Világ, 1923. május (14. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-01 / 98. szám
2 1923 május 1. a színházi pletykák szerint ilyen meseszerű összegig vitte föl, az a háború előtt 2000 korona föllépési díjat kapott, és így egyetlen esti honoráriumából iS rend ruhát csináltathatott volna egy igen jó szabónál. Ma kevésbé jó szabó készít el neki egy ruhát a három föllépési díjért, tehát ruhavalutában számítva a föllépti díj egy ötvenedére hanyatlott vissza. Pedig a 100.000 korona nem hiteles tény, és a tenorista a legdrágábban fizetett magyar énekes. Az olyan rangú színésznők, akik 500—600 koronát kaptak egy estéjükért a háború előtt, most 30.000 koronát kapnak. Ez búzaparitásban számítva 24 korona, 500 vagy 600 korona helyett és női ruhavagy selyemharisnyaparitásban még a 24 koronánál is jóval kevesebb. Elmúltak már azok az idők, amikor egy nagy város ünnepelt tenoristája saját villájában lakott, inast tartott, automobilon járt, és ha megerőltette torkát, akkor Luxorba vagy Assuanba ment két hétre és rendbehozta hangszálait. Elmúltak azok az idők, amikor egy nagy színésznői siker meghozta a gazdagságot, megnyitotta a világot, föltárta a fényűzés lehetőségeit. Ma a primadonnáknak is nagy gond egy ruha csináltatása, a tenorista a kispolgári élet keretei közé kényszerült, az írókról pedig inkább ne beszéljünk ... Akkor, amikor egy jelentékeny egyéniségű és jelentékeny pályájú német író eljut hatvanadik esztendejéhez, a birodalmi elnök 53 márkát küld neki nemzeti ajándékul és a poros kormány 167 márkát: ez együtt 250 márka, amennyiből nagy szerényen két hónapig lehet emberileg megélni. Berlin ajándéka valamivel tovább tart, mert ha Arno Holz vasárnaponkint nyit föl egy palack bort, akkor egy hét híjján egy félévig nem kell borért a boltba küldenie. A huszonhatodik héten pedig nyilván majd pihenni kezd a hatvanesztendős német író,miután egy félévig áldozott az alkohol ördögének. A Nobel-díjnak a háború előtt főleg az erkölcsi jelentősége volt nagy. Most a Nobeldíj német márkákban közel egy milliárd és magyar koronákban 175—ISO millió. Annak idején gyakran estek éles szavak arról, hogy a Nobel-bizottság beérkezett embereknek ítéli oda a díjakat, pedig ezeknek már nincsen szükségük az ilyen támogatásra, és így a díjakat a fiatal tehetségek számára akarták lefoglalni. Ma Németországban vagy Magyarországon van akárhány régen beérkezett író és tudós, akinek háztartásában még nagyon számot tenne 180 millió korona vagy egy milliárd márka. mi ——mmaananiMM ■ A földreform-novella A földreform-novella előadói tervezete már teljesen elkészült és nagyatádi Szabó István földművelési miniszter ma egy nyilatkozatában ismertette a novellában foglalt intézkedéseket, amelyek hivatva lesznek a földreform gyors végrehajtását biztosítani és bizonyosságot teremteni azokban a részletkérdésekben, amelyek a reform eredeti szövegezésében félreértésekre vagy véleménykülönbségekre adtak alkalmat. A novella fontosabb reformáló intézkedései a következők : A földbirtokreform végrehajtásában közreműködő hivatalos közegeknek soronkívül kell eltérniük és minden fölösleges alakszerűséget mellőzniök. A földhöz juttathatók névjegyzékét a községi elöljáróság állítja össze, a járási mezőgazdasági bizottság felülvizsgálata pedig elmarad. A megváltási eljárás megindításának megengedése kérdésében az OFB a földművelésügyi miniszter indítványára külön előzetes eljárás nélkül határoz. A házhelyekhez és fölhözjuttatáshoz megkívántató személyi alapfeltételek méltányosabb és szabatosabb megállapítása. A vagyonváltságba felajánlott területeken lévő, 20 kat. holdat egyenként meg nem haladó kishaszonbérletek fentartásáról való gondoskodás. A földbirtokreform céljaira fölhasznált vagyonváltságföldekből járadékbirtokok alakítása. A megváltás útján igénybevett ingatlanokból az OFB határozata alapján járadékbirtok kötelező alakítása és pedig : a háború alatt szerzett, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tulajdonában