Világgazdaság, 1990. december (22. évfolyam, 232/5490-248/5506. szám)
1990-12-04 / 232. (5490.) szám
XXII. évfolyam, 232. (5490.) szám ÜZLETI NAPILAP 1990. december 4., kedd A JELENTI TÁMOGATJA GORBACSOV ELKÉPZELÉSEIT A SZÖVETSÉGI SZERZŐDÉSRŐL a szovjet parlament, míg a köztársasági vezetők a tervezetet jelenlegi formájában nem tartják elfogadhatónak. A három balti köztársaság ismételten leszögezte kiválási szándékát. PETRE ROMAN BEAVATKOZOTT A SZOVJETUNIÓ BELÜGYEIBE, amikor a Die Weltben Bukarest legfontosabb feladatának nevezte a Moldvai Köztársaság függetlenné válásáért folytatott küzdelmet - közölte tiltakozásában a Szovjetunió külügyminisztériuma. KUVAIT ELUTASÍT MINDEN KOMPROMISSZUMOT IRAKKAL -közölte az emigráns kuvaiti kormány pénzügyminisztere. A Szovjetunió ugyanakkor üdvözli Bush törekvését az Irakkal folytatandó párbeszédre: a külügyminisztérium szerint most „Irak térfelére került a labda”. AZ OROSZ PARLAMENT ELFOGADTA A FÖLDMAGÁNTULAJDON lehetőségét: erős korlátozás azonban, hogy a földeket csak tízévi birtoklás után és csak a helyi tanácsnak lehet eladni. CSEHSZLOVÁKIÁBAN MEGTIZEDELIK A MARHAÁLLOMÁNYT: a következő 3 évben 130 ezer szarvasmarhát kell levágni és elégetni, mert szervezetükben veszélyesen nagy arányban halmozódtak fel mérgező anyagok. Az állatok húsa és teje poliklór-bifenillel fertőzött. BRÜSSZELBEN VÍZÁGYÚKAT VETETTEK BE a GATT-tárgyalások alkalmából tüntető mintegy 30 ezer közös piaci farmer ellen. 2. oldal JAPÁN SZAKÉRTŐI SEGÍTSÉGET NYÚJT A SZOVJETUNIÓNAK, hogy az élelmiszerek eljussanak a fogyasztókhoz - jelentették be a tokiói közlekedési minisztériumban. A japán hatóság magánvállalkozókkal együtt januárban küldöttséget indít útnak Moszkvába, hogy a helyszínen tárják fel a hiányosságokat a szállításban és az értékesítésben. ÜZBEGISZTÁNBAN CIVILEK ÉS KATONÁK összetűzése halálos áldozatokat követelt. PAKISZTÁN REFORMOKRA SZÁNTA EL MAGÁT: ezek értelmében privatizálni kívánják az ország távközlési hálózatát, és engedélyezik magánbankok tevékenységét is. A KORMÁNY RENDKÍVÜLI TANÁCSKOZÁSON tárgyalta az 1991. évi vagyonpolitikai irányelveket, a szövetkezeti törvény téziseit, az állam által az állampolgároknak 1949 júniusa után okozott károk rendezéséről szóló tervezetet és a társadalombiztosítás 1991. évi költségvetését. A PARLAMENT ELFOGADTA a köztársasági megbízott jogállására, hivatalára és feladatkörére vonatkozó törvényjavaslatot. Eszerint minden megyében létre fogják hozni a hivatalokat, és a köztársasági megbízott kinevezéséhez szükséges a belügyminiszter egyetértése is. HÍRLEVELET JELENTET MEG az Állami Vagyonügynökség a rendszeres tájékoztatás végett. A kiadvány a privatizáció előrehaladását mutatja majd be. 3. oldal AZ USA IGAZSÁGÜGYMINISZTERE ANTALL JÓZSEFNÉL JÁRT, majd partnerével, dr. Balsai Istvánnal áttekintette, mely területeken számít Magyarország amerikai segítségre. VIZSGÁLAT INDULT A SKODA VEZÉRIGAZGATÓJA ELLEN, akit a Polgári Fórum lapjának értesülése szerint sikkasztással gyanúsítanak. December közepére várható a csehszlovák kormány döntése arról, hogy a Skoda a Renault-val vagy a Volkswagennel alakít-e vegyes vállalatot. AZ OLASZ-ALBÁN KORMÁNYKÖZI VEGYES BIZOTTSÁG megtartotta első ülését a hét végén. A két külkereskedelmi miniszter vezetésével tartott tárgyalásokon megállapodtak arról, hogy az AGIP olajkutatásokat végez Albániában, ipari együttműködést alakítanak ki vízerőművek létesítésére, Olaszország részt vesz új vasútvonalak építésében és idegenforgalmi beruházásokban. Albánia kormánya itt jelentette be: kapcsolatokat kíván létesíteni az EK-val. ARGENTÍNÁBAN SZÜKSÉGÁLLAPOTOT RENDELT EL Menem elnök a hétfői katonai zendülés nyomán. A latin-amerikai körútja első állomására, Brazíliába érkezett Bush kijelentette: az események ellenére szerdán felkeresi Buenos Airest. SZABAD GYÖRGY AZ OLASZ SZENÁTUS külügyi bizottságának tagjait fogadta, a két ország kapcsolatain kívül a megbeszéléseken különös figyelmet fordítottak a Pentagonale keretében kibontakozó együttműködésnek. NYOLC VÁLLALAT KÖZVETÍTŐRE TALÁLT Kik privatizálhatják elsőként a magyar cégeket? Milyen vállalatok kerülnek be a második fordulóba? 