Világgazdaság, 1995. július (27. évfolyam, 125/6634-145/6654. szám)
1995-07-01 / 125. (6634.) szám
68,00 Ft XXVII. évfolyam, 125. (6634.) szám [ MAI SZÁMUNKBAN: MENEDZSERKALAUZ | 68,00 Ft ^8^ VILÁGGAZDASÁG 2 EGYESÜLT ÁlLlAMOK ÖNKORMÁNYZATOK MW AGRÁRTÁMOGATÁSOK B9I KAMATOK__________|| EGIS____________________ PV1 ÉRTÉKPAPÍROK_________ A KÖLTSÉGVETÉS NÖVEKVŐ AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS ÚJRA P J I A GYÓGYSZERKUTATÁS I KJ MÓDOSULÓ KIEGYENSÚLYOZÁSA HSII HITELÁLLOMÁNY ELSŐBBSÉGET ÉLVEZ I FORDULÓPONTON? W MA HAZAHOZATALA ■■■I SZJA-SZABÁLYOZÁS A gsors VILÁGGAZDASÁG JELENTIAz Alkotmánybíróság döntése után A HÉT VÉGÉN IS DOLGOZTAK A PM-BEN. Elemezték az Alkotmánybíróság döntését, és megoldásokat keresnek a kieső pénzforrások pótlására. Draskovics Tibor, a tárca közigazgatási államtitkára a Világgazdaságnak elmondta, hogy hétfőn ülnek össze egyeztetésre, és javaslataikat csütörtökön tárják a kormány elé. Ezután várható döntés arról, hogy kezdeményezzék-e a parlament rendkívüli összehívását a nyári szünet alatt. LETETTE ESKÜJÉT DUNAI IMRE. Az új ipari és kereskedelmi miniszter Pál László helyét foglalja el 1995. július 15-i hatállyal. Dunai Imre korábban a tárca közigazgatási államtitkári posztját töltötte be. AZ ORSZÁGGYŰLÉS OMBUDSMANOKAT VÁLASZTOTT. Gönczöl Katalint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, Polt Pétert az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének, Majtényi Lászlót adatvédelmi biztosnak és Kaltenbach Jenőt nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának választották. Az ombudsmanok a Ház előtt letették az esküt. NÉGY SZÁZALÉKKAL EMELTÉK A NYUGDÍJAKAT. Szabó György népjóléti miniszter elmondta, hogy a nyugdíj jellegű támogatások visszamenőleges emelésének terhét a költségvetés nem tudta vállalni. A Ház igent mondott a tbköltségvetésekre is, s elfogadta a villamosenergia-iparról szóló törvény módosítását II. JÁNOS PÁL PÁPA SZLOVÁKIÁBAN. II. János Pál a kassai repülőtéren tartott szertartáson szentté avatott három kassai vértanút, Körösi (Crisinus) Márk egykori esztergomi kanonokot, Pongrácz István és Grodeczki Menyhért egykori jezsuita atyákat, akik Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-es bevonulása idején nem voltak hajlandók áttérni a kálvinista hitre, ezért kínhalált kellett halniuk. PRIVATIZÁCIÓS TÖRVÉNY LENGYELORSZÁGBAN. A lengyel törvényhozás pénteken elfogadta az állami vállalatok privatizációját szabályozó törvényt. Az új rendelkezés szerint a szeszipar, az olaj- és gázipar, a hadiipar, a bankok, a biztosító intézetek, valamint a távközlési, energetikai, szénbányászati és kikötői tevékenységet folytató cégek csak a szejm hozzájárulásával adhatók magántulajdonba. SZABADKERESKEDELMI ÖVEZET A NYUGATI FÉLTEKÉN. Harmincnégy ország kereskedelmi miniszterei hét végi denveri értekezletükön megegyeztek, hogy 2005-ig létrehozzák a pánamerikai szabadkereskedelmi övezetet. A miniszterek munkacsoportokat állítottak fel a megállapodás előkészítésére, és 1996 márciusára kitűzték a következő, kolumbiai találkozó időpontját. A SZLOVÁKOKNAK CSAK A FELE TÁMOGATJA AZ EUTAGSÁGOT. A szlovák lakosság 17 százaléka ellenzi az Európai Unióba való belépést, egyharmadának pedig nincs véleménye róla. A csatlakozást ellenzők főleg a belföldi termelés veszélyeztettségétől, az árak emelkedésétől és az ország jogrendszerének alávetettségétől tartanak. ÉSZAKI TANÁCSKOZÁS A BALTI ÁLLAMOK JÖVŐJÉRŐL. Öt északi ország támogatja Észtoszág, Lettország és Litvánia csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország miniszterelnöke a litván fővárosban megállapodott, hogy az “5+3”-ak következő tanácskozását jövő májusban Svédországban rendezik meg. SILAJDZIC—KOZIREV TALÁLKOZÓ GENFBEN. Nem változott a feleknek a Boszniával kapcsolatos álláspontja a bosnyák miniszterelnök és az orosz külügyminiszter Genfben tartott megbeszélései után. A szarajevói vezetés továbbra sem hajlandó közvetlen tárgyalásokat folytatni a boszniai szerbekkel. NÉMETORSZÁGBAN TÁRGYAL KUCSMA. Ma négynapos látogatst kezd Németországban az ukrán elnök a kétoldalú kapcslatok erősítése céljából. Az államfő tanácsadója az elutazó előtt úgy nyilatkozott, hogy az európai államok közül Némerszágot tekintik Ukrajna legfőbb szövetségesének. Átlagos havi bruttó