Világ, 1915. augusztus (6. évfolyam, 212-241. szám)

1915-08-25 / 236. szám

Szer®» L......... F. Halasi Ödön VILÁG 1 1915. augusztus 25. 3­ ­ Végig a harctereken Breszt-Litovszktól délkeletre igen nagy­­jelentőségű, esemény történt Puhalle tábor­nok serege elfoglalta Köveit. Már tegnap je­lentette Hofer, hogy ez a hadsereg előrevitte frontját Turzyskig és a Lubomltól keletre fekvő vidékig. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy Kovel mihamar a szövetséges csapatok kezébe kerül és evvel elvágják azt a vasúti vonalat, mely a galíciai orosz haderőt az orosz centrummal összeköti. Azonkívül Kavelen visz át a kieviivangorodi vasút, melybe Kö­velnél torkol a szovet—breszt-litovszki vasút. Kovel birtokbavétele tehát azt is jelenti, hogy Breszt-Litovszknak és területének az a kiürí­tési vasútja, mely Dél-Oroszország felé szol­gál, elvész az oroszok számára. Kovel már a szövetséges seregek birtokában van és ebben a jelentésben mindaz benne foglaltatik, amit Hofer tegnapi jelentéséhez hozzáfűzni kellett. Kovel elfoglalása nagyszerűen keresztülvitt hadművelet. Mikor Mackensen hadserege a Bug balpartján küzdötte magát harcolva előre a kelet felől való biztosítás végett, egy had­­seregcsoport átkelt a Bugon és északkeleti irányban nyomult előre, ahol Vladimir Volinszkyjig jutott, ott szilárdan állást foglalt. Bár ennek a hadseregnek iránya nyilván­valóan kőves, a fontos vasúti csomópont felé mutatott ez a hadsereg Vladimir Volinszkyj­­nél vetette meg lábát és csak akkor haladt on­nan tovább, amikor Mackensen hadserege ezekben Vlodavánál is átkelt a Bagon és szin­tén elindult északkelet felé, hogy ebből az irányból bekerítse Breszt-Litovszkot. Most már ez a hadsereg átküzdötte magát a Breszt­­től délre elterülő tóvidéken és tovább nyomul; ugyanakkor Puchallo hadserege is megindult északkelet felé. Itt nagyon érdekesen két csaknem párhuzamos vonalú hadművelet folyt, mely északkelet felé való előbbrenyomu­­lásában is lépést tartott egymással. Puchallo hadserege birtokba vette Köveit és evvel itt az orosz centrum déli szárnyán már megtör­tént az, ami északon a kovnói áttöréssel részben szintén eléretett, az orosz sereg szét­­tagolása. Breszt és az orosz déli szárny közt most egy beékelődött szövetséges sereg áll, ,úgy hogy az orosz déli szárny csak a rokitnói mocsárterületen át tarthat fönn összeköttetést az orosz főerővel. Minthogy Puchallo had­kel biztosítják, haladó szellemben, a normális állapotokat. A jogszolgáltatást továbbra is belga bírák és ügyvédek lelkiismerete gya­korolja, bizonyos német ellenőrzéssel. Az is­kolák újra megnyíltak, a templomokban nem szünetelt az istentisztelet, néhány hónap múlva a posta is megkezdte működését, s a városok között megindult a vasúti közlekedés, ami a szénszállítás szempontjából is fontos volt. S ennek szolgálatába szegődtek a jókarba ho­zott csatornák is. A közélelmezés kérdését is ügyesen, gyorsan körültekintéssel oldották meg. Belgium béke idején is a külföld lisztjére volt utalva. Most amerikai segítséggel pótol­ták a nagy hiányokat, úgy hogy kenyérszük­ségről egyáltalán nem lehet szó. A belgák felrobbantotta hidakat,­­ majd­­nem húszmillió márka értékben — helyreállí­tották, az országutakat kijavították, rend és biztonság uralkodik mindenütt. Megadták a lehetőséget a bankok működésére, bankjegye­ket bocsátottak ki, a flandriai szegényeket munkával látták el, hogy továbbra is megél­hessenek a csipkekészítésből. Szervezési erősségüket, alapos munkáju­kat, törekvő készségüket mindenütt éreztetik és a belgák is elismerik róluk, és örülnek en­nek a jónak,­­ a rosszban. A rue de la Lei csöndes palotáiban mil­liók és milliók sorsát intézi, katonás fegye­lemmel, szigorúsággal, de aggódó szeretettel is. Freiherr von Bissing és kitűnő vezérkara, serege a jelentés szerint tovább