Világgazdaság, 1972. június (4. évfolyam, 105/854-126/875. szám)

1972-06-23 / 121. (870.) szám

1972. JÚNIUS 23., PÉNTEK IV. ÉVFOLYAM, 121. (870.) SZÁM A tőkés valutarendszer új megrázkódtatása leszállították a brit bankkamatlábat Az angol font gyengesége a legnagyobb megrázkódtatást okozta a nem­zetközi valutarendszerben a tavaly decemberben, a washingtoni Smithso­­nian-intézetben kötött valutapolitikai megállapodás óta. A Bank of England 5 százalékról 6 százalékra emelte a hivatalos kamatlábat, de ennek tegnap reggeli bejelentése sem enyhített a fontra nehezedő nyomáson. Egyre több híresztelés terjedt el nemcsak a font, hanem más valuták gyengeségéről is. Nyugati pénzügyi körökben már-már kételkedni kezdenek a Washingtonban kialakított árfolyamstruktúra tartósságában. Ilyen hangulati aláfestés mellett ülésezik Luxemburgban a Közös Piac valutapolitikai bizottsága, bevonva tanácskozásaiba a négy tagjelölt ország pénzügyi szakértőit is. A bizottság ülésén —■ igaz, hogy még a tegnap délutáni spekulációs hullám előtt — igye­keztek a valutaizgalmak jelentőségét kicsinyelni és elsősorban a távlati valutareform előkészítésére összpontosították tanácskozásaikat. A legújabb izgalmakban csak közvetve érdekelt amerikai pénzügyi vezetők is hozzá­szóltak a nap témáihoz: az elnök fő külkereskedelmi megbízottja az ame­rikaiak kereskedelempolitikai követeléseit részletezte. A fontellenes spekuláció múlt heti ki­robbanása óta egyszer sem nehezedett még olyan nyomás az angol valutára, mint csütörtökön. A nyugat-európai pénzügyi központokban hatalmas len­dületet vett a fonttartalékok likvidá­lása: egyes jelentések szerint a jegy­bankok nagyobb összegben vásároltak fel fontot mint kedden, amikor mintegy 200 milliót kellett átvenniük. Tovább gyengül a font Az ideges és zűrzavaros hangulat kö­zepette egymás után keltek szárnyra a híresztelések, amelyek a font mellett más valutákat is célba vettek. London­ban tudni vélték, hogy már e hét vé­gén sor kerül a font leértékelésére. Józanabb pénzügyi körökben ezt tagad­ják és arra mutatnak rá, hogy a wa­shingtoni valutamegállapodás teljes csődjét jelentené, ha már egyhetes nyo­más kiváltja egy valuta paritásának módosítását. Rómában a líra 4 száza­lékos leértékeléséről írt az egyik esti lap és jelentések szerint a jegybank készül a hivatalos cáfolatra. Washingtonban Volcker pénzügymi­niszter-helyettes képtelenségnek nevez­te, hogy egy fizetési mérleg felesleggel, mi több, rekord felesleggel rendelkező ország devalválja valutáját. Angliának akkora mérlegtöbblete gyűlt össze, amely amerikai arányokra kivetítve 40 milliárd dollárnak felelne meg — ér­velt az amerikai pénzügyi vezető. A devizapiacokat ez a nyilatkozat már zá­ráskor érte, de kétséges, ha híre ko­rábban érkezik, hogy bármely jótékony hatást kiválthatott volna. Hiszen még az angol jegybank 1 százalékos kamat­lábemelési intézkedése is csak egész rö­vid ideig tudta segíteni a font jegyzé­sét, s azt csak nagy üggyel-bajjal, va­lamennyi nyugat-európai bank támo­gatásával sikerült csak a megengedhető alsó jegyzési határon tartani. A Bun­desbank egymaga 100—150 millió fontot vásárolt fel, annyit, amennyit a font válság kitörése