munkabérek Mi maradt a Bokros-csomagból? Az Alkotmánybíróság döntése ellenére a stabilizációs törvény számos szigorító rendelkezése azért hatályban marad, s különböző időpontokban hatályba is lép, lépett, így például többet kell fizetni cégautók adója címen, változnak az árfolyamnyereség számítására vonatkozó rendelkezések, emelkednek az illetékek, módosul a szerencsejátékokról szóló törvény, s fizetni kell tandíjat is. VERES IBOLYA A stabilizációs törvény keretében módosították a személyijövedelemadó- és a társaságiadó-törvényeket is. Az szjatörvény módosítása keretében változtattak az árfolyamnyereség számítására vonatkozó rendelkezéseken. Ennek lényege, hogy az értékpapír beszerzési árát (kivéve az ingyenesen megszerzett értékpapírokat) — amennyiben a magánszemély nem tudja ezt igazolni — nullának kell tekinteni. A beszerzési ár igazolására azonban ismét elfogadják a magánszemélyek egymás között kötött szerződéseit, hiszen az új törvényből kimaradt az a rendelkezés, hogy a beszerzési árat csak a kibocsátótól, vagy értékpapír-forgalmazótól származó szerződéssel lehet igazolni. Ezen új szabály a stabilizációs törvény kihirdetését követő 15. napon lépett hatályba, vagyis — mivel június 15-én lett kihirdetve a törvény —, ezen szabályok június 30. óta érvényesek. A személyijövedelemadótörvény módosítása keretében emelik a munkáltatók tulajdonában, de a magánszemélyek használatában lévő autók után fizetendő adót. Ezzel együtt bővítik azok körét, akiknek ilyen jogcímen adót kell fizetniük, így a törvény hatályba lépését követő hónap első napjától —júliustól, amelyet augusztusban kell megfizetni — ilyen jogcímen adót kell fizetni a költségvetési intézményeknek, a társadalmi szervezeteknek, az egyházaknak és az egyházi karitatív szervezeteknek is. Az egyházaknak azonban csak azon autók után kell adót fizetni, amelyeket nem kizárólag feladataik ellátására üzemeltetnek. A társaságiadó-törvény módosítása keretében szigorítják a munkanélküliek foglakoztatásához kapcsolódó adóalapcsökkentési feltételrendszert, így a törvény kihirdetését követő 15. naptól—június 30-tól — ez a kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a munkavállaló a foglalkoztatását megelőzően legalább 6 hónapon belül nem állt munkaviszonyban az őt foglalkoztató társaságnál. Ezt a szigorító feltételt a személyijövedelemadótörvénybe is beépítették az egyéni vállalkozókra vonatkoztatva. Hatályban maradt a szerencsejátékokról szóló törvény, valamint az illetékekről szóló törvény módosítása is. A szerencsejátékokról szóló törvény módosítása a törvény kihirdetését követő 15. napon lépett hatályba. A megemelt illetékeket viszont csak augusztus elsejét követően kell megfizetni. (Folytatás az 5. oldalon) Bokros Lajos a Duna TV-ben Adósságátütemezésről szó sem lehet Mint kormánytag és állampolgár természetesen elfogadom az Alkotmánybíróság határozatát, de változatlanul úgy vélem, hogy a gazdaságpolitikai döntések meghozatala nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik — mondta Bokros Lajos vasárnap este a Duna TV-ben. HHQIhHNXiZmM A pénzügyminiszter kifejtette, hogy a külső adósság átütemezéséről szó sem lehet, mivel Magyarország külföldi adósságai kötvényekben vannak. Mára az ország külső adóssága meghaladta a 30 milliárd dollárt, és ez tovább nem növelhető. Szerinte az elmúlt 5 év a késlekedések sorozata volt. Az utóbbi időben a gazdasági folyamatok nem a számított keretek között alakulnak, és így olyan államháztartási deficit alakulhat ki, amely elérheti a GDP 10-11 százalékát is, és ez már finanszírozhatatlan. A Bokros-csomagként közismert intézkedéseknél az Alkotmánybíróság csupán a bevezetés határidejének rövidségét vetette el. Bokros Lajos kifejtette, hogy Magyarország ma a jóléti kiadásokra a GDP 27 százalékát költi, míg a gazdaság teljesítőképessége csak 10 százalékot tenne lehetővé. A miniszter szerint a pénzügyi világ egyöntetű lelkesedéssel fogadja a csomagot. (Az alkotmánybírósági döntésről lásd az 5. oldalt.) Haladék a pénzügyi szolgáltatások szabályozására Az USA kivonult a rendezésből A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagállamainak pénteki genfi tanácskozásán — az Európai Unió javaslatára — július 28-ig meghosszabították a pénzügyi szolgáltatásokról szóló megállapodás