Napló, 1998. augusztus (Veszprém, 54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-01 / 179. szám
1998. augusztus 1., SZOMBAT KRÓNIKA A pilótagyász visszhangjai Zsákszám vitték a cukrot A veszprémi Fórumban csütörtökön a szokásos mennyiség tizennyolcszorosa fogyott el cukorból - tudtuk meg Kerekes Attilától, a Csopak Rt. kereskedelmi igazgatójától. Tegnap egy külön kocsit kellett beállítaniuk a cukor szállítására. Ma a társaság üzleteiben nem emelnek cukorárat, ezt hétfőtől teszik. Az áremelés mértéke attól függ, hogy ők milyen áron tudják megvenni. Egy biztos: arra törekednek, hogy az üzleteikben mindig legyen cukor. Több mint tíz esztendeje fordult elő utoljára az, hogy ilyen mértékben kiürítsék a vásárlók az üzletek cukorkészleteit, mint ahogy ezt tegnap tették. Veszprémben a nagy üzletekben többkamionnyi áru fogyott, már ahol volt cukor, mert sok helyen korán reggel elkelt a készlet. Az emberek szinte eltaposták egymást, hogy hozzájussanak néhány zsákhoz. Főként a nyugdíjasok tülekedtek, aminek valószínűleg az az oka, hogy ők már megkapták a nyugdíjukat, míg az aktív keresők többségének nagyon sokadika volt. A szocializmus idején a párttagokkal közölték suttogva az áremelések előtt néhány nappal, hogy minek mikortól és milyen mértékben megy fel az ára. Persze, ezt gyakran elárulták párton kívülieknek is, ezért hatalmas készletek fogytak cukorból, lisztből, étolajból vagy akár benzinből. Az utóbbi években edzettebbek lettünk, mi, fogyasztók is. Ha ugyanis tíz százalékkal növekszik a cukor ára, vagy akár tizenöttel, az nem akkora mértékű változás, hogy azért tartalékot képezzünk. A cukorgyárak évek óta panaszkodnak eladatlan készleteik miatt, keveset fizetnek a cukorrépáért, minek következtében csökkent is a növény termőterülete. A befőzések ideje ellenére sem növekedett meg a kívánt mértékig a forgalom. A szüret még messze van, és lehet, hogy a borhamisítók is visszafogták magukat. Kellett talán egy jó ötlet a forgalom megnövelésére? Most újra bevált az áremelés ígérete. V. I. A szokásos mennyiség tizennyolcszorosa fogyott cukorból a veszprémi Fórumban Fotó: Arány Tegnap az egyik országos napilapban szokatlan hangütésű levél jelent meg mindkét kecskeméti század, a Puma és a Dongó pilótáinak aláírásával. Az apropót az adta, hogy katonai tiszteletadással örök nyugalomra helyezték a múlt héten repülőbalesetben elhunyt társuk, Rácz Zsolt alezredes földi maradványait. A levélben megállapítják, hogy „...a magyar légtér védelmét ellátó vadászrepülők több mint kilencven százaléka mélyen a szükséges minimum alatt, a kelleténél sokkal kevesebbet...” tölthet a levegőben. Bár ők úgy érzik, hogy mindig tudásuk legjavát nyújtva igyekeznek eleget tenni feladataiknak, ám „...még a legkiválóbbak is hibázhatnak, s a hibázás lehetőségét sokszorosára növeli, ha nincsenek meg a minimális feltételek sem”. A pilóták felhívják mindazok figyelmét, akik a magyar légierő működése érdekében felelős pozíciót töltenek be, hogy vonják le végre a megfelelő következtetéseket és biztosítsák a munkavégzéshez szükséges emberi, egzisztenciális és szakmai feltételeket. A cél érdekében végzendő közös munkára ők készek, „...de a hiányosságokat ezután nem hallgathatjuk el, mert ma Európában nem emberáldozatokkal kell működtetni egy alapvető reformra szoruló rendszert, amit magyar légierőnek hívnak” - zárul a levél. Ha a legkorszerűbb repülővel, a MiG-29-cel rendelkező pilótáknak ez a véleményük, mit mondhatnak a repülőidejük végéhez közeledő MiG-21-esekkel dolgozó pápai hajózok? Először Pető István ezredest, ezredparancsnokot kérdeztük. - Az, amit a