óta összesen! A font válságnak már eddigi követ­kezményei is rendkívül szerteágazóak. Az USA-ban a mamutvállalatok kezd­tek fontkészleteik felszámolásához, s emiatt a New York-i irányzat még a nyugat-európai­nál is kedvezőtleneb­bül alakult. Japánban nagyarányú dol­láreladások indultak meg, a befektetők attól tartanak, hogy a font magával rántja a dollárt is. Ez bizonyos mér­tékig Zürichben realizálódott, az ame­rikai valuta árfolyama átmeneti meg­erősödés után szokatlanul meggyengült, mivel a spekulánsok fontjaikért először dollárt, majd a dollárért svájci frankot vásároltak. A fonteladási hullám tar­tósságát látván, nyugati pénzügyi kö­rökben egyre sűrűbben vetődik fel a kérdés: meddig maradhat fenn a je­lenlegi helyzet? A fonttőkék mozgásba­­jötte nemcsak a washingtoni valuta­megállapodás egész jelenlegi struktú­ráját sodorhatja veszélybe, hanem gondokat okozhat az egyes nemzetgaz­daságokon belül is. A nyugat-európai országok, elsősorban az NSZK már ed­dig is különleges intézkedésekkel igye­keztek gátat vetni a külföldi tőkék be­áramlásának, s a most felhalmozódó fonttömegek — a likviditás gyarapítá­sával — csak az infláció tüzét éleszt­getik. A fontkrízis hátterében minden­eset­re Nagy-Britannia gazdasági fejlődé­sének gyengéi állnak. Az infláció köz­vetlen eredménye lemérhető volt az utóbbi hónapokban a kereskedelmi és fizetési mérleg romlása. Az angol áruk versenyképessége mind jobban elma­rad a nemzetközi partnerekétől. A font esetleges újabb leértékelése — állapít­ják meg a Cityben —, éppen úgy nem oldaná meg a brit problémát, mint 1967-ben, pusztán lélekzetvételnyi szü­netre lenne elegendő. Az EGK szakértők vitája A Közös Piac szakértői hidegvérrel ítélik meg a fonttal kapcsolatos fejle­ményeket — jelenti a Reuter a Közös Piac valutapoltikai bizottságának, lu­xemburgi üléséről. Ezért nem került szóba, hogy felfüggesszék a szűkített paritásingadozási sávok rendszerét. A szakértők, közöttük a tagjelöltek képviselői, áttekintik a közösség valu­­táris problémáit és megkísérlik közös álláspont kialakítását a nemzetközi pénzügyi reformmal kapcsolatos tár­gyalásokon. Ami az első pontot illeti, egyelőre nem szentesítik a múlt decemberben megállapított valutaparitásokat. Az NSZK ellenzi a lépést, amivel a for­mális felértékelés újabb nehézségeket teremtene a mezőgazdasági árkiegyen­lítési rendszer működésében. A nyu­gatnémet termelők jelenleg kompenzá­ciót kapnak a márka felértékelése miatti veszteségeikért, a felértékelés deklarálása viszont a térítés megvoná­sát eredményezhetné. A pénzügyi reformmal kapcsolatos álláspontok összehangolásában sike­rült némi haladást elérni. Egyetértet­tek abban, hogy fenn kell tartani a rögzített paritások rendszerét az árfo­lyamok „mérsékelt rugalmasságával”. Más kérdésekben nincs még összhang, de pénzügyi körök szerint az IMF szeptemberi közgyűlése előtt ki lehet alakítani a közös álláspontot. Eltérnek a nézetek a dollárkonver­tibilitás helyreállításának kérdésében. Vitatott, hogyan konszolidálják a köz­ponti bankok a birtokukban levő dol­lártartalékok egy részét, és abban sem tudtak megegyezni, teremtsenek-e jö­vőre újabb papíraranyat vagy sem.. Több ország