Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-13 / 72. szám

Szombat mét kormány nagy sajnálatára február 1-én 5 óra 45 perckor délután egy német búvárhajó torpedóval megtámadta. Az Asturia olyan lám­pákat használt volt, melyek gőzösök számára vannak előírva és a homályban csapatszállító­­gőzösnek nézték. A kilőtt torpedó szerencsére nem találta el a hajót. Mihelyt megállapították, hogy az Asturia kórházhajó, bántatlanul foly­tathatta útját. A Courant londoni jelentése szerint a Syrem­ and Shipping lap több kapitányt, akik arra hivatkozva, hogy német tengeralattjáró naszádot nekifutással elsülyesztettek, kérték a kitűzött díj kifizetését, elutasított. A Rotterdamsche Courant londoni jelen­tése szerint Mac Vamara alállamtitkár az alsó házban egy kérdésre válaszolva, kijelentette, hogy az admiralitás kereskedelmi hajók pusz­tulását nem titkolja el. A Progrés jelenti Parisból. Az Ameriká­ban naturalizált német származású Breitung, a Dácia gőzös tulajdonosa, tiltakozást nyújtott át a francia kormánynál a gőzös lefoglalása miatt. Az ügyben megindították egyidejűleg a bírósági és diplomáciai vizsgálatot. Párisból jelentik: A zsákmánybíróság a Dácia szállítmányának elárverezését hatá­rozta el. A Gris Nes francia halászgőzöst Peachy Head közelében egy német tengeralattjáró naszád elsüllyesztette. Londonból hivatalosan jelentik: A fran­cia kormány elrendelte, hogy ezentúl az Angliából érkező utasok közül Calaisban csak katonai vagy diplomáciai személyiségek és a Vöröskereszthez tartozók szállhatnak partra, az összes többi utasiknak Boulogneban kell partraszállaniuk. Amerikai hajók után A Nieuwe Courant írja: Még emlékezhe­tünk rá, hogy nemrég azt jelentették, hogy a legközelebbi tizenegy nap alatt egyetlen ame­rikai hajó sem megy brit kikötőbe. Ezzel kap­csolatban megbízható amerikai forrásból arról értesülünk, hogy Amerikában nemrég a han­gulat teljesen megváltozott. E megváltozott hangulat első következménye az volt, hogy el­határozták, miszerint az első rendelkezéssel ellenkezően, amerikai gyapjút küldenek német cégeknek. Körülbelül tizenkét hajó után is van. Még arra is figyelmeztetnek, hogy az utolsó napokban az angol lapok egyetlenegy amerikai lapból sem idéznek. A Balkán A déli harctéren nincsen esemény. A megáradt folyók s a zord időjárás lehetetlenné tesz minden akciót. A montenegrói határon az ellenséges csapatok megkísérlik csapataink nyugtalanítását, de ezek a határharcok egész jelentéktelenek. Höfer altábornagy különben a déli harctérről a következőket jelenti. A déli harctéren hosszabb idő óta semmi sem történt. A montenegrói ha­táron helyenként jelentéktelen csatá­rozások folytak. A Román Távirati Iroda jelenti: A ka­mara egyhangúlag törvényjavaslatot fogadott el, amely megtiltja a zab, rozs és borsó kivi­telét. A parlament ülésszaka véget ért. A belgrádi Piemont panaszkodik az élelmi­szerhiány miatt. Egész Szerbiában óriási a drágaság, az áraik az utóbbi időben ötven, sőt száz százalékkal emelkedtek. Egy kiló­­ ke­nyérért hetven párát, egy kiló lisztért egy di­nárt, egy z­iák lisztért száz dinárt fizetnek. A szerb szkupstina március 14-én összeül s a napirend legelső tárgya a bak­an­cs -­szállítók ellen megindított vizsgálat eredményének publikálása lesz. Húsz kereskedő vétkes a visszaélések­ben, akik körülbelül kétszázezer olyan bakancsot szállítottak a hadseregnek, melyeknek 65 százaléka teljesen hasznavehe­tetlen. A vád nemcsak a szállítók ellen irá­nyul, hanem az átvételi bizottság ellen is. VILÁG 1915. március 13. & Harc a Dardanellákért A szövetségesek ma ismét megkísérelték, hogy csapatokat