Napló, 2009. november (65. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-02 / 256. szám
2 • NAPLÓ RÖVIDEN Visszalépett az egyik jelölt Kabul (mti) Abdullah Abdullah volt afgán külügyminiszter, Hamid Karzai elnök riválisa bejelentette vasárnapi sajtóértekezletén, hogy nem indul az afgán elnökválasztás jövő szombati, második fordulójában. Döntését azzal indokolta, hogy a kabuli kormányzat elutasította a választás igazságossá tételére vonatkozó követeléseit, és így szerinte lehetetlen átlátható voksolást tartani. Gyurcsány nem akar visszatérni Budapest (mti) - Gyurcsány Ferenc tartja magát ahhoz, hogy nem vállal aktív politikai szerepet - tudta meg a távirati iroda. A volt kormányfő közvetlen környezetéből származó információ reagálás a szombati, visszatérését találgató sajtóhírekre. Tízezres elbocsátás Berlin (mti) - A gazdasági válság miatt tízezer munkahely megszüntetését tervezi a ThyssenKrupp acélipari csoport Németországban az október 1-jével kezdődött új üzleti évben. A létszámcsökkentés része a cég programjának, amelyben világszerte 20 ezer munkahelyet számolnak fel. Obama erősít Afganisztánban Budapest (mti) Barack Obama amerikai elnök talán csak november végén dönt az afganisztáni csapaterősítésről, de mindenképpen olyan stratégiára törekszik, amely Amerika biztonságát szolgálja - mondta Valerie Jarrett elnöki tanácsadó vasárnap. A The Washington Post úgy tudja: Obama legalább 10-15 ezer fős erősítést küld majd az ázsiai országba. Támogatjuk Albánia uniós integrációját KÜLKAPCSOLAT Gazdasági együttműködésről tárgyaltak Durres (mti) - Magyarország fokozottan felelős a nyugat-balkáni térségért, mert Budapest valóban érdeklődik a régió iránt és ismeri annak történelmét - jelentette ki Sólyom László szombaton az albániai Durresben. Albán részről „panaszkodtak arra, hogy Nyugat-Európában nem tudják igazából felmérni az itteni viszonyokat” - mondta a köztársasági elnök kétnapos albániai látogatásának zárónapján, miután Tiranában tárgyalt Sali Berisha albán kormányfővel. Az Európai Uniónak meg kell értenie, hogy „a világnak ezen a felén egyes nemzetek határai nem esnek egybe az államhatárokkal”, mégis meg lehet azt oldani, hogy a határok sérthetetlenségének az elvét tiszteletben tartva „egységként kezeljék ezeket a nemzeteket” - mondta, arra utalva, hogy Albánia határain kívül - Koszovó mellett - Macedóniában, Görögországban és Montenegróban is él albán közösség. A tavaly februárban függetlenné vált Koszovóval kapcsolatban Sólyom László elmondta, Albánia „nagyon okosan” távolságot tart, nem avatkozik be a fiatal állam ügyeibe. „Nem kelti azt a látszatot, hogy valaha is egyesíteni szeretné az albánlakta vidékeket”, és nem is törekszik erre - mondta. Sólyom László albániai látogatását összefoglalva elmondta, két fő téma volt napirenden: a magyar-albán gazdasági együttműködés további fejlesztése és Albánia európai uniós integrációja. Mint mondta, Magyarország gyakorlati segítséget tud nyújtani a balkáni ország EU- integrációjához albán tisztségviselők magyarországi képzésével. A köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy Albánia az integrációs folyamatban ne kerüljön hátrányba a többi térségbeli országhoz képest. Emlékeztetett rá, hogy az európai uniós vízumkényszer feloldásának kérdésében Albánia egy kalap alá került Boszniával, noha, mint mondta, Albániában „sokkal stabilabb a helyzet, mint Boszniában”. Sólyom László előzőleg Tiranában tárgyalt Bamir Topi elnökkel, Edi Rama ellenzéki vezérrel - aki egyúttal az albán főváros polgármestere - és találkozott Jozefina Topallival, az albán parlament elnökével. A köztársasági elnök, valamint kísérete szombaton az esti órákban visszautazott Budapestre. Sólyom László köztársasági elnök albániai hivatalos látogatásának második napján az idegenvezetőt hallgatja, amikor megtekinti az egykori római amfiteátrum romjait Durres kikötővárosban Belpolitikai csaták a háttérben Hamarosan lezárul az Opel eladása Berlin (mti) A jövő héten lezárulhat az Opel eladása: az üzemi tanács reményei szerint az eddigi anyavállalat, a General Motors igazgatótanácsa november 3-án hozza meg döntését. A döntés arról szól: visszalép-e korábbi szándékától, illetve annak megfelelően eladja-e az Opelt a Magna-Sberbank konzorciumnak. A Magna International és a Sberbank hivatalosan is értesítette az EU-bizottságot szándékáról, a General Motors Co. európai érdekeltsége, az Opel megvásárlására. Brüsszel november 27-ig értékeli versenyjogi szempontból a vételi ajánlatot. Több hónapos alkudozás után az amerikai anyavállalat, a General Motors szeptember közepén jelentette be, hogy kész eladni az Opel többségi részesedését a Magna kanadai-osztrák autóipari beszállító vállalatnak. A GM „B” terve szerint viszont az amerikaiak megtartanák az Opelt, saját hitelfelvétellel vagy állami támogatással előteremtett pénzeszközökkel saját erőből szanálják - többezres elbocsátásokkal és üzemek bezárásával, Németországot is beleértve. Az üzemi tanács és a politika mereven