Világ, 1921. november (12. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-25 / 265. szám

Szerkesztéség és tüneem­vard­ VI., Andrássy­ út .1-7. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 660 kor., félévre 840 kor., negyed­évre 170 kor., egy hóra 60 kor. A „VILÁG® megjelenik hettő kivé­­telével mindennap. Egyes szám ára Budapesten,vidéken és pályaudva­rokon 3 K, Ausztriában 3 magyar K. •­ ^ HU'Sl­ ’ ^ WSS^ Hirdetőcök felvételnek Budapestem & VILÁG kiadó hivatalában, Blockner Biau J., Bokor, Benkő és Társa, Győri és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Cornel, Schwarz József, Siklay, Mezei Antal, Mossa Rudolf, Eckstein Bernát hirdetési iro­dákban. Bécsben: Rausenstein és Vogler, M. Dukcs Blachfolger, Rudolf Mosse. XII. évfolyam­­ Budapest, PÉNTEK 1921 november 25.­­ 265-ik szám A két párt Annak, aki a parlamentáris pártok lélekta­nát, a magyar parlamentáris pártok lélektanát, kivált pedig a nemzetgyűlés pártjainak lélektanát tanulmányozza, érdemes és érdekes volt végig­néznie a tegnapi ülést. Szólásra állott fel gróf Apponyi Albert, vállán hetvenhat év terhével, háta mögött egy fél évszázados politikai pályával, szó­lásra állott fel, és már az első szava, első moz­dulata elárulta azt, hogy gróf Apponyi Albert iz­gatott, annyira izgatott, mintha tegnap próbált volna először beszélni egy nagyobb közönség előtt. A klasszikus és szuverén szónok ezúttal ke­reste a szavakat, megakadt mondatai közepén, hangja elcsuklott, kezében reszketett a papírlap. És voltak néhányan, voltak nem is kevesen, akik megilletődés nélkül nézték ennek a nagy rotornak küzködését a szavakkal,­­megilletődés nélkül, sőt örömmel, mert előre látták azt, hogy Apponyinak most nem fognak rendelkezésére állani olyan tel­jességgel a szónoki eszközök, mint egy félszá­­zadon át minden alkalommal. Ez volt a legkülönösebb epizód, de nem a leg­tanulságosabb. Tanulságos például az volt, hogy az emlékezetes mentelmi ügyeket nem az a párt tette szóvá, amelynek elnöke és vezére gróf Andrássy Gyula. A kérdéses mentelmi ügyekről a független kisgazdapárt vezére beszélt, egy olyan politikus, aki rövid pályája alatt is nem egy ke­mény és éles csatát vivett azokkal a politikusok­kal, akikről tegnap elismerte azt, hogy férfiak, becsületesek, jóhiszemű­ek, és ezért is sürgette ügyük tárgyalását. ” Az a párt pedig, amely elnö­kévé választotta és vezérének vallja gróf An­drássy Gyulát, nagy csendben, kontemplatív nyu­galommal hallgatta végig a független kisgazdapárt vezérének beszédét és szavát eltette arra az időre, amikor gróf Bethlen István már diszponált a mi­niszteri tárcák és az államtitkári állások felett. Közbeszólások azért voltak. Akkor, amikor Za­­v­­kovics János, Kuna P. András és a kisgazdapárt még néhány más Deák Ference szükségesnek tar­totta azt, hogy dokumentálja nagylelkű gondol­kodását, és otrombán belerúgjon olyan képviselő­társaiba, akik jelenleg fogságban vannak, még­pe­dig nem a kiviteli panamákkal kapcsolatosan van­nak fogságban. Vázsonyi Vilmosból, Szterényi Jó­zsefből és még egy-két képviselő!