szállítsanak partra a Darda­nellák ostromához. Ez a kísérlet is véres ku­darccal végződött, a törökök igen nagy vesz­teséget okozva az ellenségnek, visszaverték ezt a támadást. A kísérlet most a szároszi öböl­­dől történt, az ott működő hajók fedezete mellett, melyek innen lövöldözték eddig a Bamlak­-vonalat. Ezeknek a kis csapatokkal végzett partraszállású kí­sérleteknek nincs nagy­­jelentőségük; azt a célt, hogy a partvédő csa­patokat leküzdjék, nem lehet velük elérni, minthogy a pa­rtvédelem sokkal nagyobb csa­patokkal rendel­kezik. Feladatuk inkább a te­­repföldek­’'5" a pari védi elem nyugta­lanítása és kikutatása annak a pontnak, ahová esetleg a partvédők ívesebb figyelmet fordítottak. Eze­ket a csaptokat még akkor is, ha sikerülne nekik partrajutni, az összeírtorzsoltatás vesze­delme fenyegeti. Számottevő partraszállás csak az volna, mely a hajók tüzelésének védelme alatt, a part­védelem gyilkos tüze­i , a száraz­földi ellenállás pusztító eszközei dacára is olyan szakadatlanul küldené embereit a partra, hogy az áldozatokat kímélet nélkül dobva a harcvonalba, végü­ll ki­küzdené a partraszállást. Elvhez azonban sokkal nagyobb csapat­ta­l kellene rendelkezni, mint amilyennel a part­­védelem rendelkezik, mely sokkal előnyösebb helyzetben van, mert fedett helyről intézheti pusztító tüzet a nyílt vizen közeledő ellenségre. Hogy az angolok és franciák akkora csapato­kat küldhetnének a Dardanellákhoz, mely a török sereggel ilyen körülmények közt siker­rel vehetné fel a harcot, igen kétséges. Vegyes gyarmati csapataik nemcsak számbelileg nem érik el a török partvédelmiét, minőség dolgá­ban pedig messze alatta maradnak. Erre vonatkozólag jelentik ma: A Queen Eli­sabeth beavatkozása különös jelentőséggel bírt, mert ennek a hajónak vannak a legna­gyobb kaliberű ágyúi. A Queen Elisabeth­ pén­teken legnehezebb ágyúival bombázni kezdte a szoros bejáratánál levő védelmi műveket az Inflexible, Prince George, Dardanus, Irresis­tible, Cornwallis és Albion csatahajók tüzelé­sétől támogatva. A török ütegek viszonozták a tüzelést és akkor a Queen Elisabeth-et három gránátlövés érte. A DuWin-csatahajó, amely a szároszi-öböl felől a Bulair melletti török állá­sokat bombázta, szintén megsérült. Ugyanek-­­kor az Agamemnon, Lord Nelson és Gaulois, is három-három gránát lövést kaptak.­­ Az angol jelentések is elismerik, hogy a töröki ütegek nagy nyugalommal és biztonsággal fe­lelnek a hadhiaiók bombázására és igen gyak-­­ran találnak. Egy francia cirkáló meglehetősen súlyos­ sérülésekkel befutott Dedeagacs kikötőbe. A­ cirkáló a Dardanellák elleni operációkban­ vett részt és a török tábori ágyúkból hat grá­nát érte. Meghiúsult partraszállás A Lokalanzeiger-nek jelentik Kon­stantinápolyból. Az angolok és a franciák megkísérelték, hogy a szá­roszi öbölből a Dardanellák elfog­lalása érdekében csapatokat szállít­sanak partra. Amidőn kétezer ember kiszállt, a törökök megtámadták őket és megsemmisítő veszteség mellett kényszerítették, hogy a hajókra visz­­szatér­jenek. Az angol lapok nap-nap után közölnek hivatalos és félhivatalos jelentéseket a Darda­nellák ostromáról. Az angol-francia flotta most nem igyekezik a Dardanellákon át való beha­tolással az erődöket elpusztítani, hanem az Aegei-tengeren cirkálva, a szároszi-öbölből indít akciót az erődök ellen. Indirekt ostrom­nak nevezi a hivatalos jelentés ezt a taktikát, mely abban áll, hogy néhány hajó a Dardanel­lák bejáratánál elhelyezkedik s onnét figyeli a gránátok hatását, amelyek a Gallipoli-félszi­­getnek az aegei tengerpart és a Dardanellák európai partjai között levő része fölött­­ re­pülnek át. Tegnap francia hadihajók ha­szontalanul bombázták a Dardanellák Éliás-erőd­jeit. A francia tengerészeti minisztérium hivatalos jelentésben ezt azzal leplezi, hogy: ,,a sűrű köd miatt lehetetlen volt megállapítani, várjon a bombázás okozott-e valami kárt.