Napló, 1997. április ( 53. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

1997. április 1., KEDD Már a szezonra készülnek Kereskedők és vállalkozók szakmai napja Ötödik alkalommal rendezi meg szezonnyitó szakmai nap­ját a Kereskedők és Vállalkozók Veszprém Megyei Képviselete, a Kisosz regionális szervezete. A rendezvényt ezúttal közvéle­mény-kutatás előzte meg, amelyből egyértelműen kitűnt: a szervezet tagsága igényli az ilyen jellegű eseményeket - tá­jékoztatta lapunkat Vágó Péter, a Kisosz megyei szervezetének titkára. A megalakulásának 50. év­fordulóját ünneplő Kisosz az év elején kérdőívvel fordult tagsá­gához. Ebben a szervezet által nyújtott szolgáltatásokról, ben­ne a szezonnyitó szakmai nap fogadtatásáról és az erre vonat­kozó igényről kérdezték a keres­kedőket, vendéglátó-ipari szak­embereket. A visszaküldött válaszok többségében pozitív visszhang­ra talált a korábbi években is megtartott tavaszi szezonnyitó idei megrendezésének ötlete. Nem is csoda, hiszen a tavasz végi nyitás előtt minden Bala­­ton-parti vállalkozó alapvető ér­deke, hogy tájékozódjon az idő­közben bevezetett jogszabályi változásokról, az egészségügyi, fogyasztóvédelmi előírások módosulásairól. Az érintett ha­tóságok is szívesen fogadják az érdeklődést, hiszen könnyebb úgy betartatni a szabályokat, ha arról valóban tudnak is azok, akikre vonatkoznak. Persze az sem elhanyagolha­tó szempont, hogy a rendezvény évről évre a szolgáltatók, terme­lők és szállítók szezon előtti se­regszemléje a Balaton északi partján. A már hagyományosan megrendezett kiállításon idén több mint 20 kiállító mutatja be kínálatát a vendéglátó-ipari be­rendezésektől kezdve az étel- és italválaszték újdonságain ke­resztül a korszerű idegenfor­galmi praktikákig. A szezonra készülő kereskedők itt kicse­rélhetik tapasztalataikat, meg­oszthatják egymással ötletei­ket, amelyekkel a rövid sze­zont próbálják minél sikereseb­bé tenni. - Idén április 24-én, a bala­tonfüredi Marina Szállodában tartjuk a szezonnyitó szakmai napunkat. Bízunk abban, hogy nemcsak a már hagyományos hatósági tájékoztatók, hanem a Kisosz 50. éves jubileumi meg­emlékezése és a Balaton turiz­musáról, vendéglátásáról rende­zett szakmai fórum is felkelti majd a kereskedők, vendéglátó­ipari szakemberek érdeklődését - mondotta Vágó Péter, B.P. Akadt dolga a mentőknek Ugyancsak bővelkedett ese­ményben az elmúlt három nap. Különösen a mentőknek adtak munkát a különböző balesetek és a húsvéthétfői lo­csolások. Bár mint kiderült, ez utóbbi sokkal szerényebben zajlott, mint az ilyenkor lenni szokott. Csupán Várpalotán fordultak a kelleténél többet a mentők az „elázottakért”. Szombaton Balatonfüreden a bejelentésre érkező mentősök egy tízéves kihűlt kisfiút talál­tak. Ugyanezen a napon éjfél körül Papkeszin cserbenhagyá­­sos gázolás történt. Vasárnap a délutáni órákban pedig a veszp­rémi útgyűrűnél ütköző gépko­csikhoz riasztották mentőket. A késő éjszakai órákban a balaton­­világosi diszkóból kellett egy súlyos sérültet elszállítaniuk. KRÓNIKA A hajósok készen állnak Ahogy az nagyszombaton régóta szokás, most is szépszámú közönség és a balatonfüredi Ifjúsági Fúvószenekar zenéje fo­gadta az első menetrend szerint érkező hajót szombaton a fü­redi kikötőben. A százhat éves Kelén fedélzetén érkezett a Ba­latoni Hajózási Kft. és Siófok város küldöttsége, hogy a füre­diekkel megnyissák a 151. balatoni hajózási szezont. Tudomásul kell venni, hogy önmagában, ma már nem létez­­bármennyire is szép a Balaton hét a hajózás nélkül. A menet­rend szerinti járatok, a sétaha­jók, a kompok csodálatos élményt nyújtanak a turisták­nak, szolgálják a közlekedést, és kereskedelmi igényeket elégíte­nek ki. Ezrekkel ismertetik és szerettetik meg a tavat és kör­nyékét - hangsúlyozta dr. Sza­­lay László füredi polgármester. A túlpartról érkezett önkor­mányzati delegáció vezetője, dr. Balázs Árpád, Siófok pol­gármestere a balatoni települé­sek azonos érdekeiről, egymás­rautaltságáról beszélt. Dr. Horváth Gyula, a hajózá­si