Világgazdaság, 2000. július (32. évfolyam, 126/7890-146/7910. szám)

2000-07-03 / 126. (7890.) szám

155 Ft XXXII. évfolyam, 126. (7890.) szám • 2000. július 3. hétfő www.vilaggazdasag.hu HIÁNYOZNAK AZ „ELLENZÉKI” VIZSGÁLÓBIZOTTSÁGOK (5. OLDAL) VLAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP ♦ MEGJELENIK ÖTSZÖR E­Z 11 HÉTEN 9 977004 261489 00126 BERLAKASPROGRAM MÁTÓL FOLYÓSÍTJÁK A KITERJESZTETT HITELT GYÓGYSZERÁRAK­R­S AZ ÉRINTETTEK JOGSÉRTÉST GYANÍTANAK NEMZETI SZÍNHÁZ MA JÁR LE A HATÁRIDŐ VADÁSZ VÁLASZÁRA CÉGFELVÁSÁRLÁSOK KONSZOLIDÁLÓDHAT AZ IT-ÁGAZAT MÓL AZ MVM-NÉL NEM TUDNAK A GÁZÜZLETÁGRÓL A ¡«»» VILÁGGAZDASÁG JELENTI MEGKEZDŐDÖTT A FRANCIA EU-ELNÖKSÉG. Június 30-án lejárt Portugália megbízatása az Európai Unió soros elnökségének betöltésére, és július 1 -jén 00.00 órakor megkez­dődött Franciaország hat hónapra szóló elnöki megbízatása. Jaime Gama portugál külügyminiszter telefonon sok sikert kívánt Hubert Védrine francia külügyminiszternek az elnökség idején a franciákra háruló feladatokhoz. A luxemburgi hatok— köztük Magyarország — külügyi illetékesei krakkói megbe­szélésükön egyeztették a francia EU-elnökséggel kapcsolatos várakozásaikat. OROSZ KÜLPOLITIKAI KONCEPCIÓ. Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta az Orosz Föderáció új kül­politikai koncepcióját, amely magában fog­lalja a nemzetbiztonsági, a külkereskedelmi, a védelmi, a kulturális és az információszol­gáltatási területek célkitűzéseit. Igor Ivanov külügyminiszter szerint a 2000. év külpoliti­kai koncepciójának újdonsága abban rejlik, hogy “reálisabb, a külpolitikai prioritások szűkebbek, mint korábban, és összehangol­ták őket a belső fejlődés hosszú távú feladataival”. ZEMAN AJTÓT MUTAT BÉCSNEK. Milos Zeman cseh mi­niszterelnök elutasította a bécsi kormánynak azt az igényét, hogy Ausztriát vonják be a dél-csehországi temelíni atomerő­mű üzembe helyezését engedélyező végső döntési folyamatba. A Nova kereskedelmi televízió vitaműsorában hangsúlyozta, hogy a temelíni atomerőmű a nyugat-európai biztonsági előírá­sok szerint fog működni, s az aggodalmak nem megalapozot­­­­tak. Az atomerőmű hivatalos üzembe helyezése jövő nyárra várható. KUVAITI—SZAÚDI MEGÁLLAPODÁS: Kuvait és Szaúd- Arábia külügyminisztere aláírta a tengeri határ végleges kijelö­léséről szóló jegyzőkönyvet, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy megállapodásra jussanak a nem arab Iránnal az Öböl északi része alatt meghúzódó kőolaj- és földgázkészletek megosztásá­ról. A háromoldalú megállapodást a­ felek reményei szerint rövidesen kidolgozhatják. VÁLASZTÁSOK MEXIKÓBAN. Parlamenti és elnökválasztá­sokat tartottak tegnap a közép-amerikai Mexikóban, a főváros­ban polgármester-választást is rendeztek. Az országos válasz­tás tétje az, hogy sikerül-e leváltani a 71 éve uralmon lévő Intézményes Forradalmi Pártot (PRI). Az 59 millió választásra jogosult a PRI-elnökjelölt Francisco Labastida képviselte fo­lyamatosságra, illetve a Nemzeti Akciópárt (PAN) színeiben induló Vicente Foxszal a változásra szavazhatott. További három jelöltnek az előzetes felmérések szerint semmi esélye sem volt. CONSTANTINESCU ÚJRA JELÖLTETI MAGÁT. Emil Constantinescu román államfő bejelentette: új elnöki mandá­tumra jelölteti magát az őszi választásokon. Egy kereskedelmi tévéállomásnak nyilatkozva azt is közölte, hogy megválasztása esetén ismét Mugur Isarescu lesz a kormányfő, akit az 1989 decembere utáni időszak legjobb román miniszterelnökének tart. Az esélyekről szólva azt mondta, hogy az ország lakossága a jelek szerint támogatna egy ilyen párost. JUGOSZLÁV—IRAKI ÜGYLET. Jugoszlávia a következő fél évben olajszállítást vár Iraktól, Bagdad pedig az “olajat élelmi­szerért” program keretében zajló áru importjában elsődleges szerepet szán Jugoszláviának, még az ENSZ szankcióbizottsá­gának ellenállására számítva is — közölték Belgrádban. Erről Borisza Vukovics jugoszláv külkereskedelmi