Világgazdaság, 1971. május (3. évfolyam, 84/579-103/598. szám)

1971-05-04 / 84. (579.) szám

1971. MÁJUS 4. EGYENETLEN KONJUNKTÚRA AZ NSZK-BAN A nyugatnémet konjunktúra az átala­kulás időszakában van. Eddig ritkán fordult elő, hogy a gazdaság egyes ágai között akkora különbség mutat­kozott volna, mint most — írja a nyu­gatnémet iparszövetség (BDI) jelentése. A szövetség tájékoztatása szerint min­den nagyobb ágazatban, kezdve az alapanyagipartól a fogyasztási javakat előállító ágazatokig expanzív és zsu­gorodó iparágak találhatók. Az utóbbi időben több ágazatban csökkent az új megrendelések száma, más ágazat­­okban viszont tovább gyarapodott, te­hát ez nem tükröződik az összmegren­­delések alakulásában. Ezért nem szem­betűnő, hogy a megrendelések hiánya egyes iparágakban már érezteti hatá­sát a termelés alakulására, sőt a fog­lalkoztatottságra is. A monetáris expanzió márciusban az eddigi ütemben folytatódott. A német szövetségi bank jelentése szerint a belső hitelbővülés szokatlanul nagy volt annak ellenére, hogy a gazdaság­ba erősödő mértékben áramlott be külföldről tőke. A pénztőke-képződés, azaz a bankok hosszú lejáratú esz­közlekötése tekintélyes volt március­ban, még ha valamelyest el is maradt a februári szint mögött. A belső pénz­tőke-képződés az előző hónapban 2,9 milliárd márkát tett ki s ezzel jelen­tősen meghaladta az egy évvel korábbi 650 millió márkát, de túlszárnyalta 1968 és 1969 márciusának adatát is. A bank jelentése megállapítja, hogy a takarékoskodás is nagyobb mértékű volt az idén márciusban, mint tavaly: a takarékbetétekben elhelyezett pénz 1,3 milliárd márkával gyarapodott, míg egy évvel korábban csak 0,2 milliárd­­dal. A wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal közzétette a külkereskedelmi mérleg első negyedévi alakulásáról szóló jelentését. Ezek szerint az év első három hónapjában a mérleg felesle­ge 3 milliárd 645 millió márka volt, az egy évvel korábbi 2 milliárd 953 mil­lióval szemben. Márciusban a negyed­évi aktívum 1 milliárd 885 millióval gyarapodott. Az import ekkor 12, az export pedig 20 százalékkal haladta meg a februári szintet. Az import az első negyedévben 14 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban: értékben 29 milliárd 479 millió márka. Az export ugyanebben az időben 15 százalékkal 33 milliárd 133 millió már­kára nőtt. A kereskedelmi adatokat beleépítve a fizetési mérlegbe, a folyó tételek számláján az év első negyedében 400 millió márka aktívum mutatkozott, míg tavaly ez időben a mérleg egyen­súlyban volt. Az árindex növekedése az NSZK- ban az idén valószínűleg meghaladja a 4 százalékot — mondta Kloten, a kormány gazdasági tanácsadó bizottsá­gának elnöke. Véleménye szerint alig­ha vihető keresztül a kormány eredeti célkitűzése, amely szerint az árak az idén a legrosszabb esetben is csak 4 százalékkal emelkednének. Kloten hoz­záfűzte, nem látja az árak emelkedő irányzatának a végét. (Reuter, AP, DP­A) Újabb felhívás a protekcionizmus ellen A világkereskedelemnek az elmúlt negyedszázad alatt tapasztalt bővülését veszélyezteti a protekcionizmus feléle­dése sok országban, így Nagy-Britan­­niában, Kanadában és az Egyesült Ál­lamokban — írja a Brit­ Észak-ameri­kai Bizottság jelentése. (Az angliai szék­hellyel működő szervezetet 1969-ben