Világgazdaság, 1971. május (3. évfolyam, 84/579-103/598. szám)

1971-05-08 / 88. (583.) szám

A VALUTAVÁLSÁG FEJLEMÉNYEI Kevés a kilátás a megegyezésre Egyik rendkívüli ülés a másikat követi ezen a hétvégen. Pénteken a bonni kormány rendkívüli minisztertanácson foglalkozott a valutaválság következté­ben előállott helyzettel. Szombaton ülnek össze a Hatok gazdasági és pénzügy­­miniszterei, hogy kísérletet tegyenek álláspontjuk összehangolására. Pénteki be­jelentés szerint pedig vasárnap ismét a nyugatnémet kabinet ülésezik, hogy az előző napi brüsszeli megbeszélések kimenetelétől függően meghozza döntését. A csütörtökön még bizonytalannak tűnt bejelentés, miszerint az NSZK a márka árfolyamát lebegővé akarja ten­ni akár a Hatok közös akciója kereté­ben, akár külön, pénteken a kabinet ötórás ülése után hivatalosan is a Brüsszelbe utazó nyugatnémet delegá­ció javaslatának fő része lett. A lebegő árfolyam szószólója, Schiller gazdasági miniszter megszerezte a kormány többi tagjának támogatását. Mindezt Adlers kormányszóvivő közölte az újságírók­kal a kormány ülése után. Schiller véleménye szerint a legjobb közös megoldás az lenne, ha a Hatok a brüsszeli ülésen megállapodnának abban, hogy egységesen szélesítik valu­táik dollárral szembeni ingadozási sáv­ját. Ennek az elképzelésnek az NSZK-n belül is vannak éles ellenzői, többek között Klasen, a Bundesbank elnöke. Az ő javaslatai adminisztratív jellegűek és különböző korlátozásokkal akarják megakadályozni a dollár beáramlását. A lebegést teljes mértékben ellenzi Franciaország. Saját valutáját szilárd­nak tartva nem hajlandó belemenni olyan közös intézkedésbe, amely a frank jelenlegi helyzetén változtatna. Ezen túlmenően az NSZK egyoldalú ár­folyamváltoztatásában pedig a közösség mezőgazdasági árrendszerének, vala­mint a gazdasági és monetáris unió ter­veinek aláaknázását látja. Az NSZK igyekszik kifejezésre jut­tatni: bármilyen nézeteltérés is alakul­na ki a brüsszeli megbeszélésen, ez csupán gazdasági vonatkozású, semmi­lyen politikai háttere sincs. Erre enged következtetni a Reuter­ hírügynökség a belga fővárosba utazó nyugatnémet küldöttség összetételéből. Schillert, és Möller pénzügyminisztert elkíséri Wal­ter Scheel külügyminiszter is. A szom­bati megbeszéléseken igen merev állás­pontok csapnak össze — mondta Ahlers. Bonn maga sem számít nagyon megegyezésre Brüsszelben, amit Ahlers következő megállapításából lehet ki­szűrni : a nyugatnémet küldöttségnek adott utasítás lényege az, hogy próbál­janak „nyugat-európai megegyezést el­érni”. Ha azonban nem lehetséges a kö­zös szereplés, akkor legalább érjék el, hogy a többiek „eltűrik” az NSZK egy­oldalú lépését. A Brandt-kabinet a délutáni ülésen a lebegővé tételt kísérő belső gazdasági intézkedéseket vitatta meg. Mint arról már korábban is beszámoltunk, Schil­ler elképzelése a válság megoldására nem merül ki az árfolyam szabadra en­gedésében. Olyan intézkedéseket is tervbe vettek, mint a kiadások csök­kentése vagy elhalasztása, a szövetségi kölcsönfelvételek maximalizálása. Ezek­ben a kérdésekben a nyugatnémet mi­niszterek — Ahlers szóvivő nyilatkozata szerint — már nem támogatják egyér­telműen a gazdasági minisztert. Min­denki attól fél, hogy saját területét az