társaság tavaly ősz óta hiva­talban lévő igazgatója válaszbe­szédében elmondta, hogy az el­múlt télen is elvégezték a szük­séges javításokat, felújításokat. A Balaton olyan, mint az édesanyánk. Hol simogató kéz­zel, hol haragos szemekkel fi­gyeli a hajósok ténykedését. Mi mindent elkövettünk, hogy sze­retettel fogadjon bennünket, mondta az igazgató. A társaság felkészült arra, hogy a hajózás az idei szezonban is kellemes ki­­kapcsolódást nyújtson a ven­dégeknek, és az igényeknek megfelelően segítse a személy- és gépjárműközlekedést. Be­széde végén jó szezont kívánt mindenkinek, majd ingyenes sétahajózásra hívta a közönsé­get a hat éve felújított Kelén fe­délzetén. A szezonnyitó résztvevőit az időjárás is kegyeibe fogadta, mert a páramentes levegőben ritka szép látványt nyújtott a Balaton-part Tihanytól Aka­­rattyáig. győrffy A Balatoni Hajózási Kft. ingyenes sétahajózásra hívta a közönséget a hat éve felújított Kelén fe­délzetén­Fotó: Áfrány Megjöttek az első vendégek a balatonfüredi kempingbe A hétvégén megérkeztek az első turisták a Balatontourist balatonfüredi kempingjébe. A részvénytársaság legnagyobb és legmodernebb szálláshe­lyén, a Füred kempingben szombaton 140 vendéget számláltak. Hamar László, az egység ve­zetője elmondta, hogy a Fotex­­tomán részt vevő kézilabdáso­­kon kívül főleg Németországból érkezett lakókocsis, lakóautós turisták kértek szállást. Közöt­tük sok olyan törzsvendég is van, aki április végéig, május közepéig marad, majd az ősszel újra visszajön. Mint megtudtuk, a Füred kemping az idén több újdon­sággal is fogadja a hazai és a külföldi turistákat. Kibővítet­ték a játszóteret, csecsemőpe­lenkázó,­­fürdető helyiséget ala­kítottak ki, felújították több bungaló belső berendezését, környezetbarát parafalapokkal borították le a strandmotel tete­jét, javítottak a csapadékvíz el­vezetésén, és több szolgálta­tóegységet új vállalkozó kezébe adtak. Hamar László elmondta, hogy az idén még a tavalyinál is több lesz a családokat megcélzó program, a sport- és ügyességi vetélkedő. Olyan nagy attrak­ciókat szeretnének rendezni, amelyek sokáig kellemes emlé­kek maradnak a vendégeknek. Az igazi szezonkezdésre per­sze még május közepéig várni kell. Az első csúcsra hagyomá­nyosan pünkösdkor számíthat­nak a tóparti kempingek és szál­lodák. gy­­á. Tornacsarnok Alsóörsön Akár nemzetközi rendezvények lebo­nyolítására is megfele­lő méretekkel fog ren­delkezni a most épülő alsóörsi sportcsarnok. - Saját üzemeltetés­ben fogjuk működtetni az elkészült sportlétesít­ményt, és az iskolai test­nevelés-oktatás mellett számítunk a szándé­kaink szerint jelentős fejlődés előtt álló sport­turizmusra- tájékoztat­ta lapunkat dr. Bóka Ist­ván polgármester. Ter­veikben szerepel az üdülővendégek igé­nyeinek kielégítése mellett edzőtáborok hely- és eszközbiztosítása, kü­lönböző kupák, meghívásos versenyek szervezése is. Az egyedi tervezésű és gyár­tású létesítmény generálkivite­lezője a dunaújvárosi Dunaferr Isoplus Kft. Teljes körű megbí­zottja, Lukács Ferenc építés­­vezető lapunknak elmondta: a sportcsarnok küzdőterének alapterülete 1180, lelátója 350 négyzetméter lesz. Ez utóbbi alatt kapnak helyet a kiszolgáló létesítmények, öltözők, fürdők. A mintegy 50 millió forintos beruházást tavaly júliusban kezdték, és idén nyár közepén talán már be is fejezik. Ősszel tehát már az iskolások is birtok­ba vehetik az új tornacsarnokot. - Képé- Az épülő csarnokon már most látszik, hogy nem hétköznapi méretű lesz Fotó: Á. G. NAPLÓ 3 Nagyszombati vigília a tihanyi bencés apátságban „Ne féljetek! A názáreti Jé­zust keresitek, akit keresztre feszítettek? Föltámadt, nincs itt...” - idézték fel Márk evan­géliumának Igéit, Krisztus fel­támadásának , jó hírét” nagy­szombaton Tihanyban is, az apátsági templomban. Az estébe nyúló szertartáson, vendégként mintegy száz kato­likus fiatal is részt vett, akik pár éve immár hagyományosan a húsvéti „szenthárom napon” (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat) az apátságban a