Világgazdaság, 2000. július (32. évfolyam, 126/7890-146/7910. szám)
2000-07-03 / 126. (7890.) szám
155 Ft XXXII. évfolyam, 126. (7890.) szám • 2000. július 3. hétfő www.vilaggazdasag.hu HIÁNYOZNAK AZ „ELLENZÉKI” VIZSGÁLÓBIZOTTSÁGOK (5. OLDAL) VLAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP ♦ MEGJELENIK ÖTSZÖR EZ 11 HÉTEN 9 977004 261489 00126 BERLAKASPROGRAM MÁTÓL FOLYÓSÍTJÁK A KITERJESZTETT HITELT GYÓGYSZERÁRAKRS AZ ÉRINTETTEK JOGSÉRTÉST GYANÍTANAK NEMZETI SZÍNHÁZ MA JÁR LE A HATÁRIDŐ VADÁSZ VÁLASZÁRA CÉGFELVÁSÁRLÁSOK KONSZOLIDÁLÓDHAT AZ IT-ÁGAZAT MÓL AZ MVM-NÉL NEM TUDNAK A GÁZÜZLETÁGRÓL A ¡«»» VILÁGGAZDASÁG JELENTI MEGKEZDŐDÖTT A FRANCIA EU-ELNÖKSÉG. Június 30-án lejárt Portugália megbízatása az Európai Unió soros elnökségének betöltésére, és július 1 -jén 00.00 órakor megkezdődött Franciaország hat hónapra szóló elnöki megbízatása. Jaime Gama portugál külügyminiszter telefonon sok sikert kívánt Hubert Védrine francia külügyminiszternek az elnökség idején a franciákra háruló feladatokhoz. A luxemburgi hatok— köztük Magyarország — külügyi illetékesei krakkói megbeszélésükön egyeztették a francia EU-elnökséggel kapcsolatos várakozásaikat. OROSZ KÜLPOLITIKAI KONCEPCIÓ. Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta az Orosz Föderáció új külpolitikai koncepcióját, amely magában foglalja a nemzetbiztonsági, a külkereskedelmi, a védelmi, a kulturális és az információszolgáltatási területek célkitűzéseit. Igor Ivanov külügyminiszter szerint a 2000. év külpolitikai koncepciójának újdonsága abban rejlik, hogy “reálisabb, a külpolitikai prioritások szűkebbek, mint korábban, és összehangolták őket a belső fejlődés hosszú távú feladataival”. ZEMAN AJTÓT MUTAT BÉCSNEK. Milos Zeman cseh miniszterelnök elutasította a bécsi kormánynak azt az igényét, hogy Ausztriát vonják be a dél-csehországi temelíni atomerőmű üzembe helyezését engedélyező végső döntési folyamatba. A Nova kereskedelmi televízió vitaműsorában hangsúlyozta, hogy a temelíni atomerőmű a nyugat-európai biztonsági előírások szerint fog működni, s az aggodalmak nem megalapozottak. Az atomerőmű hivatalos üzembe helyezése jövő nyárra várható. KUVAITI—SZAÚDI MEGÁLLAPODÁS: Kuvait és Szaúd- Arábia külügyminisztere aláírta a tengeri határ végleges kijelöléséről szóló jegyzőkönyvet, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy megállapodásra jussanak a nem arab Iránnal az Öböl északi része alatt meghúzódó kőolaj- és földgázkészletek megosztásáról. A háromoldalú megállapodást a felek reményei szerint rövidesen kidolgozhatják. VÁLASZTÁSOK MEXIKÓBAN. Parlamenti és elnökválasztásokat tartottak tegnap a közép-amerikai Mexikóban, a fővárosban polgármester-választást is rendeztek. Az országos választás tétje az, hogy sikerül-e leváltani a 71 éve uralmon lévő Intézményes Forradalmi Pártot (PRI). Az 59 millió választásra jogosult a PRI-elnökjelölt Francisco Labastida képviselte folyamatosságra, illetve a Nemzeti Akciópárt (PAN) színeiben induló Vicente Foxszal a változásra szavazhatott. További három jelöltnek az előzetes felmérések szerint semmi esélye sem volt. CONSTANTINESCU ÚJRA JELÖLTETI MAGÁT. Emil Constantinescu román államfő bejelentette: új elnöki mandátumra jelölteti magát az őszi választásokon. Egy kereskedelmi tévéállomásnak nyilatkozva azt is közölte, hogy megválasztása esetén ismét Mugur Isarescu lesz a kormányfő, akit az 1989 decembere utáni időszak legjobb román miniszterelnökének tart. Az esélyekről szólva azt mondta, hogy az ország lakossága a jelek szerint támogatna egy ilyen párost. JUGOSZLÁV—IRAKI ÜGYLET. Jugoszlávia a következő fél évben olajszállítást vár Iraktól, Bagdad pedig az “olajat élelmiszerért” program keretében zajló áru importjában elsődleges szerepet szán Jugoszláviának, még az ENSZ szankcióbizottságának ellenállására számítva is — közölték Belgrádban. Erről Borisza Vukovics jugoszláv külkereskedelmi miniszter és Muhammad Mahdi Szaleh iraki kereskedelmi miniszter beszélt a kétoldalú együttműködési bizottság ülését követő sajtóértekezleten. Az ipari árindexek változásai Magyarországon (1999. május, 2000. május) A Vlagyimir Putyin előző