Világ, 1844. január-május (1-42. szám)
1844-05-04 / 36. szám - 1844-05-08 / 37. szám
___37. PESTEN, 1844. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti lap minden héten kétszer Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kivül , ürleje közöl minden hirdetményt egy negyedszelet sorától öt krajczárért égő pénzben. Nem rendes levelezők kéretnek az intézethez bérmentesen küldeni közléseiket. SZERDA, május 18. Előfizethetni helyben a „Világ" szerkesztő hivatalában (Uri-utcza 450 sz. a. Horvát-házban 1 emel.) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal; az országban minden — azon kivül csak a cs. k. l.ó-postahivatalnál Bécsben. Minden közlés,a Világ szerkesztő-hivatalának czim alatt kéretik beküldetii. Variálom* Fővárosi hírek és események. — Kinevezések, névmagyarosítás, megtiszteltetés —Országgyűlési tudósítások. (Előleges közlés: a mai, 34 és «kai részint kerületi, részint alsótáblai ülések—röl.) — Az april 26 és 27kei CLXXXVI és CLXXXXIII. kerületi ülések (tárgyalása a városok rendezése iránt tett főrendi észrevételeknek.) Vége az april 17 és 18kai CXXXVIH és CXXXIXdik főrendi országos ülések részletes rajzának. — Megyei és más vidéki közlések: Bács és Ung megyék közgyűlésiről. Biharmegye uj országú követet választ. — Újvidéki levél (bonyolódott szerb ügyek.) — Magyar partvidék (hajóépitési és hajózási élénkség.) Spanyolország (Maroccoi hadkészítletek. Az alicantei menekültek. Cubai összeesküvés.)Portugallia (Costa Cabral ’s a lázadás.) — Nagybritannia (Spanyol-tengerparti britt hajótisztek utasítása. O’Connell perújítása. A gyárügyi bikászor olvastalak fel. A királyné születésnapjának előünnepélye. Ellenborough lord Indiából visszahívatik.) — Olaszország (Nyugdíj pápai katonák számára.) Svédország. (A királyi tetem kiállítása.) — Poroszország (Venezuelában porosz gyarmatot szándék alapítói) Görögorsz (Az új miniszterium.) — Törökország (Az orosz a konstantinápolyi patriarchát függetlenítni akarja.) Északamerika (Puseysmus.) Igen érdekes adatok a jégkármentesítés ügyében. Hírlapi kalászok. Tárcza. Mit ’s hogyan kell általában és különösen a nevelőnek haszonnal olvasni? I. — Néhány szó Mannó A. urnak a .Világ f. évi 0. 7 és 9dik számaiban megjelent feleletére. Hivatalos és magánhírdetések. Gőzhajók járása. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. ——-вввшакзав*--------- Fővárosi hírek, és események. Pest, május 8. 1844. Először történik, hogy fővárosi híreinket hibaigazításokkal kezdjük, ’s így olly valamivel , mi tulajdonképen nem is fővárosi hír , azonban a hibát mégis a fővárosban követtük el, ’s azért e rovatban méltán foglal helyet. Kénytelenek vagyunk megvallani, hogy a ,Világ legközelebb múlt számának homloklapján 3S hibásan áll Le helyett; és ,Sz érd a május 1.‘ hibásan ,Szombat május 4.' helyett. Hogy a lapszerkesztőségek a legélénkebb ellenörködés mellett sem csalhallanak, hogy egy és más itt ott kikerülheti figyelmüket, ’s hogy ennélfogvást a tévedés és hibázhatás mindnyájunkkal közös, kiviláglik abból is, miszerint a pozsonyi ,Hírnök legutóbbi száma 53-nak van téve ,35‘ helyett, ’s a tartalomban a nemzeti színház igazgatója egyszersmind rendkívül megijesztebik, az mondatván, hogy „Bartay Endre igazgatásának (igazolásának 4 helyett) vége.