*)! -kitört az el­keseredés. Hiába, Vázsonyi, Szteiihiyi, és társaik diszciplinálatlan emberek, nem újulták meg a hűvös nyugalmat,, az, elegáns fölényt,a­­Nemzeti Kaszinóban. Mert Andrássynak kaszinóbarátai szemrebbenés nélkül hallgatták a durva közbeszól­­­ásókat, az igazi úriemberek fölényével, akik év­tizedes­­ barátságokat felejtenek el. egy másodperc alatt, ha barátunk ellen fordul a kocka és hármas hajbókolással teszik jóvá majd a tegnapi feledé­­kenységet, ha gróf Andrássy Gyű!", bárki:­ • egy­szer újból előny lesz, nem pedig tehertétel. Oh, a Nemzeti Kaszinó klasszikus példákat ad a fér­fiasán­ak­ és az úrion férfias gond­o­kodés, haj. Ilyen példa volt az, amikor most egy hónapja a Nemzeti Kaszinó vezéreinek egy­­része kedden szánta el magát egy olyan állásfoglalásra, ami­lyent egyszerű polgári gondolkodás szerint csek szombaton este vagy vasárnap ,délelőtt illett volna nyilvánosságra hozni. Ez az állásfoglalás lekerült volna a napirendről, például a segédházfelügy­elők egyesületében kedd délután, akkor is, ha a segéd­­házfelügyelők egytől-egyig szabadkirály választók volnának. De a Nemzeti Kaszinó urai természete­sen jobban ismerik a bon fan szabályait, az iga­zán férfias magatartás törvényeit mint 41 segéd­­házfelügyelők. Ismételjük, azoknak az egyszerű­ polgári embereknek, akik végignézhették a nem­zetgyűlés szerdai ülését, lélekemelően szép hit­vány volt az a hűvös, fegyelmezett fölény, amely­­lyel a kaszinó környékéről kikerült képviselők, azok, akik Andrássy, Rakovszky, Sigray, Beniczky baráti társaságához tartoztak, egykedvűen vagy némi csodálkozással nézték például Vázsonyi ki­rohanásait. Nem úri dolog és talán ellenkezik a Nemzeti Kaszinó alapszabályaival is, akár egy szóval megvédeni valakit, aki most lecsúszott Fortuna szekeréről. Majd ha újból felkapaszko­dik Fortuna szekerére Andrássy vagy Sigray, és akkor mer egyetlen­ szóval Andrássy ellen for­dulni egy közönséges paraszt, akár van mandá­tuma, akár nincs, tessék majd akkor figyelni a kaszinó urait. Mert temperamentumuk,­az van ne­kik is, csak érmen srófva jár ez a temperamentum, nem robban ki oktalanul, hanem mindig csak a helyes órában és a helyes percben. Egyet azonban el kell ismerni. Ma már a kis­gazdapárt is megtanul fegyelmet tartani. Többé nem helyesen diszciplinálatlanul olyan szónokok­ az­nak, akik leszögezik ugyan, hogy Magyarország a­­ jogrend klasszikus földje, de azért felemlgtetenk m­a vagy más apróságot, amin még csiszolói Ifcleftliff 4 valamit. A kisgazdapárt tavaly még zajosan he- ! lyeselt ilyenkor, de ma .a. tartós közfelháborodás iránt, szíkusg^v^t&zim­énynek tartja a tartós közfelháborodást és nem riad vissza akkor sem, ha ez kissé népszerűtlen n @ $ pártot. Az igazi guvernementális párt wWHBO érzések és impulzusok után, az iaaaiwftj^crnemen­­tális párt nem kérdezi, hogy e^jSijíí^gSilás nép­szerű-e vagy népszerűtlen, j&fhhtaai gdt£M.emen­­tális párt reálpolitikát csínél regé­nyében Etelváry herceg tffi.jtk az embernek, akitől azt várja,­ lányá­nak és oszlopa lesz MnHyipjor fcg­jenek. Ebben a levélben azt írja Üsziváritcrajg, hogy­­ politikát nem lehet csinálni és kil­ és előbb a hatalmat kell megszerezni annak, aki az­után érvényesíteni akarja eszméit. Ezt a tanácsot példásan megszívlelte a kisgazdapárt. Hol van az a kisgazdapárt, amely 1920 januárban felvette a választási harcot ! Hol van az a kisgazdapárt, amely­ a­.múlt évben minduntalan a kritika ösvé­nyein tévelygős ? Hol van az a kisgazdapárt, amelynek­ nemrég még volt programja­ja, nemrég m­ég volt hangja és gesztusa? Ez a kisgazdapárt A' tiz­enkétnapos válság végre ma nyugvó­­párthoz érkezett, a kormányzó gróf Bethlen Ist­vánt miniszterelnökké dezignálta­. Bethlen újabb dezignálása nem érte váratlanul a pártokat, hiszen fel sem merült más kombináció az egész válság folyamán. A kibontakozásra irányuló tárgyalások egyetlenegy kérdés körül mozogtak : meg lehetne alakítani az egységes pártot és ha igen, milyen programja alapján és mely rétegek be­vonásával ? Ebből a szempontból ítélve meg a válság mai nyu­galmi állapotát, önkéntesen felmerül­ő kérdés­t, amelynek tisztázását az ellenzék a nemzetgyűlés tegnapi ülésén is sürgette­­—, mi célja,volt gróf Bethlen István minisztereli­nek c:­ egész vá­­rag­gal ?