Világgazdaság, 1990. szeptember (22. évfolyam, 167/5425-187/5445. szám)
1990-09-14 / 176. (5434.) szám
2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Kelet-Európa felelős a brit-francia húsvitáért? Az EK illetékeseire és az állítólagos olcsó kelet-európai importra hárítják a felelősséget francia és brit agrárszervezetek azért az ellentétért, amely kis híján „húsháború” méreteit öltötte a két ország között. A szárazság következtében megdrágult takarmány nehéz helyzetbe hozta a külföldi hús versenye miatt egyébként is jövedelemcsökkenéssel küszködő francia állattenyésztőket, akik felháborodásukban az importárukat szállító kamionokra támadtak, és sok esetben megsemmisítették a szállítmányokat (VILÁGGAZDASÁG, 1990. szeptember 6., 2. oldal). A június óta tartó akcióknak főként brit importáru esett áldozatul: a sofőrök megfélemlítése közepette számos teherautó juh- és marhahússzállítmányát pusztították el, egy esetben pedig 219 élő birkát vetettek a tűz martalékául. Az ügyben már a két ország szakminisztere is üzenetet váltott, de Párizs nem tudott egyértelmű biztosítékot adni az ilyen események meghiúsítására. A hangulat közben továbbra is parázslik: tegnap Nallet francia mezőgazdasági miniszter szülővárosában, Nevers-ben tartott 15 ezer paraszt összecsapásokba torkolló demonstrációt, az importhús beáramlása mellett az 1,2 milliárd frank értékű aszálysegélyt kevesellve. Mitterrand elnök is foglalkozott már a témával. Kedden Montignacban mondott beszédében bírálta a szélsőséges eszközökhöz nyúló állattenyésztőket, de egyben ígéretet tett panaszaik kormányszintű orvoslására. A megoldatlan húsvitára most a két ország agrárszervezetei kíséreltek meg pontot tenni. „Már az is enyhít a dolgon, hogy egy asztalnál ülünk” - jelentette ki Simon Gourlay, a brit országos farmerszervezet elnöke. Szigetországi gazdák egy része korábban megtorló intézkedéseket követelt Londontól, francia árucikkek beviteli tilalma formájában, ezt azonban a brit küldöttség szükségtelennek ítélte. „Nyugat-Európa parasztjai fizetik a számlát a kelet-európai fejleményekért” - igyekezte elterelni a felelősséget országa felhevültebb gazdáiról Raymond Lacombe, a francia agrárszervezet vezetője, aki szerint „szűklátókörűség kétségbeesett embereket elítélni”. A találkozó résztvevői közös állásfoglalást kívánnak ma Brüsszelbe eljuttatni, amelyben az olcsóbb kelet-európai hús, főként pedig az NDK-ból származó áru importjának szigorú korlátozását követelik. Ezenkívül a húsfölösleg nagyobb arányú felvásárlását sürgetik a központi készletekbe, valamint a húságazat „nagyvonalúbb” támogatását. (Reuter) * A Földművelésügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a Közös Piac országaiba irányuló magyar húskivitelt az augusztus 10-én bejelentett sertésvész következményein kívül egyéb körülmény nem sújtotta, így például a marhahúsexport a szokásos mederben zajlott. A húsexportban közvetlenül érintett Terimpex ez ügyben elérhető munkatársának sincs tudomása ilyen jellegű fejleményről, jóllehet az EK-ba tartó keletnémet hússzállítmányok árversenyét elismerte. K. L. Ausztria meghosszabbította a nehézteherautó-korlátozást (Folytatás az 1. oldalról) A közeljövő teendőivel kapcsolatban Streicher beszámolt arról, hogy megbízást adtak egy szakértői csoportnak a fizikai terhelhetőségi határok megállapítására. E feladat nyomán az ország egészére nézve kidolgozzák azokat a normákat, amelyek betartásával nem éri károsodás az egyes térségek természeti környezetét. Az osztrák közlekedési tárca azt szeretné elérni, hogy a Közös Piaccal folytatott alkudozások során empirikus tényeken nyugvó elveket és javaslatokat tudjon előterjeszteni. Streicher arra is kitért, hogy tárcájának hatásköre csak az autópályákra terjed ki, az alacsonyabb rendű utak tekintetében a területileg illetékes helyhatóságok véleménye a döntő. Streicher ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az