Világgazdaság, 1995. november (27. évfolyam, 211/6720-232/6741. szám)

1995-11-01 / 211. (6720.) szám

XXVII. évfolyam, 211. (6720.) szám [ MAI SZÁMUNKBAN: INGATLANPIACI ÖSSZEÁLLÍTÁS (9. OLDAL) 1 68,00 Ft m VILAGGAZDAS­AG 2 USA___________________n CUKORRÉPA______________ SZÉNPIAC m PUHAHOLDING PFH STYL______ _ ETfl B0M*Wlfl__________ CSŐD FENYEGETI Ki EXPORT I 111 CSÖKKENŐ " I­WA RÉSZVÉNYKIBOCSÁTÁS­I WA A VÁRTNÁL JOBB K#I­J SZIGORODÓ A KORMÁNYT BBK HORVÁTORSZÁGBA ■■■ LENGYEL TERMELÉS SEK 5500 FORINTON EREDMÉNY DEVIZASZABÁLYOK Elkelt az Adria negyede Felesben nyert a Mól és az osztrák OMV A horvát Privatizációs Alap 12,5-12,5 százalékos érdekeltséget juttatott az Adria-vezetékre pályázatot beadott Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt.-nek, illetve az osztrák OMV-nak, együttesen 185,75 millió márkáért. Az Adriában való tulajdonrészszerzés a Mal számára stratégiai fontosságú — tájékoztatta lapunkat a társaság illetékese. MUNKATÁRSAINKTÓL A horvát kormány eredeti­leg 15 százalékot kínált fel ela­dásra, azzal a kitétellel, hogy a részvényeket nem adja el név­érték alatt. A lehetőségeket megvizsgálva a két nemzeti olajtársaság úgy döntött, ko­rábbi terveikkel ellentétben, külön-külön pályáznak. A Mol névértéken 10 százalékra pá­lyázott, számításai alapján — mint azt lapunkkal tudatta — ennyi tűnt gazdaságosnak. Az OMV viszont 15-re, 50—80 százalék értéken. Az eladó ez után 10 százalékkal, 25 száza­lékra bővítette a felajánlott tu­lajdonrészt. Más pályázó nem jelentkezett. Ivan Penic horvát privatizá­ciós miniszter elmondta, hogy a megállapodás szerint a felek az ár 30 százalékát a szerződés megkötését követően azonnal, készpénzben fizetik, a fenn­maradó hányadot pedig öt év alatt, évi 8,5 százalék kamat mellett. Lapunk zágrábi tudósítója úgy értesült, hogy a Mal ko­rábban 6-6,5 százalékos kamat­ra számított. Az alap elfogadta az osztrák vevő kérését, hogy az egész összeget azonnal fizetné, de a végső vételár a névértéknél ki­sebb lesz. A meghirdetett rész­­vénycsomagban — 111 427 részvény — egy részvény ára 1000 márka. A létesítményt az Adria Kő­­olajvezeték Részvénytársaság (Janaf) üzemelteti. A horvát­országi szakasz építése 1979- ben fejeződött be, értéke 742,85 millió márka. A vezeték Omi­­salj kikötőből Horvátországon át vezet Magyaroszágra és Szlovákiába, ahol az Oroszor­szágból érkező Barátság­vezetékre csatlakozik. A Mal a közelmúltban már három hajó (300 ezer tonna) olajat rendelt. A Vjesnik című vezető hor­vát napilap az eladást az eddigi legnagyobb horvát privatizá­ciós ügyletnek nevezte az or­szág Jugoszláviától való, 1991- es függetlenedése óta. B. H. L. — F. E. Az Adria-kőolajvezeték útja A vezeték tulajdonosai INA olajtársaság 33,33%, Horvát Priv. Alap 33,33%, két nyugdíjalap 33,33%, alkalmazottak 0,01 % A «­­» VILÁGGAZDASÁG JELENTI LUBBERS A NATO ÉLÉN? Ruud Lubbers volt holland kor­mányfő a legesélyesebb a NATO főtitkári posztjára, miután személye megkapta a kulcsfontosságú jóváhagyást Franciaor­szág, Nagy-Britannia és Németország részéről — vált ismertté N­ATO-forrásokból. ÚJ TÖRÖK KORMÁNY: Tansu Ciller török miniszterelnök asszony hétfőn este új koalíciós kormányt alapított, amelyben az általa vezetett Igaz Út Pártja ismét a Szociáldemokrata Néppárttal fog együtt kormányozni. Az új kabinetnek — amelynek megalakítása 40 napos kormányválságnak vet véget — csak átmeneti felhatalmazása van, s a december 24-re kiírt parlamenti választásokig irányíthatja az országot. JAVUL JELCIN ÁLLAPOTA. A javulás jelei mutatkoznak Borisz Jelcin