Világgazdaság, 1969. június (1. évfolyam, 101-120. szám)
1969-06-20 / 114. szám
MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG tears a U.S.News & World Report Nigériának, Afrika legnagyobb országának kedvező kilátásai vannak arra, hogy a belháborúból megerősödve és megszilárdulva kerüljön ki. A háború még tart a szakadár Biafra ellen, de a szövetségi kormány 3000 négyzetmérföld kivételével már az egész országnak ura. A gazdasági fejlődés minden eleme, amely 1960-ban, a függetlenség elnyerésekor megvolt, mind ez ideig megmaradt. Sőt, egy részük, pl. a természeti kincsekből (az olajból, földimogyoróból és kakaóból) származó exportbevétel sokkal jelentősebb, mint 1967- ben, amikor kitört a polgárháború. A szövetségi kormány optimizmusát számos tényező támasztja alá. Nigéria gazdasága egyáltalán nem pusztult el a háborúban. A külföldi beruházás szaporodik. A konfliktus ugyan sokba kerül, de a kormány a hadianyagért készpénzzel fizet, tehát nem terheli jövőjét adóssággal. Az ország iránt a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia egyformán nagy érdeklődést mutat. A Szovjetunió nagy létszámú követséget tart fenn Tagosban és konzulátusokat szándékozik nyitni mind a 11 nigériai tartományban. Anglia már 1 milliárd dollárt ruházott be az országba. Mintegy 150 amerikai vállalat működik ott, főleg az olajiparban; a Chase Manhattan Bank Lagos mellett épített textilgyára a bank egyik legsikeresebb külföldi beruházásának bizonyult. Arra nincs kilátás, hogy a nigériai olajipar gyorsan meggazdagodjék, sem hogy annyit termeljen, mint Líbia vagy Kuwait. Remélik azonban, hogy az olajkivitel 1975-re legalább évi 800 millió dollárt hoz külföldi devizákban, s ezzel megkétszerezi a mostani bevételt. Ez idő szerint naponta csaknem 1 millió barrelt termelnek. A Gulf Oil Company maga napi 200 000 barrel olajat hoz felszínre a tengerből. A Shell-BP, a legnagyobb olajtermelő vállalat Nigériában, a háború miatt kénytelen volt ugyan egy időre abbahagyni működését, de már ismét megkezdte és az idén 126 millió dollárt kíván új létesítményekbe beruházni. A gazdaság alapjainak egészséges voltát és bővülését mutatják a következő adatok is. A földimogyoró kivitele 1968- ban, 1967-hez képest 20 százalékkal emelkedett. Nigéria e cikk legnagyobb termelője az egész világon. A világ kakaótermésének egyhetede Nigéria gazdasági kilátásai és a polgárháború sze Nigériából származik, és évente mintegy 100 millió dollár értékű devizát szerez. Exportálnak kolumbitot, nyersgumit, a pálmafa termékeit és fát is. Belső használatra gyapotot termelnek. Újabban szén- és vasérc-lelőhelyekre bukkantak. Nigéria ipari termelése 1967-ben és 1968-ban szüntelenül emelkedett, noha a háború sújtotta területen — ahonnan 1966-ban az összes ipari termék 30 százaléka származott — a gyárak nem működtek. Ami pedig a legtöbb bizodalommal tölti el mind a nigériaiakat, mind a külföldieket, az az a meglepő tény, hogy a szövetségi kormány — mint említettük — maga finanszírozta a háborút, ahelyett, hogy eladósodott volna. Adókat vetett ki, megnyirbálta a polgári célú kiadásokat, s az ország havi devizabevételének mintegy egyharmad részét fordította hadianyagvásárlásra. Amit lehetett, belföldön állított elő, a többi között gázolajat a hadsereg teherautói számára, és a katonák egyenruháját. Nyolcmillió dollárt adott ki a hadsereg sörrel való ellátására, de az is a nigériai sörgyárak pénztárába vándorolt. Gondosan ügyelt a költségvetésre és így a nigériai font nem volt kénytelen Anglia példáját követni az 1967 novemberi leértékeléskor. Gazdasági