lévő és a háború kitörését megelőző 50 éven belül szerzett ingatlanokból, illetve nagybirtokokból az igénybevett egész területre nézve, a régebbi eredetű nagybirtokokból 3000 kát. holdon alul a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földhözjuttatottak és a gazdasági cselédek részére igénybevett területre nézve, ugyanilyen nagybirtokokból 3000 kát. holdon felül az igénybevett egész területre nézve, középbirtokokból a hadirokkantak, a hadiárvák és a hadiözvegyek részére igénybevett területre nézve. Az OFB teljes ülése hatáskörének az újonnan szervezendő, szűkebb körű u. n. elnöki tanácsra való átruházása. A földművelésügyi miniszterhez a tárgyaló bizottsági javaslatokról a gazdasági felügyelők jelentést tenni kötelesek s a miniszter a javaslatok ellen az OFB-hoz előterjesztéssel élhet, valamint az OFB tanácsa által eldöntött ügynek az elnöki tanács elé vitelét indítványozhatja és kívánatra az ítélet végrehajtása hatáskörébe utalandó. Az ítélet végrehajtásával az OFB, illetve a miniszter a megfelelő ellenőrzés és felülvizsgálat mellett a községi elöljáróságot is megbízhatja. Az elővásárlási jog alapján átvett ingatlanok fölött a földművelésügyi miniszter rendelkezik. A tervezetbe fölvett rendelkezések szerint tehát a földművelésügyi miniszter a földbirtokreform végrehajtásában ezentúl sokkal nagyobb mértékben venne részt, mint eddig. Viszont a földbirtokrendező bíróság eddigi hatásköre jelentékenyen kibővülne azáltal, hogy a földbirtokreform keretébe tartozó mindennemű vitás anyagi kérdések is az OFB elé utaltatnának. VILÁG A romániai köztisztviselősztrájk eredménye (A Világ tudósítójától.) Rövid sürgönyjelentés számolt be arról, hogy a romániai köztisztviselők sztrájkját a Bratianu-kormány egy erélyes gesztussal letörte : a közalkalmazottak egyesületének elnökét letartóztatta és minden intézkedést megtett, hogy a mozgalmat első csírájában elfojtsa. Most érkeznek meg a részletes jelentések a sztrájk előkészületeiről, a köztisztviselők kongreszszusának határozatáról és ezek a jelentések megvilágítják nemcsak a romániai köztisztviselők helyzetét, hanem azt a módszert is, amellyel a kormány rendet tud teremteni. A tisztviselőkongresszust a bukaresti Dacia-teremben tartották meg, ahol az ellenzék is tüntető népgyűléseit rendezte. A kongresszust Schina, a feljebbviteli bíróság elnöke nyitotta meg; beszédében hangsúlyozta, hogy a közvéleménynek a tisztviselők küzdelmében nem annyira a fizetésemelésért folytatott harcot, mint inkább a tisztviselőknek a politikai rabságból való felszabadítási küzdelmét kell látnia. A kormány olyan státusjavaslatot készített, mely valóságos büntető törvénykönyv a tisztviselők ellen, ő maga — mondotta — elismeri a súlyos felelősségét, de semmi sem rettenti vissza, mikor a tisztviselők követeléseinek eléréséről van szó. Beszéde végén bejelentette, hogy a közalkalmazotti szövetség hivatalos lapja deficitjének fedezésére 75.000 lejt adományoz saját vagyonából. A kongresszus kimondotta az általános sztrájkot, majd teljes rendben szétoszlott, úgy hogy a nagyszámban kivonult katonaságnak semmi dolga sem akadt. Amikor azonban az ügyészség értesült a sztrájk proklamálásáról, nyomban elrendelte a köztisztviselők elnökének letartóztatását. Schinát egy esküvőn találták meg este kilenc órakor. A rendőrséghez állították elő, onnan pedig frakkban, ahogy öltözve volt, a Pacuresti fogházba szállították. Bratianu miniszterelnök rendkívüli minisztertanácsot hívott össze, amelyen kijelentette, hogy a tisztviselősztrájk résztvevőit a szolgálatból feltétlenül elbocsátják és törvényes úton vonják felelősségre, már csak azért is, mert a liberális kormány, mióta uralmon van, másfélmilliárd lejt fordított a tisztviselők fizetésjavításáról, további fizetésemelést is kilátásba helyezett, amiért is a sztrájk könnyelmű és hazafiatlan lépés volt. A sztájkolók nem tudtak belenyugodni elnökük elfogadásába és ezért elhatározták, hogy Vertinánd királytól