Világgazdaság, 1990. szeptember (22. évfolyam, 167/5425-187/5445. szám)

1990-09-14 / 176. (5434.) szám

2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Kelet-Európa felelős a brit-francia húsvitáért? Az EK illetékeseire és az állítólagos olcsó kelet-euró­pai importra hárítják a felelősséget francia és brit agrárszervezetek azért az ellentétért, amely kis híján „húsháború” méreteit öltötte a két ország között. A szárazság következtében megdrágult takarmány nehéz helyzetbe hozta a külföldi hús versenye miatt egyébként is jövedelemcsökkenéssel küszködő francia állattenyész­tőket, akik felháborodásukban az importárukat szállító kamionokra támadtak, és sok esetben megsemmisítették a szállítmányokat (VILÁGGAZDASÁG, 1990. szeptem­ber 6., 2. oldal). A június óta tartó akcióknak főként brit importáru esett áldozatul: a sofőrök megfélem­lítése közepette számos teher­autó juh- és marhahússzállít­mányát pusztították el, egy esetben pedig 219 élő birkát vetettek a tűz martalékául. Az ügyben már a két ország szak­­minisztere is üzenetet váltott, de Párizs nem tudott egyértel­mű biztosítékot adni az ilyen események meghiúsítására. A hangulat közben továbbra is parázslik: tegnap Nallet francia mezőgazdasági miniszter szülő­városában, Nevers-ben tartott 15 ezer paraszt összecsapásokba torkolló demonstrációt, az importhús beáramlása mellett az 1,2 milliárd frank értékű aszály­segélyt kevesellve. Mitterrand elnök is foglalkozott már a témával. Kedden Montignacban mondott beszédében bírálta a szélsőséges eszközökhöz nyúló állattenyésztőket, de egyben ígéretet tett panaszaik kormány­­szintű orvoslására. A megoldatlan húsvitára most a két ország agrárszervezetei kíséreltek meg pontot tenni. „Már az is enyhít a dolgon, hogy egy asztalnál ülünk” - jelentet­te ki Simon Gourlay, a brit országos farmerszervezet elnö­ke. Szigetországi gazdák egy része korábban megtorló intéz­kedéseket követelt Londontól, francia árucikkek beviteli tilal­ma formájában, ezt azonban a brit küldöttség szükségtelennek ítélte. „Nyugat-Európa parasztjai fizetik a számlát a kelet-euró­pai fejleményekért” - igyekez­te elterelni a felelősséget orszá­ga felhevültebb gazdáiról Ray­mond Lacombe, a francia agrár­­szervezet vezetője, aki szerint „szűklátókörűség kétségbeesett embereket elítélni”. A találko­zó résztvevői közös állásfog­lalást kívánnak ma Brüsszelbe eljuttatni, amelyben az olcsóbb kelet-európai hús, főként pedig az NDK-ból származó áru importjának szigorú korlátozá­sát követelik. Ezenkívül a hús­fölösleg nagyobb arányú felvá­sárlását sürgetik a központi készletekbe, valamint a húsága­zat „nagyvonalúbb” támogatását. (Reuter) * A Földművelésügyi Minisz­tériumtól kapott tájékoztatás szerint a Közös Piac országai­ba irányuló magyar húskivitelt az augusztus 10-én bejelentett sertésvész következményein kívül egyéb körülmény nem sújtotta, így például a marha­húsexport a szokásos mederben zajlott. A húsexportban közvet­lenül érintett Terimpex ez ügyben elérhető munkatársának sincs tudomása ilyen jellegű fejleményről, jóllehet az EK-ba tartó keletnémet hússzállítmá­­nyok árversenyét elismerte. K. L. Ausztria meghosszabbította a nehézteherautó-korlátozást (Folytatás az 1. oldalról) A közeljövő teendőivel kap­csolatban Streicher beszámolt arról, hogy megbízást adtak egy szakértői csoportnak a fizikai terhelhetőségi határok megálla­pítására. E feladat nyomán az ország egészére nézve kidolgoz­zák azokat a normákat, amelyek betartásával nem éri károsodás az egyes térségek természeti környezetét. Az osztrák közle­kedési tárca azt szeretné elér­ni, hogy a Közös Piaccal foly­tatott alkudozások során empi­rikus tényeken nyugvó elveket és javaslatokat tudjon előterjesz­teni. Streicher arra is kitért, hogy tárcájának hatásköre csak az autópályákra terjed ki, az ala­csonyabb rendű utak tekinteté­ben a területileg illetékes hely­hatóságok véleménye a döntő. Streicher ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az