Napló, 1991. november (Veszprém, 47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-01 / 256. szám
Egy emberöltő Isten szolgálatában Az egyházmegye hívei és lelkipásztorai köszöntötték a 70 éves Szendi Józsefet A veszprémi bazilikát betölti az orgona hangja. Díszegyenruhába öltözött bányászok után hosszú-hosszú sorokban kígyózott a veszprémi egyházmegye papsága. Jöjj Szentlélek Úristen... - zengett a hívek és a lelkipásztorok ajkáról az ének. Az egyházmegye papsága és hív évei köszöntik főpásztorukat, dr. Szendi József megyés püspököt. Dr. Párkányi József általános helynek köszöntötte a közel tíz éve kinevezett megyés püspököt a 70. születésnapja alkalmából tartott hálaadó szentmisén. Méltatta a főpásztor mintegy évtizedes munkáját, melynek során átszervezte egyházmegyéjét. Mint mondotta, a főpásztor kezdettől a megújulást sürgette, döntő szerepe volt a Veszprémi Egyetem teológia fakultásának megszervezésében és a katolikus iskolák újraindításában. A hálaadó szentmise során dr. Szendi József megyés püspök a német Rudolf Winter prelátot és Csorna János balatonalmádi plébánost préposttá nevezte ki, valamint a veszprémi káptalan éneklő kanonokja tiszteletbeli kanonokokat iktatott be. Ismét van magánbánya Magyarországon A dolgozók több mint 90 százalékát megtartják Ismét van Magyarországon magánbánya, ugyanis csütörtökön a szanálószervezetnél aláírták a Dorogi Szénbányák Részvénytársaság alapító okiratát. A szerződés szerint a hitelezők egyezsége alapján a vállalat életképes üzemeiből november 1-jei hatállyal 1,4 milliárd forintos alaptőkével részvénytársaság alakul. A Dorogi Szénbányák Rt. alaptőkéjének 54 százalékát a Hepta t Rt. vezette magánvállalkozói befektetőcsoport vásárolta meg, míg a fennmaradó rész a 13 legnagyobb hitelező közöttköztük a Budapest Bank, APEH, MÁV - oszlik meg követelésük tőkésítésével. Mint ismeretes, a dorogi bányaüzem felszámolása 1990 júniusában kezdődött meg. A szanálószervezet az ötmillió forint alatti követeléseket kielégítette, s mivel a bánya meg tudta őrizni fizetőképességét, a hitelezők elfogadták azt a javaslatot, hogy a behajtható tartozás egy részét tőkésítik. A részvénytársaság a működése során bérbe veszi a Carbontrans Kft. birtokában levő tokodi brikettgyárat, így tevékenysége teljes körűvé válik. A részvénytársaság vezetése úgy döntött, hogy a jelenlegi 2300 fős létszám több mint 90 százalékát megtartja és munkát biztosít a számukra. várhatóan az év végéig Hatályba lép a művelődési miniszter rendelete az iskolaigazgatók megbízásáról A művelődési minisztériumban kidolgozták az iskolaigazgatók megbízásáról szóló újabb rendelet tervezetét. A dokumentumot jelenleg a különböző tárcák veszik nagyító alá és a közeljövőben sor kerül a tárcaközi egyeztetésre is. Az iskolaigazgatók megbízásáról szóló miniszteri rendelet még az év vége előtt hatályba lép - értesítette az MTI-t csütörtökön a művelődési minisztérium. A rendelkezésre azért van szükség - tájékoztatott az MKM -, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette az óvodavezetők, egyes nevelési-oktatási intézmények, valamint a nevelőotthonok igazgatóinak megbízásáról és az ezzel kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 27/1986. (VIII. 31.) MM-rendeletet. Az a rendelet ugyanis - az Alkotmánybíróság indoklása szerint - ellentétes volt a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel, amely a közszolgáltatások céljából létesített önkormányzati intézmény vezetőjének kinevezését a képviselő-testületre bízta. Az MM-rendelet megszüntetésével viszont - véli