illetékes testületek eddig meglehetősen bőkezűek voltak a kivételezések megadásakor. A szigorítások sürgetésével egy időben a miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a meghozandó intézkedések semmiképpen sem jelenthetik a külföld diszkriminálását. A tavaly év végén bevezetett korlátozásokkal kapcsolatos felmérések kimutatták, hogy az éjszakai teherforgalom az érintett szakaszokon mintegy kétharmadával csökkent, de a nap egészére vetített vizsgálatok is kimutattak 5 százalék körüli csökkenést. A tranzitutakon végrehajtott mérések szerint az ártalmas hangterhelés szintje mintegy 5 decibellel süllyedt. (APA) Elhalasztották a lengyel adóreformot Lengyelországban több hónappal elhalasztották az adóreformot. A minisztertanács sajtójelentések szerint úgy döntött, a természetes személyek jövedelemadóztatását az eredetileg kitűzött határidő, a jövő év eleje helyett csak 1992. január 1-jén vezetik be. A jelenlegi forgalmi adó helyére lépő értéknövekedési adó bevezetése jövő júliusra - azaz hat hónappal - csúszik. A minisztertanács azzal indokolta a halasztást, hogy az adórendszer reformja előtt a bér- és nyugdíjrendszert kell rendbe tenni. A vonatkozó törvényeket a tervek szerint még az idén fogadja el a parlament két háza. A Gazeta Wyborcza bírálja a döntést, mondván, egyetlen gazdaság sem képes összehangolt és áttekinthető adórendszer nélkül működni, s a halasztással a gazdaság „civilizálódása” szenved késedelmet. A lengyel kormány még 1989- ben határozta el az adórendszer reformját, amellyel tisztába tennék az államkasszának szóló befizetések jelenlegi áttekinthetetlen rendszerét. A magánszemélyek jövedelemadója öt különböző jelenlegi adófajtát helyettesítene. A lengyel keményvalutás külkereskedelmi mérleg augusztusban újabb 224 millió dolláros többletet mutatott, ezzel az év első nyolc hónapjában már 2,7 milliárd dollár a szufficit. A KGST-országokkal folytatott kereskedelem többlete 77,8 millió rubellel, 2,77 milliárdra nőtt az időszakban. Ugyanakkor az ezen országcsoportba irányuló lengyel kivitel 21,9 százalékkal csökkent tavaly augusztushoz képest, miközben az onnan származó import 9,1 százalékkal esett. Júliusról augusztusra 6,6 százalékkal nőtt a lengyel állami ipar forgalma, de a szükségprogram következtében összezsugorodott termelés így is 18,7 százalékkal a tavaly augusztusi szint alatt maradt. A magánvállalatok teljesítményéről a PAP hírügynökség nem közölt adatot. (APA, Reuter) Összesen 15 milliárd márka, a szovjet kivonulásért Az NSZK 12 milliárd márkával járul hozzá az 1994 végéig Kelet-Németországból fokozatosan kivonuló szovjet katonaság fenntartási, kivonási, hazai elhelyezési és átképzési költségeihez. Bonn ezen felül öt évre szóló kamatmentes is nyújt Moszkvának 3 milliárd márka értékben. Ezt csütörtökön jelentette be Bonnban Theo Waigel pénzügyminiszter és Horst Köhler pénzügyminisztériumi államtitkár. A megállapodást a német politikusok tartalmilag lezártnak, a dokumentumot parafálásra késznek nyilvánították. A 12 milliárd márkás összegből 7,8 milliárd márka jut majd lakásépítési programra, ebből az Uráltól nyugatra kereken 36 ezer, átlagosan 60 négyzetméter alapterületű lakás épülhet meg. (A Szovjetunió további 36 ezer lakást épít saját erőből a hazatérő tiszti családoknak.) 3 milliárd márkát szán Bonn Moszkvának a fenntartási és kivonási költségekhez, 1 milliárd márkával pedig kimondottan a csapatok elszállításához járul hozzá. 