“—A szemfüles ,Jelenkor szerkesztősége a 364. számban 9 pengő forinttal fogad el előfizetést 4/з évre, mit alig alig hiszünk, mert ápr.ljétől december fogytáig csak 30 év kerül ki. — A ,Pesti Hírlap' múlt vasárnapi számában az Iparegyesület egyik közlése igy kezdődik ,F.maj.lén, azaz ma pedig a közlés Csak a d . aláírásával maj.ljén kelt, tehát ellenmondás az időben. — ANemzeti Újság' vetésében resteltünk gyomlálni, mert itt mennél üresebb a kalász, annál magasabban hordja fejét; ’s igy inkább azt valljuk, hogy valamennyi politikai és nem politikai lap között a Nemz. Újság az, melly hibázhatlak—Miután senkitett hibánkat megigazítottuk, kollegáinkért pedig egy kis mulatságból saját rovásunkra felhoztuk , áttérünk más, valódi hírekre. — Mennyire fekszik szivén hatóságunknak a főváros folytonos csinosbitása , mutatja újabban a kövezések megkezdett munkája Feltűnőbbek ezek sorában a városháztér és a kerepesi út, mellyek bizony már rég vártak a felszabadításra, vagy inkább a rajtuk elhaladt tyúkszemek sóhajtoztak megváltásért. Hogy ezen kövezések mind arányos lét fölemeléssel történnek, magában értetik. Nem tudjuk ugyan, a kerepesi út burkolata meddig fog folytattatni, annyi legalább bizonyos, hogy a nemzeti színház előtt elnyúló eleje díszesebb alakot ölt, ’s e dísz természetesen a színházra is jótékony hatással lesz, megszűnvén a porfellegek vakító gomolyai, ’s a kocsidöczögtetés borzalom sejtető zsarnoksága. Szép, igen szép volna, ha például legalább a Rókus-kórházig terjedendne az új burkolat; tudjuk, hogy ez évre csupán kövezésekre van 60 ezer forint kivetve, — igen de mennyi árva utcza, és gödrös út sopánykodik a kiegyenlítés jótékonysága után! Részünkről ugyan azt hiszszük, illyesekben rendszeres működés sokkal szembeöllőbb eredményeket mutathat, mint helyenkinti részletes pózolás és foldozás. Mióta például megkezdetett a nagyobb terjedékenységű burkolatok munkája, milly szép sükert látunk a váczi út egy tetemes részében , és az országútban egészen a Kuierwalder házig. Remélljük ezen vonalon sem fog megállapodni a kövezés az említett háznál , ’s legalább a kecskeméti kapu sarkáig fog vitetni, hogy valahára megszabaduljunk az ocsmány szemetektől, az undorító ganajtól , ’s a gyomor keverő-pocsolyák undok bűzétől; mert illő, hogy városunknak eddigelé legpompásabb épülete, a nemzeti Muzeum elött illy rondaság elpusztuljon. De hogy ez történhessék, természetesen a csatorna-ásást is kellene folytatni, melly a szénapiaczon félbeszakasztatott. — Egy még sokkal örvendetesb hírrel szolgálhatunk, városi hatóságunk részéről, melly úgy hiszszük, minden igaz magyar kebelben őszinte viszhangra találand, ’s ez azon, minden más királyi városunktól méltán követendő példa, miszerint Pest városa tanácsa Verőcze megyének legközelebb küldött latin levelét el nem fogadta, sőt visszautasította, a törvény értelmébeni magyar levelezést ismervén csak elfogadhatónak. E mezőn szeretjük mi fővárosunk tanácsát, vajha e szent buzgalma soha ne csökkenjen ! Magyar érzelmű városunk örömmel üdvözlendik az ország központjának e lelkes fellépését, ami pedig a kevésbbé magyar érzelmüeket illeti, — azokra tán üdvös hatással leend illy férfias példa Folytassa csak a városi tanács e nemzeties indulatának nyilatkozásit nem csupán ki-, hanem befelé is, a kormányzására bízott város körében, ’s áldás lengendi körül bizonynyal fáradozásig Minden viszszalépés nemzeti bűn, — de minden lépés előbbre egy gyöngyszem az érdem koszorújában. — Megjelentek: Sujánszky Antal vallási és hazafias költeményei. Kiadta Emich Gusztáv. A könyv báró Forrayné ő kegyelmességének van ajánlva, ’s 230 lapra terjed sjed rétben. Nyomatott Budán a magyar kir. egyetem betűivel, mit említnünk is elég a nyomtatási csín tekintetében.