadási díjat je­lent. A teljes Ausztria Lottó nyereményösszeg 33 774 598 schil­ling, ebből a hatosra 10 732 379 schilling jut. Az e heti nyerő­számok a következők: 5, 18, 25, 37, 38, 44. Pótszám: 3. A teljes joker fogadási díj 15 846 996 schilling. Ez az első nyerőosztály a joker 2 377 049 schillinggel való dotációját je­lenti. Jokerszám: 480 117. Rendőrség, mentők Csendes nap A rendőrség megyei ügyele­tén tegnap egyetlen balesetet regisztráltak. A 82-es főúton, a Kádárta közelében lévő au­tóspihenő előtti kereszteződés­ben szándékozottt megfordulni egy személygépkocsi, de ezt nem kellő körültekintéssel tet­te, nem adta meg az elsőbb­séget egy ott haladó másik személygépkocsinak, összeüt­köztek. Egy könnyű személyi sérüléssel megúszták, de az anyagi kár 140 ezer forint. A mentőket éppen telefonhí­vásunk időpontjában, este 6 óra tájban egy lábtöréshez hívták segítségül. NAPLÓ - 1990. október 1., hétfő -3

Next