Napló, 1996. augusztus ( 52. évfolyam, 179-202. szám)
1996-08-01 / 179. szám
1996. augusztus 1., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ Halál a májra - vagy mégse? Egy vizsgálat elgondolkodtató tapasztalatai Hazánkban az elmúlt négy évtized alatt majdnem tízszeresére emelkedett a májbetegségek okozta halálozás. Mostanság legalább egymillió ember szenved különböző májbetegségekben, s feltűnően magas azoknak a száma, akik még nem is tudnak arról, hogy májukban kóros folyamatok mennek végbe. Ezért aztán nem túlzás azt állítani, hogy a májbetegség kezd népbetegséggé válni Magyarországon. A cím első fele érdekes módon egy „sláger” szövegrészlete, refrénje, amit az egyik futballmeccsen szurkoló finoman fogalmazva, részegen kiáltott hasonló állapotú társának. Pedig tévedés azt hinni, hogy csak az alkohol okozhat maradandó májkárosodást. Számos ipari oldószer, vegyszer, a mezőgazdaságban vagy a kiskertekben használt növényvédő szer, illetve háztartási vegyi anyag is lehet a toxikus májkárosodás előidézője. A tartós gyógyszerszedésnek ugyancsak lehet májkárosító hatása. Mindezeknek a legnagyobb veszélye, hogy nagyon hosszú ideig a betegnek egyáltalán nincs semmilyen panasza. A májbetegség kezdeti szakaszában az orvost felkeresők fáradtságról, levertségről panaszkodnak. A tünetekhez tartozik az étvágytalanság, puffadás és az émelygés. Vannak olyan laboratóriumi vizsgálatok, amelyek már korai szakaszban egyértelművé teszik a máj elváltozását. Néhány héttel ezelőtt a veszprémi Four Med orvoscsoport a megyei kórház bevonásával és segítségével egy, a miskolcihoz hasonló szűrővizsgálatot szervezett. A megyeszékhelyen négyszázhatvankilencen éltek azzal a lehetőséggel, hogy a vérvétellel egybekötött szűrővizsgálaton meggyőződjenek májuk egészségi állapotáról. Az enzimvizsgálatok alapján százöt embernek javasolták a háziorvos felkeresését. Nyolcvanketten belgyógyászati vizsgálatra kerültek, közülük negyvenegy jelentkező már súlyos májkárosodásban szenvedett, s ezért speciális vizsgálatokra kényszerültek. Voltak olyan eredmények, amelyek epeúti vírusfertőzéses megbetegedésre utaltak, de az alkoholfogyasztás ugyancsak túlsúlyban volt. Magyarország jelenleg európai listavezető, és a világranglista hatodik helyén áll ebben a „műfajban”. Egy egészséges máj 120-160 gramm tiszta alkohol lebontására képes, amely mintegy másfél liter bornak felel meg. Ennek a mennyiségnek rendszeres fogyasztása tíz-tizenkét éven belül komoly májkárosodáshoz vezethet. Ezek az adatok elsősorban a férfiakra vonatkoznak. A nőknél két-három deciliter bor rendszeres ivása néhány éven belül súlyos problémát okozhat. Természetesen genetikai, örökletes betegségekből is kialakulhat a májbetegség. Még egy elrémisztő adat a fentiek igazolására. Két évvel ezelőtt Borsod megyében szinte annyian haltak meg májzsugorban, mint szívinfarktusban. E betegségek gyógyításában is óriási szerepe van a megelőzésnek, a prevenciónak. Egy vérvizsgálattal tisztázhatjuk májunk egészségi állapotát. Legalább ennyi esélyt adjunk magunknak, hogy megelőzzük a tragédiákat. Donéz Tamás Ők már választottak Már nem először vetődik fel, hogy talán a külföldi magyaroknak is meg kellene adni a honi szavazati jogot. Érveket is hallani emellett, bár elég gyengéket. Példákat is emlegetnek: egyes országok jól hangzó szövegek kíséretében