illetékes testületek eddig meglehetősen bőkezűek voltak a kivételezé­sek megadásakor. A szigorítá­sok sürgetésével egy időben a miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a meghozandó intézkedé­sek semmiképpen sem jelenthe­tik a külföld diszkriminálását. A tavaly év végén bevezetett korlátozásokkal kapcsolatos felmérések kimutatták, hogy az éjszakai teherforgalom az érin­tett szakaszokon mintegy két­harmadával csökkent, de a nap egészére vetített vizsgálatok is kimutattak 5 százalék körüli csökkenést. A tranzitutakon végrehajtott mérések szerint az ártalmas hangterhelés szintje mintegy 5 decibellel süllyedt. (APA) Elhalasztották a lengyel adóreformot Lengyelországban több hó­nappal elhalasztották az adóre­formot. A minisztertanács sajtó­jelentések szerint úgy döntött, a természetes személyek jöve­delemadóztatását az eredetileg kitűzött határidő, a jövő év eleje helyett csak 1992. január 1-jén vezetik be. A jelenlegi forgal­mi adó helyére lépő értéknö­vekedési adó bevezetése jövő júliusra - azaz hat hónappal - csúszik. A minisztertanács azzal in­dokolta a halasztást, hogy az adórendszer reformja előtt a bér- és nyugdíjrendszert kell rend­be tenni. A vonatkozó törvé­nyeket a tervek szerint még az idén fogadja el a parlament két háza. A Gazeta Wyborcza bírálja a döntést, mondván, egyetlen gazdaság sem képes összehan­golt és áttekinthető adórendszer nélkül működni, s a halasztás­sal a gazdaság „civilizálódása” szenved késedelmet. A lengyel kormány még 1989- ben határozta el az adórendszer reformját, amellyel tisztába tennék az államkasszának szóló befizetések jelenlegi áttekint­hetetlen rendszerét. A magán­­személyek jövedelemadója öt különböző jelenlegi adófajtát helyettesítene. A lengyel keményvalutás külkereskedelmi mérleg augusz­tusban újabb 224 millió dollá­ros többletet mutatott, ezzel az év első nyolc hónapjában már 2,7 milliárd dollár a szufficit. A KGST-országokkal folytatott kereskedelem többlete 77,8 millió rubellel, 2,77 milliárdra nőtt az időszakban. Ugyanak­kor az ezen országcsoportba irányuló lengyel kivitel 21,9 százalékkal csökkent tavaly augusztushoz képest, miközben az onnan származó import 9,1 százalékkal esett. Júliusról augusztusra 6,6 százalékkal nőtt a lengyel állami ipar forgalma, de a szükségprogram következ­tében összezsugorodott terme­lés így is 18,7 százalékkal a tavaly augusztusi szint alatt maradt. A magánvállalatok tel­jesítményéről a PAP hírügynök­ség nem közölt adatot. (APA, Reuter) Összesen 15 milliárd márka, a szovjet kivonulásért Az NSZK 12 milliárd márkával járul hozzá az 1994 végéig Kelet-Németországból fokozatosan kivonuló szovjet katona­ság fenntartási, kivonási, hazai elhelyezési és átképzési költ­ségeihez. Bonn ezen felül öt évre szóló kamatmentes is nyújt Moszkvának 3 milliárd márka értékben. Ezt csütörtökön je­lentette be Bonnban Theo Waigel pénzügyminiszter és Horst Köhler pénzügyminisztériumi államtitkár. A megállapodást a német politikusok tartalmilag lezártnak, a dokumentumot parafálásra késznek nyilvánították. A 12 milliárd márkás összegből 7,8 milliárd márka jut majd lakásépítési programra, ebből az Uráltól nyugatra kereken 36 ezer, átlagosan 60 négyzetméter alapterületű lakás épülhet meg. (A Szovjetunió további 36 ezer lakást épít saját erőből a hazatérő tiszti családoknak.) 3 milliárd márkát szán Bonn Moszkvának a fenntartási és kivonási költségekhez, 1 mil­liárd márkával pedig kimondottan a csapatok elszállításához járul hozzá. 