intézkedések kedvezőtlenül érintik. Az eddigi értesülések és feltételezések szerint Schiller javaslatát az EGK töb­bi tagjai vegyesen fogadják majd. Éle­sen ellenzi a márka lebegővé tételét Franciaország mellett Olaszország és a Hatok végrehajtó bizottsága. Jól tájé­kozott körök szerint Belgium és Hollan­dia viszont kész arra, hogy pénznemét a márkához hasonlóan lebegővé tegye. A brüsszeli bizottság is összeült a szom­bati miniszteri találkozó előtt, hogy ki­dolgozzon valamiféle kompromisszumos csomagtervet. Ez — kiszivárgott érte­sülések szerint — szigorú devizaellen­őrzéseket javasol az NSZK-nak és ál­talában defenzív intézkedések meghoza­talára akarja bírni a közösséget. Ez utóbbi jelentheti, hogy a Hatok valu­táik áringadozási sávját valamelyest bővítsék, korlátozzák a külföldi hitel­­felvételeket és a külső betevők pénz­összegeit a közösségi bankokban. A ket­tős árszinnt bevezetése is szóba kerülhet. Ezeket a lépéseket a bizottság azonban mind ideiglenesnek szánja. Hosszú tá­von átfogó megállapodásra kell jutni az Egyesült Államokkal és a Nemzet­közi Valuta Alap többi országával. Megfigyelők szerint a brüsszeli ta­nácskozás kimenetele attól függ, meny­nyire tud rugalmassá válni a két szem­benálló partner. El tud-e szakadni az NSZK attól az álláspontjától, hogy együttesen vagy külön, de lebegővé kell tenni az árfolyamot. De szükség van valamelyes rugalmasságra a franciák részéről is. Nemcsak a brit csatlako­zást, hanem a Közös Piac egészét is válságba sodorhatják a valuták. Általános meglepetés erejével hatott a sajtóértekezleten Ahlers egyik meg­jegyzése, amely szerint nem biztos, hogy a nyugatnémet devizapiacok hét­főn megnyitják kapuikat. Ez ellent­mond minden eddigi bejelentésnek és főként Klasen bankelnök nyilatkozatá­nak, aki a hivatalos üzleti tevékenység megkezdését hétfői napra helyezte. Frankfurtban egyébként a nem hivata­los ügyletkötések során a dollár hely­zete alig változott. Pénzügyi körök sze­rint hétfőn viszont 3,50 márkára süly­­lyedhet a dollár jegyzése, ha a márkát lebegővé teszik. Ez megfelelne egy 4,5 százalékos márkafelértékelésnek. Csütörtökön este nyilatkozott a va­lutaválságról Connally amerikai pénz­ügyminiszter. Mint akinek semmi köze a jelenlegi európai zűrzavarhoz, elmon­dotta, hogy a Nixon-adminisztráció fe­szülten figyeli a nemzetközi monetáris helyzetet. Hangsúlyozta, az Egyesült Államok készen áll, hogy bármely or­szággal is együttműködjön a­ válság megoldására, de bármely árfolyamvál­toztatás más országok dolga. A mostani pénzügyi helyzet döntőrészt nem az amerikai politikával és a dollár gyen­geségével függ össze — ismételte meg a már jól ismert amerikai álláspontot. Az együttműködést ajánlotta fel pén­teki számában a New York Times cik­ke is, amely rámutatott többek között arra, hogy a válság nemcsak az ameri­kai—európai gazdasági kapcsolatokat aknázhatja alá, de szétszakíthatja a Közös Piacot is. Japán pénzügyi politikáját ezekben a napokban az a törekvés hajtja, hogy bebiztosítsák magukat a jen elleni spe­kulációs hullámra. Ebbe a koncepció­ba illik a leszámítolási kamatláb csök­kentése. A május 8-i hatállyal életbe­lépett 14 százalékos leszállítás után a kamattétel 572- Japán pénzügyi körök­ben remélik, hogy a legújabb lépés