szerint jövőre nincs szük­ség újabb SDR-kibocsátásra, mert az amerikai fizetési mérleg deficitje tete­mes likviditást eredményezett. A szakértők továbbra sem veszik fontolóra a pénzügyi reform és a ke­reskedelmi forgalom liberalizálásáról szóló tárgyalások formális összekap­csolását. A pénzügyminiszterek — ér­velnek­­— amúgy is ott lesznek a Húszak értekezletén, amely a mone­táris reformot vitatja meg és ha kell, az összekötő kapocs szerepét játszhat­­ják. Ismét gyorsuló áremelkedés az USA-ban Nixon gazdasági vezérkara megbeszé­lést tartott — jelenti a Reuter Wa­shingtonból. A tanácskozáson az elnö­kön kívül Schultz pénzügyminiszter, Stein, a gazdasági tanácsadó testület vezetője és Burns, a Federal Reserve elnöke vett részt. A tárgyalást köve­tően összeült az „életszínvonaltanács” is. A belgazdasági irányításban döntő szerepet játszó tanácshoz közel álló körök szerint az amerikai gazdaság­­politikusokat az infláció ismét tapasz­talható, gyorsulása foglalkoztatja. A most nyilvánosságra hozott statisztikai adatok azt mutatják, hogy május hó­napban a létfenntartási költségek az előző hónapnál nagyobb mértékben, 0,3 százalékkal emelkedtek, ami éves szin­ten 3,5 százalékos inflációs rátát jelent. A DP­A washingtoni tudósítója szerint ez azt igazolja, hogy a kormány fel­lépése az áremelkedésekkel szemben nem ért el átütő sikert. Ziegler, a Fehér Ház szóvivője kifej­tette, hogy az áremelkedések elsősorban az ipari termékeknél tapasztalhatók, mégis a fő aggodalmat az élelmiszer­­árak alakulása okozza. Noha a kis­kereskedelemben az élelmiszerárak át­menetileg egytized százalékkal csökken­tek, a termelői és nagykereskedelmi árak nőnek. Ez a mezőgazdasági ter­mékek áremelkedésének folytatólagos veszélyére utal. Az elnök — jelentette ki a szóvivő — gondosan figyeli az élelmiszerárak alakulását és időben in­tézkedni fog, ha erre szükség van. Washingtonban elterjedt hírek sze­rint az életszínvonaltanács mér elhatá­rozta, hogy megszünteti a mezőgazda­­sági nyersanyagok kivételezett helyze­tét. Ezek ugyanis eddig nem estek ár­ellenőrzés alá. Szó van az élelmiszer­­árak befagyasztásáról, különösen a húsnál, és megfontolás tárgya a hús­import kvótáinak emelése is. Megfigye­lők rámutatnak, hogy választási évben a kormányzat komoly kockázatot vállal az élelmiszerárak befolyásolásával. Az inflációs hullám felerősödése pesszimista jóslatokra indítja a köz­gazdászokat az amerikai gazdasági helyzet jövőbeni alakulását illetően. McCracken, az elnöki gazdasági ta­nácsadó testület volt vezetője a jelen­legi irányzat folytatódása esetére az adóemelések elkerülhetetlenségét he­lyezte kilátásba. A Morgan Guaranty Trust havi közgazdasági szemléje sze­rint a jelenlegi expanziós ütem fenn­maradása 1973-ra már aggasztó követ­kezményeket okozhat. Conlan, ismert közgazdász szerint 1973 első felében az inflációs ráta ismét elérheti a 6 szá­zalékot, ami a gazdasági tevékenység újabb korlátozását fogja kiváltani és ennek következtében a munkanélkü­liek aránya a következő év végére is­mét közel lesz a 6 százalékhoz. Amerikai vélemények A jelenlegi paritás-struktúra jövőjé­ről nyilatkozva Eberle, az amerikai el­nök kereskedelmi képviselője