200 millió márka jut az átképzési programra, amelynek keretében minél több katonát szeretnének építőipa­ri szakemberré átképezni. Waigel és Köhler közölte, hogy 1994 végéig összesen 600 ezer szovjet állampolgárt kell Kelet-Németországból vissza­telepíteni a Szovjetunióba, ebből 360-380 ezer katonát. Waigel az összeget „a német jövőbe való beruházásnak” nevezte, s hozzátette: ha a német fél nem lett volna ennyire nagyvonalú, a kivonulás 7-8 évig is eltarthatott volna. Német részről jogosnak ítélték meg azt a szovjet igényt, hogy a nyugatnémet márka kelet-németországi bevezetéséből származó anyagi vesztesé­geket kompenzálják. A bonni politikusok közölték, hogy közös munkabizottság méri majd fel a németeknek átadandó szovjet ingatlanok értékét. Arra számítanak, hogy az ingatlanok érté­ke és a környezetben keletkezett károk nagyjából kiegyenlítik egymást. Bonn reméli, hogy a vezető tőkés országok az összesen 15 milliárd márkányi összeget beszámítják Németországnak, amikor a Szovjetunió közös gazdasági megsegítése kerül szóba. (MTI) Petrakov a szovjet piacról Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. A központi tervutasításos rendszert még nem számol­ták fel, csak éppen visszavonulóban van, és miközben hátrál, a felégetett föld taktikáját választja, tönkretéve az országot - hangsúlyozta csütörtöki sajtóértekezletén Nyikolaj Petrakov, Gorbacsov gazdasági tanácsadója. Szerinte a kilábalást célzó programok közül immár legesélyesebb Satalin-terv megvalósítása nemzeti egység­kormányt igényel - már nem Rizskov vezetésével. Az elnöki tanácsadó, aki Sata­­lin oldalán maga is részt vett a radikális reformprogram kidol­gozásában, úgy vélekedett: amennyiben megengedik Rizskovéknak a 135 milliárd rubelnyi értékű központi áreme­lés teljes kompenzációját, tel­jesen szétzilálódik az ország pénzügyi rendszere. A kormány ugyanis a lakosság kárpótlását teljes egészében új pénz nyo­másával kívánja fedezni, és ez újabb 40 milliárd rubel kibo­csátását teszi szükségessé. Ez az újabb emisszió azonban tel­jesen felborítja a pénzpiacot, és a lakosság ellátása a továbbiak­ban kizárólag naturális juttatá­sokkal és központi elosztással képzelhető el, miközben az állam ellenőrzése alól kicsúszó sza­bad- és feketepiaci árak a je­lenlegiek többszörösére nőnek. A gazdasági parancsuralmi rendszer így átmentheti hatal­mát, miközben csődbe juttatja az országot. Az elnöki tanácsadó elmond­ta, hogy a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa és a köztársasági parlamentek előtt jelenleg ott fekszik a piacgazdaságra való áttérésről készült összes terve­zet. Ide tartozik a kormányprog­ram, majd annak egy alternatív változatokkal Abel Aganbegjan által kidolgozott változata, valamint a Satalin-program és annak egy ugyancsak Aganbeg­­janek kiegészítette variánsa. Petrakov szerint Gorbacsov nem véletlenül fogja ezt a progra­mot támogatni (amelynek ki­dolgozásában egyébként Petra­kov is részt vett), mivel krími szabadságáról visszatérve alapo­san megismerkedett ezzel a koncepcióval, s az anyag szer­kesztésébe is besegített. Az elnök valóban aggódik a vár­ható infláció miatt, de tanács­adója úgy vélekedett, hogy az állami lakások, a hétvégi tel­kek és a köztulajdonú termelő­­eszközök kiárusítása jelentős fizetőképes keresletet köt majd le, és így nem szabadulhat el az infláció. Az árak jövő január elsejétől tervezett fokozatos felszabadítá­sához azonban csak oly mérték­ben látnak hozzá, ahogy le tudják mérni, mekkora összegeket tudtak bevonni a lakossági megtakarításokból. A munka­­nélküliségről Petrakov úgy nyilatkozott, hogy a Szovjet­unióban még hosszú ideig sta­bil munkaerő-kereslet lesz szá­mos ágazatban. A baj csak az, hogy az emberek mobilitása kicsi, mivel a lakhatási enge­délyek gyakorlatilag röghöz kötik őket, és így számolhatunk az országban strukturális mun­kanélküliséggel. A jelek szerint a lehetséges változatok közül az Aganbeg­­jan-munkacsoport által kiegé­szített Satalin-programnak van a legtöbb esélye arra, hogy elfogadják a szovjet parlament­ben. Petrakov egyetértett azzal: ezt a koncepciót csak nemzeti egységkormány valósíthatja meg. E kabinetet azonban már nem Rizskov fogja vezetni, hiszen aligha van ma olyan politikai erő, amely komolyan venné a miniszterelnök legutób­bi ajánlatát egy koalíciós kor­mány megalakítására. A BT vizsgálja az iraki élelmiszersegélyeket Nem tudott megegyezésre jutni az Iraknak