gyorsítja a gazdaság növekedési ütemét és csökkenti a fizetési mérleg aktívu­mának rohamos gyarapodását. Főként ez utóbbi aggasztja Japánt, hiszen a jen felértékelését követelő erők vala­mennyien a hatalmas mérlegtöbbletre hivatkoznak. Hivatalos körökben to­vábbra is hangoztatják, hogy a jelen­legi monetáris válság Japánra való át­terjedése aligha valószínű. Ezt mondot­ta a kormány pénteki ülésén Fukuda pénzügyminiszter is. Éppen ezért To­kiónak nem áll szándékában a jen ár­folyamának megváltoztatása. A jen vé­delmére mindenesetre liberalizálják a külföldi befektetéseket, a külkereske­delmet, ösztönzik az importot, csökken­tik az adókat, minél előbb el akarják fogadni a fejlődő országoknak nyúj­tandó preferenciális rendszert. AZ INTEGRÁCIÓRÓL TANÁCSKOZIK AZ EFTA A nyugat-európai integráció prob­lémája áll az általános kereskedelem­politikai kérdéseken kívül, az EFTA miniszteri tanácsa tavaszi ülésszakának középpontjában. A Brugger svájci ke­reskedelmi miniszter elnökletével május 13-án és 14-én Reykjavikban, a leg­fiatalabb EFTA-tag fővárosában, tar­tandó üléseken az Európai Szabad Ke­reskedelmi Társulás kilenc tagállamá­nak kereskedelmi minisztere és kül­döttsége vesz részt. Az ülésen Coulson, az EFTA főtitká­ra terjeszti elő jelentését az 1970 októ­berében tartott legutóbbi miniszteri tanácsülés óta történt fejleményekről. A tanács megvitatja a nyugat-euró­pai inntegráció jelenlegi helyzetét, első­sorban az angol küldött beszámolója alapján, hiszen Nagy-Britannia játssza az úttörő szerepét a Közös Piac kibőví­tésében. Ausztria küldötte arról tájé­koztatja a minisztereket, hogy milyen eredményeket értek el a Közös Piaccal folytatott tárgyalásokon, amelyek a kö­zösség és Ausztria kapcsolatait szabá­lyozó egyezmény megkötésére irányul­tak. Az EFTA tagállamai igyekeznek egymással folytatott megbeszélések út­ján összehangolni a Hatok képviselői­vel folyó hasonló tárgyalásaikat. Az általános kereskedelempolitikai kérdések megvitatásánál elsősorban a világkereskedelemben fellépő protek­cionista tendenciák elhárítása, valamint az egymás közti kereskedelemben a nem tarifális jellegű akadályok leépí­tése a fő téma. Az utóbbi kérdés jelen­tősége növekedett, amióta a tagállamok egymás között teljesen megszüntették a vámokat. A miniszteri tanács ezen a téren valószínűleg állást foglal a GATT és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara ilyen irányú törekvéseinek támogatása mellett, mert a kereskedelem nem tarifális jellegű akadályaiban komoly veszélyt lát a világkereskedelem to­vábbi liberalizálására és fejlődésére. A miniszteri értekezlet előtt, május 10-én, ül össze az EFTA konzultatív bizottsága, amely a tagállamok külön­féle érdekképviseleteinek küldöttjeiből áll. Ez a bizottság egyebek között meg­vitatja az EFTA titkárságának a jelen­tését a fogyasztási cikkeknek az egyes tagállamokban eltérő árszínvonaláról. (APA) Washingtoni enyhítések a kínai kereskedelemben Az Egyesült Államok pénzügyminisz­tériuma megszüntetett minden korláto­zást a Kínai Népköztársasággal és an­nak állampolgáraival folytatott dollár­tranzakciókra. Ezzel érvényét veszti az 1950 decembere óta hatályos eljárás, amelynek értelmében külön engedélyt kellett kérni a dollár felhasználására