nyomul észak felé, a válaszfal a két hadsereg közt tovább­tolódik előre. Breszt-Litovszk körültázása súlyos és véres harcokban fokról-fokra halad előre. Három fronton alakul ki a gyűrű Breszt vára körül. Az egyik a Bagtól északra, ahol a bajor herceg szövetséges és József Ferdinánd osztrák-magyar hadserege nyomul nehéz har­cok közt a vár felé! Haladjunk végig a vár köré záruló gyűrű vonalán északról déli irányban. A bajor herceg serege Kiesedénél már két nap előtt átlépte a breszt—bjelostoki vasúti vonalat. Míg előnyomulása eddig észak­keleti volt, most az már keleti irányt vett, hogy a kör­­vét előbbre vigye északon Breszt fölé. Krescelen túl dombos terep és hadmű­velethez igen alkalmatlan erdős vidék követ­kezik. A dombok Klescelétől északra, az er­dők délkeletre feküsznek. Mindkét helyről el kellett a kedvező védelmi helyzetben levő el­lenálló orosz csapatokat űzni. A harcok si­kerrel jártak, a győzelem után több mint 4500 fogoly és 9 géppuska maradt a szövet­séges seregek kezében. A győztesek üldözik a megvert ellenséget, de előnyomulásuk elé most is­mét igen nehéz terep gördít akadá­lyokat: a bialovci őserdő terül előttük■ A hi­vatalos jelentés szerint az üldözök már ehhez a rengeteghez közelednek. Ezek az őserdők igen nagy területet foglalnak el Breszt fölött északra. Ennek a nehéz terepnek a leküzdése után a bekerítő sereg túlhaladta Breszt északi arcvonalát és a breszt—minszki vasút előtt fog állni. Addig míg ez megtörténhet, az oroszok ezen a vasúton szállíthatják a várban és a már­­körülkerített területen összetorlódott csapataikat és anyagukat. Amint látható, észak felől a körülkaroló gyűrű igen hatalmas te­rületet ölel magába Breszt körül, melynek immár csak egy kiürítési vasútja fölött ren­delkeznek az oroszok. (Mackensennak a Bug keleti partjain harcoló serege ezen vonal felé van előnyomulóban.) A bajor herceg seregé­től délre József Ferdinánd seregének bal­szárnya újra megverte Biasnónál (Raj­nánál) az ellenálló ellenséget, míg déli szárnya ott, ahol a Pulva a Bugba torkol az ellenséget állásainak kiürítésére kényszerítette, ugyanakkor a Pulva torkola­tától keletre a Bugon átkelt erőink is sikerrel avatkoztak a harcba, minek következménye az ellenség meghátrálása lett. Itt már védőzés folyik kelet, Breszt felé, de az oroszok a leg­közelebbi alkalmas helyen ismét a győztesek feltartóztatására fognak felállni. A legnagyobb áldozatok sem drágák nekik, amikor arról van szó, hogy egész hadseregeik számára meg­­mentsék a visszavonulás lehetőségét. Ezért folynak itt is olyan súlyos, mindkét részről áldozatteljes harcok. Lejebb haladva a Bug két szára közti délnyugati arcvonalon va­gyunk. Itt az ostromló sereg már a vár elő­műveinél áll, itt a gyűrű egészen hozzányo­mult már Breszthez. Itt német csapatok ro­hammal elfoglalták a kapitovi magaslatokat; ezek a magaslatok az erőd előműveinél fe­­küsznek és igy az ostromhoz jó helyzetet biz­tosítanak. Átmenve kelet felé a Bagen, Ma­­ckensen tulajdonképpeni arcvonalára jutunk. Ez a sereg már Vladova alatt is rengeteg ne­hézségeket nyújtó erdő és mocsárterületen küzdötte át magát. Most hasonló terepen kel­lett és kell harcolnia. Előnyomulása most egy ideig csak a természet akadályain múlik, mert már a tegnapi jelentés szerint megverte itt az ellenséget és most üldözi azt. Mackensen előnyomulása délről és délkeletről keríti be Breszt-Litovszkot. Hadserege súlyos és áldo­zatteljes harcok után a breszt-koveli vasút­hoz jut, de nem ennek a vasútnak az átvágása a feladata, mert Kovel birtokbavétele által az oroszok ezen a fővonalon már semmit sem vihetnek el se Bresztből, se körzetéből. A nagy front egyéb pontjairól még a kö­vetkezőket tudjuk meg: Eichhorn tovább nyo­mult Kovnotól délre — ez Grodnó felé és keletre —, ez Velina felé irányult Ezekben a harcokban 9 tisztet, 