személyesen fogják kérni a letartóztatott elnöknek és a többi főtisztviselőnek szabadonbocsátását. Gyűlésük után az igazságügyi palota felé vonultak, hangosan tüntettek a letartóztatott vezetők mellett, behatoltak a termekbe és a folyosókra, úgy, hogy a katonaságnak kellett kiutasítani a sztrájkotókat. A legtöbb minisztériumban zavartalanul folyt a munka, egyes helyeken a tisztviselők paszszív rezisztenciába mentek át, az igazságügyi palotában azonban valamennyi tisztviselő megtagadta a munkát, úgy hogy egy tárgyalást sem lehetett megtartani és így a tárgyalásokat bizonytalan időre halasztották el. A belügyminisztérium nyomban köztávírattal fordult a megyék vezetőségeihez, felszólítván őket, hogy a sztrájkmozgalommal esetleg szolidaritást vállaló tisztviselőkkel a lehető legerélyesebben lépjenek fel. A sztrájkolók azzal fenyegetőztek ugyan, hogy a vasutat és a postát is mozgósítani fogják, mivel azonban a sztrájk proklumálása olyan hirtelenül történt, hogy a megvalósuláshoz szükséges előkészületeket sem tették meg, a mozgalom legfeljebb csak azzal az eredménnyel zárult, hogy a kormány kénytelen volt komolyan foglalkozni a tisztviselők helyzetével s az az albizottság, amely a tisztviselők segélyezését célzó 500 millió lej felosztására vonatkozó javaslatot készíti elő, sürgősen összeült a pénzügyminisztériumban és el is fogadott fő kit vonásaiban egy tervezetet, amely szerint alapul veszik az 1916. évi fizetést, ehhez hozzáadnak egy megfelelő hányadot, amivel megállapítanák a létminimumot s viszont a maximumot is fixálnák, amelyen felül állami tisztviselő túlmenő fizetést nem kaphat. A középiskolai reform Anghelescu közoktatásügyi miniszter — mint a kormány jelezte — a kormány megbízásából még májusban a palament elé terjeszti az állami iskolák reformjavaslatát, a felekezeti iskolákról szóló törvényjavaslatot azonban a hivatalos kommüniké nem említette. A felekezeti iskolák reformtörvényének részletei azonban már kiszivárogtak a nyilvánosságra és ezek a részletek kétféle iskoláról tudnak: állami és partikuláris érdekeket szolgáló iskolákról. Az utóbbiakba tartoznak a felekezeti iskolák. A felekezeti iskoláik közül nyilvánossági joggal felruházott az olyan intézet, amelyiknek tanítási terve teljesen megegyezik az állami iskolák tervével. Ezek az intézetek államérvényes bizonyítványokat adhatnak ki, ha pedig államsegélyben részesülnek, tanáraik megfelelő hányadát az állam nevezi ki. A nyilvánossági joggal felruházott felekezeti iskolákon kívül van még olyan felekezeti iskolatípus is, amelynek nincs nyilvánossági joga: itt a vizsgát állami bizottság előtt tartják meg, az iskola saját neve alatt adhat ki bizonyítványokat s végül vannak olyan magániskolák is, amelyeknek tanulói, mint valamely állami iskola magántanulói szerepelnek és bizonyítványaikat a vizsgáztató állami iskolától kapják. A tervezet nem emlékszik meg arról, hogy az évszázados, nyilvánossági joggal felruházott magyar iskolákat milyen kategóriákba sorozzák. A felekezetek előtt a középiskolai reformtervezet teljesen ismeretlen. Érthető, hogy az egyes felekezetek aggódva néznek az új törvényjavaslat elé, amely a kultusztörvényhozás keretében a magyar iskolákról is dönteni fog. A Daily Mail Bukarestben A romániai forradalom híre a közelmúltban úgyszólván az egész világsajót bejárta és az egész nyugat figyelme Kelet-Európa felé fordult, ahonnan igen jelentős és mélyreható változásokat vártak ententeországokban is. Annyi bizonyos, hogy a kormány és az egyesült ellenzék feszültsége a legmagasabb fokot érte el és percrőlpercre attól lehetett tartani, hogy a végsőkig izgatott szenvedélyek explodálni fognak, azonban ez a végzetes és majdnem természetesnek látszó fordulat mégsem következett be. A francia és az angol nagy lapok nyomban elküldték tudósítóikat Bukarestbe, hogy le ne maradjanak szenzációs tudósításaikkal, így került a Daily Mail levelezője, James Banister, is a román fővárosba, ahonnan azonban rövidesen