■ A­­májdínem két hét óta tartó tanácskozások Ugyanis. a: egységes­ párt ügyét egy lépéssel sem viszik előbbre, az egységes párt b­ogasz­kolásának lehetőségeit m­a éppen olyan euro­­-köd­­fedi, mint két héttel főzetes. A kormányzónál megjelent po­litikusok egy része'■ hajlandónak nyilatkozott az egységes párthoz való csatlakozásra, a politikusok egy kis töredéke viszont az egységes párt megala­­kítása ellen foglalt álla­m és a pártszövetség­ meg­oldást ajánlotta a kormányzó figyelmébe. • Ennyi történt az elmúlt hétfő óta", mióta az­­ ország közvéleménye a Magyar Távirati Iroda egy szűkszavú jelentéséből arról értesült, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök megjelent a kor­mányzónál és felajánlotta a kormány lemondá­­s­sát.­ A kormányzó a kommüniké szerint a kor­­­­mányt az ügyek további vitelével bízta meg. A­­ meglehetősen hosszúlejáratú válság tehát azon kí­­­­vül, hogy Bethlent a kormányzó ma újból d­inisz­­­­terelnökké dezignélta, semmi eredményt sem ho­­s­zott. A megoldásra váró problémáit tárgyi részét , illetőleg és a pártok pa­rlamentti elhelyezkedésének személyi vonatkozásaira nézve sem történt olyan­­ megállapodás, am­elyből a parlamenti anarchia­­ megszüntetését lehetne remélni. M Maguk a pártok sem tudnak semmit és ez az ára annak, hogy Bethlen terveivel szemben nem alakulhat ki határozott hangulat. Bethlen dezignálása a kora délutáni órákban történ­t meg. Gróf Bethlen István mint dezignált mi­niszterelnök nyomban megkezdte tárgyal­­ait a páriokkal. Először a kisgazdapárt vezetőit ké­rette magaihoz. Nagyatádi Szabó István, Magét János és Rubinett Gyula félhat után jelentek meg a miniszterelnökségi palotában és körülbe­lül egy óra hosszat időztek Ize-Mennél. Bethlen közölte velük, hogy a dezignálás megtörtént és kérte további támogatásukat, majd kifejtette ter­­­­veit. Elmondotta, hogy egységes, vagy legalább is­­ többségi pártot akar létrehozni és a kormán­y­­ vezetését csak abban­­ az esetben hajlandó vál­­­­lal­ni, ha sikerül ezt az új alakulást létrehoznia. Mindenekelőtt a kisgazdapárt támogatását sze­­­­retné megnyerni, még­pedig olyképpen, hogy az , uj pá­rhoz az egész­­ kisgazdapárt csatlakozzék. Nem helyez nagy súlyt arra, hogy az egységes pártba az egész kereszténypárt is beolvadjon, megelégszik 120—130 főnyi többséggel. Az egy­séges pártba csak azok léphetnek be,­­ akik ki­­­­mondottan az 1921. évi 47. tc. alapjára helyez-­­ ködnek. Eszerint tehát a keresz­tény párt szélső~ eltűnt és helyet adott egy fegyelmezett, józan kis­gazdapártnak, a reál politikusok táborának, amely úsztába h­­y Jntviajgu­rgefej­­antőn­ fik­ának három esz­köze­ van : a hátamra ii­t taletti, s Ter­mészetesen a legjózanabb reáljmbtikai számvetés is téved néha, azonban a ma­d van szánva arra, hogy a lehetminek jpacáiafjfá ka­­^7^7 Mmás mótsze­. egészen o.Jein't­Wglj.