nyújtandó élel­miszersegélyek ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsán belül létrehozott szankciós bizottság, mivel Jemen és Kuba ellenez­te, hogy az élelmiszer-szállít­mányok elosztását nemzetközi bizottság ellenőrizze. Értesülé­sek szerint számos ország szál­lít Bagdadnak élelmiszert, de mindannyiuk humanitárius se­gélynek nyilvánítja a szállít­mányokat, amelyek így mente­sülnek a BT által meghirdetett embargó alól. Mivel a szankciós bizottság csak konszenzussal hozhat ha­tározatot, a témát a Biztonsági Tanács elé utalták, amely több­ségi alapon dönthet az ügyben. A BT ülésétől azt is várják, hogy meghatározza az élelmiszerse­gélyek küldésének feltételeit, vagyis azt, mi minősül humani­tárius segélynek. (Reuter) Markovics nem változtat gazdaságpolitikát A jugoszláv kormány válto­zatlanul kitart eddigi gazdaság­­politikája mellett - mondta Ante Markovics miniszterelnök szlo­véniai látogatása során. A szlo­vének ugyanis gazdaságpoliti­kai irányváltásra ösztökélik a központi kormányt, ám Marko­vics miniszterelnök hajthatat­lannak látszik. Legalább az év végéig ma­rad a dinár és a „kemény” német márka árfolyama 1,7-hez, jólle­het a szakemberek szerint a ,jugo schilling” - így nevezik, mivel ugyanennyi a schilling és a márka átváltási árfolyama is - 40 százalékkal, sőt egyesek szerint 80 százalékkal is felül­értékelt. Ez érzékeny vesztesé­geket okoz az exportáló vállala­toknak, különösen Szlovéniában, ahol az átlagosnál jóval több az exportra dolgozó cég. Néhány szlovéniai vállalat a csőd szélé­re jutott, a központi kormány azonban nem hajlandó leérté­kelni a dinárt, bármennyire is megérti a szlovének gondjait. Markovics szerint meg kell szüntetni a gazdaságtalan ter­mékek gyártását az üzemekben, mindamellett exportszubvenció­kat helyezett kilátásba az egyéb­ként jól működő gyárak számára. Teljes mellszélességgel tá­mogatja viszont a jugoszláv miniszterelnök Spielfeld-Mari­­bor-Zágráb közötti autópálya megépítésének gondolatát, mint mondta, erről már több ízben tárgyalt Vranitzky osztrák kancellárral. (APA) Dél-koreai cég a jakutföldi szénbányászatban? A dél-koreai Hyundai csoport elvileg megállapodott arról, hogy részt vesz a Jakut Autonóm Köztársaság szénmezőinek kiak­názásában - közölte a Hyundai illetékese. A dél-koreai konszern a világ legnagyobbjának tartott elginszkojei szénmező kiaknázásában, vasúthálózatának fejlesztésében vesz részt. A szénmező tartalékait 2,5 milliárd tonnára becsülik, de nincs megoldva a kitermelt szén elszállítása. A Hyundai vállalná, hogy egy 320 kilométeres, a Bajkál-Amur vasútvonalig vezető új pálya kiépítéséhez technológiát és a szükséges berendezéseket szállítja, a Jakut ASZSZK pedig az építés költségeit állja. A Hyundai szerint a terv megvalósíthatósági tanulmánya már a jövő évben készen lehet. A szén a BAM-on szállítva jutna el Nahodkára, ahol azt Dél-Korea, illetve más országok felé hajóz­nak be. (MTI) 1990. szeptember 14. Szabadkereskedelmi övezet Gdanskban Gdansk észak-lengyelországi kikötőnél szabadkereskedelmi övezetet akarnak létesíteni a Sandar Development Corporation-Brice Goodwin brit cég közreműködésével. Az 500 hektáros övezetet irányító társa­ságban a brit vállalat mellett a gdanski városi tanács, továbbá a kikötői igazgatóság vesz részt. A szabadkereskedelmi övezet területén kezdetben kőolajter­mékek és cseppfolyósított fo­lyékony gáz tárolására és to­vábbszállítására alkalmas beren­dezések készülnek majd. A későbbiekben többféle szolgál­tatás és kereskedelmi tevékeny­ség meghonosítását tervezik. (APA) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS, ATKÁRI JÁNOS Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telefax: 188-9504 Kiadja: A VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: OLÁH LÁSZLÓ igazgató Műszaki vezető: VARGA BORBÁLA A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telefax: 188-9504 Képviselő: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.

Next