miniszter és Muhammad Mahdi Szaleh iraki kereskedelmi miniszter beszélt a kétoldalú együttműködési bizottság ülését követő sajtóérte­kezleten. Az ipari árindexek változásai Magyar­­országon (1999. május, 2000. május) A Vlagyimir Putyin előző év azonos ■ '=100M exportárindex belföldi árindex termelői árindex Cikkünk a 3. oldalon Javítja az exportlehetőségeket az agrárliberalizációs megállapodás Olcsóbb rizs és paradicsom az EU-ból Hamarosan olcsóbb lehet az Európ­ai Unióból származó paradicsom, rizs, déligyümölcs, alma, vágott virág és étolaj, mivel a gyakorlatban szombattól életbe lépett Magyarország és az EU agrárliberalizációs megállapodása. Ennek keretében a felek számos terméknél eltörölték a vámokat, némely esetben pedig az exportszubvenciót is. A magyar termelők több árucikk­nél dömpingáras importtól és piacvesztéstől tartanak, a külügyi tárca szerint viszont nincs ok az aggodalomra. Javulnak ugyanakkor a magyar exportőrök uniós exportlehetőségei. MUNKATÁRSAINKTÓL Mostantól különösen javul­nak majd a magyar exportpozí­ciók az európai uniós piacon a kicsontozott csirke- és pulyka­húsnál, a kacsatermékeknél, a búzánál és a sajtnál — véleke­­dik Szabó Sándor, a Külügymi­nisztérium (KüM) főosztályve­zetője. A hét végén ugyanis a gyakorlatban hatályba lépett Magyarország és az unió agrár­liberalizációs megállapodása. A július elsejétől érvényes egyezmény a társulási megál­lapodás agrárkereskedelmi jegyzőkönyvét módosította. Az unió és Magyarország több mint 600 terméknél kölcsönö­sen eltörölte a vámokat (“két­­nullás lista”), másoknál pedig (baromfi, sertés, sajt, búza) a vámok mellett az exporttámo­gatásokat is (“négynullás” megoldás). Egy harmadik, úgy­nevezett klasszikus lista tartal­mazza azokat az agrárcikkeket, amelyekre a hagyományos ke­reskedelmi előnyöket (vám­­kedvezményeket) nyújtják egymásnak a felek. A megálla­podás révén az EU-ba irányu­ló, 1,1 milliárd dolláros magyar export 72 százaléka lesz vám­mentes, és a mintegy 410 mil­lió dolláros import 54 százalé­ka élvez hasonló előnyöket. Szabó szerint magyar szem­pontból a legjelentősebb a “négynullás” lista, amelynek révén évi 5-6 milliárd forintnyi exporttámogatás takarítható meg. Ezenkívül az uniós vámok eltörlésével a hazai cégek több mint 10 milliárd forintnyi vám­előnyre tehetnek szert. A KüM ugyanakkor ma úgy ítéli meg, hogy az exportőrök csak rész­ben tudják áremelésre használ­ni a vámelőnyt. Összességében ugyanis az valószínűsíthető, hogy fele-fele arányban meg kell majd osztozniuk az uniós impor­tőrökkel. Ennek ellenére a mi­nisztérium — figyelembe véve a várható mennyiségi bővülést is —a liberalizáció eredményeként évi 80-100 millió dolláros ma­gyar exportnövekedést vár. (Folytatás a 4. oldalon) Az unió egyes tagországainak technikai problémái miatt a liberalizációs megállapodást egyelőre jogi szabályozás nélkül alkalmazzák a felek. A rendeletek várhatóan mindkét félnél július végén jelennek meg. A csúszás gyakorlatilag csak a vámoknál okoz gondot. Az importőröknek ugyanis most még a korábbi, magasabb vámokat kell megfizetniük akkor is, ha azok a megállapodás szerint egyébként csökkennének. A külön­­bözetet azonban a piaci szereplők július elsejei visszamenőleges hatállyal visszakapják, ha a jogi szabályozás napvilágot lát. Korlátoznák a külföldiek vásárlását Budapesten Numerus clausus ingatlanra A külföldiek budapesti ingatlanszerzése olyan mértékűvé vált, hogy az már közérdeket sért, ezért j­úlius 1. után a Fővárosi Közigazgatási Hivatal évente—és országonként—csak húsz ingatlan megszerzését engedélyezi. Budapest vezetői szerint a gyakorlat jogsértő. Szakem­berek úgy vélik, a rendelkezés könnyen kikerülhető. KECSKÉS ÁGNES A magyar lakosság hátrányos helyzete miatt láttam úgy, hogy gátat kell szabni a külföldiek budapesti ingatlanszerzésének — jelentette ki a Világ­gazda­ságnak Grespik László, a Fővá­rosi Közigazgatási Hivatal ve­zetője. A