2600 főnyi legénységet fogtak el és nyolc géppuskát zsákmányoltak, Belov hadseregénél nincs változás. Az olasz harctérről szóló hivatalos jelen­tésben ma két új név szerepel. Nehéz tüzérsé­günk sikeres működése fűződik a két névhez. A Sdobba torkolatánál a tengerparti harctér déli részén nehéz tüzérségünk elnémított olasz ütegeket, továbbá ugyancsak ezen a harctéren egy olasz parti üteget és annak kiépített állá­sait Goianettónál rommá lőttük. Ezenkívül is áttolódtak ide a harcok. Monfalconei állá­sainkkal szemben a magaslatokon olasz gya­logság helyezkedett el. Hatalmas tüzérségi tü­zünk elől az olaszok menekülésszerűen ürítet­ték ki állásaikat, úgy látszik, tüzérségünknek sikerült a tengerparti területen előnyös állást elfoglalni. Ezen kívül még egy új adat van Hofer mai jelentésében. Északon Flitsch te­rületén, ahol erőd­vonala­ink vannak, az ellen­ség tüzérségi tüzének fedezete alatt helyenként közelebb tolta a gyalogságát erősített állá­sainkhoz. A szokott támadási pontok tegnap is ki voltak téve az olasz gyalogsági rohamok­nak. Az alsó Isonzónál Palazzó ellen (két gyen­gébb támadást intéztek az olaszok­, San-Mar­tinó nől igen heves harcok dúlta­k, az olaszok itt háromszor igen nagy erővel támadtak, tá­madásuk itt csaknem arcélünkig jutott, de úgy a Palazzó, mint a San-Martinó ellen inté­zett támadásokat véresen visszavertük. Épp igy meghiúsult nagy olasz erőiknek a terméi­a hídfő ellen intézett támadása. ». A Gallipoli félszigeten a harcok most az arlburni—seddil-bahni frontról arra a terü­letre tevődtek át, ahol a legutóbb partratett csapatok harcolnak. Ez a partraszállási hely Kaba-Tepétől és így Ari-Burutól is északra fekszik, a török hivatalos jelentések röviden így szokták jelölni ezt a terepet: Ari-Burnutól északra. A legujtabb partraszállásban megnyil­vánuló cél nagyon könnyen föltehető. Ha ezek a csapatok kelet felé a Gallipoli félszige­ten át a tengerszorosig nyomulhatnának, már túlhaladták volna a szorosokat védő erődöket és így azokat a szárazföldön izolálhatták volna Konstantinápolytól, táp- és kiegészítő­­területüktől. A partratett mintegy 60—70.000 főnyi ellenségnek a fele az eddigi harcokban elpusztult és csak az anaforti síkságig jutott kelet felé előre. A síkság szélén emelkedő magaslatoknak a törökök az urai. Mialatt az ar­burnu—seddil bahri szakaszon most arány­­lag nyugalom uralkodik, itt az anafortai sík­ság keleti pereménél nagy harcok ismétlődnek meg. A mai török hivatalos jelentés is erről számol be. Az ellenség megtámadta a török állásokat, de a defenzívában levő török csa­patok ellentámadásai során az ellenséget tel­jesen megverték és igen súlyos veszteségeket okoztak neki. A hivatalos jelentés szerint ezek a támadások augusztus 21-én játszódtak le, az ellenség véres veszteségeire jellemző lehet az az adat, hogy csak török lövészárkok egy helyén több mint 500 halottat hagyott az el­lenség. Budapest, augusztus 24. A miniszterelnök Bécsben. Gróf Tisza István ma reggel titkára kíséretében Bécsbe utazott, ahol a Magyar Házban szállt meg. Megérkezése után gróf Tisza István Montenuovo főudvarmestert látogatta meg, akivel félóra hosszáig tanácskozott. A tanácskozás után a miniszterelnök délelőtt há­romnegyed tizenegy órakor Schönbrunnba hajta­tott, ahol a király kihallgatáson fogadta, voflit, ahol a király kihallgatáson fogadta. A minisz­terelnök, aki a nap folyamán beszélgetést folyta­tott báró Rutton István közös külügyminiszterrel, az éjszakai vonattal indult vissza Budapestre. . A bolgár exarka végrendelete. Mint Szófiából jelentik, a tavaszszal elhunyt József exarka vég­rendeletét hétfőn bontották fel. Az elhunyt fő­pap készpénzvagyona 900.000 frankot tett ki, melyből 500.000 frank egyházi és kulturális célú alapítványokra maradt. A többi a közeli rokonság közt oszlik meg.­­

Next