hozták létre, hogy az Egyesült Álla­mok, Kanada és Nagy-Brit­annia kap­csolatait vizsgálja.) A dokumentum megállapítja, hogy Angliában a protek­cionizmus jelenlegi foka viszonylag magas és ha a szigetország csatlakozik az Európai Gazdasági Közösséghez, a közös külső vámok elfogadásával újabb akadályok kerülnek a Kanadából és más nemzetközösségi országokból szár­mazó áruk importjának útjába. Kanadában­ is felélednek a protek­cionista elképzelések, nem utolsósorban az amerikai importkorlátozó törvény­­javaslatok következtében. Annyi bizo­nyos, mondja a jelentés, hogy a vá­moktól és nem vám jellegű korláto­zásoktól mentes szabad világkereske­delem megteremtésére irányuló erő­feszítések lendülete megtört. Meg kell akadályozni Nagy-Britannia, Kanada és az USA visszatérését a protekcio­nizmushoz, mert az elmúlt 25 év fontos gazdasági eredményeit veszélyez­tetheti az elzárkózás politikája. Egy Nagy-Britanniát is magába foglaló európai gazdasági közösségnek nem szabad protekcionista és befelé tekintő csoportosulást alkotnia és ezért igen fontos, hogy a brit belépés milyen fel­tételek alapján történik meg. (Reuter) ­ Malaysia első moszkvai kereskedel­mi megbízottja elfoglalta állomáshe­lyét. Elutazása előtt Abdul Razak hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Ma­laysia ötödik legnagyobb piaca, de az árucsere-forgalom meglehetősen egy­oldalú. Tavaly a Szovjetunió 72 millió dollár értékben importált Malaysiából, míg exportja csak 3,6­­millió volt. A megbízott reméli, hogy Malaysia nö­velheti a Szovjetunióba a bors, az ana­nász, a cipő és a szövet exportját.­­ Nixon világosan értésre adta, hogy szándékában áll a kongresszustól hitel­­garanciáka kérni a Lockheed-Tristar légibusz programjához.­­ Újabb nehézséggel került szembe a chilei rézipar. A Chuquicamata és az Exotica bányában dolgozó külföldi szakértők közül 39 nem újította meg szerződését, s számuk 6-ra apadt. Az amerikai Anaconda és a chilei állam kezében levő bányákban az elmúlt hó­napokban átlagosan havi 25 000 tonna rezet termeltek ki. A külföldi szak­emberek távozása ideiglenesen a ter­melés visszaeséséhez vezethet. A Japán fizetési mérlege rekordfeles­leget ért el a március 31-ével végetért pénzügyi évben. A pénzügyminiszté­rium által közzétett revideált adatok szerint az aktívum­ 1 milliárd 990­­mil­lió dollár volt az előző év 1 milliárd 989 millió dolláros aktívumával szem­ben. Japán devizatartalékai is rekord­szintre szöktek fel: 5 milliárd 458 mil­lió dollárt tettek ki. A fogyasztói árak emelkedése is (1964 óta) a legerőtel­jesebb volt: 1970 áprilisa és 1971 már­ciusa között 7,3 százalékkal szöktek feljebb.­­ kereskedelmi egyezményt írt alá Limában Peru külügyminisztere és a Kínai Népköztársaság külkereskedelmi miniszterhelyettese. A megállapodás alapján Peru rezet, ólomkoncentrátu­­mokat, öntvényeket, horganyt, ezüstöt, cukrot, hallisztet, halolajat és kávét szállít a Kínai Népköztársaságba, míg onnan gépi és laboratóriumi berende­zéseket, hivatali bútorokat, szójabab­olajat, és vegyi termékeket vásárol.­­ Május 1-i hatállyal emelte az ezüst belső piaci árát a japán Mitsubishi Metál Mining Co. Az új ár 20 900 jen kilogrammonként, 800 jennel magasabb az előzőnél. Az ólom belső piaci ára változatlan maradt: 110 000 jen ton­nánként.