kedveznek ily módon a külföldre szakadt emigránsaiknak. Pedig a számuk oly csekély, hogy ha valamennyien egyféleképpen szavaznának, akkor sem lennének képesek változtatni a hazai szavazók véleményén, az eredményeken. Nekem más bajom van a kérdéssel. Szerintem sem lenne helyénvaló szavazati jogot adni az USA-ban, Németországban, Ausztráliában vagy Argentínában élő magyaroknak vagy magyar származásúaknak. Mert nézzük csak meg: menynyiben magyarok ők? Az, hogy valakit Kovácsnak hívnak, ötven évvel ezelőtt itt született, de huszonnégy éve Buenos Airesben él, tényleg egy magyar ember? Lehetnek idehaza hazafias érzelmei, becsülhet bennünket mindazért, amit itt kiálltunk (nélküle) az előző rendszerben, vagy ahogyan most kínlódunk, mert itt maradtunk. Mert nem mehetünk el, ideköt a munka, a nyelv, a megszokás . Vagy éppen mert másutt nem is tudnánk élni. A Buenos Aires-i Kovács úr csak adja le szavazatát az argentin választásokon. Azt lehet és kell befolyásolnia. Hogy ott milyen legyen az élet, az életük. Miért kellene neki választópolgárnak lennie két országban ? A mi viszonyaink már idegenek a számára, de az ottaniakat jól ismeri. Ő bizony argentin állampolgár, és az elemi logika is azt követeli: csak egy szervezethez tartozó polgárnak legyen joga abban részt venni, menetén és feltételein változtatni. Ráadásul képzeljük el, mit szólnának (ismét) a szomszédos trianoni államok vezetői és nem magyar polgárai, ha az ottani magyarok egy másik országban is szavazhatnának! Vagy netán mi, itthoni magyarok is részt vehetünk az argentin, a szlovák, az amerikai, a román, a német stb. választásokon...? Aki meg sem állt Buenos Airesig, az már szavazott. Argentínát választotta Magyarország helyett, és ma már édesmindegy, milyen okból tette ezt akkor. Hisz pár éve hazajöhet, korrigálhatja akkori választását, itthon újra kaphat piros személyit, fehér tb-kártyát, adókártyát, kék útlevelet. Ha most is Argentínában él, és ottani állampolgár, válasszon magának argentin képviselőt, argentin elnököt. Minket pedig ne akarjanak megtéveszteni az ügy hazai szószólói azzal is, hogy „külföldön élő magyarokat" emlegetnek. Lehet, hogy magyarok, biztos, hogy külföldön élnek. De én például szeretem, ha itteniek választanak itteniek közül. Még így is megjártuk már többször, de tévedésünk is a miénk volt. N. I. NAPLÓ 5 Honfoglaló cserkésztábor A veszprémi Szent Imre Cserkészcsapat vezetője, aki civilben középiskolai történelemtanár, szakmájának megszállottja, évekkel ezelőtt elhatározta, hogy a millecentenárium jegyében honfoglaló tábort szervez. Az ügy érdekében megnyerte a pápai Zágoni Mikes Kelemen, a veszprémi IV. Károly és a Bátorkeszi István cserkészcsapatokat, és számos szponzort is sikerült találnia, így már a tél folyamán elkezdődött az előkészítés. Veszprém város és a megye testvérkapcsolatai folytán meghívásukat elfogadták a mindeni, a Porta Westfalica-i a tartui és a Tirat Carmel-i cserkészcsapatok. Kezdeti nehézségek Két-háromszáz főt befogadó táborhelyet kellett keresni, ezért esett a választás a Zánkai Gyermeküdülő-centrumra. Bogó Ágnes főigazgatónő készségesen fogadta és mindenben rendelkezésére állt a jelentkezőknek. Egyes munkatársairól a tábor lebonyolításakor sajnos ugyanez nem volt elmondható. Hosszú lenne felsorolni, mennyi apró és nagyobb bosszúságot okoztak a tábor ideje alatt a vezetőknek