kijelen­tette, bízik benne, hogy a mostani pa­ritások érvényben maradnak, legalább­is addig, amíg megindul a nagy pénz­ügyi és kereskedelmi reform kidolgo­zása. Pillanatnyilag egyetlen vezető valutát sem fenyeget a paritás megváltoztatá­sának veszélye — hangsúlyozta Eberle, és hozzátette, hogy ez az angol fontra is vonatkozik. Egy-egy valuta értékének ésszerű módosítása, a fizetési mérleg kiegyensúlyozottságának következtében, amúgy sem érintené a tavaly december­ben kialakított szerkezetet és nem len­ne összeférhetetlen a washingtoni va­lutamegállapodás céljával — fejtette ki. Eberle reméli, hogy a valutareformra irányuló tárgyalásokkal párhuzamosan a kereskedelmi tárgyalások­ is megin­dulhatnak, legkésőbb a jövő év köze­pén. Ezeken a reform tárgyal azokon az amerikaiak szerint a következők lehet-­­ nének a fő témák: nemzetközi kódex a mezőgazdasági cikkek kereskedelmé­nek szabályozására, az egyes államok belső gazdaságpolitikájának ésszerűsí­tése, a vámsorompók leszállítása, a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok ki­küszöbölése, az export-szubvenció el­törlése, a környezetszennyeződés elleni harc összehangolása és átmeneti intéz­kedések az import hirtelen növekedé­sének esetére. NAPRÓL NAPRA ♦ FELEMELTÉK ANGLIÁBAN A BANKKAMATLÁBAT. A Bank of England — egyébként nem váratlan — lépése azonban nem csillapí­totta a devizapiacokon a font körüli spekulációs lázat, sőt a tegnap esti órákban az idegesség annyira fokozódott, hogy egyesek szerint már-már kérdésessé teszi a decemberi valutamegállapodással kialakí­tott konstrukció fennmaradását. A Közös Piac valutapolitikai bizott­sága­ tegnap délután még veszélytelennek ítélte a valutahelyzetet és tanácskozásait a távlati valutareformra, a közösség egységes álláspont­jának kialakítására koncentrálta. ♦ AMERIKAI KÜLDÖTTSÉG UTAZIK MOSZKVÁBA, hogy megbeszél­je a Nixon látogatása idején kötött tudományos-műszaki együttműkö­dési megállapodás végrehajtását. Az Egyesült Államokban a képvise­lőház külön albizottsága foglalkozik ezzel a kérdéssel, és az ülésen el­hangzott nyilatkozatok szerint nagy megelégedéssel nyugtázza a meg­állapodásban kínálkozó lehetőségeket. A moszkvai csúcs után a szov­jet—amerikai kapcsolatokban várható fejleményekkel a Világsajtó­ból rovatunk egyik cikke foglalkozik. ♦ ALÁÍRÁSRA ÉRETT AZ OSZTRÁK STEYR ÉS A LENGYEL POL­­MOT megállapodása, amely szerint az osztrák cég motorokat szállít Lengyelországban készülő speciális járművekhez. A poznani vásáron létrejött üzlet új vonása, hogy a Steyr a motorokért fizetésül lengyel fémipari termékeket fogad el, amelyeknek értékesítését jutalékigény nélkül vállalta. ♦ POZSONYBAN MA NYÍLIK MEG A NEMZETKÖZI VEGYIPARI ÁRUMINTA VÁSÁR. Az idei INCHEBA bemutatóin 155 külföldi és 249 csehszlovák vállalat vesz részt. A legnagyobb külföldi kiállító Magyar­­ország. A kiállítás meglepetése, hogy idén először rendezik meg a KGST- országok háztartási vegyiparának­ eredményeit bemutató külön kiállítást. ♦ A GYAPJÚ VILÁGPIACÁRA KERÜLŐ KÍNÁLAT CSÖKKENÉSE várható a folyó idényben. A világ gyapjú-textiliparának hosszú dep­ressziója mintha a vége felé közeledne: az első negyedévben a Dél- Afrikában és