a Kínával folytatott bármilyen ügylet­ben. A pénzügyminisztérium feloldotta azt a rendelkezést is, amely amerikai tu­lajdonban levő, de más országok zász­laja alatt futó hajóknak megtiltja a Kínai Népköztársaság érintését. Végül a külföldön működő amerikai olajtársaságok engedélyt kaptak arra, hogy ezentúl üzemanyagot adjanak el a kikötőkben kínai hajóknak, kivéve azokat, amelyek a KNDK, a VDK vagy Kuba kikötőibe tartanak, vagy onnan érkeznek. A Reuter-jelentés kiemeli, hogy ez az amerikai kormány első intézkedése Nixon elnök április 14-i nyilatkozata alapján, amely lépéseket ígért az Egye­sült Államok és Kína kapcsolatainak javítására. A kormány valószínűleg eb­ben a hónapban bejelenti, hogy ugyan­ennek a politikának a keretében milyen messzire hajlandó elmenni a közvetlen kereskedelem korlátozásainak enyhíté­sében. " Emelkedett a munkanélküliség az USA-ban Az Egyesült Államokban a munka­­nélküliek száma áprilisban elérte a munkaképes lakosság 6,1 százalékát. Márciusban 6 százalékban, februárban pedig 5,8 százalékban adta meg a mun­kaügyi minisztérium a munkanélküliek arányát. A minisztériumi jelentés hangsúlyoz­za, hogy a munkanélküliek tényleges száma áprilisban 480 000 fővel 4,7 mil­lióra csökkent. A munkanélküliség ará­nyának tartós csökkenésére néhány hó­napig még nem lehet számítani, mond­ják a Fehér Házhoz közelálló körökben. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ A NYUGATNÉMET MÁRKA LEBEGŐ ÁRFOLYAMÁNAK BEVE­ZETÉSE mellett foglalt állásot a nyugatnémet minisztertanács , leg­alábbis az ülésről kiadott hivatalos tájékoztatás szerint. Ma dől el Brüsszelben, hogy Schiller rá tudja-e venni a partnereket a közös ak­cióra a dollárspekuláció ellen. A dollárválság zajlásától távol eső Japánnak szintén gondot okoz a dollárbeáramlás: a központi bank ne­gyed százalékkal leszállította a hivatalos kamatot. ♦ JÓ ÜTEMBEN ÉRTÉKESÍTIK A KANTONI VÁSÁRON Kína mező­­gazdasági termékeit. A nyugatiak gép- és fémeladási kilátásai azonban bizonytalanok. Tudósításunk szerint az eddigi fejlemények nem erősí­tik meg azt a nyugat-európai elképzelést, hogy Kína az új ötéves terv végrehajtása érdekében komplett gyárakat is szándékszik vásárolni nyugati cégektől. ♦ A HATOK PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK VÁLSÁGA az a krízis, amely az újabb márkaspekulációs hullám következtében a tőkés devizapiacokon kibontakozott.­ Cikkünk elemzi a közösségen belül, elsősorban Párizs és Bonn között feszülő ellentéteket. ♦ NÖVELNI KELL A HITEL SZEREPÉT a SZOVJETUNIÓ ÖTÉVES TERVÉNEK végrehajtásában. A Világsajtóból című rovatunkban is­mertetett cikk beszámol a hitelkapcsolatok eddigi fejlődéséről, és felsorolja a még megoldandó problémákat. Kiemeli, hogy a hitelt olyan iparágakba kell irányítani, amelyek a műszaki fejlődés alapján bizto­sítják a termelékenység javítását. ♦ SPECIÁLIS, VISZONYLAG KIS SZÉRIÁJÚ berendezéseket gyárt a Láng Gépgyár. A kis sorozat miatt gondjai vannak az anyagbeszerzés­ben és fennakadásokkal kell megküzdenie a szállító vállalatokkal foly­tatott kooperációban. Ezekről a gondokról tudósít írásunk a 3. oldalon. AZ ANGLIAI LÁTOGATÁS UTÁN Ajtai Miklós és Szalai Béla nyilatkozata Tudósítónktól: Dr. Ajtai Miklós miniszterelnök­helyettes, aki