erőforrásainak széles skálájával csak Kongó mérkőzhetne, de 60 milliós népessége között sokkal több a művelt és szakképzett ember, mint amennyit Kongó függetlensége első idejében felmutathatott. A polgárháború végeztével azért lesz éppen elég problémája. A háborúban elpusztultak számát 1 millióra becsülik. Biafrát nehéz lesz ismét beilleszteni az ország társadalmába. Ott a legnagyobb az anyagi kár is. Néhány biafrai város 70 százalékban elpusztult vagy megsérült. A háború okozta anyagi kár helyrehozatalának költségét némelyek több mint 600 millió dollárra becsülik. Közel 2 millió hajléktalant kell letelepíteni, de amíg azt megoldják, élelmezni is kell őket. A mezőgazdaság a háború sújtotta területen teljesen tönkrement. Az Ibo törzs tagjait vissza kell venni a nemzet közösségébe, és ez sem az Ibóknak, sem a többi nigériainak nem lesz könnyű feladat. Mégis bíznak abban, hogy más országhoz hasonlóan— főleg az USA-ra és Angliára hivatkoznak — kiheverik a polgárháborút. (1969. június 16.) A VILÁGSAJTÓBÓL A Szovjetunió és Csehszlovákia kereskedelme HOBOE BPEMIl A Szovjetunió Csehszlovákia legnagyobb kereskedelmi partnere, de az utóbbi is meglehetősen fontos helyet foglal el a szovjet külkereskedelemben. A két ország árucsere-forgalma meghaladja az angol—nyugatnémet, vagy az amerikai—francia forgalom méreteit. A szovjet—csehszlovák kereskedelem tervszerű fejlesztése az 1947-ben kötött kereskedelmi szerződéssel és az első hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési egyezménnyel kezdődött. Az elmúlt húsz esztendő folyamán az évi forgalom kilencszeresére növekedett és az 1966—70. évek hátralevő időszakában eléri a 2500 millió rubelt. A Szovjetunióval folytatott kereskedelem Csehszlovákia szempontjából elsőrendű fontosságú és szorosan összefügg az ország gazdaságának fejlesztési érdekeivel. Frantisek Hamouz csehszlovák miniszterelnök-helyettes szerint „ez a legkedvezőbb gazdasági kapcsolat, amit kívánhatunk magunknak”. A szovjet—csehszlovák kereskedelem volumenének bővülése mellett az utóbbi években némi változás következett be annak összetételében. A műszaki forradalom növelte mindkét ország exportpotenciálját és ezzel bővült a késztermékek cseréje. A forgalom jelentős része gépekből és felszerelésekből áll, amelyek a Szovjetunióba irányuló csehszlovák export 68 százalékát teszik ki. Ez egyben a szovjet gépimport egyötödét jelenti. A hengerművek importjának mintegy fele csehszlovák eredetű. Ami a közlekedési eszközöket illeti, a plzeni Leninművek leszállította az ezredik villanymozdonyt. Az 1966—70-es időszakban 1880 villany- és Diesel-mozdonyt szállít a csehszlovák ipar a Szovjetuniónak, erre az évre pedig 100 közúti villamoskocsi és 350 trolibusz szállítására kötöttek szerződést. A Szovjetunió Csehszlovákiának traktorokat és egyéb mezőgazdasági gépeket, gépkocsikat, repülőgépeket, útépítőgépeket, komputereket és szerszámgépeket szállít. A Csehszlovák mezőgazdaságban mintegy 20 ezer lánctalpas szovjet traktor és 10 ezer aratócséplőgép dolgozik. Az 1960—70 évekre szóló egyezmény alapján a Szovjetunió 43 500 gépkocsit, 7000 traktort és egyéb gépeket szállít Csehszlovákiának. A szovjet—csehszlovák kereskedelemben jelentős helyet foglalnak el a fogyasztási cikkek is. Ezek 1955-ben a Szovjetunióba irányuló exportnak csupán 1,5 százalékát tették ki és ez az arány azóta 20 százalékra növekedett. A szovjet piacon élénk kereslet nyilvánul meg a csehszlovák motorkerékpárok, cipők, ruházati cikkek, üvegáruk, bizsuk és egyéb cikkek iránt. A Szovjetunió is fokozza a fogyasztási cikkek exportját