rugalmatlan, túlbürokratizált magatartásukkal. Két nappal a kezdés előtt derült ki, hogy a tél folyamán lefoglalt terepen nem engedélyezik a sátrak felállítását, így hát a kemping melletti területen üthettek tábort a honfoglalók, amikor háromnapos vándorlás után megérkeztek letelepedésük helyére. Nyolc törzsben ütöttek tanyát, némi nehézség árán, hiszen szinte rögtön heves vihar, jégeső támadt rájuk. A Nyék törzs három lova fejvesztve menekült el az égiháborúban. Az élelmiszerkészlet egy része szétázott. A törzsfők azonban állták a sarat, így néhány óra múlva elkészültek a sátorveréssel, és másnap felhúzhatták a négy nemzet zászlaját a nyitóünnepségen., Tábori élet Az első napok a tábor felépítésével teltek el. Minden törzs bekerítette a maga gyepűjét. Elkészültek a táborkapuk, a törzsi zászlók, a mosdók, a cipőszárítók. Természetesen mindezt erdei ágakból, kizárólag kötéllel megkötözve. Különlegességet jelentettek a lovas altábor építményei, hiszen a megyénkben Herenden szerveződő lovas cserkészeknek ez volt az első táborozása. Az izraeli cserkészeknek a favágás jelentette a legnagyobb élményt, mert náluk, otthon, mindent előregyártott elemekből kell felépíteni erdei fák híján. Miután így lakályossá tették a mezőt, a fejedelem táborszemlét tartott népe felett, akik műsorral, adományokkal köszöntötték urukat. Az első tábortűznél Kobzos Kis Tamás és egy török énekmondó szórakoztatta régi magyar és török énekekkel a „honfoglalókat”. A következő napokban megindultak a kézműves foglalkozások. Lehetett nemezelni, szőni, agyagozni, fémet domborítani, bőrdíszműveskedni. Közben felállították a honfoglaló jurtát, aminek elemeit a tél folyamán a Szent Imre Cserkészcsapat tagjai készítették el. A gyerekek által alkotott tárgyakkal, honfoglaló viselettel, Kézdi Éva fazekas a honfoglalás korát utánzó edényeivel vált teljessé a kiállítás. Lassan a tábor lovai és kecskéi is megszokták a sokadalmat. Lehetett lovagolni, íjászkodni. Minden reggel volt kecsketejkóstoló, este pedig kürtőskalácssütés. Az esti tábortüzeknél felelevenítették a honfoglalás egy-egy jelentős eseményét, Botond, Lehel mondáját, a Szent Gallen-i kalandozást. Ahogy javult az időjárás, megindultak a gyalogos és kerékpáros portyák a szép Balaton-felvidéken. A programot gazdagította Ruttkay Eszter finnugorkutató előadása rokonainkról. Megtanulhatták a gyerekek a lószőr ékszer készítésének fortélyait Czefernekné Tenk Bernadettől, aki igazi mestere ennek a művészetnek. Vasárnap vasárnap A gyerekek már tavasz óta gyártották a portékákat a vásárra. A táborban tovább folyt a készülődés. Sütötték a fabatkákat mézes tésztából, mert a vásárban ez volt a fizetőeszköz. Az eseményt a fejedelem nyitotta meg a sokadalom előtt. Ez a nap ugyanis nyitott volt a szülők és vendégek előtt. Aztán kezdetét vette a vásári forgatag. Volt medvetáncoltató, lacikonyha, céllövölde íjjal, jósda sámánnal, lovagoltatás, dalnokok, ivó, tekéző és sok-sok árus. A vásárt délután táncház zárta. Az utolsó tábortűznél elhangzott a tábor tréfás krónikája, majd a magyar és német cserkészek tettek fogadalmat. Igazi ünnepi esemény volt, amikor a zánkai táborban bontották ki első ízben a mindeni cserkészek zászlóját, jelképezvén, hogy évek előkészítő munkája után megkezdte működését az új csapat. Csapatparancsnokuk itt tette le a vezetői esküt. A tábor