elutasítja ezt. Európai uniós versenyjogi aggály az Opel megmentésével kapcsolatban Ugyanakkor az európai versenyfelügyeletnek engedélyeznie kellene az Opel összesen 4,5 milliárd eurós mentőcsomagját, melyet a német kormány nyújtana. Brüsszelnek azonban fenntartásai vannak, a milliárdos hitelcsomag folyósítása emiatt függőben van. (Folytatás az 1. oldalról.) Az előző télen emiatt az oroszok az Európába irányuló gázszállítást is leállították. A Putyin által idézett Timosenko indulni kíván Juscsenko ellenében a január 17-ei elnökválasztáson. Az orosz kormányfő bírálta az uniót, amiért az nem adott pénzbeli támogatást Ukrajnának a gázszállítások megfelelő ellentételezése érdekében. Az EU szóvivője azonban arra emlékeztetett: az unió több forrásból több kölcsönt is adott és adhat a továbbiakban Ukrajnának reformjai segítségére. A német újraegyesítés ünnepén A magyar határnyitás nem volt kockázatmentes lépés (Folytatás az 1. oldalról.) A volt miniszterelnök a német újraegyesülésre utalva hangsúlyozta: Kohl, illetve az akkori német vezetők jó érzékkel és államférfiúi bölcsességgel tudtak élni azzal a lehetőséggel, amelyet a történelem a 89-90-es években kínált. Németh Miklós az akkori eseményekben rendkívül nagyra értékelte Mihail Gorbacsov szerepét, akivel most is találkozott. „Elképzelni is rossz lett volna azt a helyzetet, ha abban az időben egy Brezsnyev-típusú ember ült volna Gorbacsov székében” - hangoztatta. Visszaemlékezett a volt Varsói Szerződés 1989 júliusi találkozójára, amelyen szóba kerültek Budapesttel szemben foganatosítandó esetleges lépések is. Mihail Gorbacsov (balra) és George Bush a berlini megemlékezésen KRÓNIKA Darts. Még nem ért célba teljesen az új vírus elleni védekezés KOMMENTÁR Szente Ottó szente.otto@zalaihirlap.hu Megint tekergetik? Ahogy a hőmérő higanyszála elérte a nulla fokot, menetrendszerűen megérkezett az első aggasztó hír is Oroszországból, hogy tudniillik gond lehet Európa gázellátásával. Most Putyin miniszterelnök kongatta meg a vészharangot, Julia Timosenko kollégájára hivatkozva, aki állítólag azt mondta neki, hogy Juscsenko ukrán elnök tesz keresztbe a gázár átutalásának. Tudni kell, hogy januárban elnökválasztás lesz Ukrajnában, Timosenko és Juscsenko is jelölt, ilyenkor természetes, hogy az oroszbarát-oroszellenes kártya is az asztalra kerül, amelyek meg elválaszthatatlanok a gázcsaptól, amelyen hol az egyik, hol a másik fél teker egyet. Ennek a következménye aztán az, hogy Európa orosz gáznak kiszolgáltatott országaiban krízis alakul ki. Ugyan az Európai Unió illetékese sietett figyelmeztetni az érintetteket - nehogy az európai polgárok szenvedjék meg az orosz-ukrán konfliktust -, ennek aligha lesz foganatja. Annál is inkább, mert Ukrajna korántsem csak választási taktikázás okán eshet késedelembe a gázszámla kiegyenlítésével. Van bajuk éppen elég, a hírek szerint a gazdasági válság okozta visszaesés akár a 15 százalékot is elérheti. Mivel egyelőre az orosz gáz alternatíváját jelentő Nabucco vezeték éppúgy terv, mint az Ukrajnát kiiktató Déli Áramlat, nem tehetünk mást, mint bízunk abban, amiben eddig, hogy a kiszolgáltatottság kölcsönös, nem csak mi nem tudunk máshonnan venni, ők sem tudják máshova eladni a gázt. 2009. NOVEMBER 2., HÉTFŐ Vakcinával segítünk az ukrán járványban Ungvár (mti) - Humanitárius gyorssegéllyel támogatják Ukrajnát európai uniós szomszédai az influenzajárvány elleni küzdelemben. Magyarország 10 ezer adag védőoltással siet a szomszédos ország segítségére. Az ukrán külügyminisztérium honlapjának vasárnapi közlése szerint a többi között Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Románia kormányai döntöttek úgy, hogy segéllyel támogatják Ukrajnát. Az internetes oldal arról számolt be, hogy Szlovákia kormánya 200 ezer egészségügyi maszkot küld Ukrajnába, ami megfelel az ottani tartalékok felének. A magyar hatóságok jelezték, hogy készek 10 ezer adag antivirális védőoltásból álló segélyszállítmányt útnak indítani, Románia pedig szintén egészségügyi maszkokat juttat szomszédjának. Az ukrán egészségügyi minisztérium vasárnapi adatai szerint az országban a légúti fertőzéses és influenzás betegek száma megközelíti a 185 ezret, közülük több mint hétezret kezelnek kórházakban, és a járvány halálos áldozatainak száma elérte az 53-at. Ellenzéke szerint Moralesék megrendezték a leszámolást idéaz (mti) „Mocskos kampánynak" tekinti a bolíviai elnök, hogy köze lett volna a Rózsa Flores Eduardo vezette csoporthoz. Evo Morales úgy vélte, hogy az ellenzék így próbálja meg lejáratni elnöki tevékenységét és megakadályozni újraválasztását. Bírálta a rendőrséget a napokban kiszivárgott videofelvétel miatt. Hangsúlyozta, hogy a Rózsa Florest és társait finanszírozó személyek az Egyesült Államokba szöktek. Moralest arról a videóról kérdezték, amelynek alapján ellenzéki képviselők azt állítják: a kormány ügynökei utólag rejtettek el bizonyítékul szolgáló tárgyakat az állítólagos terrorista csoport véres felszámolásának helyszínén.