Csehszlovákiába: 1 850 000 órát, 150 000 fényképező- és filmfelvevőgépet, 135 000 rádió és 70 000 tv-készüléket, továbbá háztartási gépeket, fémbútort, kerékpárt és játékárut szállít. Csehszlovákia gazdasági fejlődésében igen fontos szerep jut az állandóan növekedő szovjet energiahordozó- és nyersanyag-szállítólányoknak. Csehszlovákia földje kevés ilyen kincset rejt és iparának nagy mennyiségű nyersolaj, földgáz, vasérc, színesfém, műtrágya és gyapot behozatalára van szüksége. A Csehszlovákiába szállított nyersolaj mennyisége 1975-ig eléri a 14,5 millió tonnát, földgázból pedig 3 milliárd köbmétert továbbítanak a csővezetékek. A Szovjetunió fontos szerepet tölt be a csehszlovák élelmiszer-ellátásban. A búzaimport 90 százaléka, a vajimport pedig teljes egészében a Szovjetunióból származik és emellett jelentős mennyiségű növényi olajat, halkonzervet és teát szállítanak. Csehszlovákia viszont édesárut, csokoládét, sört, malátát és élelmiszer-koncentrátumokat küld a Szovjetunióba. A szovjet—csehszlovák kereskedelmet általában jellemzi, hogy Csehszlovákia készáruk ellenében a Szovjetuniótól túlnyomórészt nyersanyagokat és élelmiszert kap. (22. szám) E HETI MELLÉLETÜNK SAJTÓSZEMLÉJE: NACHRICHTEN FÜR AUSSENHANDEL, FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG: Az ásványolaj-termelésben 1968 az új rekordok éve; FINANCIAL TIMES: A halászat előretörése a világ élelmezésében; LE MONDE, HANDELSBLATT: Az OECD a műanyagtermelés rentabilitásáról; MONITEUR DU COMMERCE INTERNATIONAL: Ausztrália új gyapjúértékesítési rendszert tervez; OBST UND GEMÜSE: A világ burgonyatermesztése; NACHRICHTEN FÜR AUSSENHANDEL: A világ festék és lakktermelése. Koppenhágában is érdemes időzni! Dánia exportja 1967-ben 17,3 milliárd dán korona, importja 21,9 milliárd dán korona volt. 1968-ban kivitele 19,4 milliárd dán korona, behozatala 24,1 milliárd korona. Dániának 1968-ban sem sikerült kereskedelmi mérlegét javítania, sőt passzívuma csekély mértékben még tovább növekedett. A dán kivitel nagyrészt iparcikkekből és mezőgazdasági termékekből áll. Ez utóbbi elhelyezési lehetőségei egyre nehezebbek. Az 1967 év végén végrehajtott devalváció a dán ipart arra késztette, hogy fokozott érdeklődésssel forduljon a külső piacok felé. Dánia kivitelében az EFTA-országok 50, a Közös Piac 23,3, a szocialista országok 3,7 százalékkal részesednek. Behozatalában az EFTA 39 százalékot, a Közös Piac 32 százalékot, a szocialista országok 3,7 százalékot képviselnek. Mivel a Közös Piachoz való csatlakozás a közejövőben nem látszik valószínűnek, a múlt évben Dánia javasolta, hogy az északi országok fűzzék szorosabbra gazdasági kapcsolataikat és alakítsák meg az északi vámúniót. Ennek megvalósulása néhány éven belül várható. A magyar—dán kereskedelmi kapcsolatok fejlődéséről Kővári Péter, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese nyilatkozott munkatársunknak. 1966-ban a magyar export 51,9 millió dán korona, 1968-ban 49,7 millió dán korona volt. Importunk 1966-ban 36,2 millió, 1968-ban 44,9 millió dán korona. Az adatokból látható, hogy exportunk és importunk meglehetősen kiegyensúlyozatlan. Ennek egyik oka, hogy sertéshús- és zsírvásárlási szükségletünk nagyságrendje évenként változik. Ugyanakkor gépimportunkat az itthoni belső adottságok miatt nem tudtuk növelni. Dánia fejlett iparágakkal rendelkezik (kiemelkedik a műszer- és elektromosipar, amelyben világszínvonalat képvisel). A magyar szakemberek nem veszik figyelembe Dánia importlehetőségeit. Ez vonatkozik elsősorban a gépbehozatalra. Ezért a magyar külkereskedelem fő importterméke