Világgazdaság, 1997. július (29. évfolyam, 125/7135-147/7157. szám)
1997-07-01 / 125. (7135.) szám
XXIX. évfolyam, 125. (7135.) szám • 1997. július 1., kedd ! MAI SZÁMUNKBAN: A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KIADVÁNYA 1 98,00 Ft 01 VILÁGGAZDASAG 2 EU—MAGYARORSZÁG KV INFRASTRUKTÚRA WTM FIZETŐVENDÉGLÁTÓK TÁVKÖZLÉS V.W MOL-RÉSZVÉNYEK PF1 BEFEKTETÉS MEGNÖVELT . _ KI TÖBB TRANSZEURÓPAI I KÖTELEZŐ ■^■MEGALAKUL ÚJ JÓL JÁRTAK IRJIONACA KERESKEDELMI KVÓTÁK |KJK ÚTVONAL REGISZTRÁLÁS A PANTEL KFT. A RÉSZLETRE VÁSÁRLÓK ■■■■ DEVIZAKÖTVÉNYE „Átjáróházként” használta 1990-ben a jugoszláv titkosszolgálat Magyarországot A Kalasnyikov-válság zárt ajtók mögött Az Antall-kormány vezető politikusai szerint fontosabb érdek fűződött a belgrádi vezetés megnyugtatásához, mint a Kalasnyikov-botrány miatt Magyarországon felborzolt kedélyek csillapításához — egyebek mellett ez derül ki egy most napvilágra kerülő parlamenti dokumentum részleteiből. A Világgazdaság értesülései szerint az 1991 februárjában készült — az akkori kormánypárti többség szavazatai miatt “államtitoknak” minősített — bizottsági jegyzőkönyvből kitűnik: a jugoszláv titkosszolgálat igen intenzív tevékenységet fejtett ki Magyarországon. Valójában egyetlen hazai politikai tényező sem értette, hogy Belgrádnak hónapokkal a horvátországi fegyverszállítások után miért éppen 1991 januárjában állt érdekében kirobbantani azt a botrányt, amely kormányzásának legsúlyosabb nemzetköz válságába sodorta az Antall-adminisztrációt. MUNKATÁRSAINKTÓL “Kifizették-e ezt a fegyvert?” — tette fel a kérdést Pap András, a demokrata fórum képviselője 1991. február 6. napjának délutánján a Parlament főépülete 64. számú tanácstermében tartott összevont, zárt bizottsági “válságtanácskozáson”. Az országos politikából azóta eltűnt képviselő az 1990 októberétől Magyarországról Horvátországba küldött , Budapest által kezdetben letagadott — Kalasnyikov-szállítmányokkal kapcsolatban fogalmazta meg az akkor még meglepőnek ható érdeklődését. Pap elefántként rontott be a diplomácia porcelánboltjába — hat és fél évvel a “sajnálatos Kalasnyikov-események” után ugyanis a botránnyal kapcsolatban az utolsó szállítmány értékét ellentételező pénz, a járulékaival együtt több mint egymillió dollár hollétét firtató kérdés áll leginkább az érdeklődés középpontjában (Világgazdaság, 1997. június 20., 1—7. oldal, 1997. június 23., 1—6. oldal). A honvédelmi és a külügyi bizottság összevont ülésén a kormány jelen lévő képviselőinek ennél — akkori értékelés szerint — sokkal fontosabb problémákkal kellett szembesülnie (ugyanakkor Boross Péter belügyminiszter elismerte, hogy a pénz megérkezett), a tanácskozás jelentőségét is jellemzi jobban, hogy a v • “gy órától — rövid •iskka’ — este félsen a bizottsági Ltc. .i kívül részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és kormányának három-három minisztere s államtitkára (“bizottságon kívüliként” egyszer hozzászólt a vitához Orbán Viktor, a Fidesz vezető politikusa is). Az ülést Horn Gyula, a külügyi bizottság akkori elnöke vezette. Mint Horn Gyula azon a februári délutánon többször is kijelentette, ez a bizottság nem vizsgálóbizottság, ezért az ülésnek az a célja, hogy meghallgassa a kormány tájékoztatását. (Vizsgálóbizottságot csak a Kalasnyikov-tartozás ügyében hoztak létre a pártok — hat és fél évvel a botrány kirobbanása után [Világgazdaság, 1997. június 26., 1—8. oldal]). A bizottsági ülés első kérdése "az volt, hogy a kormány tájékoztatása menynyiben tartozik a nyilvánosságra. Erről azon nyomban ügyrendi vita robbant ki a kormánypártok és az ellenzék között. “Határozzunk úgy, hogy ami az ülésen elhangzik, minden államtitoknak minősül” — javasolta Csóti György (MDF), a külügyi bizottság alelnöke, aki indítványát még azzal