Ausztráliában felhalmozódott eladatlan készletek nagy­mértékben leapadtak. A csehszlovák vegyipar helyzete Barcak külkereskedelmi miniszter tájékoztatója kiküldött munkatársunktól. A Szlovák Nemzeti Tanács épületé­ben csütörtökön délután tartotta meg a pozsonyi INCHEBA ’72 vásár előtti sajtótájékoztatóját Andrej Barcak. Csehszlovákia külkereskedelmi minisz­tere. Rámutatott, hogy tavaly a kon­szolidációs folyamat sikeresen lezárult. Ma viszont leszögezhetik azt is, hogy a XIV. kongresszus döntései fokozato­san megvalósulnak. Legyőzték a gazda­sági krízist és megkezdték az 1971— 75-ös időszakra szóló ötéves terv sike­res teljesítését is. Ez az ötéves terv irányelveiben célul tűzte ki a maxi­mális stabilitást, dinamizmust és a be­ruházás ésszerű elosztását, valamint a gazdasági kapcsolatok sokoldalú fejlesz­tését. Előtérben áll a lakosság életszín­vonalának emelése, és a tudomány és a technika jelentős növelése. Az ötéves terv első évében a termelés növekedése meghaladta a tervezettet: 1971-ben 6 százalékkal nőtt 1970-hez képest s ebből az ipari termelés 6,9 szá­zalékkal részesült. A legnagyobb növe­kedést elért iparágak közé tartozik a vegyipar is, s ezen belül a kőolajfel­dolgozás. A vegyipari vállalatoknál 10,5 százalékos volt a termelés növekedése, míg a gumi- és műgumiiparban elérték a 11 százalékot. Teljesítették a külke­reskedelmi tervet is. A forgalom 9,4 százalékkal nőtt, amin belül az export 10 százalékkal nőtt. Az exportfeladatok túlteljesítésével aktív lett a külkeres­kedelmi mérleg. Ez a kedvező fejlődés 1972 első négy hónapjában sem sza­kadt meg és az exporttervet 103,9 szá­zalékra, az importtervet pedig 108,9 százalékra teljesítették. Különösen a szocialista országokkal nőtt a kereske­delmi forgalom, az­ import 114,2 száza­lékkal lett több. Csehszlovákiában a vegyipar részese­dése az egész ipari termelésből a többi európai fejlett országokhoz viszonyítva még alacsony. 1971-ben a csehszlovák vegyipar 30,6 milliárd korona értékű árut termelt, ami az összipari terme­lésnek csak 8 százaléka. Megjegyzendő azonban, hogy az elmúlt 25 év alatt (1955—1970-ig) a vegyipar termelése 17-szeresére növekedett és bővült a választék, javult a minőség is. A mostani ötéves terv szerint a vegy­ipar termelésének 57 százalékkal kell növekednie (ideszámolva a gumi- és a műanyagipart is), míg az egész cseh­szlovák ipari termelésnek csak 32—34 százalékkal. A legjelentősebb szerke­zeti változást a vegyiparban az ötéves terv folyamán új petrolkémiai üzemek és az ehhez tartozó műanyagüzemek építésével biztosítják a Szovjetunióból behozott kőolajra alapozva. Az olajimport 1975—76-ra eléri az évi 17—18 millió tonnát. A beruházási program befejezése után Csehszlová­kia műanyagiparának termelése meg­kétszereződik a legmodernebb techno­lógia felhasználásával. Így kielégíthe­tik a mezőgazdaság műtrágya- és a ta­karmányszükségletét, valamint jelen­tős lépést tesznek előbbre az autógu­mik, gyógyszerek és vegyipari segéd­anyagok gyártásában is. A külkereskedelmi forgalomban a csehszlovák vegyipar 5 százalékos ex­porttal és 7,5 százalékos importtal ré­szesedik. A területi megoszlás szerint a csehszlovák vegyipari export három­negyed