állati fehérje és állati takarmány. Érdemes lenne az üzletembereknek néhány napot Koppenhágában is időzni — elsősorban a dán élelmiszergyártóipart, a műszeripart, az elektronikus ipart tanulmányozni, és megvizsgálni a magyar vásárlási lehetőségeket. Tapasztalatom szerint a külkereskedők, ha skandináv államokba utaznak, maximum 3 napot töltenek Koppenhágában. Szükséges lenne a dán piacot megismerni, mivel exportunk lényeges függvénye az import. Dániával kétféle kontingenslistában állapodtunk meg. Az egyiken azok a termékek szerepelnek, amelyeknek értéke mindenféle kötöttség nélkül emelkedhet. Ezt azonban befolyásolják vásárlásaink. Ezért is fontos lenne a jobb piackutatás. Erre eddig nagyon kevés példát találunk. Megnehezíti vásárlásainkat az is, hogy a dán cégek a többi nyugat-európai ország cégeihez képest szerényebb propagandatevékenységet fejtenek ki. Exportunk legnagyobbrészt fogyasztási cikkekből, és anyagjellegű termékekből áll. Fogyasztási iparcikkeink részesedése dán kivitelünkből 1968- ban 43, az anyagjellegű cikkekből 48 százalék. A gépek aránya 2, az agrártermékeké 7 százalék volt. Kivitelünkben a múlt évben emelkedett a len és kender méteráru, a kész textil, és a pamut méteráru aránya. (Az utóbbiból 5 millió dán korona értékben exportáltunk.) Dániában igen erős a konkurrencia. Az elmúlt években elsősorban japán cégek törtek be a dán piacra olcsó áraikkal. De jelentős volt a TANNIMPEX forgalma is (1968-ban sajnos bőráru-exportunk visszaesett). Ennek oka, hogy a külkereskedelmi vállalat és az ipari üzemek késve kötötték meg az együttműködési megállapodásukat. A két ország termelési struktúrája sok tekintetben hasonlít egymáshoz. Számos területen konkurrensek vagyunk. Ez nem azt jelenti, hogy a magyar vállalatok az adott lehetőségeket megfelelően kihasználták volna. Dánia az EFTA tagjai közül a legalacsonyabb külső vámtarifával rendelkezik, s ezt alkalmazza Magyarország felé is! Dániával 1964-ben írtunk alá 5 éves hosszú lejáratú megállapodást. Szeptemberben a magyar külkereskedelem képviselői tárgyalásokat folytatnak a következő szerződésre. Várhatóan, jó néhány kontingenslistánál sikerül elérnünk bővítést. Ehhez azonban szükséges, hogy szakembereink megismerjék a dán piacot, növeljék forgalmukat. A vállalatoknak tudomásul kellene venniük, hogy Európában számos olyan kis ország is van, amelylyel érdemes kereskedni — mondotta befejezésül Kővári Péter. M. E. Nem elég széles a választék Iraki bevásárló-delegáció látogatott hazánkba. Előzőleg 15 európai fővárosban jártak, Budapesten két napig tartózkodtak. Elutazásuk előtt a delegáció vezetője, Joseph Albert Victor munkatársunknak nyilatkozott. " Az Iraq Stores Co. állami külkereskedelmi vállalat, amelyet képviselünk, állami áruházaink részére vásárol fogyasztási cikkeket. Néhány magyar vállalattal, elsősorban a HUNGAROTEX-szel, már eddig is üzleti kapcsolatban álltunk. Mostani utunkon sikerült újabb magyar vállalatokkal is kapcsolatokat teremteni. Tárgyaltunk a KONSUMEX-szel játékok, a TANNIMPEX-szel kesztyűk és bőrruhák, a FERMION-nal üvegáru, az ARTEX- szel porcelán cikkek és hajápolási szerek, a HUNGAROCOOP-pal népművészeti cikkek és a CHEMOLIMPEX-szel irodaszerek vásárlásáról. A legtöbb helyen próbarendeléseket adtunk fel. Remélhető, hogy ezeket később nagyobb vásárlások követik. A HUNGAROTEX-szel már eddig sem jelentéktelen kapcsolatainkat továbbfejlesztettük. Általában, a magyar cégek ajánlatait kielégítőnek, kedvezőnek tartjuk. Sajnos, bebizonyosodott az is, hogy a rendelkezésünkre álló két nap kevés arra, hogy alapos tárgyalásokat