év azonos ■ '=100M exportárindex belföldi árindex termelői árindex Cikkünk a 3. oldalon Javítja az exportlehetőségeket az agrárliberalizációs megállapodás Olcsóbb rizs és paradicsom az EU-ból Hamarosan olcsóbb lehet az Európai Unióból származó paradicsom, rizs, déligyümölcs, alma, vágott virág és étolaj, mivel a gyakorlatban szombattól életbe lépett Magyarország és az EU agrárliberalizációs megállapodása. Ennek keretében a felek számos terméknél eltörölték a vámokat, némely esetben pedig az exportszubvenciót is. A magyar termelők több árucikknél dömpingáras importtól és piacvesztéstől tartanak, a külügyi tárca szerint viszont nincs ok az aggodalomra. Javulnak ugyanakkor a magyar exportőrök uniós exportlehetőségei. MUNKATÁRSAINKTÓL Mostantól különösen javulnak majd a magyar exportpozíciók az európai uniós piacon a kicsontozott csirke- és pulykahúsnál, a kacsatermékeknél, a búzánál és a sajtnál — vélekedik Szabó Sándor, a Külügyminisztérium (KüM) főosztályvezetője. A hét végén ugyanis a gyakorlatban hatályba lépett Magyarország és az unió agrárliberalizációs megállapodása. A július elsejétől érvényes egyezmény a társulási megállapodás agrárkereskedelmi jegyzőkönyvét módosította. Az unió és Magyarország több mint 600 terméknél kölcsönösen eltörölte a vámokat (“kétnullás lista”), másoknál pedig (baromfi, sertés, sajt, búza) a vámok mellett az exporttámogatásokat is (“négynullás” megoldás). Egy harmadik, úgynevezett klasszikus lista tartalmazza azokat az agrárcikkeket, amelyekre a hagyományos kereskedelmi előnyöket (vámkedvezményeket) nyújtják egymásnak a felek. A megállapodás révén az EU-ba irányuló, 1,1 milliárd dolláros magyar export 72 százaléka lesz vámmentes, és a mintegy 410 millió dolláros import 54 százaléka élvez hasonló előnyöket. Szabó szerint magyar szempontból a legjelentősebb a “négynullás” lista, amelynek révén évi 5-6 milliárd forintnyi exporttámogatás takarítható meg. Ezenkívül az uniós vámok eltörlésével a hazai cégek több mint 10 milliárd forintnyi vámelőnyre tehetnek szert. A KüM ugyanakkor ma úgy ítéli meg, hogy az exportőrök csak részben tudják áremelésre használni a vámelőnyt. Összességében ugyanis az valószínűsíthető, hogy fele-fele arányban meg kell majd osztozniuk az uniós importőrökkel. Ennek ellenére a minisztérium — figyelembe véve a várható mennyiségi bővülést is —a liberalizáció eredményeként évi 80-100 millió dolláros magyar exportnövekedést vár. (Folytatás a 4. oldalon) Az unió egyes tagországainak technikai problémái miatt a liberalizációs megállapodást egyelőre jogi szabályozás nélkül alkalmazzák a felek. A rendeletek várhatóan mindkét félnél július végén jelennek meg. A csúszás gyakorlatilag csak a vámoknál okoz gondot. Az importőröknek ugyanis most még a korábbi, magasabb vámokat kell megfizetniük akkor is, ha azok a megállapodás szerint egyébként csökkennének. A különbözetet azonban a piaci szereplők július elsejei visszamenőleges hatállyal visszakapják, ha a jogi szabályozás napvilágot lát. Korlátoznák a külföldiek vásárlását Budapesten Numerus clausus ingatlanra A külföldiek budapesti ingatlanszerzése olyan mértékűvé vált, hogy az már közérdeket sért, ezért július 1. után a Fővárosi Közigazgatási Hivatal évente—és országonként—csak húsz ingatlan megszerzését engedélyezi. Budapest vezetői szerint a gyakorlat jogsértő. Szakemberek úgy vélik, a rendelkezés könnyen kikerülhető. KECSKÉS ÁGNES A magyar lakosság hátrányos helyzete miatt láttam úgy, hogy gátat kell szabni a külföldiek budapesti ingatlanszerzésének — jelentette ki a Világgazdaságnak Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője. A tulajdonszerzést várhatóan az EU-csatlakozás időpontjáig korlátoznák, mert akkorra talán a hazaiak fizetése is elérheti az uniós átlagot, s versenyképesek lehetnek az ingatlanpiacon. A tervezett intézkedés nagy kárt okozhat Budapest várospolitikájának — mondta lapunknak Demszky Gábor. A fővárosi önkormányzat nem kapott előzetes tájékoztatást erről az elképzelésről, de a főpolgármester úgy látja: a korlátozás alkotmányellenes. Döntésem a termőföldről szóló törvény 88. paragrafusa és az 1996-os, a