“ Szófiai lapok konstantinápolyi híradás szerint a Dardanellák erődeit naponta ágyúz­­zák, de egyre gyöngülő erővel. Valamennyi a Dardanellákról visszatérő tiszt teljesen kilá­tástalannak tartja az ellenség áttörési kísérle­teit. Ez a véleménye azoknak a külföldi kato­nai attaséknak is, akik az ágyúzást láthatták. Az angol admiralitás tegnapi jelentése be­ismerte, hogy a Queen Elisabeth hiperdread­­nought és a Dublin csatahajó is megsérült A Dardanellák ereje Egyes angol és francia jelentések már azt közölték, hogy az ostromló flotta lerom­bolta a Ku­­dbahr és Csanak Kaleh erődöket. Ezek az erődök már bent feküsznek a csator­nában és ha az angol jelentések valótkna­k bi­zonyultak volna, ez egyértelmű lett volna az­zal, hogy az ostromlók leküzdötték a szoros legkülső bejáratának erődeit, megbirkóztak az első zóna aknamezőivel és így már bizo­nyos távolságig bent a­ csatornában jutottak az említett két erőd ostromtávolságába. A Dardanellák sorsára ez sem bírt volna döntő jelentőséggel, mert a szoros bejáratának erő­dei a legrégibbek és a leggyengébbek, azonkí­vül velük szemben igen nagy előnyben van az ostromló flotta, mely tetszés szerint változtat­hatja állását; továbbá ezek az erődök már annálfogva, hogy­ a legkülső vonalon vannak elhelyez­ve, nem támadásra, hanem védelemre vannak berendezve. Mindezek a körülmények sokkal nagyobb arányban az erődök javára változnak meg a szorosom belül. A kért erőd, melyet az angolok állítólag leküzdöttek, az első szorulat bejárásánál van és különösen erősek és a legteljesebben fel vannak fegyverezve és helyzetük a támadásra is teljesen alkal­mas, míg az ostromló hajók sok tekin­tetben tehetetlenekké lesznek.* Ma már a Temps is megcáfolja a két erőd le­küzdéséről szóló hírüket, abból, amennyit be­ismerni kénystelen, megállapítható, hogy az erődök — egyéb jelentéseknek megfelelően — csakugyan sértetlenek. A Temps idevonatkozó sorai így szólnak: Azok a jelentések, hogy a Kilidbahr és Csanak-Kalesszi erődöket az angol-francia flotta már egy hete elrabolta volna, kissé ko­raiaknál­ bizonyultak. Az angol flotta egyelőre a csanaki erőd külső pontjai előtt áll, mert az erőd még védelmi állapotban van. Nem is sza­bad túlságos gyors haladást várni a veszélyes szorosban, melyet könnyen lehet védeni. A görög­ kérdés Athéni hírek szerint az angol követ ki­hallgatáson volt a királynál és mint a mai la­pok jelentik, kormánya nevében biztosította a királyt, hogy Anglia abban az esetben sem fogja megvonni Görögországtól a háború be­fejezése után jóindulatát, sőt iparkodni fog a görög érdekeket érvényre juttatni, ha Görög­­ország továbbra is jóakarata semlegességben marad Szerbia irányában és van az ententek iránt is. A Lokalanzeigérnék jelentik: A görögi kormány jelentést kapott arról, hogy a szövet­ségesek Lemnos szigetén csapatokat szállítot­tak partra. Az athéni kormány egyelőre erről­ információt kért és ha a szövetségesek tényleg megsértették Görögország semlegességét a csa­patok partraszállításával, akkor a görög kor­mány tiltakozást fog bejelenteni. A londoni Daily Telegraph Szalonikiból a következő táviratot kapta: Március 7-én a vá­rosban nagy zavargások voltak. A diákok és a­­ nacionalisták nagy tüntetést rendeztek Török­­­­ország ellen és Venizelosz mellett. Mikor a tüntetők a zsidók városrészébe értek, a zsidó

Next