visszatért Londonba. Az angol tudósító Kolozsvárott időzött és az erdélyi újságírókkal közvetlen formában beszélgetett el bukaresti tapasztalatairól. A romániai forradalom hírei — mondotta — húsvéttájt láttak napvilágot az angol sajtóban, akkor, amikor a hírszolgálat a legrosszabbul funkcionált. Az angol lapok a forradalomról szóló híreket fentartással közölték és most személyes tapasztalataim alapján is meg kell cáfolnom a rémhíreket. A Daily Mail-nek van ugyan Bukarestben tudósítója, sürgönyeit azonban, nem tudni miért, nem továbbították. Romániai benyomásaimról — folytatta — nem érzem magamat hivatva nyilatkozni, ami egy idegen ország határain belül az ország érdekeltségét tekintve is kényes feladat. Egész utamon Kolozsvárott szereztem legkedvesebb impressziómat, megkapóan kedves és hívogató külsejű város, amilyeneket csak Ausztriában láttam. Ha a kormányköröknek komoly szándéka volna Kolozsvárt Románia fővárosává megtenni, az igen szerencsés gondolat volna. lni ...... . Sulaeibskiiszki gyözdrae A bolgár választások eredménye most már végleges : a 246 mandátumból 216 Sztambuliiszki parasztpártjáé, 15 a kommunistáké, 14 a polgári blokké és 1 a szocialistáké. Radoszlavov pártja egyetlen mandátumot sem kapott. A Berliner Tageblatt szerint a parasztpárt győzelmében nagy szerepe van annak, hogy a bolgár választójogot megváltoztatták és hogy az ellenzék vezéreit a választások előtt elfogták. Szófiában a polgári blokk 4 mandátumot kapott, a kommunisták kettőt és a parasztpárt is kettőt, köztük Sztambulinszkit is képviselőnek választotta a bolgár főváros. Szófia új képviselői közül kettő, Malinov és Manov, mindkettő volt miniszter, börtönben ül. Radoszlavov, a volt bolgár miniszterelnök, aki most Berlinben él és aki tíz bolgár választást vezetett, kijelentette, hogy Sztambulinszki győzelme egyáltalán nem lepi meg, mert amikor a választókerületeket újonnan beosztották, úgy osztották föl, hogy az ellenzéki kerületeket egyszerűen megsemmisítették és amikor tíz volt minisztert egyszerre letartóztattak, akkor már biztosítottnak látta a kormány teljes győzelmét. Radoszlavov különben azt hiszi, hogy Sztambulinszkinek legközelebbi célja az alkotmány módosítása és egyúttal az is, hogy Nyugat-Tráciában szükség esetén a törökökkel együtt beavatkozzék. Lengyelország gzöveteli Danzigo! Miután a lengyelek Vilnát megszerezték, most Danzig végleges birtokát is maguknak követelik. Wojziehhovszki, a lengyel köztársaság elnöke, beszédet mondott, amelyben megállapította, hogy Lengyelország viszonya Danzighoz tarthatatlan, A helyzet szerinte az, hogy a békeszerződésben Lengyelországnak akartak adni egy tengeri kikötőt és ehelyett úgy alakultak a dolgok, hogy Danzig szabad állam Lengyelországot tökéletesen kizsákmányolja. Az elnök kijelentette, hogy ha a mai helyzet megmarad, Lengyelország kénytelen lesz más politikát folytatni, ami tudvalévően azt jelenti, hogy a lengyelek katonai akciót terveznek Danzig ellen. Erre különösen az a körülmény jogosítja fel a lengyeleket, hogy a litvánok hasonló katonai akcióját Memel ellen végeredményben elismerte és jóváhagyta a népszövetség. Szerkesztőségi telefon: . 58—00 Kiadóhivatal: .... 81—90 Újság fiatalom és tömeg (A Világ tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt hozta a táviró azt a hírt, hogy William Randolph Hearst — az amerikai híres Hearstlapok tulajdonosa — ismét három nagy újságot vásárolt — Most már — szólt e vásár után W. Hearst — minden nagyobb amerikai városban ott van a kezem! Csak éppen Phiadelphiára nem tűztem ki még a lobogómat. De erre is sor fog kerülni ! Hearst-et rendesen a nemrég elhunyt Northcliffe lorddal szokták összehasonlítani. Hozzáértők nézete szerint azonban Hearst újságjai sokkal több kézen fordulnak meg, mint a Northcliffe-sajtó lapja. Az utolsó vásár előtt Hearst birtokában nyolc nagy reggeli lap, tíz nagy estilap, tizenhárom vasárnap megjelenő újság, színes melléklettel és hét havi folyóirat volt Ezek a lapok