a művelődési tárca - a kinevezéssel kapcsolatos eljárás szabályozatlanná vált, ezért sürgető egy olyan jogszabály, amely nem korlátozza az önkormányzatok döntési jogait. A hétfői művelődési miniszteri értekezleten elfogadott rendelettervezet szerint az igazgatók kiválasztásában közreműködik a nevelőtestület, valamennyi intézményi szakszervezet, továbbá a szülők közössége. A rendelet élete a közoktatási törvény hatálybalépéséig tartközölte a művelődési minisztérium. Lu Su-fang 20 éves tajvani diáklány, akit szeptemberben Miss Kína Köztársaságnak (Tajvan hivatalos neve) választottak, most kedden elvesztette szépségkirálynői koronáját, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy viszonya van egy nős üzletemberrel. A botrány úgy pattant ki, hogy a 31 éves üzletember, Hu Ping-hsziung felesége bepanaszolta a szépségkirálynőt, amiért „tönkretette a Hu családot”. A bánatos feleség ráadásul még egymillió tajvani dollár összegű kártérítést is követelt. A szépségverseny rendezői úgy határoztak, hogy Lu köteles visszaadni valamennyi díját és nem képviselheti hazáját decemberben Londonban, a világszépe megválasztásán. Helyette a második helyezett utazhat a brit fővárosba. A China Times Express értesülései szerint a botrányt az robbantotta ki, hogy amikor hétfőn este rendőrök hatoltak be egy szállodai szobába, ott együtt találták a szépségkirálynőt a nős üzletemberrel. Mindketten mezítláb voltak, különben teljesen felöltözve. Ők azt állították, hogy éppen társalogtak, ez azonban nem hatotta meg a szépségverseny szigorú rendezőit, akik azzal érveltek, hogy - ellentétben néhány más ázsiai országgal - Tajvanon nem szokás lehúzni a cipőt egy szállodai szobában. A tajvani televízió értesülése szerint Lu kisasszony állítása szerint az üzletember nőtlenként mutatkozott be neki. A megbántott feleség végül is peren kívüli egyezséget fogadott el, miután Lu kisasszony vállalta, hogy megfizeti a kívánt egymillió dollárt. Ezután a rendőrség szabadon engedte a kihallgatás végett bekísért párt. Tajvanon 1965-ben betiltották a szépségversenyek rendezését, miután a Miss World versenyre benevezett tajvani hölgy vetkőző táncosnő lett Las Vegasban. A tilalmat csak 23 esztendő elteltével, 1988-ban oldották fel, amikor Tajvan adott otthont a világszépe megválasztására rendezett versenynek. Tajvanon is trónfosztás NŐS EMBERREL BARÁTKOZOTT, ELVETTÉK A KORONÁJÁT 2 - NAPLÓ - 1991. november 1., péntek Holnap kezdődik a háború? TÖRVÉNYSÉRTÉS A BADACSONYÉRT A badacsonytomaji önkormányzat - félretéve minden érvényben lévő helyi és országos szabályozást - A Badacsonyi Hegyközség szőlész-borász érdekvédelmi szervezet kezdeményezésére, rendeletet alkotott a kültelki telekalakítás és építés rendjéről. Tették ezt „attól a szándéktól vezérelve, hogy a végveszélybe került bortermő helyet, a badacsonyi hegyet, a szőlő- és borkultúra újrateremtése számára megőrizzék” - fogalmaz a rendelet bevezető szakasza. A súlyos szavakhoz súlyos korlátozást szabtak. Az eddigi 3 ezer négyzetméteres telekalakítási alsó határt 15 ezer négyzetméterre - 1,5 hektárra - növelték. Ugyanekkora a legkisebb területnagyság is, amelyre pincét lehet építeni - szemben a korábbi 2 ezer négyzetméteres alsó határral. Csanádi József, a rendeletet előterjesztő mezőgazdasági bizottság elnöke szerint ezzel a rendkívüli szigorítással a Badacsonyi Állami Gazdaság rövidesen privatizálásra kerülő szőlőit szeretnék megóvni a szétaprózódástól. Úgy vélte, ha a hatvanhektárnyi területet az eddig érvényes szabályok alapján privatizálják, akkor azokról is