Világ Ifjúsága, 1976 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 1. szám
U AVÉDNÖKSÉGEK ISKÁLÁI Külön említést érdemel az óvodák és a bölcsődék létesítésének segítése. Budapesten — ahol a legégetőbb a helyzet — a tanácsok a IV. ötéves terv időszakában eredetileg 13 780 hellyel akarták növelni eme intézmények befogadóképességét. Ezzel szemben 17 ezerrel nőtt a férőhelyek száma az esztendő végére. Az új óvodák építéséhez, a meglévők bővítéséhez a gyárak, szövetkezetek, intézmények felbecsülhetetlen támogatást nyújtottak. A Budapesti Pártbizottság adatai szerint az óvodai hálózat fejlesztésére az üzemek mintegy 700 millió forintot fordítottak. Részben úgy, hogy az építési költségek bizonyos hányadát átutalták a tanácsoknak, s a pénz javát a munkaszüneti napokon végzett termelőmunkával teremtették elő a dolgozók. Részben pedig társaédalmi munkával közvetlenül segítették az építést vagy a korszerűsítést. Ma már nem számít ritkaságnak az sem, hogy az óvodák felszerelését, játékait, bútorait az üzemek dolgozói készítik el. A társadalmi összefogás nagyszerű példája, ahogy a különböző vállalatok szomszédos iskolákat, gyermekintézményeket, sőt szociális otthonokat is patronálnak. A fiatalok derekasan kivették részüket a védnökségvállalásokból is. A nagyobb népgazdasági beruházások zökkenőmentes megvalósítása érdekében a KISZ- szervezetek vezetésével elsősorban a fiatalok vállaltak védnökségeket. Munkájuk értéke pénzben ki sem fejezhető. Több budapesti vállalat KISZ-szervezete — mint például a Ganz-MÁVAG-é, a Csepel Műveké, a CSŐSZER-é — a vidéki nagyberuházásoknál szinte erején felüli terhet vállalt magára. Munkájuk eredménye például, hogy Budapesten a metró, a cinkotai autóbuszgarázs vagy a Skála Áruház építése terv szerint halad. Voltak olyan tiszteletre méltó egyéni kezdeményezések is, amikor a kollektívák egy-egy nehéz helyzetben lévő társuknak segítettek szabad idejükben. Egyetlen példát említünk csak a tavalyiak közül. A Budapesti Vegyiművek nyolc szocialista brigádjának tagjai a nyáron összefogtak, s bevezették a villanyt egy kilencgyerekes társuk délegyházi otthonába. Az egyik ifjúsági szocialista brigád magára vállalta a villany bekapcsolásáénak költségét is. * FAÜLTETŐ ÖNKÉNTESEK A gazdasági feladatok megoldása mellett új forma a környezet szebbé tételéért végzett társadalmi munka. Tanácsi adatok szerint a most befejeződött IV. ötéves terv időszakában a társadalmi munkások az ország egész területén ötmillió órát dolgoztak a városok és községek fejlesztésén, s 7 milliárd forinttal járultak hozzá környezetük szebbé tételéhez. (A megelőző ötéves terv idején az ilyen jellegű munkavégzés értéke három és negyed milliárd forint volt.) E tevékenység egyik szép eredménye a kőbányai Óhegyen — összesen 22 hektárnyi területen — kialakított Barátsági-pihenőpark, ahol 20 millió forint értékű munkát végeztek el a fővárosi fiatalok. Az „Újra együtt Budapestért”, a ,,Hat órát Budapestért” mozgalmak keretében pedig számos park, játszótér, sportpálya, pihenőterület készült el a fővárosban, s sok ezer fát és több millió csemetét ültettek el. Vidéken is hasonló a helyzet. Vas megyében például a párt XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére 50 községben létesítettek jubileumi parkot, s csupán 1975 tavaszán 200 ezer fát ültettek a települések közterületein. Komárom megyében pedig tavaly 50 százalékkal emelkedett az elvégzett társadalmi munka értéke, s elérte a 80 millió forintot. " A KISZ KB ifjúmunkás osztályának adatai szerint a fiatalok 1975-ben mintegy 4,5 millió órát töltöttek társadalmi munkával. Jelentős szerepük van abban, hogy az 1974-es 1,7 milliárd forinttal szemben a tavalyi társadalmi munkák értéke meghaladta a 2 milliárd forintot. A KISZ szervezésében végzett társadalmi munkákért kapott pénz jelentős részét — a felajánlásnak megfelelően — egy Vietnamban felépülő szakmunkásképző intézet létesítésére fordítják. A KISZ májusban összeülő IX. kongreszszusán már jelenthetik: a magyar fiatalok teljesítették ezt a vállalásukat is. Az épülő metró önkéntesei Szőlőkötözés — szakértelemmel Cz. Gy.