is megtoldotta: a két bizottság és a kormány tagjain kívül mások ne legyenek jelen, illetve akkor legyenek itt, ha beszámolnak valamiről, vagy ha kérdéseket tesznek fel nekik. Az akkor ellenzéki, szabad demokrata politikus, Mécs Imre Csóti javaslatával kapcsolatban sietett leszögezni: “Rendkívül fontos, hogy a társadalom érezze azt, nem titkolózunk előtte.” (Folytatás az 5. oldalon) A ksssh VILÁGGAZDASÁG JELENTI A SZOCIALISTÁK GYŐZTEK ALBÁNIÁBAN. Sali Berisha albán elnök tegnap elismerte, hogy jobboldali Demokratikus Pártja vereséget szenvedett a vasárnap megtartott, előre hozott parlamenti választásokon. Fatos Nano, a Szocialista Párt ezetője lemondásra szólította fel Berishát. A szocialisták és szövetségeseik állítólag a 155 képviselői mandátum kétharmadát szerezték meg. Az albán monarchisták pártja eközben azt állította, hogy a parlamenti választásokkal egy időben tartott népszavazáson a többség támogatta Leka király uralkodásának helyreállítását, ezt azonban a központi választási bizottság hivatalosan még nem erősítette meg. PLAVSICS KARADZSICSOT VÁDOLJA. Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köztársaság államfője tegnap azzal vádolta Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek volt vezetőjét, hogy államcsínyt szervezett ellene. Kijelentette továbbá, hogy a Szerb Köztársaságban lényegében Karadzsics gyakorolja a hatalmat, és elzárja előle a médiumokat. Plavsics asszonyt áltólag Dragan Kijacs boszniai szerb belügyminiszter kemény vonalas hívei vasárnap este őrizetbe vették, miután sikertelen kísérletet tett Kijacs menesztésére. A belügyminiszter később cáfolta Plavsics letartóztatását. DEMIREL JÓVÁHAGYTA YILMAZ KORMÁNYÁT. Süleyman Demirel török államfő jóváhagyta Mesut Yilmaz hárompárti, világi koalíciós kormányát, és az egykori ellenzéki vezetőt megerősítette miniszterelnöki hivatalában. A nemzeti-liberális Haza Pártjának (ANAP) vezetőjét az iszlám közéleti térnyerését szorgalmazó Necmettin Erbakan miniszterelnök lemondása után bízták meg kormányalakítással. Yilmaz — ígéretéhez híven — a szélsőséges iszlám csoportokhoz közel álló politikusok mellőzésével alakított kabinetet. Hongkong visszakerült Kínához (Cikkünk a 2. oldalon) Az Írisz Tv a televíziós pályázat vesztese Az MTM-SBS és a Magyar RTL nyert A “Kereskedelmi 1” nevű csatorna tízévi koncesszióját az MTM-SBS nyerte, a “Kereskedelmi 2”-ét pedig a Magyar RTL. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tegnap egyhangú szavazással, egy tartózkodással döntött a két országos kereskedelmi televízió műsor-szolgáltatási jogosultságáról. MUNKATÁRSUNKTÓL Három cég volt érdekelt a pályázat második fordulójában. A “Kereskedelmi 1” — a jelenlegi Tv 2 — csatornán az MTM-SBS és az Írisz Tv, a “Kereskedelmi 2” — az országosan kiépítendő volt orosz frekvencián az Írisz és a Magyar RTL párharca alakult ki az első menetben. Az ORTT tegnap egyhangúlag, egy tartózkodás mellett hozta meg a döntést. A “Kereskedelmi 1” csatorna nyertese az MTMSBS, a magyarországi MTM Kommunikációs Rt., a német Tele München és a többségében amerikai tulajdonú Scandinavian Broadcasting System konzorciuma, míg a “Kereskedelmi 2” győztese a CLTUfa, a Pearson-csoport, a Raiffeisen Unicbank, valamint a Matáv társulása. Révész T. Mihály, az ORTT elnöke a Világgazdaságban is megjelent információkkal kapcsolatban leszögezte: a testület nem érzékelt politikai nyomást és lobbyzást. Az ORTT elnöke elismerte, hogy az Írisz Tv kínálta a legmagasabb koncessziós díjat (ez információink szerint az egyik csatornára 12 milliárd, a másikra 12,5 milliárd forint), de a testület az MTM-SBS és a Magyar RTL műsortervét magasabb színvonalúnak értékelte. (Folytatás a 3. oldalon) Jogász képviseli a miniszterelnököt a bírákkal szemben Horn ügye az átvilágítók előtt