szerzetesközösséggel együtt zsolozsmázva emlékeznek Jé­zus Krisztus kereszthalálára és feltámadásának örömhírére. Az ünnepi szentmise elcsen­­desedéssel kezdődött, majd há­laénekek és zsoltárok kíséreté­ben meggyújtották a húsvéti gyertyát - amely a feltámadott Krisztust jelképezi, aki a világ fényessége. A fiatalok részlete­ket olvastak fel a Bibliából. Meggyújtották a templom gyer­tyáit is, felvirágozták a templo­mot, s a főoltáron elhelyezték az Oltáriszentséget. A szentmiseáldozat kereté­ben került sor a vízszentelésre, s a hívek szertartásosan megújít­hatták keresztségüket, azaz megerősíthették Krisztushoz tartozásuk pecsétjét. Dr. Korzenszky Richárd ben­cés házfőnök homíliájában rá­mutatott: Az evangélium egyik legfontosabb kijelentése a Szent Sírhoz érkező asszonyoknak mondott angyali üzenet: „Ne féljetek!” Mert a keresztény em­bernek nincs mitől félnie, hiszen Krisztus feltámadásával bizo­nyította: Az Isten nem a halál, nem a sötétség, hanem az élet és a világosság Istene. A jelenkor nagy kérdése, hogy tud-e a ke­resztény ember „jó hírt” monda­ni túlpolitizált világunkban, mikor a pártokhoz való tartozás jelentőségében néha eltakarja az Istenhez tartozás tudatát. Vajon a „Ne féljetek! ” örömhírét, hogy Jézus él, tovább tudják-e adni a terheket hurcoló embertársaik­nak? Nem is igazán keresztény az, hangsúlyozta, aki nem tud tanúságot tenni nehéz helyze­tekben akár az élet diadaláról. A nagyszombati szertartás után az emlékezők gyertyás kör­menetben körbehordták a lán­got, Krisztus fényességét Ti­hany sötét utcáin. Toldi Kipillantva az európai élvonalból Mától ismét drágább az energia. Az erről szóló sajtóhírek ugyanolyan fásultak már, mint a számlafizetők. Már nem is nagyon elemezget­jük, mi mennyi, meg miként hat ki majd az élet­­színvonalunkra. Fizetünk. De azért egy gondo­lat bánt bennünket. Csak ritkán mondjuk ki. Azt a kormányzat is tudja, hogy az energia­­drágulás terheit a lakosság nagy része már nem tudja elviselni. Erre a célra lett kitalálva a kompenzáció. Egy részét a költségvetésből fize­tik ki a rászorultaknak, egy részét pedig az energiahordozók erre a célra kiképzett pénz­alapjai finanszírozzák. S most jön az a bizonyos sanda gondolat, amely furdal bennünket: ak­kor tulajdonképpen ki és miből is finanszírozza a rászorultak többletkiadásait? Nem sok ész kell hozzá, hogy kitaláljuk: azok, akik - a legfelsőbb szint magasságaiból lepillantva - kevésbé rászorultaknak tűnnek. És kik ezek, akik nem szorulnak segítségre ? Hát ki, ha nem a bérből élő átlagpolgár? Aki adó­zás szempontjából, mindjárt Svédország után, az európai élvonalban büszkélkedhet. Egyértelmű ugyanis, hogy a kincstár az adókból befolyó pénzből kompenzál, az ener­giaszolgáltatók pedig annak a díjnak egy részét szánják kompenzálásra, amelyet ugyanazok fi­zettek be, akik az élvonalban adóznak. Akikre a kormány és a kincstár mindig számíthat, mert őket ugyan senki sem kérdezi meg, meddig bír­ják még nemcsak az adóterheket és a kompen­zálásokat, hanem a szülők nyugdíjának a kom­penzálását, a munkanélküli vagy éhbérért dol­gozó fiatalok életvitelének anyagi kompenzálá­sát, öregek, fiatalok és önmaguk fenntartását. Hogy az államról már ne is szóljunk. A kormány egymilliárddal járul hozzá a kis­keresetűek energiaszámláihoz, ami a szakem­berek szerint nagyjából az egynegyede annak, amennyivel az emelés (a januári) a legrászo­­rultabbakat sújtotta. A többit a kormány az energetikai cégektől remélte megkapni. Egye­lőre azonban csak az áramszolgáltató nem vonta ki magát a humánus kezdeményezésből, miközben morgolódik, hogy nincs meg az ígért nyolcszázalékos nyeresége, mert az árak ezt még mindig nem tartalmazzák. A gázosoknak eszük ágában sincs kompenzálni a nyolcszáza­lékos nyereség nélkül. Szeretném, ha nem értenének félre azok a százezrek, akik nyolc százalékáról mostanság nem esik szó, és akik vitathatatlanul rászorul­nak arra az igen kis pénzre, amelyhez majd csak hozzájutnak - ha addig ki nem kapcsolják náluk az áramot. gombás

Next