külföldiek tulajdonszerzéséről szóló kormányrendelet értelmében jogilag megalapozott — állítja Grespik László. (Folytatás a 3. oldalon) A Postabankot bízták meg a lebonyolítással Indul a hárommilliós mikrohitel Mától hárommillió forintra nőtt az igényelhető mikrohitel felső határa — tudta meg a Világgazdaság. A program 4,5-5 milliárdos indulóalapja a jövő év végéig ugyanekkora új forrással egészül ki. Információink szerint a mikrohitel lebonyolítására, illetve a kiegészítő kölcsön folyósítására kiírt pályázatot egyaránt a Postabank Rt. nyerte meg. MAGOS KATALIN A mikrohitel eddigi 1,3 millió forintos felső határát a régóta ígért hárommillióra emelték — tudtuk meg Csuhaj V. Imrétől, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) kuratóriumának elnökétől. A program korábban decentralizált finanszírozási rendszerét—a társfinanszírozó EU-delegációval kötött nemzetközi szerződés értelmében — az Országos Mikrohitel Alap váltja fel. Az alapot a rendszerhez csatlakozó Helyi Vállalkozási Központok (HVK) mikrohitelalapjából töltik fel, amit a Gazdasági Minisztérium (GM) és a PHARE—egy korábban jóváhagyott 1997. évi programforrásból — összesen 450 millió forinttal egészít ki, így az alap az MVA számításai szerint 4,5-5 milliárd forinttal indul, és 2001 végéig a PHARE-tól és a GM-től együttesen körülbelül ugyanekkora új forrás kerülhet a rendszerbe. (Folytatás a 3. oldalon) Ősztől indul a verseny az elektronikus beszerzésekben Tőzsdére készül az e-piactér Szeptembertől nyílik meg Elektronikus Beszerzési Központ néven a számítás- és irodatechnikai berendezések és kellékek vállalatközi beszerzésére alakuló elektronikus piactér—értesült a Világgazdaság. Az új e-business vállalkozás kezdetben a nagyvállalatokat célozza meg, de a későbbiekben nyitnak a kis- és középvállalkozások felé is. tmwmxm Az első évben már 100 millió dollárt meghaladó forgalmat várnak alapítói a bejegyzés előtt álló hazai vállalatközi elektronikus piactértől. Az Elektronikus Beszerzési Központ néven alakuló vállalkozást a Hewlett- Packard (HP), az Oracle és a PricewaterhouseCoopers (PwC) magyarországi leányvállalatai indítják be kezdetben számítás- és irodatechnikai berendezések és szolgáltatások értékesítésére. A profilt a későbbiekben egyebek mellett autókínálattal és utazásszervezéssel is bővíteni akarják. A céget tulajdonosként egy közelebbről megnevezni nem kívánt külföldi stratégiai befektető jegyzi, amelyhez rövid időn belül újabb külső befektetőket kívánnak bevonni itthon és külföldön egyaránt. Előreláthatólag másfél éven belül a tőzsdén is meg akarnak jelenni. (Folytatás a 7. oldalon) Lefelé módosították a GDP-növekedési adatot Az első negyedévben 6,6 százalékkal nőtt a GDP, ami 0,2 százalékponttal elmarad az előzetesen közölttől. A mezőgazdaság kilábalni látszik a recesszióból, az ipari ágazatokban pedig folytatódik a konjunktúra. Lassult a lakossági fogyasztás növekedése, miközben a beruházások és a nettó export rendkívül kedvezően alakult. (Cikkünk a 3. oldalon) EIU: túl nagy a tagjelöltek lemaradása Egyre több probléma hátráltatja az Európai Unió keleti bővítését, közülük azonban a legnagyobb a tagjelöltek hatalmas fejlettségbeli lemaradása — véli az Economist Intelligence Unit. A londoni kutatók szerint a csatlakozás után nem feltétlenül nő majd ugrásszerűen a kelet-európai térségbe irányuló működőtőke. (Részletek a 2. oldalon) Már népszerűbb az Expo A kezdeti érdektelenség után az elmúlt 10-12 napban nagyot változott a hannoveri Expo képe: tömegesen vonulnak ki a német iskolák, cégek alkalmazottai, és egyre több a külföldi turista is. A harmadik és negyedik héten 50 százalékkal emelkedett a látogatók száma. A most zárult hét végén több mint 300 ezren keresték fel a 260 focipályányi területen megrendezett világkiállítást. (Cikkünk a 6. oldalon) * Verseny a kozmetikai cikkek piacán Magyarországon éles harc folyik a kozmetikai cikkek piacán. A fogyasztás alig-alig bővül, s a hagyományos drogériákat egyre inkább kiszorítják a hiper- és szupermarketek, a nagy bevásárlóközpontok, a kínai és egyéb piacokról nem is beszélve. (Összeállításunk a 7. oldalon)