része az iparilag fejlett kelet- és nyugat-európai országokba irányul, viszont a szocialista országok biztosít­ják a vegyipari import 45 százalékát. Értékes kapcsolat alakult ki a Ma­gyar Népköztársasággal is. Különösen értékes a két ország kapcsolatában ki­alakult együttműködés a gyógyszer- és a gumiiparban, valamint az anódanya­­gok gyártásában. Tudományos-műszaki együttműködés AMERIKAI KÜLDÖTTSÉG REPÜL MOSZKVÁBA A Fehér Ház közölte, hogy Dr. Ed­­ward David, az elnök tudományos ta­nácsadója július elején szakértői cso­port élén Moszkvába repül. Feladata, hogy megvitassa a tudományos és mű­szaki együttműködésről kötött szovjet— amerikai megállapodás végrehajtására szolgáló intézkedéseket. Előkészítik egyes munkacsoportok kiküldését és a közös bizottság összeállítását, amely idén ősszel tartja első ülését a szovjet vagy az amerikai fővárosban. Az amerikai képviselőház nemzetközi tudományos és űrkutatási albizottságá­ban elhangzott megnyilatkozásokból ítélve az Egyesült Államokban megelé­gedéssel fogadták a tudományos és mű­szaki együttműködésről szóló szovjet— amerikai megállapodás megkötését. (Ez a képviselőházi albizottság foglalkozik az egyezmény adta gyakorlati lehető­ségekkel.) Fisk, a Bell Telephone Laboratories cég elnöke kijelentette, hogy a megálla­podás nagymértékben megjavítja az ismeretek cseréjének lehetőségeit és mindkét ország népének javát szolgálja. Véleménye szerint a szovjet kollégákkal való együttműködés közvetlen haszna az amerikaiak számára, hogy a Szovjet­unióban igen magas színvonalú kuta­tási munkálatok folynak. McDonald, a környezetvédelmi tanács tagja hozzászólásában rámutatott, hogy a tudományos és műszaki együttműkö­dési megállapodások olyan hosszabb lejáratú problémák megoldását céloz­zák, amelyek kölcsönösen foglalkoztat­ják a két országot. Az Egyesült Álla­mok sokat tanulhat a Szovjetuniótól, amely a környezetvédelmi intézkedé­sekben a perspektivikus intézkedésekre fekteti a súlyt. Egeberg egészségügyi államtitkár az amerikai—szovjet orvostudományi és egészségügyi programról beszélt. A program keretében elkerülhető lesz a költséges kutatások szükségtelen pár­huzamossága. A tapasztalatok, az ada­tok kicserélése révén gyorsabb előre­haladás várható a betegségek elleni küzdelemben. A program máris a meg­valósulás útján van: a közeli napokban 5 vezető amerikai rákspecialista utazik a Szovjetunióba a szovjet kollégákkal folytatandó közös kutatások összehan­golására. „Számos terület van, ahol a Szovjet­unió és az Egyesült Államok hatéko­nyan együttműködhet” jelentette ki wa­shingtoni sajtóértekezleten a Moszkvá­ba utazó küldöttség feje, David. Véle­ménye szerint a két ország sikeresen együttműködhet az energiatermelés­ és elosztás, a nagyenergiájú fizika, a földi atmoszféra és a sarkvidékek légköré­nek kutatása, valamint a mezőgazdaság problémáinak megoldása terén. Az el­nök tanácsadója megbeszéléseket foly­tatott az amerikai üzleti körök kép­viselőivel, akik nagy érdeklődést tanú­sítanak a Szovjetunióval való együtt­működés iránt. Készek kooperálni az északi vidékek kutatása és meghódí­tása terén, a halászatban, a fafeldolgo­zásban és a várostervezésben. (TASZSZ, DPA)

Next