Világ, 1919. április(10. évfolyam, 77-92. szám)

1919-04-05 / 81. szám

Szerkesztésig & klaá­r!val, VI., Andrássy»ut 47. szám. Előfizetési árak Magyarország­ban: Egész évre 88 korona, ■éiévre 44 kor., negyedévre 22 kor., egy hóra 7 korona 30 fillér. A »VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vi­déken ás pályaudvarokon 30 fill. ■Metödt szivetetnek Basepata a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner­­„ Gyári és Nagy, G­aulas És rácsa, Jenper Gyula, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Mező Antal, Mosse Rudolf, Béta Stein Bernit fürdetési irodákban. — Bécsien Hausensten És Vogler, M. Dates Nacht, Rudolf Mosse, Bert ab or Rudolf Kolban, Berlin NT, Unter den Linden 40/lla 80ik szám 1­1­­ Az új város Vannak pillanatok, mikor azt hisszük, hogy álmodunk. Hiszen olyan hirtelen jött minden. Egyik napról a másikra omlottak le évezredes válaszfalak. Istenek haltak meg, bálványok dőltek le. Nem lesz többé egy uzsorás minoritás monopóliuma a jólét­, nem lesz többé a kihasználtak, a kizsákmányolt milliók kizárólagos sorsa a munka. Nem, nem álmodunk. Ami körülöttünk történik, az az álmok, évezredes álmok valóra válása. Utó­piák realizálódnak, új világ születik a sze­münk láttára. Vájjon milyen lesz ebben az új világban a város, milyen lesz a holnap városa?! , Kétségtelenül másmilyen lesz, mint a kapitalisztikus termelési rend városa volt. A holnap városa a dolgozók városa lesz, mely­et proletár szellem fog kormányozni. Sidó Zol­tán, a főváros egyik politikai megbízottja, a városi tisztviselőknek mondott beszédében azt vitatta, hogy a város megmarad a kommunista társadalom mellett is. A várost a kommunista­­társadalomban is az fogja a falutól megkülön­böztetni, — mondta Sidó Zoltán, — hogy nagy­számú, iparból élő lakosság telepszik le egy helyen, szemben a falu kisszámú mezőgazda­ságit űző lakosságával. Ezt a megkülönbözte­tést a kertvárosok kialakulása és a falvak el­­városiasodása csak enyhíti, de meg nem szünteti. A városoknak ezentúl is lesznek kü­lönleges problémáik. Ezeket a problémá­kat különleges városi szervezetben igazgat­ják és bonyolítják le. Az új szervezetnek és az új organizációnak ma még csak a kontúr­jait látjuk. Sok mindent kell még lerombol­nunk, hogy a romok helyén felépíthessük a holnap nagyszerű városát, melynek bérpalo­tái nem lesznek a nyomor és szenvedés börtö­nei. A holnap városában nem kapnak pré­miumot a dologtalanok; egy érték lesz csak: a munka, és csak az boldogul, aki dolgozik. Csak a tehetség lesz az, ami kiváltsághoz jut­tat. A holnap megöli az előítéletet is, amely annyi zavar, és háborúság szitája volt ember és ember között. Hisz ami eddig történt, a kormányzótanács eddig közzétett rendeletei is mutatják a jövő nagyszerű perspektíváját. Hogy egyebet ne említsünk: ingyenes lesz a tanítás az iskolákban. Fölszabadul a kidtura. A tudás és műveltség nem lesz többé mono­póliuma a gazdagnak. A vallás a jövőben csakugyan magánügye lesz mindenkinek és az iskolákból száműzik a vallásoktatást. A prole­tárgyerek számára máris megnyíltak a fény­űzéssel berendezett nagyszerű fürdők. Furcsa és jellemző a kapitalista­ társadalomra, hogy világfelfordulás kellett hozzá, hogy a proletár­­gyerekek is megfürödhessenek. A kórházak és a szanatóriumok nem spekulánsoké lesznek, hanem azoké, akiket megillet: a betegeké. És aztán egyenlőség lesz a kórházakban is. Nem­ lesz szegény és gazdag beteg. El fognak tűnni a protekciósok. Csak a súlyos betegeknek fog kijárni a „különleges elbánás.“ A nagyszerű parkokat, amelyek gyönyörűségét, délszaki virágok pompáját eddig, csak az unatkozó gaz­dagok élvezték, ezután mindenki élvezheti. Megnyitották­ a volt király palotájának a park­ját az előtt a dolgozó nép előtt, amely véres verejtéket izzadott, hogy a királyi civillistára az adófilléreket összedolgozza. Holnap meg­nyílik a Margitsziget is. Nem kell többé adót fizetni, ha a munkában kifáradt ember a Margitsziget évszázados fái alatt akar meg­pihenni. És megnyílik a jövendő nagyszerű, ragyogóan nagyszerű perspektívája. Egyenlők és emberek leszünk valamennyien. Még itt benn a városban is, a tobzódó kapitalizmus igazi székhelyén . . . Budapesten április 7-én uitalj® meg a munkits- és koto­ntrst A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú rendelete alapján a munkás- és katona­­tanácsok megválasztása 1919. április 7-én tör­ténik. A budapesti választást tehát e hó 7-én meg kell tartani. Felhívjuk Budapest munkás­ságát, hogy a később megjelölendő helyen min­den proletár jelenjék meg és szavazzon. A bu­dapesti választások központi vezetésére kine­vezzük Büchler József, Farkas István és Hiros­­sik János elvtársakat. A választásokat közigazgatási kerületen­ként választási bizottságok