200 millió márka jut az átképzési programra, amelynek keretében minél több katonát szeretnének építőipari szakemberré átképezni. Waigel és Köhler közölte, hogy 1994 végéig összesen 600 ezer szovjet állampolgárt kell Kelet-Németországból visszatelepíteni a Szovjetunióba, ebből 360-380 ezer katonát. Waigel az összeget „a német jövőbe való beruházásnak” nevezte, s hozzátette: ha a német fél nem lett volna ennyire nagyvonalú, a kivonulás 7-8 évig is eltarthatott volna. Német részről jogosnak ítélték meg azt a szovjet igényt, hogy a nyugatnémet márka kelet-németországi bevezetéséből származó anyagi veszteségeket kompenzálják. A bonni politikusok közölték, hogy közös munkabizottság méri majd fel a németeknek átadandó szovjet ingatlanok értékét. Arra számítanak, hogy az ingatlanok értéke és a környezetben keletkezett károk nagyjából kiegyenlítik egymást. Bonn reméli, hogy a vezető tőkés országok az összesen 15 milliárd márkányi összeget beszámítják Németországnak, amikor a Szovjetunió közös gazdasági megsegítése kerül szóba. (MTI) Petrakov a szovjet piacról Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. A központi tervutasításos rendszert még nem számolták fel, csak éppen visszavonulóban van, és miközben hátrál, a felégetett föld taktikáját választja, tönkretéve az országot - hangsúlyozta csütörtöki sajtóértekezletén Nyikolaj Petrakov, Gorbacsov gazdasági tanácsadója. Szerinte a kilábalást célzó programok közül immár legesélyesebb Satalin-terv megvalósítása nemzeti egységkormányt igényel - már nem Rizskov vezetésével. Az elnöki tanácsadó, aki Satalin oldalán maga is részt vett a radikális reformprogram kidolgozásában, úgy vélekedett: amennyiben megengedik Rizskovéknak a 135 milliárd rubelnyi értékű központi áremelés teljes kompenzációját, teljesen szétzilálódik az ország pénzügyi rendszere. A kormány ugyanis a lakosság kárpótlását teljes egészében új pénz nyomásával kívánja fedezni, és ez újabb 40 milliárd rubel kibocsátását teszi szükségessé. Ez az újabb emisszió azonban teljesen felborítja a pénzpiacot, és a lakosság ellátása a továbbiakban kizárólag naturális juttatásokkal és központi elosztással képzelhető el, miközben az állam ellenőrzése alól kicsúszó szabad- és feketepiaci árak a jelenlegiek többszörösére nőnek. A gazdasági parancsuralmi rendszer így átmentheti hatalmát, miközben csődbe juttatja az országot. Az elnöki tanácsadó elmondta, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a köztársasági parlamentek előtt jelenleg ott fekszik a piacgazdaságra való áttérésről készült összes tervezet. Ide tartozik a kormányprogram, majd annak egy alternatív változatokkal Abel Aganbegjan által kidolgozott változata, valamint a Satalin-program és annak egy ugyancsak Aganbegjanek kiegészítette variánsa. Petrakov szerint Gorbacsov nem véletlenül fogja ezt a programot támogatni (amelynek kidolgozásában egyébként Petrakov is részt vett), mivel krími szabadságáról visszatérve alaposan megismerkedett ezzel a koncepcióval, s az anyag szerkesztésébe is besegített. Az elnök valóban aggódik a várható infláció miatt, de tanácsadója úgy vélekedett, hogy az állami lakások, a hétvégi telkek és a köztulajdonú termelőeszközök kiárusítása jelentős fizetőképes keresletet köt majd le, és így nem szabadulhat el az infláció. Az árak jövő január elsejétől tervezett fokozatos felszabadításához azonban csak oly mértékben látnak hozzá, ahogy le tudják mérni, mekkora összegeket tudtak bevonni a lakossági megtakarításokból. A munkanélküliségről Petrakov úgy nyilatkozott, hogy a Szovjetunióban még hosszú ideig stabil munkaerő-kereslet lesz számos ágazatban. A baj csak az, hogy az emberek mobilitása kicsi, mivel a lakhatási engedélyek gyakorlatilag röghöz kötik őket, és így számolhatunk az országban strukturális munkanélküliséggel. A jelek szerint a lehetséges változatok közül az Aganbegjan-munkacsoport által kiegészített Satalin-programnak van a legtöbb esélye arra, hogy elfogadják a szovjet parlamentben. Petrakov egyetértett azzal: ezt a koncepciót csak nemzeti egységkormány valósíthatja meg. E kabinetet azonban már nem Rizskov fogja vezetni, hiszen aligha van ma olyan politikai erő, amely komolyan venné a miniszterelnök legutóbbi ajánlatát egy koalíciós kormány megalakítására. A BT vizsgálja az iraki élelmiszersegélyeket Nem tudott megegyezésre jutni az Iraknak