é.JR rem­ények utoljíi fosz­lányáig : ,W 1# 1 1' i a Ti*"'1-Lélekemelőet RtffPta­gyarország, ahol a kas'^WMls­tW 1 I^nm gazdákhoz és a kisgazdák méltóak a kasairtok uraihoz. Néhány hónap­ múlva majd megszólal az ország és akkor azután elválik,­­hogy a közvéle­ményben van-e elég fogékonyság és­ elég érzék méltányolni azt az emelkedett gondolkodást, amely tegnap megnyilvánult a nemzetgyűlésnek váratla­nul széles csoportjaiban, jobboldali frakciója nem csatlakozhatik az új párthoz. Az új párt programra­­­át illetőleg Beth­len nem tett részletes kijelentéseket, csak nagy vonásokban érintette azt a programmot, amely­nek alapján pártját fe­l akarja építeni. A pro­gramaiban szerepel a választójog, a közigazgatási reform és a felsőház reformjának megvalósítása. Ezenkívül Bethlen az új párt és az új kormány legfontosabb feladatának a gazdasági és ezzel kapcsolatos pénzügyi kérdések megoldását te­kinti meg akarja indítani a szociális törvényho­zási és erélyes intézkedéseket tervez a drágaság letörésére. Különösen a tisztviselőnyomor enyhí­téséire vonatkozóan vannak nagyszabású tervei. Ezenkívül közölte gróf Beik­t­en a kisgazdapárt­­ vezéreivel azokat­­a terveit is, amelyek az egysé­gű­ párt megabikitásának-tehnikai módozataira­­ vonatkozunk. Hajlandó az E rTlységes pártot « ,kis­­­­gazdapárt kereteiből kiépíteni, azonban ebben az esetben a pártnak ki kellene .bővítenie programjti­­sát és 'Meg kellen­e. változtatnia . nevét. Nagyatádi Szabó■ István' és Haver János, a miniszterelnök közléseit tudomásul vették és kijelentették, hogy végleges választ csak a párt plénumának megkér­dezése után adhatnak. E célból a kisgazdapártot szombat estére értekezletre fogják összehívni és ott előterjesztik Bethlen­­prepozícióit. Szá­mol­y kérdések a miniszterelnökkel folytatott tanácsko­zások során nem kerültek szóba. A kisgazdapárt vezéreinek távozása után, a kereszténypárt képviseletében Huszár Károly, Heller István, Ernszt Sándor, Vass­ József és Ber­­­­názák Nándor jelentek meg a miniszterelnöknél,­­ majd a késő esti órákban gróf Klebelsberg Kunó, Fáy Gyula, Gyömörey György és báró Korányi Fri­,vr­. tanácskoztak Bethlennel. Bethlen kötötte terveit a kereszténypárt és a disszidensek vezetői­vel is, akik a­­maguk részéről kijelentették,­ hogy végleges választ csak pártjaik határozata után adhatnak. Gróf Bethlen István designért miniszterelnök arra kérte a nála megjelent politikusokat, hogy­­ egyelőre ne közöljék a nyilvánossággal azokat a terveket melyekes előttük kifejtett. „Bizony, vannak még nehézségek . . A kisgazdapártban az este folyamán megjelent a nagyatádi Szabó István, aki a képviselőkkel bi­zalmas értekezletre vonult vissza. Az értekezleten­­ elhatározták, hogy a párt tagjait szombat estére sürgöny­leg Budapestre hívják. Az értekezlet után a nagyatádi Szabó István munkatársunknak a kö­­­­vetkezőket mondotta:­­ "­ A miniszterelnök úrral folytatott tanács­­i hozásaim részleteiről nem tehetek nyilatkozato­kat, miután ezt a miniszterelnök úrnak megígér­tem. Az egységes párt megalakítása áll az előtér­ben, amelyre vonatkozólag pártunk szombat este fog dönteni. Akár egységes pártról, akár többségi pártról beszélünk, annyi bizonyos, hogy ez az új párt csak a k­isgazdapárt eddigi kereteiből alakul­hat ki. Hiszen a kisgazdapárt már ma is többségi párt, ha nincs is abszolút többsége a parlament­ben. Akik az új párthoz csatlakozni akarnak, azoknak ebbe a pártba kell belépniük. Annyit mondhatok, hogy a helyzet ma még egyáltalán nincsen tisztázva egy irányban sem. Különböző Bethlen — dezsonált miniszterelnök h­ű.­ ségei­­:yífeft'-■

Next