— A mi a költeményeket illeti, hosszas dicsérésbe nem ereszkedünk; Sujánszky sokkal ismeretesb e téren, hogysem sok ajánlásra kellene várnia; csak annyit mondunk, hogy kivált a gyöngéd hölgyeknek igen kedves tünemény leendnek ezen gyöngéd vallási érzelmektől átlengetett költemények. — Tegnapelőtt a budai arénában valánk,—nem ugyan az arena, hanem a vak Turanics kedvéért, ki hangversenyt adott ’s igen szépen, —sőt Beriot versenydarabját remekül,— játszott. ’S azt tapasztaltuk, hogy mások ugyan nem igen gyülekeztek a vak virtuóz kedvéért — az egész színkörben mintegy 250en lehetünk — hanem hogy sokkal inkább tódulnak oda a puszta aréna kedvéért, ollyankor t.i. mikor az arénával közelebb rokonságban álló látványok adatnak , mert mint értettük, elöttevaló este fuladásig tömve, zsúfolva volt ezen aréna,—igen ám, mert az angol gymnasták mulatták ,művészetüket." Tánczolt volna csak valaki a hegedű húrjain, ahelyett, hogy nyirettyűjét tánczoltatta, bizonyosan tele leendett a ház. Mai korban tehát már a világtalanok sem számolhatnak pártolásra; ez csak onnan van, hogy a közönség nagy része maga is vakoskodik, ’s inkább botlik egy handabandázva szerteugráló gymnastába, mint egy szerényen elvonuló művészbe. — Igenis, mi tehát a budai arénában valánk,’s újabban tapasztaltuk, bármint haragudjék is a ,Honderű', bármint iparkodjék is ntemes hevében' azt a két város legcsinosabb ,színházának' keresztelni,— újabban meggyőződtünk, hogy csakugyan ,arénaban vagyunk. Mert véleményünk szerint ott, hol az ember arénán azaz fejér homokon áll, csakugyan arénában van; azon szilikor , hol az emberek szivaroznak, ’s hatalmas öblűi pipákból dohányoznak kétségkívül nem egyéb, mint aréna. Vagy tán Mexicoban, vagy épen Debreczenben vagyunk-e, hol a ,bonton‘hoz tartozik a színházban pipázni, szivarozni? A nemzeti színháznak még előcsarnokában is tilos a szivarozás. Az, mit a Honderű argumentumul használ, hogy a budai színkör födött, minden oldalról zárt hely, csak roszabbá teszi a dolgot, mert egészen nyílt arénában legalább ellebben a füst, de itt, t. i. a budai arénában, még csak nyílást sem talál a szabadulásra, — kivált, ha Huber ur csak három ablakocskát tart nyitva,— ’s igy a hölgyek bizony nem a legkellemesb bűzöknek vannak néha kitéve, mert hiszen nem minden szivar illatos. De ha szinte illatos volna is, rendszerint minél illatosb, annál erősebb füstü, ’s ha kinek kedve van, gyönge mellű hölgy mellett hatalmasan eregetni bodor füstjeit, ki gázolandja ? hisz arénában van! Mexicoban ugyan a hölgyek is szivaroznak , még a színházban is,— de nálunk ez még nincs igy. — Véleményünk szerint Laborfalvi R. kisasszony igen jól cselekedte, hogy itt, mint a nemzeti színház tagja, minap fel nem lépett, mit a Honderű annyira roszszul, egy kis szavalással úgysem terjesztünk még nemzetiséget — ezen arénában. — Még