megkötésének határidejét. — mnungiM A szavazáson nem vett részt az USA küldöttsége, amely egy nappal korábban — a partnerországok elégtelennek minősített engedményeire hivatkozva — kivonult a tanácskozásról. A határidő elhalasztásáról döntő többi WTO-tagállam úgy vélte, hogy a halasztás lehetővé teszi egy, legalább néhány éves, próbaidőre érvénybe léptethető egyezmény kidolgozását. Renato Ruggiero, a szervezet vezérigazgatója üdvözölte a döntést és reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok valamilyen formában ismét csatlakozni fog a megbeszélésekhez, illetve az esetleg létrejövő egyezményhez. Az uruguayi forduló néven ismert világkereskedelmi tárgyalássorozatot lezáró, 1993 végén kötött megállapodásból kimaradt a banktevékenység, az értékpapír-forgalmazás és a biztosítási szolgáltatások globális forgalmának szabályozása. Az addig elért eredmények megőrzése végett a felek vállalták, hogy a szóban forgó területen tett javaslataikat fenntartják. A június 30-i határidő meghosszabbításának elmaradása esetén fennállt volna annak a veszélye, hogy a delegációk a későbbiekben egymásra licitálva vonták volna vissza a korábban tett engedményeket. (Folytatás a 2. oldalon) Demonstráció a tűzoltóknál is? Veszélyben az ellátás biztonsága A műszaki felszerelés elhasználtsága miatt bármikor megtörténhet, hogy a tűzoltóság nem tud időben a bajbajutottak segítségére sietni. Az állomány elégedetlen az alacsony bérrel, ezért demonstrációt sürget, az országos parancsnok viszont a tárgyalásos rendezést támogatja. Az önkormányzatok bizonyos része egyidejűleg késlekedik megalakítani a helyi tűzoltó szerveket. ^mmnsnMsmn^ A tűzoltóság — a polgári védelemmel együtt—jövőre 14,2 milliárd forintot igényel feladatai ellátásához. Ez a jelenlegi tűzvédelmi szint további biztosítására és minimális többletfejlesztésre nyújt fedezetet - hangsúlyozta Bleszity János vezérőrnagy, országos parancsnok. A szervezet az idén mintegy 8 milliárd forintból gazdálkodik: a kiadások 85 százalékát a bérfizetés, míg 6-7 százalékát a közműdíjak jelentik. A maradék összegből lehet fejleszteni. A szervezet működési költségéből jelenleg évi 1 milliárd forint hiányzik. Horváth Endre pénzügyi szaktanácsadó szerint ez az összeg csak 600-700 millió forintra csökkenthető. A tűzoltó gépjárművek fejlesztésére 400 millió forint jut az idén. (Ma egy átlagos tűzoltó autó 30, kamionok, villamosok felemelésére alkalmas daru, amelyből a tűzoltóság egyelőre mindössze eggyel rendelkezik 80-100 millió forintba kerül.) A szűkös anyagiak miatt a gépjármű-fecskendők 60 százaléka elavult, a különleges eszközöknél pedig még rosszabb az arány. (Folytatás a 3. oldalon) Oroszország Csernomirgyin a stabilizációról Az elmúlt évek gazdasági visszaesése után az idei év első felében mutatkozni kezdenek a gazdasági stabilizálódás első jelei — közölte Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő egy vasárnapi moszkvai befektetői tanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy 1996 a pénzügyi stabilizáció éve lesz és megkezdődik az ipari növekedés. A tavalyi év hasonló időszakához képest 1 százalékkal nőtt az idén az ipari termelés. Az eredmények között említette, hogy növekszik a termelés a fémkohászatban, a vegyipar egyes ágazataiban, a kőolajfeldolgozó iparban, illetve a járműiparban, valamint a fafeldolgozó iparban. A vártnál magasabb, havi 6,7 százalékos volt viszont az infláció, noha az utóbbi három évben először fordult elő, hogy az infláció mérséklődése nem járt a termelés csökkenésével. A befektetésekről szólva Csernomirgyin elmondta, hogy a kedvező gazdasági folyamatok ellenére az idei év első felében a külföldi befeketetések csak 500 millió dollárt tettek ki. (MTI, Reuter) HB Westminster Bővült a jegyzési helyek száma Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet jóváhagyta a HB Westminster azon kérését, mely a jegyzési helyek számának növelésére vonatkozott. A kárpótlási jeggyel rendelkező befektetők immár 120 helyen jegyezhetnek a HB Westminster részvényeiből, vagyis egészen biztos, hogy elkerülhető a sorban állás. Mint az köztudott, a társaság 172,4 százalékos árfolyamon vásárolja meg a kárpótlási jegyeket, amennyiben a tulajdonos az így befolyó összeget HB Westminsterrészvények megszerzésére fordítja. (VG)