ugyan itt véget ért, de a külföldi vendégek még ismerkedtek a Bakonnyal, Veszprémmel, Budapesttel. Igazi gazdag millecentenáriumi program részesei lehettek. - Ja - Végre megérkeztünk. Aliza és Rachel, izraeli cserkészek a hoszszú vándorlás után Honfoglaló járta a gyerekek munkáival A zánkai polgárőrség a bűnmegelőzés mellett A Balaton melletti községek, települések, városok jellemzője, hogy az ott élők létszáma a nyári hónapokban többszörösére nő. Nem kivétel ez alól Zánka sem, amelynek lakossága megháromszorozódik. Ez a növekedés egyrészt a területén lévő hétvégi házak és üdülők benépesedéséből, másrészt az oda látogató külföldi turisták számából adódik. A nagy tömeg éppúgy vonzza a bűnözőket, mint télen az üresen hagyott víkendházak. Mi sem jellemzi ezt jobban, mint hogy június végéig már négy nagy értékű nyugati kocsit tulajdonítottak el. Az a meggondolás, hogy a turisták között ne legyen a falu közbiztonságának rossz híre, arra késztette Filep Miklós polgármestert, hogy szorgalmazza a polgárőrszervezet mielőbbi megalakulását és hatékony tevékenységét. Tavaly decemberben ebben a munkájában támogatóra talált Péringer Miklós személyében, aki egyben felvállalta az alakuló polgárőrség egyesületi elnöki feladatait is. Az akkor húsz taggal létrejött társaság szervezet bűnmegelőzési, a közrend, a közbiztonság védelmét szolgáló, pártsemleges társadalmi szervezetként kezdte meg tevékenységét. Legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy valamilyen módon megpróbáljanak gátat szabni a bűnözés minden formájának. Feladatukat az állami szervezetek segítségével, a rendőri szervekkel együttműködve, a területi sajátosságok figyelembevételével látják el. Tevékenységük három nagy csoportra osztható: kiemelten foglalkoznak az úgynevezett megelőző járőrszolgálattal. Ennek célja, hogy az adott területen rendszeresen jelenjen meg a polgárőr járőr, ezáltal megelőzve a tervezett bűncselekményt, szabálysértést, de az sem kizárt, hogy a tetteseket még a cselekmény elkövetése közben tetten érjék. Nem kevésbé tartják jelentősnek a megfigyelő szolgálatot sem, amelynek lényege egy vagy több meghatározott terület konkrét céllal történő megfigyelése. Nem elhanyagolható tevékenységükben a jelzésadás sem. Egyértelmű, hogy a rendőri intézkedést igénylő eseményeket a kapitányság ügyeletén jelentik, ám az olyan eseményeket, amelyek szabálysértésnek minősülnek, például a közlekedés biztonságát zavaró, a környezetben kárt okozó parkolást, engedély nélküli szemétlerakást, roncsautó jelenlétét stb. a polgármesteri hivatalnak vagy a közterület-felügyelőségnek jelentik. Az URH-készülékkel és arcképes igazolvánnyal ellátott zánkai polgárőrségnek ez az idei nyár az első „éles” bevetése. Szabályos időközönként látni őket a falu egész területén járőrszolgálatban, és ez nemcsak az ott nyaraló turistáknak megnyugtató, hanem a lakosságnak is. Igaz, maga a csoport nem nagy létszámú, ezért is számítanak a lakosok segítségére, és állandóan kérik őket, bármilyen gyanús mozgást észlelnének akár közvetlen környezetükben, akár a falu bármely részén, vagy olyan esemény keltené fel figyelmüket, ami nem illik bele a megszokott képbe, azonnal jelezzék. Sajnálatos, hogy a terjedő bűnözési hullám ma már a községeket sem kíméli, de az összefogás, az egymásra figyelés előbb-utóbb meghozza majd gyümölcsét. K. N. I.