John Davies angol keres­kedelem- és iparügyi miniszter meghí­vására tartózkodott Nagy-Britanniában, befejezte megbeszéléseit. Tegnap Ajtai Miklós eszmecserét folytatott Sir Alec Douglas-Home angol külügyminiszter­rel is. A miniszterelnökhelyettes tárgyalá­sainak befejeztével baráti megbeszélés keretében tájékoztatta az angol és a magyar sajtó képviselőit angliai útjá­ról. Elmondotta, hogy Davies keres­kedelem- és iparügyi miniszterrel foly­tatott megbeszélései során áttekintet­ték a két ország gazdasági, kereske­­delmi, tudományos és műszaki kapcso­latainak legfontosabb kérdéseit. A két fél egyetértett abban, hogy Magyar­­ország és Nagy-Britannia műszaki kap­csolatai a jövőben még jelentősen bő­víthetők. Magyar részről azt javasol­ták, hogy helyes volna előtérbe he­lyezni a vállalatok közötti közvetlen kooperációt, túllépve az adásvétel ha­gyományos keretein. Ide tartozik a termelési eljárások és módszerek köl­csönös átadása, a munkamegosztás az alkatrészek gyártásában és a harmadik piacokon kialakítandó együttműködés. Ajtai Miklós kifejtette, hogy a két or­szág állami szerveinek a vállalatok közötti kooperációt ösztönözniük és támogatniok kell. A kereskedelmi kapcsolatok terüle­tén is az a helyzet — fejtette ki a miniszterelnökhelyettes —, hogy a le­hetőségeket távolról sem merítettük ki. A forgalom gyorsabb bővülése a két ország vállalatainak jó munkáján mú­lik, azon, hogy jobban megismerjék egymás műszaki és gazdasági helyzetét és lehetőségeit. A fejlődés azonban at­tól is függ, hogy azt az állami intézke­dések is előmozdítsák. Ajtai Miklós utalt arra, tárgyalásain szóba jött, hogy a jelenlegi magyar—angol kereskedel­mi szerződés lejárta után új hosszú le­járatú szerződés kötésére kerül majd sor, és ebben előreláthatóan olyan pon­tok is lesznek, melyek biztatni fognak a forgalom kétoldalú növelésére. A miniszterelnök-helyettes kíséretében levő Szalai Béla külkereskedelmi mi­niszterhelyettes is rámutatott arra, hogy a brit behozatalt sok esetben mesterséges mennyiségi korlátozások nehezítik meg. Kívánatosnak tartotta, hogy megállapodás jöjjön létre a két ország között, amely lehetővé tenné a kooperációs szállítások kivonását a mennyiségi korlátozások alól. Szalai Béla megjegyezte, hogy Anglia, amely 1964-ben elsőként látott hozzá a szocia­lista országokkal folyó kereskedelem liberalizálásához, azóta sajnálatos mó­don, messze elmaradt e téren más nyu­gati országok mögött. Davies miniszter — említette meg Szalai Béla — bizta­tóan reagált arra a javaslatra, hog­y a jövőben hasznos lenne a kvótarendszer megszüntetése. IV magyar—holland gazdasági együttműködés A Magyar Népköztársaság és a Hol­land Királyság között 1968-ban meg­kötött gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás alapján Hágában május 4-től 7-ig vegyes bi­zottsági tárgyalások folytak. A tárgyalásokon áttekintették a két ország vállalatai között folyó terme­lési kooperáció helyzetét. Megállapí­tották, hogy az eltelt hároméves idő­szak eredményei biztatóak és kívána­tos a kölcsönös érdekeken alapuló gaz­dasági, ipari és műszaki együttműkö­dés további szélesítése. A tárgyaló fe­lek kifejezték szándékukat, hogy a jö­vőben is bátorítják és elősegítik a magyar és holland vállalatok közötti kooperációs