­­ A Közép-afrikai Köztársaság felül­vizsgálja az NSZK-val fennálló kap­csolatait. Bonn ugyanis­­gazdasági nyo­mást gyakorol az afrikai országra, amióta az kapcsolatokat létesített az NDK-val — hangsúlyozta május 1-i be­szédében Bokassa köztársasági elnök, a WP JELINTI . A szocialista országok és a Fülöp­­szigetek közötti formális kapcsolatok létesítéséről a közeljövőben manilai részről politikai­­döntés nem várható — hangsúlyozta a kormánypárt egyik ve­zetője. Mindezek ellenére az üzletem­berek és egyes magánvállalatok kez­deményezhetnek üzleteket. Jelenleg 20 tagú magánszintű küldöttség tanulmá­nyozza a kereskedelmi kapcsolatok fel­vételének lehetőségét a Kínai Népköz­­társasággal.­­ Ismét leértékelték a brazil cruzei­­rót. A leértékelés 1,6 százalékos. Az amerikai dollárt május 3-tól kezdve 5,160—5,195 cruzeiróval jegyzik, szem­ben a korábbi 5,08—5,1l cruzeiróval. Ez a harmadik leértékelés az idén Bra­zíliában, az előzőkre február 9-én és március 19-én került sor.­­ Megszüntetik május 6-a után a lon­doni gyapjúárveréseket. A londoni gyapjú­alkuszok szövetségének árveré­seit is Bradfordban tartják majd. Az áthelyezés azért szükséges, mert a lon­doni árverések már nem voltak­­kifi­zetődőek.­­ A norvég kormány javaslatot tett állami olajvállalat létesítésére. E vál­lalat kutatna olaj után az ország kon­tinentális talapzatában az Északi-ten­geren és természetesen a feltárt kész­leteket maga aknázná ki. Továbbra is fennmaradna viszont a jelenlegi rend­szer, amely lehetővé teszi a kutatást és a fúrást külföldi vállalatoknak is. A Peru és az NSZK megállapodást kötött, amelynek értelmében Peru 200 000 tonna hallisztet szállít. Az ál­lami tulajdonban levő perui Enchap hallisztértékesítő vállalat szóvivőjének bejelentése szerint a tételt május és szeptember között szállítják. Az árak­ról részletek nem váltak ismeretessé.­­ Pakisztán gazdasági nehézségei miatt egyoldalúlag hat hónapra leállította a külföldi adósságok kamatainak fizeté­sét. E lépésre azért szánta rá magát, mert előzőleg eredménytelenül próbál­kozott, háromhónapos haladékot szerez­ni. Az ország adósságai jelenleg 3 mil­liárd dollárra rúgnak.­­ A chilei kormány megvonta a de­vizaüzletek kötésének jogát a nem ál­lami ellenőrzés alatt álló bankoktól. A hivatalos santiagói bejelentés szerint az intézkedés érinti többek között a Bank of London and South America, a Bank of America, a Bank of Brazil és a First National City Bank of New York pénzintézet chilei fiókjait. A döntést a kormány nem indokolta és egyes pénzügyi körök szerint végleges is lehet. Az állam a közelmúltban fel­vásárolta ezeknek a bankoknak a rész­vénytöbbségét. Bolívia nagy horganybányát államosít Bolívia kormánya április 30-án meg­fosztotta koncessziójától az amerikai vállalatcsoportot, amely a hatalmas matildei horganybányát üzemelteti. Matilde-bányát 20 éves szerződés alap­ján üzemeltette a Philips, Brothers, a United Steel és a Chemical Corpora­tion, valamint több bank konzorciuma. A Gulf Oil 1969-ben történt államo­sítása óta ez a bolíviai kormány első jelentősebb lépése az amerikai tőke el­len. A kormány rendelete szerint a horganybányát a COMIBOL bolíviai állami bányavállalat veszi kezelésbe. A bányában a horganyon kívül ólom és ezüst is található, összes tartalékait a