egy különös egyénről is szeretnénk említést tenni, ki, ha nem csalódunk ,hatósági személy akart volna lenni, de kinek tanácsolhatnék: tanulja meg előbb, mikép illik magát nemhatósági személynek is viselni, habárcsak arenában is, hogy meggondolatlan csevegések által gyöngédebb érzésnek arczára pírt ne idézzen. — Egy urasig tegnap szállásával fölmondani akarván, a házi ur szives volt fölmondását el nem fogadni, mivel úgymond a fölmondásnak csak az évnegyed első 8. napja alatt van helye. Az uraság az e részbeli valódi szokást megtudandó többeket megkérdezett, ’s egyike 8 nap, másika 10 és ismét némellyike 14 nap alatt a fölmondást még mindig megtörténhetőnek monda, melly különböző nyilvánítás eléggé tanúsítja milly ingatag és változékony lábon áll az ebeli fővárosi szokás. Azért tán helyén lenne, ha a városi hatóság a fölmondási határidőt illető szabályt, ha létez, köztudomásra juttatná, ha nem, illyet hozna, miszerint jövőben házi ur és lakó magokat valami bizonyoshoz tarthassák, s ne lngyenek az utolsók kénytelenek !(íhiszemben történt fülmondásuk mellett is drága pénzért olly lakban a szándéklott időn túl egy évnegyeddel tovább maradni, hol a macskák mindennap eredménydús patkány és egérvadászatot tarthatnának. Nemzeti színház. Kölcsey Ferencz koszorús költőnk ,,Himnuszára, ének és zenekarra téve, a legjobb népmelódiáért 20 arany pályadíjra , a kitűzött határnapig, következő jeligés pályaművek érkeztek az igazgatósághoz: i) Itt az írás , forgassátok érett észszel, józanon. Kölcsey. 2) A boldog nép ! az ég takargat téged, A csendes békesség lakik hazádban, örvendetes hang zengedez hegyedben. 3) Isten áldd meg a magyart! Jó kedvvel, bőséggel. Kölcsey. 4) Szomorú a magyar nóta. 5) Mindegy az áldozat, ha nagy, vagy kicsiny, ha mindene az áldozónak, Kisfaludy. 6) Szánd meg Isten a magyart. 7) Szenteld od magyar hazádnak kebled szent érzelmeit. 8) Bár babérrel nem illettek, csak a gúnytól kíméljetek. Egy régi iró. 9) Önérzet, te vagy a diadalmas bére, nem a díj. Kölcsey Ю) Ha próba nem használ,ártani nem fog. A VILÁG TÁRCZÁJA. IS III,’« hogyan kell általában, és különösen a nevelőnek haszonnal olvasni? i. Mellőzve a hosszú bevezetést, hogy egyenest a dolog ’s fölvett tárgyra térjünk át, az első kérdésre: „mit kell t. i. haszonnal olvasnunk?“ azt feleljük, hogy mind azt, mi bennünket legközelebbrül érdekel, körünkhöz tartozik, ’s jelenleges, vagy jövendő rendeltetésünkre szorosabban vonatkozik, haszonnal olvashatjuk. Olly czikkek, értekezések, és rendszeres munkák, mellyek azon élet és szakbeli legjelesb férfiak szüleményei, mellyhez mi is tartozunk, vagy legalább készülünk; ’s kik tekintélylyel nem kevésbbé bírnak, mint széles tudományuk, belátásuk és jelességökről általános becs ’s hírben állanak; mindnyájunknak leghasznosabb olvasmányul szolgálhatnak. Ellenben igen czélszerítlenűl cselekednénk, ha olly könyvek ’s iratok olvasásával foglalkoznánk,mellyeknek kizárólagos czélja az olvasó gyönyörködtetése ’s mulatása ; így csak a drága időt és tehetségeit vesztegetné el hiában az olvasó, ’s az értelmi kiképezés jogczélját soha meg nem közelíthetné. Olly munkák, mellyek a legnevezetesb szakbeli íróknak köszönik eredetüket, ’s egyenest jelenleges, vagy jövendő rendeltetésünk ’s hivatásunkra vonatkoznak, leginkább