orosz elnök egészségi állapotában, miután stabi­lizálódott szívizmainak vérellátása — közölte tegnap éjjel a moszkvai központi kórház, ahol az államfőt ápolják. Mindazo­náltal a kórház szívspecialistái úgy vélik, ha gyors javulás is áll be, még legalább három hétig kívánatos orvosi felügyelet alatt tartani az elnököt. GRACSOV A NATO KELETI BŐVÍTÉSE ELLEN. Oroszor­szágot erősen nyugtalanítja a kelet- és közép-európai orszá­gok, a balti államok vagy az egykori Szovjetunió más állama­inak esetleges belépése az atlanti katonai szervezetbe — jelentette ki Gracsov orosz védelmi miniszter a görög katonai akadémián. KWASNIEWSKI TOVÁBBRA IS AZ ÉLEN. Lengyelország­ban Aleksander Kwasniewski baloldali elnökjelölt továbbra is a közvélemény-kutatási ranglisták élén áll: ok­­tóber utolsó hetében a szavazópolgárok 29 szá­­zaléka támogatta. Rohamosan tör előre viszont a­­ hivatalban lévő államfő is. Lech Walesának két v­o.­­ I hónap alatt sikerült megháromszoroznia szava­­­­zótáborát, s jelenleg 24 százalékkal áll a másoddo­dik helyen. Az élen álló két politikustól erősen elmaradnak a többiek: a harmadik, Hanna Gron­­kiewicz-Waltzra már csak a választók 7 százaléka szavazna. AMERIKAI CSAPATOK BOSZNIÁBAN. Figyelmen kívül hagyva a kormányzat figyelmeztetéssel felérő kérését, az amerikai képviselőház úgy foglalt állást, hogy Bill Clinton elnöknek előzetesen be kell szereznie a kongresszus jóváha­gyását, ha szárazföldi erőket akar vezényelni a boszniai meg­állapodás ellenőrzésére tervezett nemzetközi kötelékbe. Bűnsegéd: a halasztott vámfizetés Hárommilliárdos adócsalás A magyarországi gyakorlatban is példátlan méretű, csaknem 3 milliárd forintos adócsalásra derített fényt a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun Megyei Nyomozóhivatalára. A vissza­élések a halasztott vámfizetés — máig meglévő — lehetőségén alapultak, és igen kicsi az esély, hogy ez a pénz valaha is bekerüljön az államkasszába. A részletekről Nagyteleki Lívia, a nyomozóhivatal helyettes parancsnoka tájékoztatta a Világgazdaságot. A történet valahol Csong­­rád megyében kezdődött, és­pedig azzal, hogy egy szír üz­letember egy óvodás és egy általános iskolás gyermekkel közösen vegyes vállalatot ala­pított, a fiatalkorúak képvise­letében anyjuk járt el. Az egy­millió forintos törzstőkével létrehozott kft. az üzemanyag­tól a vegyes iparcikkig kilenc­féle árucsoport nagykereske­delmét vette föl tevékenységi körébe. A cég neve az adótitokkal kapcsolatos megfontolások miatt egyelőre nem hozható nyilvánosságra. A társaság a cégbírósági bejegyzést köve­tően megkérte és 1994 máju­sában meg is kapta a jövedéki engedélyt kőolajtermékek nagykereskedelmére, továbbá exportjára és importjára. (Folytatás az 5. oldalon) A piacok átmenetileg megkönnyebbültek Québec Kanada része marad „Nem adjuk fel a harcot” — jelentette ki elszántan a québeci szeparatisták vezetője, Lucien Bouchard, miután kiderült: a francia ajkú kanadai tartomány többsége a kiválás ellen szavazott. A piacok a kezdeti megkönnyebbülés után a jövőben várható nehézségeket kezdték el mérlegelni. [THFmT.mrt] Az 50,6—49,4 végeredmé­nyű szavazás az utolsó pi­l­lana­­tig izgalomban tartotta a pia­cokat, egy esetleges kiválás ugyanis rövid távon belátha­tatlan következményekkel járt volna az észak-amerikai keres­kedelmi és pénzügyi kapcsola­tokban. A bizonytalanság el­múlta után jelentősen erősö­dött a kanadai dollár és a kana­dai állampapírok árfolyama. A kanadai jegybank az eredmény közzététele után­­— elég várat­lanul — azonnal negyedpont­tal mérsékelte