jelenlegi árakon mintegy 200 millió dol­lárra becsülik. Torres tábornok kormánya a Reuter­­tudósítás szerint a Matildéban dolgozó bányászok kívánságát teljesítette az ál­lamosítással. Szovjet konténerhajózási tervek A következő öt év alatt megépítik az első 20 speciális szovjet konténerszállító hajót — közli a TASZSZ hírügynökség. Ugyanezen idő alatt 23 ezer, nemzet­közi szabványnak megfelelő konténert készítenek, illetve vásárolnak. Később a szovjet kereskedelmi flot­tának olyan tengeri hajókra is szüksé­ge lesz, amelyek 1200—1400 konténert képesek befogadni. Ezenkívül igény van mintegy 700 konténer befogadására al­kalmas vízi járművekre, amelyek a szovjet Távol-Kelet, illetve Japán, In­dia és Pakisztán közötti forgalmat bo­nyolítanák le. Ezek egy részét feltehe­tően külföldről szerzik be, elsősorban az NDK-ból — mondotta egy szovjet ha­józási szakember. Tavaly 600 ezer ton­na konténerizált szállítmányt juttatott el rendeltetési helyére a szovjet keres­kedelmi flotta, de a szállításhoz csak hagyományos teherhajókat használt fel. (Reuter) Támogatás az USA mezőgazdasági exportjának Nixon elnök vasárnapi beszédében az amerikai mezőgazdasági export fellen­dítésére készült tervekről számolt be. A kormány célja a mezőgazdasági export értékét évi 10 milliárd dollárra emelni az idén várható 7,4 milliárd dollárról. Nixon megígérte, hogy to­vábbi erőfeszítéseket tesznek a keres­kedelmi korlátozások megszüntetésére és ismét csalódottan utalt az Európai Gazdasági Közösség politikájára, amely nehezíti az amerikai exportot. A Reuter-iroda jelentése rámutat, hogy Nixon beszéde elsősorban az ame­rikai farmerek elégedetlenségének le­csillapítására szolgált. A köztársasági párt politikai támogatóinak gerincét alkotó farmerréteg ugyanis türelmetlen az infláció miatt, amely csökkenti be­vételeit. Nixon elrendelte, hogy 1 mil­lió dollárral emeljék meg a külfödi mezőgazdasági szolgálat — az amerikai farmerek külföldi eladásait segítő szö­vetségi szervezet — költségvetését. A Szovjetunió és Latin-Amerika A Szovjetunió növelni szeretné keres­kedelmét Latin-Amerikával és szívesen nyújt műszaki és tudományos segítséget — mondotta Vlagyimir Andrejev, a külügyminisztérium latin-amerikai osz­tályának aligazgatója az ENSZ latin­amerikai gazdasági bizottságának 14. ülésszakán. A kereskedelmi, gazdasági és műszaki együttműködés mind a la­tin-amerikai országok, mind a Szovjet­unió érdekét szolgálná és hozzájárulna a fejlődő földrész gazdasági előrehala­dásához és társadalmi felemelkedésé­hez. A Szovjetunió — mondotta Andrejev —, minden fejlődő országot megkülön­böztetés nélkül kezel és tiszteletben tartja szuverenitásukat. Ezeken az alap­elveken az elmúlt három év során a Szovjetunió normális kapcsolatot alakí­tott ki Peruval, Bolíviával, Kolumbiá­val, Ecuadorral, Venezuelával, Guyaná­val és más latin-amerikai országokkal. A Szovjetunió olyan kereskedelmi egyezményeket írt csak alá, amelyek kölcsönösen előnyösek mindkét fél szá­mára és nem tartalmaznak semmiféle hátrányos kereskedelmi megkülönböz­tetést. (Reuter) Az atommeghajtású hajó nem gazdaságos Sir John Eden, angol iparügyi mi­niszter a parlamentben bejelentette, hogy a kormány számára készült tanul­mány végső megállapításai szerint atommeghajtású kereskedelmi hajók üzemeltetése belátható időn belül nem lehet gazdaságos. A kormány ezt az ál­láspontot magáévá tette és ezért nem javasolja ennek a tervnek állami tá­mogatással való megvalósítását. A tanulmány ajánlásának megfele­lően a kérdés műszaki és gazdasági vo­natkozásait továbbra is folyamatosan szemmel kell tartani arra az esetre, ha a hosszú távra szóló kilátásokban netán valamilyen javulás mutatkoznék — mondotta a miniszter. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Japán hatéves terve Japán jövőjével kapcsolatban igen sok spekulatív jóslat látott napvilágot, még mielőtt Hermann Kahn azzal hök­kentette meg a gyanútlan közvéle­ményt, hogy Japán olyan nagyhatalom­má válik majd, amely az egész világ gazdasági életét ellenőrzése alatt tart­hatja. Habár ez a megállapítás komoly vita tárgyát képezheti, Japán a 70-es években egyre aktívabb szerepet fog játszani mind gazdasági, mind politikai vonatkozásban. Tagadhatatlan tény, hogy Japán gazdasági fejlődése az el­múlt tíz évben látványos volt, s a brut­tó nemzeti termék 1959-től 1969 áprili­sáig közel ötszörösére nőtt. Habár a mennyiségi expanziót alapvető struktu­rális változások kísérték, Japán gazda­sági élete nem mentes a problémáktól és ezek a problémák jelentős mérték­ben fogják befolyásolni a 70-es évek gazdasági életének alakulását is. A japán állami tervhivatal gazdasá­gi tanácsa új hatéves tervet állított ösz­­sze az 1970 áprilistól 1976 márciusig terjedő időszakra. A megvalósítható­nak ítélt terv a következő időszak fej­lődésének általános kereteit és az alap­vető célokat vázolja. A gazdasági ta­nácshoz a szakminisztériumok huszonöt vezetője tartozik, valamint az ipar és az egyetemek képviselői. Az eddigi japán gazdasági tervek nagy általánosságban nem bizonyultak reálisnak, mivel a tényleges fejlődés a tervszámokat majdnem minden eset­ben túlhaladta. Így volt ez az 1960-tól 1970-ig terjedő tízéves tervnél is, ami­kor a tervidőszak végére előirányzott számokat már 1967-ben elérték és az ötéves terv esetében is, amikor az 1967- től 1971-ig terjedő periódusban kitűzött évenkénti 8,2 százalékban meghatáro­zott növekedési ráta is túlságosan ala­csonynak bizonyult. Az új hatéves terv összeállításánál különösen neh­éz feladat volt a tanács számára a kitűzött gazdasági növekedé­si ütem, továbbá az árstabilitás és egy megfelelő fizetési mérleg közötti egyen­súly kialakítása. Japán majdnem tel­jes mértékben az importált nyersanya­goktól függ és bizonyos területeken az ipari nyersanyagellátás már akut prob­lémává vált. A kormány igen erősen támogatja a magánvállalatoknak azon törekvését, hogy japán tőkével külföldi nyersanyagforrásokat aknázzanak ki. Japán gazdasági életének egyre in­kább nemzetközivé válása a külföldi vállalatok növekvő mértékű versenyét jelenti a japán piacon. Lehetséges, hogy a kormány negyedik liberalizációs programja — amelyet eredetileg 1972 márciusára terveztek —, hamarabb megvalósul és majdnem minden ipari szektort megnyit a külföldi beruházá­sok előtt. További lépések várhatók a még fennálló importrestrikciók nagy részének eltörlése irányába is. A tényleges gazdasági növekedés évi átlagos ütemét az új tervben 10,6 szá­zalékban állapították meg, az ipari ter­melését 12,5 és a nemzeti jövedelem­nek a foglalkoztatott ipari munkások egy főre