segítik elő kiképezésünket és tökélyesítnek bennünket, kivált ha figyelmesen, tartósan ’s életünkre alkalmazóig olvassuk azokat; a csupán képzelőerőre ható iratod ellenben, miilyenek többnyire a románok, ’s átalában, mellyek az érzékiséget többnyire felizgatják ’s hevítik, alig érdemlik meg, hogy időnket ’s tehetségeinket rájok szenteljük. Lehet ugyan, ’s van kivétel a románokra nézve is, minthogy azokban is például: Göthe és Wielandban iltott ollyakra akadunk, mellyek az emberi természet belsejébe, és a szív redöibe némellykor mélyebb pillanatot is engednek vetni, de illy oktató ’s javító román vajmi kevés nagyobb része a románoknak olly silányt, álirányat, ferdét, hamisat, szerfelett fölcsigázokat, valószínűtlent, sőt erkölcstelent is foglal magában, hogy azoknak többszöri olvasása által mindaz: ki tetemes,’s alaposabb ismeretekkel és szilárd elvekkel nem bír; ’s kinek lelke és szíve eléggé megedzve nincs a vallásiság’s erkölcsiség szent elve által, többnyire igen könnyen ’s észrevétlenül a ferde képzetek, álfogalmak, hamis nézetek és hibás vélemények olly veszélyes tömkelegébe jut’s vezéreltetik, mellyek az emberiség legszebb és szentebb érdekeit ’s viszonyait támadják meg ’s ássák alá. Ki figyelmesebben és többször olvasott már románokat , annak meg kell őszintén vallania, hogy azokban az életbeli valóság csak eszményileg festetik; ’s mi természetesebb : ha például egy hős tetteit látja ’s olvassa a tapasztalatlan ifjonct a lehető legelevenebb ’s eszményibb színekkel lerajzolva valamelly románban, hogy ő azt fölizgatott ’s hevült képzeleterejében követni akarja? ’s várjon ezt téve, nem bolyong-e vezér nélkül az eszményi világban? nem feledi-e végkép el a valódi világ viszonyait, állását? Éhez járul az is, hogy a románokban az erkölcsi igazság, az erény méltósága, vagy a vétek undoksága jobbadán olly szóvirág, ékesség, ámító színvegyület ’s öltönybe van burkolva , mellyeket a még egészen ki nem fejlett kisdedész ’s értelem föl nem foghat; de még a jobb románokból meríteni remélt, vagy szándékolt emberismeret is többnyire hiányos és helytelen, mert valamint a színjátékok, úgy a románok is igen felcsigázzák, ’s valószínűtlenítik az ember sajátságait ’s jellemét. Az írók és szerzők valódi észrevételeket állítnak föl ugyan románaik alapjául, és mégis leggyakrabban csak torzképek, elferdített jellemek, valószínűséget fölülmúló rajzok és festések jönek létre Jól mondá azért a nagy philosoph Kant is: „Csak igen kevés ember van, ki isméreteit az emberről, egy román, víg vagy szomorú játékban czélszerüleg, ’s életre alkalmazóig ki tudja fejteni és önteni.“ A mondottakból, elhallgatva a drága időnek elpazarlását a románok olvasásánál, annyi világlik ki, hogy, ha csakugyan mingyönyörködtetésünkre az illyek olvasásával egészen fölhagyni nem akarunk, legalább ritkán, a legszigorúbb megválasztás ’s óvatossággal olvassuk azokat. Szükség továbbá arra is vigyáznunk, hogy szellemünk ’s lelkünk igen sok hírlap-, folyó-’s röpirat-olvasás által szerfölött el ne fárasztassék és szórakozottá ne tétessék. A jelen kitünőbb eseményeinek ismeretére elég két hírlapot, ’s legfölebb ugyanannyi tudományos folyóiratot olvasni a nevelő és tanítónak, hogy a neveléstani literatura legújabb tüneményei, az iskolák, ’s általában a képző-intéz