3. oldal A PEUGEOT NÉLKÜL? Az európai autóipari vállalkozók szövetsége elfogadta, hogy 1992 után egységesítik Nyugat-Európa autópiacát is. A Peugeot - vonakodása miatt - lehet, hogy kiszorul a szervezetből. 12. oldal Koalíciós megállapodás a földtulajdon rendezéséről Nem lesz reprivatizáció Nem reprivatizációval, hanem kárpótlással kell megoldani a földtulajdon rendezését - egyeztek meg november 26-án a koalíciós pártok elnökei és frakcióvezetői, megbízva egyúttal az illetékes tárcákat, hogy ebben a szellemben dolgozzák ki a megfelelő törvényeket. A mindeddig nyilvánosságra nem hozott megállapodás azt is jelenti, hogy a Kisgazdapárt - legalábbis a vezetősége - lemondott az 1947-es földtulajdoni állapot visszaállításáról, illetve a teljes kártérítésről. Az Igazságügyi Minisztérium által vezetett szakértői csoport, a múlt héten - alig több mint 20 óra alatt (!) - ki is dolgozta a kárpótlási törvényt, amelyről a kormányfő, valószínűleg a mai parlamenti ülésen tájékoztatja a honatyákat. A most kidolgozott kárpótlási törvénytervezet általánosan rendezi a tulajdonsérelmek orvoslását, s külön foglalkozik a földdel. Nem tesz különbséget az 1956 előtt, valamint az 1967/IV- es törvény alapján elvett földek tulajdonosai között. Senki nem kaphatja vissza földjét térítésmentesen, s a károsultak csak kárpótlásra jogosultak. A kárpótlás kiindulópontjául a földosztás utáni tulajdonviszonyok szolgálnak, alapja a később elvett föld és vagyontárgyak mai piaci értéke. A tervezet figyelembe veszi az Alkotmánybíróság határozatát és tiszteletben tartja a mai tulajdonviszonyokat, vagyis a tsz-tagságot tekinti a termelőszövetkezeti közös (föld és egyéb) vagyon tulajdonosának. Amennyiben bizonyítható az elszenvedett tulajdonsérelem, a károsultak kárpótlási vagyonjegyet kapnak, amely szabadon forgalmazható értékpapír lesz. Az állam csak arra vállal garanciát, hogy öt év alatt - részletekben és a megfelelő jegybanki kamattal növelve - kifizeti az értékét. A vagyonjegyért ezenfelül bármilyen állami tulajdon vásárolható, illetve vásárláskor a vagyonjegy értéke beszámítható. Ha a kárpótlásra jogosult ragaszkodik a földvásárláshoz, akkor szintén felhasználhatja a vagyonjegyet, de a földet csak a mai piaci áron veheti meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vagyonjegy a visszaigényelt földterület árának csak egy részét fedezi. A törvénytervezet megállapítja a kárpótlás mértékét is. Ha a kárpótlási igény nem haladja meg a 100 ezer forintot, akkor az érték 60 százalékát, 100-300 ezer forintig 40, 300-600 ezer forintig 30, 600 ezer-1 millió forintig 20, 1 millió forint felett pedig 10 százalékát kapják meg a jogosultak vagyonjegyben. A kárpótlás forrását részben a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek mint a földek jelenlegi tulajdonosainak megadóztatásával teremtik elő. A tsz-ek ezt az államadósságot törleszthetik azokkal a vagyonjegyekkel is, amelyeket a kárpótlásra jogosultaktól kapnak, ha azok földet vásárolnak tőlük. A kárpótlási törvénnyel párhuzamosan készül egy „átmeneti” tsz-törvény is. Az eddig kidolgozott alapelvek szerint kötelezővé tennék a tsz-vagyon 100 százalékos nevesítését. M. Zs. Nem látogatókra, üzletemberekre van szükség Újabb javaslatok Kelet-Európa megsegítésére A nyugati országoknak pénzügyi segélyekkel kell megóvniuk az összeomlástól a kelet-európai országokat, ha el akarják kerülni, hogy elárasszák őket az onnan származó menekültek - hangoztatták azon a párizsi értekezleten, amelyen az OECD és a Világbank