számított emelkedését 12,2 szá­zalékban. A magánfogyasztói kiadások évi növekedési aránya 9,3 százalék, a magánberuházásoké 12,6, ebből a ma­gánlakásépítés 16,5 százalék. A fogyasz­tói cikkek árának emelkedését pedig átlagosan 4,4 százalékban irányozták elő. Az utolsó esztendőre, nevezetesen az 1975—76-os pénzügyi évre 7,8 milliárd dolláros külkereskedelmi mérlegtöbb­letre számítanak. A szolgáltatási mér­legben 3,49 milliárd dolláros aktívu­mot — míg a hosszú lejáratú tőkefor­galom egyenlegének körülbelül 3 mil­liárd dolláros deficitje következtében­­, körülbelül 500 millió dolláros fize­tési mérlegtöbbletet irányoztak elő. Az említett pénzügyi évben a folyó áron számított bruttó társadalmi ter­mék a számítások szerint 390 milliárd dollárt és a lakosság egy főre számított jövedelme pedig az évi 2,777 dollárt is eléri. Az áremelkedések megakadályozásá­ra a tervben az import fokozását ajánl­ják, továbbá telekspekuláció elleni in­tézkedéseket, valamint az elosztási rendszer megjavítását. További terv­célkitűzések a mezőgazdasági termelés növelése, az infrastruktúra javítása, valamint a lakosság életszínvonalának emelése. Az e célra irányuló állami ki­adásokat a hat év alatt évenként 13,5 százalékkal kellene növelni. A japán közgazdasági sajtó részben szkeptikusan fogadta az új hatéves terv irányszámait. A munkaképes lakosság létszámának évenkénti emelkedését az említett hat év alatt csupán 1,1 száza­lékra becsülik. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés évi 10,6 százalé­kos eléréséhez a munkatermelékenység minimálisan 9,5 százalékos emelése szükséges. A munkaerőhelyzet feszült­sége miatt azonban ezzel nem lehet­ reálisan számolni. Ugyanakkor az is kétséges,­hogy a fogyasztói cikkek árai kisebb mértékben emelkednének, mint az 1969—70-es pénzügyi évben, amikor ez az ütem 6,4 százalék volt. A tervezőknek az 1975—76. évi 29,6 milliárd dolláros importra vonatkozó elképzelései is nehezen támaszthatók alá. Ezenkívül a hosszú lejáratú tőke­mozgás 3 milliárd dolláros passzív egyenlege is túlságosan magasnak tű­nik. Azzal kell számolni, hogy a Ja­pánban eszközölt közvetlen külföldi be­ruházások a liberalizációs tervek meg­valósítása után gyorsan emelkedni fog­nak. A láthatatlan tételek és a tőke­mozgás túlzottan magasabb előirány­zott deficitje ellenére a fizetési mérleg 500 millió dollárnál jóval magasabb ak­tívumot fog mutatni és a valutatarta­lékok el fogják érni a 10 milliárd dol­lárt. Sőt 1980-ra már 20 milliárd dollá­ros tartalékot is elképzelhetőnek tar­tanak. Valószínű, hogy az 1975—76-os évre előirányzott árstabilizálást nehezen si­kerül majd megvalósítani. Ez csupán egy nagyon megemelt importtal lehet­séges, amely kedvezően befolyásolná a belföldi árakat. Pozitívan ítélik meg viszont közgaz­dasági körökben azt a körülményt, hogy a terv készítői japán külső gazda­sági kapcsolatainak liberalizálását, más részről az explóziószerű gazdasági nö­vekedés által okozott gazdaságpolitikai torzítások megszüntetésére irányuló energikus rendelkezéseket kívánnak életbe léptetni. Dr. Farkas Györgyné ROMLANAK AZ OSZTRÁK KÜLKERESKEDELMI CSEREARÁNYOK Ausztriában az importált termékek ára 1970-ben 7,5 százalékkal emelke­dett, míg az exporttermékek ára csak 5 százalékkal volt nagyobb. Ezzel to­vábbra is