lassan kiszorul a szőlő, a pincék és az engedély nélkül épített nyaralók miatt. A képviselők mindegyike egyetértett a rendelet céljával, de volt, aki hibájául rótta fel, hogy kizárja a kis pénzűeket a földvásárlásból, mivel egy másfél hektáros terület 400-500 ezer forintba kerül, nem beszélve a legalább kétszer ennyi telepítési költségről. Csanádi József szerint pont a szigorítás teszi viszonylag olcsóvá az árakat, mivel kizárja a spekulációt, hisz a földet így „csak” szőlőtermesztésre lehet használni, ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy valaki kisebb területet vegyen. A rendeletet végül is egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadták, pedig dr. Kondorosi László, a falu jegyzője figyelmeztette a testületet, hogy a tervezet ütközik néhány jogszabállyal. Mint elmondta, a falu általános rendezési tervének módosításával talán célt lehetne érni törvényesen is, de ahhoz legalább másfél évre lenne szükség. Ezalatt pedig lezajlana a gazdaság privatizációja, kialakulnának az apró parcellák, és az egész munka értelmetlenné válna, így a jegyző is csak azt tudta tanácsolni, hogy a hegy érdekében fogadják el a rendeletet, ugyanakkor készüljenek fel a holnaptól kezdődő háborúra, mivel a korlátozás nemcsak jogszabályokat sért, hanem nagyon sok ember érdekével is ellentétes. A rendeletet még az előkészítés időszakában megküldték a különböző főhatóságokhoz. Szóban mindenki lelkesedett érte, biztatták a tamajiakat, csinálják, védjék meg a Badacsonyt. Amikor írásban is kértek támogató véleményt, ettől mindenki elzárkózott. Most új szakasz következik. A köztársasági megbízott először óvni fog, majd valószínűleg bírósághoz fordul, hisz ez a kötelessége-De vajon ki szüretel a végén?! (győrffy) Az Okisz jónak tartja a szövetkezeti törvényt A szövetkezeti törvény - amennyiben nagyobb változtatásokra nem kerül sor a parlamenti vita során - alapvetően jó és alkalmas arra, hogy jogi keretet adjon az ipari szövetkezetek működéséhez. Az átmeneti jogszabály azonban túlságosan hosszú időt ad a szövetkezetek átalakulására, ez pedig azt jelenti, hogy a bizonytalanság elhúzódása miatt sokan elmennek az egyébként jól működő szervezetektől, hogy másutt találják meg megélhetésüket - hangzott el az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (Okisz) csütörtöki sajtótájékoztatóján. A szervezet vezetői elmondták: arra számítanak, hogy az új jogszabály hatálybalépését követően felgyorsul az ipari szövetkezetek átalakulása, azok különféle gazdasági társaságokba, elsősorban részvénytársaságokba és kft.-kbe tömörülnek majd. Az Okisz erre felkészült, folyamatosan erősíti gazdasági érdek-képviseleti tevékenységét, mert úgy látja, hogy erre van igény. Jól működik számítógépes, az ország egészét behálózó információs rendszere, sikeresek az olasz, belga, francia kapcsolatok és ígéretesnek mutatkozik az ukrán piac is. A gazdasági érdekképviselet erősítését az Okisz a jövőben is egyik legfontosabb feladatának tekinti, annál is inkább, mert az ipari szövetkezeteknél több mint 300 ezren dolgoznak, az ez évi árbevétel 240 milliárd forint körüli lesz e szektorban. A sajtótájékoztatón ismertették az iparűzési adóval kapcsolatos állásfoglalást. Hangsúlyozták: az Okisz és tagsága megértéssel fogadta a helyi adók bevezetését mint az önkormányzatok támogatásának egyik formáját, sérelmesnek tartják azonban, hogy ugyanarra a vagyonra, tevékenységre több címen is szednek adót. Ez ugyanis nem a jövedelmi és vagyoni viszonyoknak megfelelő hozzájárulás. Az iparűzési adó például nem a jövedelemhez, hanem