folytathassunk. Több magyar vállalatot (TERIMPEX, MONIMPEX, PANNÓNIA, HUNGAROFRUCT) az idő rövidsége miatt fel sem kereshettünk, pedig e vállalatok cikkei is érdekelnek bennünket. Valószínű, hogy még ez évben ismét eljövünk Budapestre, legalább egyhetes piackutatásra. Hasznos lenne az is, ha a magyar vállalatok fogyasztási cikkeik ajánlatával addig is levélben megkeresnék vállalatunkat. Hangsúlyozni kívánom, hogy vállalatunk állami vállalat, s így nem hajlandó ügynökön keresztül vásárolni. Nagyon jó budapesti benyomásaink mellett is engedjék meg azt a kritikai megjegyzésemet, hogy a magyar áruk választéka nem elég széles. A mi vásárlóközönségünk szereti, ha főleg színben is széles skálát tudunk bemutatni. Nem elég nagy a választék a felajánlott irodaszerekben és játékokban, s még a HUNGAROTEX cikkei között is, amelyek választéka általában bőséges, és amelyek nagyon népszerűek a piacon, akad egy: a takaró, amelynél a színskála szűk — mondotta befejezésül a Iraq Stores Co. delegációvezetője, S. P. A Magyar Kereskedelmi Kamara adja ki a „Hungarian Exporter” című képes külkereskedelmi lapot, amely havonta háromszor jelenik meg. Feladata, hogy hazánk külkereskedelmi partnereivel megismertesse a magyar exportkínálatot. A napokban kibocsátott számában a vegyiparral, a Magyarország és Csehszlovákia közötti kereskedelemmel és a METRIPOND mérleggyár újdonságaival foglalkozik többek között. Ugyancsak a Kamara gondozásában jelenik meg a „Magyar Import”. Ez a lap az új vámszabályokról, a magyar felhasználók számára érdekes külföldi gyártmányújdonságokról, az importot helyettesítő belföldi termékekről is tájékoztatást ad. RÖVIDEN : Ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége. Megvitattak és elfogadtak egy tanulmányt, amely a szocialista import növelésével foglalkozik. A Kamara 1969. évi közgyűlésének időpontját október 7-re tűzték ki. Ezen a nyáron Európa vizein sokfelé megtalálhatók a magyar gyártmányú vitorláshajók. Olasz, belga, svájci, norvég, nyugatnémet, angol rendelésekre szállított az utóbbi időben sporthajókat a Magyar Hajó- és Darugyár. Hatszáz garnitúra bútort készít az idén szovjet megrendelésre a Békéscsabai Faipari Ktsz. Most új vevő jelentkezett: Franciaországba 900 garnitúrát exportálnak. ÚJ FORMÁK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN Az ENERGOMASEXPORT szovjet külkereskedelmi egyesülés erősáramú berendezések, villamos kemencék, elektromos szabályozóberendezések, vasúti vontatók exportjával foglalkozik. A szovjet vállalat most megállapodott a PRODUKTINFORM-mal. A magyar fél jövőben ellátja a szovjet cég budapesti műszaki-kereskedelmi irodájának teendőit Ez az első szerződés szovjet vállalat önálló külkereskedelmi irodájának megnyitására szocialista országban. Az új iroda elsősorban a Szovjetunió erősáramú műszaki újdonságainak ismertetését és az ezzel kapcsolatos szaktanácsadást végzi. Feladata továbbá a Szovjetunióból Magyarországra irányított gépek dokumentációjának beszerzése, a gépek felszerelése, beállítása és a szakemberek csereutazásának esetleges megszervezése. Az iroda további terve, hogy felméri azoknak a termékeknek a körét, amelyeket mi nem megfelelő minőségben vagy egyáltalán nem is gyártunk, s ajánlatot tesz ezeknek a beszerzésére a Szovjetunióból. A műszaki szakemberek régi igénye, hogy a nyugati cégekhez hasonlóan szocialista partnereink is készítsenek szakkatalógusokat. A jelenlegi egyezmény értelmében a PRODUKTINFORM a Szovjetunióból beszerezhető erősáramú gépek gépkönyveit, gyártmánycsoportok katalógusait, egyes termékek műszaki paramétereit