égisze alatt kormányok, nemzetközi szervezetek, gyárosszövetségek és szakszervezetek körülbelül 250 képviselője tárgyalta meg a kelet-európai átmenet problémáit. (VILÁGGAZDASÁG, 1990. november 30., 1. oldal). Christophersen, a Közös Piac gazdasági ügyekben illetékes bizottsági tagja rámutatott, hogy Kelet- és Közép-Európában a gazdasági helyzet romlik, s ha nem sikerült itt a gazdaságot stabilizálni és a társadalmi válságot elkerülni, az a veszély fenyeget, hogy diktatórikus rendszerek kerekednek felül. Christophersen szerint a Közös Piac bizottsága a 24-ek csoportjának december 5-i ülésén 7-8 milliárd ECU-s hitelkeretet fog kérni a térség országai számára, az együttes finanszírozási hiány azonban 1991-ben 13 milliárd ECU lesz a KGST összeomlása és az olajárak emelkedése miatt. Úgy hiszi, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó segély szükségességét nem vitatja a Közös Piac, de még nem döntötték el az összeget és nem oldották meg az elosztást. Tardos Márton, a Közgazdaságtudományi Intézet osztályvezetője, aki a magyar kormány képviselőjének távollétében az ország álláspontját kifejtette, úgy fogalmazott, hogy elég volt a konferenciákból és a látogatókból, olyan pénzemberekre, gyárosokra van szükség, akik azért jönnek, hogy üzleteket kössenek. Alfred Biec lengyel gazdaságügyi helyettes államtitkár beruházásokat sürgetett - elsősorban a távközlésben -, míg Angelov, a volt bolgár miniszterelnök tanácsadója az IMF-től remél stabilizáló kölcsönt, ezenkívül áru- és beruházási hiteleket kért országa számára. Salvatore Zecchini, az átalakulóban lévő európai gazdaságokkal foglalkozó OECD-köz- - pont vezetője a kelet-európai országok romló gazdasági helyzetére utalva rámutatott: társadalmi egyetértésre van szükség az átalakulások ütemének kérdésében, tekintettel a növekvő politikai és gazdasági feszültségekre. A felszólalók rámutattak, hogy a lakosság túlzott várakozásaival kell szembenézniük, s hogy a nyugati országoknak meg kell könnyíteniük az átalakuló országok számára az adósságszolgálat terhét. Herbert Giersch, a kieli Világgazdasági Intézet volt elnöke szerint a tőkének Nyugatról Keletre kell áramolnia, különben a munkaerő fog Keletről Nyugatra vándorolni. (APA, Reuter) NÉMETORSZÁG: VÁLASZTÁSOK UTÁN - ADÓEMELÉS ELŐTT? A mézesheteknek vége, kezdődnek a dolgos, szürke hétköznapok - így kommentálható Kohl kancellárnak és pártjának elsöprő győzelme a vasárnapi össznémet parlamenti választásokon. A neheze ugyanis valójában most kezdődik: a kancellárnak és hamarosan felálló koalíciós kormányának be kell bizonyítania, méltó a választók bizalmára, képes talpra állítani Kelet-Németország gazdaságát, képes megbirkózni a 78 milliósra "duzzadt Németország problémáival. Az egyik legnagyobb gond az, hogy miként ösztönözzék a beruházásokat a keletnémet gazdaságban. A választásokon igen jól szereplő szabaddemokraták szerint az ország keleti felében alacsonyabb adókat kellene megállapítani, mint a nyugati részben, s ez odavonzaná a tőkét. Kohl kancellárnak viszont az a véleménye, hogy Bonn már éppen elég támogatást ad a keleti tartományoknak, Waigel pénzügyminiszter pedig úgy véli, hogy a kettős adórendszer bevezetése visszaélésekre adhatna okot. Mindamellett a koalíciós tárgyalásokon figyelembe fogják venni a szabaddemokraták kívánságait is, tekintettel a vártnál jobb választási eredményeikre, melyet nem utolsósorban annak köszönhetnek, hogy következetesen ellenezték az adóemelést. A választási előkészületek állandóan visszatérő témája volt az, hogy kell-e adót emelni az egyesülés költségeinek a finanszírozása címén vagy sem. Kohl kancellár többször is leszögezte: ilyen címen nem lesz adóemelés, az viszont egyáltalán nem kizárt, hogy környezetvédelmi illeték néven vagy más elnevezésbe csomagolva az adókat, mégiscsak „a kasszához kérik” a