kecskemétiek leírtak, nagy részben fedi a valóságot. Viszont ez elsősorban politikai és katonapolitikai döntést igényel. Én nem tartom szerencsésnek az ilyesfajta nyilvánosságot. Annak vagyok a híve, hogy a problémáit elsősorban saját berkein belül igyekezzen megoldani az ember. Egyfajta kísérlet már elindult a feltételek javítására, elsősorban most türelemre van szüksége mindenkinek. Az ország gazdasági helyzete mindenki előtt közismert. - Nem gondol arra, hogy most a pápai pilóták is a kecskemétiekéhez hasonló levelet fogalmaznak majd? - Beszéltem a kecskeméti parancsnokkal, ő azt mondta, hogy nem teljesen ez volt a nyilatkozat lényege. Előfordulhat, hogy ez a sajtószabadság egyfajta értelmezése csak. Mindenkinek saját szíve joga, hogy nyilatkozik-e vagy sem, a tisztessége pedig az, hogy mit. Nincsen cenzúra, senkinek nincs megtiltva a nyilatkozás. - Úgy fogalmazott, hogy a leírtak nagy része fedi a valóságot. Mi az, ami nem? - Ez nem országos civil napilapba való, hanem legfeljebb egy szakmai újságba. A másik pedig: ha ezt nekrológnak szánták, akkor abba a zárógondolat nem való bele. Kicsit ultimátumíze van a dolognak. Samu István őrnagy, a pápai Griff század parancsnoka: - Csak annyit tennék hozzá az előbb elhangzottakhoz, hogy én megértem a kecskemétieket, mert egy barátjuk elvesztésének gyásza logikusan vált ki emberi indulatokat. Ez a levél ebből az indulatból született, amit nyilván le kell számítani belőle. (üveges) Továbbra is letartóztatásban A bíróság meghosszabbította a fogva tartott Albacomp-vezetők előzetes letartóztatását. M. Jánost, G. Imrét és G. Józsefet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sikkasztás és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt június 23-án vette őrizetbe. A három vezetőt június 26-án a Szolnok Városi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte (30 nap időtartamra), majd a rendőrség előterjesztésére a július 20-i bírósági határozatában M. János és G. Imre előzetes letartóztatását szeptember 26-ig meghoszszabbította - tájékoztatta az MTI-t tegnap Jenővári Éva, a Szolnok Városi Bíróság elnökhelyettese. A letartóztatás meghosszabbítására vonatkozó bírósági végzést az érintettek megfellebbezték, ezért a Szolnok Megyei Bíróság öt napon belül dönt arról, hogy az ügyészi indítvány alapján indokoltnak tartja-e a letartóztatások meghosszabbítását. G. József gyanúsított ügyében a rendőrség nem kezdeményezte a letartóztatás meghosszabbítását. Tábor végi kiállítás Pápán Tegnap délelőtt Pápán, a Jókai művelődési központ színházépületének emeleti klubtermében Borbély Lajos nyitotta meg a hatodik öreghegyi képzőművészeti tábor befejezését és megkoronázását jelentő kiállítást. Mint a megnyitóbeszédben elhangzott: bár az idén voltak a legkevesebben a táborlakók, a Trnovan Ari Vid és felesége, Katona Magdolna vezette együttlét töretlen szellemiségűnek és jó hangulatúnak bizonyult. A kiállítás roppant anyag- és formagazdag. Ceruzarajztól a faszoborig, üvegképtől az agyagig számos kifejezési eszköz megfér egymás ■mellett. Modellül a természet szolgált, no meg az eleven emberek és a táborvezető alkotásai, amelyeket érdemes volt másolni. A tizennégy résztvevő élt is a lehetőséggel, ezt legjobban az bizonyítja, hogy a klubterem szinte csordultig telt a friss munkákkal. Természetesen nem minden esetben kiállításra szánt alkotások kerültek a paravánokra. Számos tanulmánnyal, vázlattal is találkozhat a néző, alkalmasint műhelytitkokba, alkotói szándékokba nyer bepillantást. A hasonló tárlatoknak éppen ez a legfőbb bája, itt ugyanis magát az alkotást lehet tetten érni, különösebb