lefordítja és azokat az érdeklődők rendelkezésére bocsátja. A szerződés 1970. december 31-ig érvényes és kizárólag szovjet erősáramú berendezésekre vonatkozik. Tárgyát, ezt az új fajta propagandamunkát bővíteni kellene a többi szocialista országok vállalataival is. F. A. A JÓ MINŐSÉG EGYEDURALMAT BIZTOSÍT — A formát és az árat is mi diktáljuk a piacon, mert olyan a cikkeink minősége — mondotta Sas Miklós, a CHEMOLIMPEX és az Országos Gumiipari Vállalat közös Gumiirodájának helyettes vezetője. — Ha kooperációs megállapodás kötünk, szinte minden esetben bennünket kérnek fel együttműködésre, és alig van rá példa, hogy mi keresnénk az ilyen ügyletekhez partnert. Sőt, röviddel ezelőtt, saját érdekeink védelmében elutasítottuk a Semperit cég együttműködésre szóló megkeresését. Hajlandók vagyunk viszont velük, valamint egy csehszlovák és egy francia gyárral egyeztetni értékesítési elképzeléseinket a harmadik piacokon. A tárgyalásra e hó 24-én kerül sor Bécsben, mégpedig a légpárnák jövőbeni eladását illetően. A légpárnából — más néven gumimatracból — idén mintegy 3 millió dollár értékű árut szállít a Gumiiroda a tőkés piacra és több mint félmillió rubelért a szocialista országokba. Kivitelük évről évre emelkedik. Tíz éve kezdték meg e cikk exportját; az első év eredménye mindössze 50 ezer dollár értékű üzletet jelentett csak; tavaly már elérték az egymillió 800 ezer dolláros kiütést a tőkés relációkban, és a szocialista országokkal nagyjából az idei szintet tudták már biztosítani. Főbb piacaik: Európában az NSZK, Anglia, valamint a Földközi-tenger országai, tengerentúlról pedig Kanada és most már az Egyesült Államok is. Kanadai üzletfelük az idén először terjesztette ki eladásait az USA-ra és így mintegy 300 ezer darab matrac értékesítésére kerül sor a két államban, megközelítőleg egymillió dollár értékben. Érdekességként megjegyezték, hogy az egész világon, ahol napfény és víz van, keresik a magyar gumimatracot, de kivételt képeznek az afrikai, ázsiai és a dél-amerikai országok. A Gumiiroda részéről nem volna akadálya az e piacokra szóló exportnak, már csak azért sem, mert így folyamatossá tehetnék a Palma Gyár termelését. — Ezzel a gyárral egyébként ideális az együttműködés — mondotta Dinga István osztályvezető. — Rendkívül rugalmasan kezelik a külföldről befutó igényeket és olyan mértékben alkalmazkodnak, amire alig van példa. Ez évben beindították a nyíregyházi gyáregységet is, hogy minél több cikket bocsáthassanak rendelkezésünkre. Egyelőre ugyan, az ottani munkaerők gyakorlatlansága miatt, szigorúbb ellenőrzést kell alkalmaznunk az exportszállítmányoknál, de reméljük, rövidesen megoldódik ez a problémánk is. Végül az utóbbi idők egyik jelentős kooperációs szerződéséről tájékoztattak bennünket. Az NDK-val kötött megállapodás szerint a következő években fokozatosan átvesszük az NDK külföldi és belföldi piacait. Jövőre az exportot már teljesen beszüntetik és 1975-ig véglegesen leépítik saját termelésüket. Ennek fejében mi vállaltuk az NDK- beli igény teljes kielégítését. Külön érdekessége ennek a megállapodásnak, hogy a jelenlegi mintegy félmillió dollár értékű exportunk a továbbiakban növekedhet az NSZK felé, ahová eddig az NDK szállított nagy mennyiségben légpárnákat, mégpedig az úgynevezett belnémet kereskedelmi forgalom keretében. (b. 1.) 1969. JÚNIUS 20. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 180—830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszámlára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 69.3052/3 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008 3