érvényesült a már 1969-ben megindult romlás, amikor az import­árak 3 százalékkal növekedtek, míg az export árszintje ettől 2,5 százalékos nö­vekedés mellett valamivel elmaradt. Az előző évtized során a fejlődés Ausztria szempontjából sokkal kedve­zőbb volt. A legtöbb évben az export­árak nagyobb mértékben emelkedtek az importáraknál. Az ország külkereskedelmében érvé­nyesülő cserearányok kedvezőtlen ala­kulása az elmúlt két évben lényegében két tényezőre vezethető vissza. Egy­részt sok ipari terméket importálnak olyan országokból, ahol az infláció foly­tán minden lényegesen megdrágult, másrészt a nemzetközi nyersanyag­­piacokon kifejezett hossz érvényesült, amely egyes szektorokban rendkívüli áremelkedésekhez vezetett. Ausztria szempontjából ebből az következett, hogy a külföldről vásárolt áruk, külö­nösen a nyersanyagok és félgyártmá­nyok kifizetéséhez több ipari terméket kellett exportálni. A nemzetközi konjunktúra gyengülé­sével a nyersanyagárak ugyan sok te­rületen csökkentek, de arra nem lehet számítani, hogy a cserearányok a kö­zeljövőben lényeges mértékben meg­javulnak Ausztria szempontjából. Dön­tő mértékben a nyersolajárak már el­határozott emelése okozza a kedvezőt­len fejlődést és hasonló szándékok je­lentkeznek egyéb olyan termékek ese­tében is, amelyek legfontosabb termelő­országai nemzetközi megállapodások lé­tesítésével az exportárak növelésére törekszenek. A gyorsabban emelkedő importárak kedveznek az infláció erősödésének, mert a hazai árszínvonal stabilizálására kevesebb olcsó árut lehet importálni. Az osztrák gazdaság reális növekedési lehetőségei ezzel gyengülnek, mert az importokra a belföldi teljesítményből többet kell elköteni, mint eddig. Más szavakkal, az importigények kielégíté­sére a belföldi termelésnek viszonylag nagyobb hányadát kell fordítani. (APA) NEHÉZSÉGEK A VO­LKSWAG­E­N­N­É­L Az emelkedő forgalom ellenére esik a Volkswagen konszern tiszta nyere­sége — mondotta Lotz, a Volkswagen AG. végrehajtó bizottságának elnöke. A nyugat-németországi anyavállalat nettó profitja tavaly 42 százalékkal csökkent, 190 millió márkát tett ki, noha a tiszta forgalom 7 százalékkal, 9 milliárd 913 millió márkára emelkedett. A wolfsburgi gyár és leányvállalatai együttes tiszta nyeresége 40 százalék­kal, 203 millió márkára esett vissza, több mint 10 százalékos forgalomnöve­kedés mellett. Az NSZK-n kívüli leány­­vállalatokkal együtt a konszern összes tiszta nyeresége 20 százalékkal volt kisebb tavaly, mint tavalyelőtt, a mint­egy 13 százalékos forgalombővülés elle­nére. A tiszta profit így 407 millió már­kát tett ki, míg a forgalom értéke 15 milliárd 800 millió márka volt. Az Egyesült Államokban, Brazíliában, Mexikóban, Dél-Afrikában és Ausztrá­liában működő Volkswagen gyárak nyeresége nem csökkent és az össz­­profit csökkenése ezért nem olyan erős, mint az anyavállalat nyereségének visszaesése. Lott a növekvő költségekkel, első­sorban az emelkedő bérköltségekkel indokolta a kisebb profitot. A Volks­wagen most megpróbálja modelljeinek árát emelni egyes külföldi piacokon, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az áremelkedés nem vezet az érdeklő­dés lanyhulására. Máris bejelentették, hogy 5 százalékkal emelik a Nagy- Britanniában eladásra kerülő gyártmá­nyok árát. (Reuter)

Next