németeket. Mindenesetre Kohl és pénzügyminisztere - amint azt már korábban kifejtették , elsősorban nem adóemeléssel, hanem rövid lejáratú hitelek felvételével, a privatizáció felgyorsításával, a kiadások csökkentésével akarja ellensúlyozni az egyesüléssel járó terhek növekedését. Sok múlik azon is, hogy milyen lesz az új koalíciós kormány összetétele. Haussmann, az eddigi szabaddemokrata gazdasági miniszter már bejelentette távozását; mint mondta, vissza akar térni az üzleti életbe, további részletekkel azonban nem szolgált. A minisztert gyakran érte támadás gazdaságpolitikája miatt azóta, hogy napirendre került a két Németország egyesülése. Egyébként az új kormányban a szabaddemokraták az eddigi négy poszt - a külügyi, a gazdasági, az igazságügyi, az oktatási - helyett ötöt szeretnének betölteni. (Reuter, AP-DJ) Sikeresen kezdődött a privatizálás Lengyelországban Varsóban pénteken hosszú sorok kígyóztak - ezúttal a bankfiókok előtt. Lengyelországban a múlt hét végén kezdték ugyanis árusítani annak az öt vállalatnak a részvényeit, amelyek elsőként kerülnek ki az állam tulajdonából (VILÁGGAZDASÁG, 1990. november 29., 1. oldal). Az akciót nagyszabású reklámhadjárat előzte meg, egyik szlogenje így mozgósította a lakosságot: „Adjon esélyt pénzének, kifizetődik”. A privatizálási miniszter helyettese, Krzysztof Lis a részvénykibocsátásról (amelynek értéke dollárban számolva meghaladta a 30 milliót) azt tartotta szükségesnek megjegyezni, hogy az értékpapírok megvásárlása magától értetődően kockázatos, mivel létük egyértelműen a piacgazdasághoz kötődik. Ezzel együtt úgy vélekedett, hogy a „bátor” első vásárlók nagy nyereségre fognak szert tenni (ő maga is vett 10-10 részvényt minden vállalatéból), mivel „valóban kitűnő cégek" papírjait kezdték árulni. Az öt kiváló egység közt van az Exbud építőipari vállalat, a Prochnik ruházati cég, a Tonsil elektronikai társaság, a krosnói üveggyár és a sziléziai kábelgyár. A privatizálás előtt mind az öt céget nyugati bankok, jogászok és könyvviteli szakemberek világították át. Nyugati piacokon való jelenlétükből ítélve lengyel körülmények között valóban jól menő vállalatokról lehet szó: a magánkézbe juttatott első öt közül a legnagyobb, all ezer munkást foglalkoztató Exbud éves forgalma dollárban kifejezve 13,7 millióra rúg, teljesítményének 78 százalékát nyugati piacokon értékesítik. A lengyel kormány pillanatnyi tervei szerint három éven belül várható 7 ezer állami vállalat magánkézbe adása. A soron levők közt már olyanok is vannak, amelyeket 100 millió dollárra (vagy ennél is többre) értékelnek, köztük például az Orbis utazási iroda. (Reuter) Gázerőmű lesz a zwentendorfi atomerőműből Mint arról szombati számunkban beszámoltunk (VILÁGGAZDASÁG, 1990. december 1., 2. oldal), tegnap kellett eldőlnie annak, hogy végül is mi legyen a sorsa az 1978-ban épült zwentendorfi atomerőműnek, amelyet azóta sem helyeztek üzembe. A döntés valóban megszületett: a Gemeinschaftskraftwerk Tullnerfeld GmbH (GKT) hétfői közgyűlése úgy határozott, hogy az atomerőművet 6-7 éven belül gázerőművé kell átalakítani. Az előzmények után a döntés, ha nem is volt puszta formalitás, semmiképp sem jelentmeglepetést, mint ahogyan az sem, hogy az osztrák zöldek rögtön hangot adtak mélységes elégedetlenségüknek, környezetvédelmi és energiapolitikai okokra egyaránt hivatkozva. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az átalakítási program előzetes tervezetét, és kiadta a megbízást a további tervek elkészítésére. Ezek magukban foglalják majd többek között a részletes szakértői véleményt az üzembe helyezésről, valamint foglalkoznak az egyes részegységek (így például a gázturbinák) beszerzésének különböző lehetőségeivel. Az építkezés megkezdéséről csak e részletek ismeretében dönt majd a GKT közgyűlése, várhatóan még a jövő év folyamán. (APA)