nyújtandó élelmiszersegélyek ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsán belül létrehozott szankciós bizottság, mivel Jemen és Kuba ellenezte, hogy az élelmiszer-szállítmányok elosztását nemzetközi bizottság ellenőrizze. Értesülések szerint számos ország szállít Bagdadnak élelmiszert, de mindannyiuk humanitárius segélynek nyilvánítja a szállítmányokat, amelyek így mentesülnek a BT által meghirdetett embargó alól. Mivel a szankciós bizottság csak konszenzussal hozhat határozatot, a témát a Biztonsági Tanács elé utalták, amely többségi alapon dönthet az ügyben. A BT ülésétől azt is várják, hogy meghatározza az élelmiszersegélyek küldésének feltételeit, vagyis azt, mi minősül humanitárius segélynek. (Reuter) Markovics nem változtat gazdaságpolitikát A jugoszláv kormány változatlanul kitart eddigi gazdaságpolitikája mellett - mondta Ante Markovics miniszterelnök szlovéniai látogatása során. A szlovének ugyanis gazdaságpolitikai irányváltásra ösztökélik a központi kormányt, ám Markovics miniszterelnök hajthatatlannak látszik. Legalább az év végéig marad a dinár és a „kemény” német márka árfolyama 1,7-hez, jóllehet a szakemberek szerint a ,jugo schilling” - így nevezik, mivel ugyanennyi a schilling és a márka átváltási árfolyama is - 40 százalékkal, sőt egyesek szerint 80 százalékkal is felülértékelt. Ez érzékeny veszteségeket okoz az exportáló vállalatoknak, különösen Szlovéniában, ahol az átlagosnál jóval több az exportra dolgozó cég. Néhány szlovéniai vállalat a csőd szélére jutott, a központi kormány azonban nem hajlandó leértékelni a dinárt, bármennyire is megérti a szlovének gondjait. Markovics szerint meg kell szüntetni a gazdaságtalan termékek gyártását az üzemekben, mindamellett exportszubvenciókat helyezett kilátásba az egyébként jól működő gyárak számára. Teljes mellszélességgel támogatja viszont a jugoszláv miniszterelnök Spielfeld-Maribor-Zágráb közötti autópálya megépítésének gondolatát, mint mondta, erről már több ízben tárgyalt Vranitzky osztrák kancellárral. (APA) Dél-koreai cég a jakutföldi szénbányászatban? A dél-koreai Hyundai csoport elvileg megállapodott arról, hogy részt vesz a Jakut Autonóm Köztársaság szénmezőinek kiaknázásában - közölte a Hyundai illetékese. A dél-koreai konszern a világ legnagyobbjának tartott elginszkojei szénmező kiaknázásában, vasúthálózatának fejlesztésében vesz részt. A szénmező tartalékait 2,5 milliárd tonnára becsülik, de nincs megoldva a kitermelt szén elszállítása. A Hyundai vállalná, hogy egy 320 kilométeres, a Bajkál-Amur vasútvonalig vezető új pálya kiépítéséhez technológiát és a szükséges berendezéseket szállítja, a Jakut ASZSZK pedig az építés költségeit állja. A Hyundai szerint a terv megvalósíthatósági tanulmánya már a jövő évben készen lehet. A szén a BAM-on szállítva jutna el Nahodkára, ahol azt Dél-Korea, illetve más országok felé hajóznak be. (MTI) 1990. szeptember 14. Szabadkereskedelmi övezet Gdanskban Gdansk észak-lengyelországi kikötőnél szabadkereskedelmi övezetet akarnak létesíteni a Sandar Development Corporation-Brice Goodwin brit cég közreműködésével. Az 500 hektáros övezetet irányító társaságban a brit vállalat mellett a gdanski városi tanács, továbbá a kikötői igazgatóság vesz részt. A szabadkereskedelmi övezet területén kezdetben kőolajtermékek és cseppfolyósított folyékony gáz tárolására és továbbszállítására alkalmas berendezések készülnek majd. A későbbiekben többféle szolgáltatás és kereskedelmi tevékenység meghonosítását tervezik. (APA) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS, ATKÁRI JÁNOS Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telefax: 188-9504 Kiadja: A VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: OLÁH LÁSZLÓ igazgató Műszaki vezető: VARGA BORBÁLA A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telefax: 188-9504 Képviselő: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.