intézik. Az egyes választási bizottságokba kinevezzük a követ­kező elvtársakat: Választási bizottságok: I. kerület: Eff Ferenc, Ivab­enek János, Braun Mór, Kocsis Sándor, Rajczi Rezső. II. kerület: Bor F. László, Petrovics János, Balla Mihály, Kaszai­ Péter, Nemes Mihály. V­­­III. kerület: Czobári Samu, Vitéz Endre, Spiel­­mann János, Hoffner Márton,Horváth Vince. IV. kerület: Gyáky Mihály, Biró Jenő, Gottlieb Zsi­gmond, Komlós Bélánné, Kiss Miklós. V. kerület: Virág Lajos, Tuba Sámuel, Zim­­merm­aann Lőrinc, Gábor Károly, Jancsik Ferenc. VI. kerület: Horjavecz József, Vass Antal, Tankó József, Kiss Lajos, Sikorszky Lajos. VII. kerület: Minkics Ferenc, Vajda Manó, Zelensk­a Gyula, id. Migray József, Biem­ann István. VIII. kerület: Kolozsi Sándor, Kemény János, Singer Nándor, Kerner Dezső. Garai Ármin. IX. kerület: Winter Dezső, Schön Vilmos, Stackspacher Vilmos, Dinnyés József, Radhely Lőrinc. X. kerület: Kenderes Pál, Fleischmann Andor, Schramm Gyula, Lantos Albert, Kovács István. Budapest, 1919 április hó 4-én. Landler Jenő, Vágó Béla, belügyi népbiztosok. Hétfőn, április 7-én, a helyi tanácsok választá­­sának napján teljes m­unkaszünetet rendelt el a forradalmi kormányzótanács. A községek, városok és megyék direktóriumai a kiadott rendeletnek megfelelően intézkedjenek, hogy a helyi tanácsok április­­hetedikéig megválasz­­tassanak. A tanácsválasztásaiknál csak a proletárok szavazhatók. Minden elvtárs haladék nélkül szerezze be és hordja maflánál szakszervezeti és pártszerve- s­zeti tagsági könyvét. A szavazás a liszt kiutalok helyiségeiben törté­­n­lik. Mindenki annál a liszthivatalnál adja le szava­zatét, amelyhez tartozik. A kórházaik alkalmazottai és a katonák a kórházhoz, illetve a kaszárnyához legközelebb eső liszthivatalnál szavaznak. A kato­nák szavazó jogosultságát a parancsnokok iga­zolják.0 . A házbizalni férfiak szombaton este és vasár­nap délelőtt hívják össze a házak lakóit értekezlet­re és ismertessék a tanácsválasztások fontosságát. Bors a magyar tmécsKSztiírsillá. A dán szocialisták vezérének nyilatkozata Kopenhága, április 4. (A Világ kopenhá­­gai tudósítójának távirata.) Az egész dán sajtó sokat foglalkozik , most a magyar kérdéssel, amelyet szimpatikus hangon kezel. Általában az a véleménye, hogy főleg az entente idézte elő ezeket az új eseményeket. Közvetlen tudó­sításokat a dán lapok sajnos csa­k keveset kap­nak és ezért a gyakran igazságtalan és egy­oldali­ bécsi és berlini híradásokat kénytele­nek reprodukálni, amelyek a magyar hivata­los közleményekkel ellentétben azt állítják, hogy Budapesten nyugtalanság uralkodik. Volt alkalmam különböző politikusokkal és szerkesztőkkel beszélni az új helyzetről és az új vezető emberekről. Ma pedig Borgboerg, a dán szociáldemokrata párt vezére tett előttem részletes nyilatkozatot. Borgb­oergnak az a nézete, hogy az egész világ hálás lehet­­Magyarországnak bátor lépé­séért, mert a magyarok által a béketárgyalá­sok fordulópontra jutottak. A béke kérdése ma jobban áll, mint egy héttel ezelőtt. Nézete szerint sok függ Wilsontól és az utolsó szó az övé lesz, nem pedig Clemenceaué. Kunfit is­meri a berni konferenciáról és őt a legjobb ko­ponyák egyikének tartja s azt hiszi, ha ilyen férfiak tagjai a tanácskormánynak, akkor Ma­­gyar­ország nagy bizalommal lehet jövője iránt. Az egész világ látja, hogy Magyar­­ország Oroszországtól csak azt vette át, ami kipróbálta,mi jó. Maga a várlejen for­radalom rendkívüli dolog és az új rende­­letek imponálóan okosak, célszerűek és az idealisták számára bázist alkotnak az új állam tekintetében, annál is inkább, mert hi­szen a magyarok Amerikának is legjobb mun­kásai. A magyar márciusi forradalom Lenint ismét homloktérbe helyezte és annyira meg­erősítette, hogy az entente kénytelen lesz vele tárgyalni. Ez a megegyezés Leninre nézve is a legjobb megoldást jelenti. Sok függ termé­szetesen Borgboerg nézete szerint attól is, hogy az orosz-magyar szövetség hullámai érinteni fogják-e Németországot? — A munkás- és katonatanácsok és a lakásrek­­virálás­ Az utóbbi napokban több izben előfordult, hogy a kerületi munkás- és katonatanácsok­­a forra­dalmi kormányzótanács rendelete ellenére lakásokat rekvirálnak, személyi és lakásösszeíró lapokat állí­tanak ki és a­ lakásigényekről jegyzékeket vezetnek. ■Mintáit ez az­­eljárás a forradalom rendjébe ütközik, a központi lakásbiztonság direktóriuma felhívja a Budapesten kerületeik­ént megalakult munkás- és katonatanácsokat, hogy 2—2 s­egá­izattal képviseltet­vén magukat 1919. évi április hó 5-én, szombaton délelőtt­­11 órakor jelenjenek meg értekezletre a direktóriumnál (Országház XI. kapu), ahol a mun­kás- és katonatanácsok ált kiállított meghatalma­zás lépőjegyül is szolgál.

Next