A közeli napokban ismét tárgyalnak az átvilágító bírák Horn Gyula miniszterelnök ügynöktörvény általi érintettségéről — értesült több forrásból a Világgazdaság. Lapunk úgy tudja, a kormányfőt egy budapesti ügyvédi iroda képviseli a bizonyítási eljárásban. MUCSÁNYI MARIANNA A Világgazdaság úgy tudja, a kormányfőt egy neves budapesti ügyvédi iroda képviseli a bírák előtt. A miniszterelnök esetleges érintettségéről most tárgyal másodszor a testület. Mint ismeretes, a kormányfő néhány hónappal ezelőtt személyesen is megjelent az átvilágító bírák előtt. Az eljárásról akkor Horn Gyula az Országgyűlés plenáris ülésén is beszámolt. Az újabb tárgyalásra amiatt kerül sor, hogy a miniszterelnök karhatalmista múltja és a Külügyminisztériumban betöltött tisztsége miatt két ponton is érintett a törvény által — fogalmazott a lapunk által megkérdezett több, a kérdéssel foglalkozó szakértő. Az ügynöktörvény nem csupán a IH/III-as csoportfőnökség egykori tisztjeit, hanem a nyilaskeresztes párt és a karhatalom tagjait is érintettnek tartja. (Folytatás a 6. oldalon) Az OECD főtitkára elismeri a magyar eredményeket Követendő példa a privatizáció Magyarországon csökkenteni kellene a bérterheket, szigorítani a betegállomány és a rokkantsági nyugdíj rendszerén — vélik az OECD szakértői. Tegnap mutatták be a szervezet újabb Magyarország-tanulmányát, melynek több megállapításával nem ért egyet Draskovics Tibor, a PM államtitkára. Donald Johnston, az OECD főtitkára szerint a többi között a privatizáció az a terület, ahol Magyarország követendő példát mutat az OECD többi, átmeneti gazdasága számára. N. VADÁSZ ZSUZSA Az OECD szakértői negyedszer készítették el átfogó Magyarország-tanulmányukat, amely az 1995-össel ellentétben zömmel az eredmények elismerését s azt a nézetet tükrözik, hogy Magyarországon sikerült megteremteni a fenntartható növekedés biztos alapját. A gazdaság minden szektorára kiterjedő tanulmány ugyanakkor ajánlásokat is tartalmaz. Az egyik ilyen terület a foglalkoztatottság kérdéskörét érinti, különös tekintettel arra, hogy a párizsi székhelyű nemzetközi szervezet ebben a témakörben átfogó, mind a 29 tagállamra kiterjedő felmérést készített, s stratégiát dolgozott ki. (Folytatás a 4. oldalon) Közép-európai cégtoplista A Mal Rt. a negyedik helyen szerepel azon a listán, amely Közép-Európa tíz legnagyobb cégét sorolja fel. A The Wall Street Journal tegnap megjelent melléklete, a Central European Economic Review összeállításában az öt legnyereségesebb cég között sorolja fel a Matávot, míg a székesfehérvári IR3 Videó Rt. az első, a Soproni Sörgyár a negyedik azon a listán, amelyen a legnagyobb bevételnövekedést elérő öt közép-európai vállalat szerepel. (További részletek a 7. oldalon) Meghalt a hírszerzés volt igazgatója Nincs köze a Nyírfa-ügynek az adatgyűjtési dossziét korábban kezelő hírszerzési exigazgató halálához. Legalábbis rendőrségi források azt közölték a Világgazdasággal, hogy K. J. halálának körülményei nem utalnak “idegenkezűségre”. Az egyik Nyírfa-tiszt ugyanakkor elmondta: visszautasítja a tengerparti kémvillával kapcsolatos — sajtóban megjelent — állításokat. (Cikkünk a 6. oldalon) Az idén is vezet a részvénybefektetés A tőzsde tavalyi sikeréve után az idén is kiugró hozamot érhettek el a részvényeket vásárlók. Az év első hat hónapjában a tőzsdeindex 64 százalékkal emelkedett, az állampapírok és bankbetétek hozama viszont ennek alig a hatoda volt. Sokat nyerhettek azok is, akik külföldi részvényeket vásároltak, a devizabetétek hozama azonban már árnyaltabb. A dollár márkával szembeni felértékelődése miatt a pénzüket amerikai devizában tartók jobban jártak, mint a forintban takarékoskodók, a német márka viszont feleannyit sem hozott, mint a diszkontkincstárjegyek. (Cikkünk a 9. oldalon)