majdnem hétmillió példányban jelentek meg. — De ez a szám — mondotta egyik beavatott — csak a napilapokra vonatkozik. A folyóiratok majdnem hárommillió példányban jelennek meg. A Hearst-lapok körülbelül hétmillió amerikai családhoz kopogtatnak be, más szóval minden negyedik amerikai házban olyan szellemi táplálékot fogyasztanak, amilyent Hearst úr feltálal. De ezzel még nincs teljesen körvonalazva ennek az újságfejedelemnek a hatalma. Hearstnek ugyanis kino-hírszolgálata és kőnyomatosa is van. Ennek a kőnyomatosnak a híreit a független lapok is leközlik, úgy hogy ilyen módon a Hearst-szellem kétezer újságba szivárog be, a majdnem huszonhétmillió lappéldányban Ud naponta napvilágot. És milyen ez a szellem ? A sárga sajtó alacsony színvonalúsága már régóta közmondásos. A Hearst-lapok még erre a színvonalra sem törekszenek. A legalacsonyabb ösztönökön zongoráznak és csupán a legprimitívebb szellemi szükségletek kielégítésére törekednek. Azt mondják, hogy ezzel a módszerrel kezükben tartják a tömeget. Az ember azt hinné, hogy ez így is van s hogy ez a tömeg — az a hétmillió vagy huszonhétmillió ember, aki a Hearst-lapokat olvassa, vagy legalább a Hearst* szellemet szívja be valóban az újságfejede lem kezében van. — A lélekbúvárok csináljanak ezzel a ténnyel* amit akarnak — jelentette ki a minap a harvard-egyetem egyik neves tanára erre vonatkozóan —, de a valóság az, hogy Hearst úr mégi sem uralkodik ezen a tömegen. A tömeg szívesen nézegeti az ő lapjaiban megjelenő képecs, kéket, falja belőlük a botrányokat, a válóperöket, a szöktetéseket, kéjeleg a borzalmas bűnökben, a gyilkosságokban, a rablásokban, csiklandoztatja ösztönét az idegengyűlölettel és egyáltalán fölszippantja mindazt az alacsonysápot, amit Hearst úr elébe tesz , de ezzel azután vége van Hearst úr hatalmának. Emlékezhetünk rá, amikor arról volt szó, hogy Amerika a világháborúban részt vegyen, a Hearst-lapok rosszallók, hogy Amerika az entente oldalán vegyen részt a háborúban. Mégsem tudták a közvéleményt megdolgozni. Ellenkezően. Ez a közvélemény a lapjai ellen fordult Elégettél, klubokból és könyvtárakból kitiltották, a levendzőikkel szóba nem állottak, s a háborús entente-kormányok egyike sem eresztette be ezeket az újságokat az országába. A közvélemény ment a maga útján. Még az a minden negyedik család is, amely kizáróan Hearst-lapokat olvasott ... De ugyancsak jellemző erre a tömegre, hogy— alig néhány hónap múlva — mindent elfelejtett. A bojkottált Hearst-lapokat ismét olvasni kezdték és nemsokára ismét mindennapi táplálékok lettek. A Hearst-vállalatok ma oly kiterjedtek, hogy nem kevesebb, mint 37.000 embert foglalkoztatnak. A múit esztendőben 1S milliótollal tiszta hasznot mutattak ki. Évi költségvetésük több mint kilencvenmillió dollárra rúg. Pusztán hirdetésekből egyetlenegy évben a hat legnagyobb reggeli lap SS millió dollárt vett be. — A Hearst-lapok hatalma tehát — folytattál a professzor — nyilvánvalóan ismét megnövekedett, sőt növekedőben van ... Ebből azt a következtetést kellene levonni, hogy ezek az újságok megint a körmük közé kerítették a tömeget és azt csinálnak vele, amit akarnak. Nos, Mr. Hearst a múlt esztendőben New York állatti kormányzója akart lenni. Nem lehetett. Csúfosan megbukott olyan jelölttel szemben, akinek se újságja, se hatalma, se óriási vállalkozása nem volt. Még a képviselőséget is csak nagynehezen tudta megszerezni Mr. Hearst Ha a Tammany Hall a szárnyai alá nem veszi, még azt a mandátumocskát sem lett volna képes megszerezni, amelyet akármelyik jobbfajta fiskális játszva gyúr a mellényzsebébe. Ismétlem, a közönség elolvassa a rossz novellákat és a szenzációs híreket, de azután megy a maga esze után... Az egyetemi professzor e megállapítása kétségkívül nagyon érdekes. Az amerikai haladás zászlóvivői azonban nem mindenben értenek vele egyet. Szerintük sok minden máskép lehetne Amerikában, ha a Hearst-lapok nem gyakorolnának oly nagy befolyást a nép alacsony indulatára.