fáradság nélkül. A idén különösen az üveg mozdította meg a résztvevők fantáziáját, számos módozatát találták ki a színesen áttetsző és erős kifejezőtartalommal bíró anyag ki-, és felhasználásának. Szívesen foglalkoztak azonban kerámiaplasztikák, ékszerek, fatárgyak készítésével is. A megnyitó végén Trnovan Ari Vid minden résztvevőnek emléklapot nyújtott át, amit ők a legidősebb táborozó, a hetvenhárom éves Herczeg Zoltán mondataival köszöntek meg. (vs.) A képzőművészeti táborban ceruzarajztól a faszoborig, üvegképtől a kerámiáig számos alkotás készült Fotó: Gáspár Gábor Kisgyermekes édesanyákat kerestünk tegnap, hogy a szoptatás örömeiről beszélgessünk. Saját élményeiket, érzéseiket osztották meg velünk. Tóth Gabriella a tíz hónapos Leventével pihent a padon. — Egy hónapja hagytam abba a szoptatást, akkor jött a foga. Levente és korábban a testvére is sokat ettek, rossz lett volna, ha nem tudtam volna őket szoptatni. A táplálásnak ez a módja kényelmesebb és olcsóbb is, mint ha tápszereket vennék a boltban. Az anyatej mellett Leventének hat hónapos korában adtam másfajta ételt. Bugyik Andrea nyolc hónapos Zsófiját sétáltatta. - Mindenem az anyatej. Úgy vélem, egészséges, boldog, kiegyensúlyozott az a baba, aki azt kapja. Ez Zsófin is látszik. Türelmetlen, ha kicsit csúszik az etetés. Szerencsére van tejem bőven. Remélem, egyéves koráig szoptathatom őt. Tormáné B. Éva nyolc és fél hónapos Klaudiája arra ébredt, hogy édesanyját kérdezgetjük. - Kislányomat három hónapos koráig szoptattam. Nem nagyon akart szopni, egész nap aludt volna, a szoptatás ideje alatt is. Mikor a kórházból hazahoztuk, igénye szerint naponta többször is rátettem a mellemre. Mostanában főzelékeket, gyümölcspürét eszik. Bár én is finomat főzök, különösen a boltban vásárolt konzerveket szereti. -Ja MEGKÉRDEZTÜK Fontos-e a baba szoptatása? Tóth Gabriella Leventével Bugyik Andrea és Zsófi Tormáné B. Éva Klaudiával NAPLÓ 3 Az anyatej a legfontosabb (Folytatás az 1. oldalról.) A szoptatás fontosságát nemcsak ma, az anyatej világnapján hangsúlyozzuk. Az azzal táplált kisbabák szépek, boldogok és egészségesek. Ám vannak koraszülöttek, betegek, inkubátorban lévők. Az ő édesanyjuk odaadó szeretetét emelte ki dr. Mátay Lilla, a Veszprém Megyei Csolnoki Ferenc Kórház- Rendelőintézet újszülött és gyermek intenzív egység (PIC) neonatológus, gyermekgyógyász szakorvosa. - Becsülöm azokat az anyákat, akik hetekig vagy akár hónapokig nem szoptathatják gyermeküket - mivel az az inkubátorban fekszik mégis háromóránként fejik az anyatejet - mondta az adjunktus. - Ez nagy kitartást követel tőlük. Keveset beszélünk azokról az édesanyákról, akiknek nincs elég tejük. Őket is biztatni kell, hogy az anyatej akkor is legfontosabb táplálék, ha a babának kalória szempontjából nem elég. Bár az ideális az volna, ha az anyák minél tovább szoptatnának, sokat jelent a gyereknek, ha három hónapig anyatejen él. B. E. Több súlyos sérüléses baleset történt Mozgalmas napjuk volt tegnap a mentőknek, több súlyos balesethez is riasztották őket. Zirc környékén tehergépkocsi borult fel, a rohamkocsi egy súlyos koponyasérültet szállított a veszprémi kórházba. Ezzel szinte egy időben a kora délutáni órákban Polgárdiba riasztották a mentőhelikoptert, ahol személygépkocsi hajtott a vonat elé. Egy súlyos sérülttel Székesfehérvárra repültek a mentők. Alig valamivel később egy 17 éves német fiatalember Siófoknál ugrott fejest a sekély vízbe. A sérültet Budapestre szállította a helikopter. A tűzoltóknak viszont csak kisebb tüzek jelentettek gondot. Négyszer kellett kivonulniuk, tarló-, illetve avartüzekhez.