az egynapos hi­telek kamatát, hogy élénkítse a lanyhuló gazdaságot. A kezdeti eufória elmúltával a piacok azt kezdték mérlegel­ni, a szavazás rendkívül szoros eredménye mennyire nyomja bélyegét az ottawai kormány és a tartományok jövőbeli kap­csolatára. A 15 éve rendezett legutóbbi szavazáson még a la­kosság 60 százaléka utasította el a kiválást, a szeparatisták pedig máris kijelentették: nem várnak újabb 15 évet. Ráadá­sul a kanadai gazdaság problé­máira a mostani referendum sem adott választ. (Kommen­tárunk a 12. oldalon) A sztrájkhullám tovább tart A VDSZSZ ágazati javaslatot vár Mintegy 5 milliárd forint bértömeg-növekedést tartalmaz az a kormányjavaslat, amelynek elveivel a VDSZSZ és a BDSZ egyetért, tartalmilag viszont elutasítja. Gál Rezső, a villa­mosipari szakszervezet elnöke szerint nincs túl sok esély a pénteki tatabányai és a bánhidai figyelmeztető sztrájk visszavonására. MUNKATÁRSUNKTÓL Tegnap a villamosipari és a bányaipari szakszervezetek ve­zetői az öt érintett minisztéri­um és az ÁPV Rt. képviselői­vel majd a második fordulóban csak az ÁPV Rt. képviselőivel tárgyaltak. A szakszervezetek sérelmezték, hogy döcög az együttműködés. Az ÁPV Rt. által előterjesz­tett 5 milliárd forintos kor­mányjavaslat az állami többsé­gi tulajdonú vállalatok összes­ségére értendő. (Az 5 milliár­­don belül a villamosipariak 20 százalékos követelése 1,9 mil­liárd forint bértömeget képvi­sel.) Eszeri­nt a fogyasztóiár-index 50 százalékáig, azaz 15 száza­lékkal járul hozzá a kormány az átlagkeresetek növeléséhez. Munkáltatói hozzájárulás esetén a fogyasztóiár-index 70 százalékáig, azaz 21 százalék­kal emelkedhetnek az átlagke­resetek. A javaslat az idei első fél évben a pozitív üzemi tevé­kenységű cégekre, illetve az üzemi tevékenység eredmé­nyétől függetlenül mindazon villamos és gáztermelő, -szál­lító és -szolgáltató társaságra vonatkozik, amelyek terméke­ire és szolgáltatásaira állami árszabályozás érvényesül. (Folytatás a 3. oldalon) Horn Gyula: kormányprogram mentén haladunk Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumban, illetve az ÁPV Rt. háttérszámítást készítenek arról, miként lehetne többlet­­jövedelmet kifizetni a jó telje­sítményt elérő, versenyszférá­ban működő állami vállalatok dolgozóinak. Mindezt csak azon cégek­nek tennék lehetővé, amelyek nem állami konszolidációval értek el kedvező eredményt — nyilatkozta Horn Gyula mi­niszterelnök tegnap a MÚOSZ székházába összehívott sajtó­­tájékoztatóján. A miniszterel­nök lapunk kérésére elmondta, még nem hallott róla, hogy az SZDSZ előzetes normakont­rollt kérne az Alkotmánybíró­ságtól az adóbecslés intézmé­nyének ügyében. A kérdést azonban megvizsgálandónak tartja. (Cikkünk a 7. oldalon.) Csökkenő adókedvezmények Tiszavirág életű lett a szja­­rendszerben a tb-járulék adó­­kedvezménye. Az 1994-ben még teljesen levonható és 1995-ben már csak a járulék 25 százalékának erejéig elszá­molható adókedvezménynek, ha a parlament is elfogadja a beterjesztett javaslatot, jövőre végképp búcsút mondhatnak az adózó magánszemélyek. (Cik­künk a 3. oldalon.) Új rendszer az állampapírpiacon Az állampapírok jelenlegi nehézkes terítésén kíván vál­toztatni az új állampapír-for­galmazási rend. Az elképzelé­sek szerint néhány nagy for­galmazót választanának ki, akik kötelezettséget vállalná­nak a papírok forgalmazására, cserébe minden kibocsátásból közvetlenül kapnának. Az el­sődleges forgalmazók pályá­zaton keresztüli kiválasztása után várhatóan decembertől működne az új rendszer. (Cik­künk a 17. oldalon)­

Next