a forgalomhoz kötődik, egy új típusú fogyasztási adóként működik és végső soron a lakosságnak kell azt megfizetnie, hiszen a vállalkozó költségként számolja el. Ezért az Okisz és a tiltakozáshoz csatlakozó hét szervezet azt kéri, hogy módosítsák a többszörös adóztatást lehetővé tevő törvényt. Tudományos tanácskozás Miért követnek el öngyilkosságot a katonák? Évente mintegy 30 katona követ el öngyilkosságot, általában egyharmaduk hivatásos, kétharmaduk pedig sorállományú - hangzott el azon a tudományos tanácskozáson, amelyet a katonák öngyilkosságáról rendeztek csütörtökön a Magyar Honvédség egyik budapesti központjában. Mészáros Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy statisztikák bizonyítják: katonák ritkábban követnek el öngyilkosságot mint a „civilek”. A katonák öngyilkossága többségében súlyos magánéleti problémákra vezethető vissza. Kifejezetten a katonai élettel összefüggő durva bánásmód miatt a honvédség információja szerint egyetlen katona sem vetett véget önkezével életének. Ugyanakkor a magánéletben felgyülemlett és a katona által megoldhatatlannak érzett konfliktusokat sok esetben a katonai szolgálat nehézségei és visszásságai is tovább élezik. Az elemzések szerint több fiatal tiszthelyettes azért követ el öngyilkosságot, mert gyengébb képességeik miatt csak a katonai pályán remélnek elismertséget, de éppen szerény felkészültségük miatt nem tudnak eleget tenni a magas követelményeknek. A sorkatonáknál a leggyakoribb öngyilkossági ok: a családdal, szülőkkel, feleséggel támadt konfliktust a tőlük való távollét, a katonai kötöttségek oly mértékben felerősítik, hogy a katona nem lát más kiutat, mint élete kioltását. A tudományos tanácskozáson többek között az öngyilkosság, mint magyar nemzeti sorsprobléma, a katonák öngyilkosságának megelőzése témájában hangzottak el korreferátumok. Flóra... Mióta eszemet tudom, erős vonzalom fűz Flórához. Évtizedek óta kitartottam mellette, s érzelmeim állandóan erősödtek. Ő is - mint tapasztaltam - hű maradt hozzám. Egészen tavalyig, amikor szép románcunk hirtelen, egyik napról a másikra véget ért. Mert Flóra eltűnt... Bolyongtam utána elkeseredetten, kutattam, kerestem eredménytelenül. Varázsigéket idéztem reményvesztetten, hogy hátha! József Attilával együtt naponta mondogattam: „Úgy kellesz, mint parasztnak a föld, s a csendes eső és a tiszta nap./ Úgy kellesz, mint növénynek a zöld, /Hogy levelei kiviruljanak!” Elmondtam az Óda gyönyörű sorait, a Már kétmilliárd ember kötözött segítségkérő rímeit, aztán szinte az egész Flóra-ciklus majd minden sorát. De hiába... Már majdnem belenyugodtam elvesztésébe, csaknem lemondtam róla, amikor néhány hete Flóra ismét megjelent. És hogyan? Bájosan mosolyogva, csinosan, ifjonti hercegséggel, karcsún, üdén. Igaz, gömbölydedsége már nem a régi, teltkarcsúsága kissé megcsappant (nekem legalábbis úgy látszott), ám régi pajkos kacérsággal kínálta magát. De a korábbinál dupla áron. Mert Flóra - szappanmárka. Édesanyám és egész családunk kedvence, a mosásnál. Kis darabkáit még nővéreim is féltve őrizték, befőttesüvegekbe gyűjtötték, s a későbbi „dagadt ruhákat” előbb az ilyen szappanos vízbe áztatták. Talán a költő „Marná”-ja is ezzel mosta azokat a ruhákat, amelyek teregetéskor a padláson , fényesen, suhogva, kerengve szálltak a magasba”. Flóra megifjodott, mi megidősödtünk, megöregedtünk. A pénztárcánk is vékonyabb lett. De azért mégis vettem két darabot a korábbi 8,20 forint helyett egyenként 16 forintért. Emlékbe...! Mert jó érzés néha felidézni a szépet s a jót. S. N. S.