tevékenységet. A magyar delegáció szakértői a tár­gyalásokkal párhuzamosan megbeszé­léseket folytattak mintegy 30 holland cég képviselőjével. (MTI) Schumann sajtóértekezlete Schumann francia külügyminiszter a szovjet fővárosból való elutazása előtt, sajtóértekezleten számolt be moszkvai tárgyalásairól. Elmondotta, hogy meg­beszélései elsősorban a világpolitika aktuális kérdéseit ölelték fel, de jelen­tős mértékben foglalkoztak a kétoldali kapcsolatokkal, a gazdasági és a mű­szaki együttműködés kérdéseivel is. Ezek elsősorban a Koszigin miniszter­­elnökkel történt találkozás napirendjén szerepeltek. Kiemelte, hogy a szovjet— francia gazdasági együttműködés a „két ország életének állandó tényezőjévé vált és a szovjet—francia gazdasági együtt­működési vegyes bizottság a Grande Commission legközelebbi ülése új és fontos eredményeket fog hozni. A Reuter iroda moszkvai tudósítója úgy tudja, hogy a két ország együtt­működésében a jövőben szerepe lesz a nemzetközi szállítmányozásnak és a közös egészségügyi kutatásnak is. Az MTI párizsi értesülése szerint a Gromiko és Schumann közötti tárgya­láson tanulmányozták azt a tervet, hogy a Marseille­ melletti Fos-nál épí­tendő francia kohászati kombinátban a Szovjetunió is részt vállalna és szóba­­került egy olyan elképzelés, amely sze­rint harmadik országok számára ter­melő kőolaj feldolgozó üzemet építené­nek Franciaországban szovjet kooperá­cióval. Bíró József hazaérkezett Dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter a Kínai Népköztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban folytatott tárgyalásai után Budapestre érkezett. Hazafelé jövet Moszkvában Nyikolaj Patolicsev szov­jet külkereskedelmi miniszterrel tár­gyalt a magyar—szovjet kereskedelmi kapcsolatokról. Japán csapágy­gyárak Romániának A Koyo Seiko Co. osakai cég egyez­ményt írt alá Romániával csapágyüze­mek szállításáról 40 millió dollár ér­tékben. Az üzlet a japán kormány jóvá­hagyására vár. A megállapodás elsősorban a japánok szempontjából nagyjelentőségű, ez az­ első alkalom ugyanis, amikor japán cég komplett csapágygyártó berendezést ex­portál. Mindeddig nem szállítottak kül­földre ilyen nagy tételben a fémfeldol­gozás második fokozatát végző beren­dezéseket. A Koyo Seiko Co. a berendezések gyártásának megkezdésénél csak arra vár, hogy a kormány hozzájáruljon az exporthoz. 1973 végéig valamennyi be­rendezést le akarják szállítani. Romá­nia a 40 millió dollár 20 százalékát azonnal kifizeti, a többit 8 év alatt tör­leszti évi 6,5 százalékos kamattal. (Reuter) Japán futószalagok a Káma menti autógyárnak A Daifuku japán gépgyártó cég be­jelentette, hogy megállapodást írt alá a Szovjetunióval, amelynek alapján a Káma menti teherautógyár számára futószalagrendszert épít. Az amerikai Jervis B. Webb Co., a francia Com­pagnie Francaise des Convoyeurs és az olasz Pianellia Traversa együttműköd­nek a japán vállalattal a megrendelés teljesítésében. A megállapodás részleteiről most folynak a tárgyalások és csak augusz­tusban, a legnagyobb japán anyagmoz­gató eszközöket gyártó vállalat elnöké­nek szovjetunióbeli látogatásakor feje­ződnek be. Évi 150 000 teherautó és 250 000 Diesel-motor gyártására terve­zik a Káma menti objektumot. (Reuter)

Next