tulajdonszerzést vár­hatóan az EU-csatlakozás idő­pontjáig korlátoznák, mert ak­korra talán a hazaiak fizetése is elérheti az uniós átlagot, s ver­senyképesek lehetnek az ingat­lanpiacon. A tervezett intézkedés nagy kárt okozhat Budapest várospo­litikájának — mondta lapunk­­nak Demszky Gábor. A fővárosi önkormányzat nem kapott elő­zetes tájékoztatást erről az el­képzelésről, de a főpolgármes­ter úgy látj­a: a korlátozás alkot­mányellenes. Döntésem a termőföldről szóló törvény 88. paragrafusa és az 1996-os, a külföldiek tu­lajdonszerzéséről szóló kor­mányrendelet értelmében jogi­lag megalapozott — állítja Grespik László. (Folytatás a 3. oldalon) A Postabankot bízták meg a lebonyolítással Indul a hárommilliós mikrohitel Mától hárommillió forintra nőtt az igényelhető mikrohitel felső határa — tudta meg a Vi­lággazdaság. A program 4,5-5 milliárdos indulóalapja a jövő év végéig ugyanekkora új for­rással egészül ki. Információink szerint a mikrohitel lebonyolítására, illetve a kiegészítő kölcsön folyósítására kiírt pályázatot egyaránt a Postabank Rt. nyerte meg. MAGOS KATALIN A mikrohitel eddigi 1,3 mil­lió forintos felső határát a rég­óta ígért hárommillióra emelték — tudtuk meg Csuhaj V. Imré­től, a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány (MVA) ku­ratóriumának elnökétől. A program korábban decent­ralizált finanszírozási rendsze­rét—a társfinanszírozó EU-de­­legációval kötött nemzetközi szerződés értelmében — az Országos Mikrohitel Alap vált­ja fel. Az alapot a rendszerhez csat­lakozó Helyi Vállalkozási Köz­pontok (HVK) mikrohitelalap­­jából töltik fel, amit a Gazdasági Minisztérium (GM) és a PHARE—egy korábban jóvá­hagyott 1997. évi programfor­rásból — összesen 450 millió forinttal egészít ki, így az alap az MVA számí­tásai szerint 4,5-5 milliárd fo­rinttal indul, és 2001 végéig a PHARE-tól és a GM-től együttesen körülbelül ugyanek­kora új forrás kerülhet a rend­szerbe. (Folytatás a 3. oldalon) ­ Ősztől indul a verseny az elektronikus beszerzésekben Tőzsdére készül az e-piactér Szeptembertől nyílik meg Elektronikus Beszerzési Központ néven a számítás- és irodatech­nikai berendezések és kellékek vállalatközi beszerzésére alakuló elektronikus piactér—ér­tesült a Világgazdaság. Az új e-business vállalkozás kezdetben a nagyvállalatokat célozza meg, de a későbbiekben nyitnak a kis- és középvállalkozások felé is. tmwmxm Az első évben már 100 mil­lió dollárt meghaladó forgalmat várnak alapítói a bejegyzés előtt álló hazai vállalatközi elektro­nikus piactértől. Az Elektroni­kus Beszerzési Központ néven alakuló vállalkozást a Hewlett- Packard (HP), az Oracle és a PricewaterhouseCoopers (PwC) magyarországi leány­­vállalatai indítják be kezdetben számítás- és irodatechnikai be­rendezések és szolgáltatások értékesítésére. A profilt a ké­sőbbiekben egyebek mellett autókínálattal és utazásszerve­zéssel is bővíteni akarják. A céget tulajdonosként egy közelebbről megnevezni nem kívánt külföldi stratégiai befek­tető jegyzi, amelyhez rövid időn belül újabb külső befek­tetőket kívánnak bevonni itt­hon és külföldön egyaránt. Elő­reláthatólag másfél éven be­lül a tőzsdén is meg akarnak je­­lenni. (Folytatás a 7. oldalon) Lefelé módosították a GDP-növekedési adatot Az első negyedévben 6,6 szá­zalékkal nőtt a GDP, ami 0,2 százalékponttal elmarad az elő­zetesen közölttől. A mezőgaz­daság kilábalni látszik a re­cesszióból, az ipari ágazatok­ban pedig folytatódik a kon­junktúra. Lassult a lakossági fo­gyasztás növekedése, miköz­ben a beruházások és a nettó export rendkívül kedvezően alakult. (Cikkünk a 3. oldalon) EIU: túl nagy a tagjelöltek lemaradása Egyre több probléma hátrál­tatja az Európai Unió keleti bő­vítését, közülük azonban a leg­nagyobb a tagjelöltek hatalmas fejlettségbeli lemaradása — véli az Economist Intelligence Unit. A londoni kutatók szerint a csatlakozás után nem feltét­lenül nő majd ugrásszerűen a kelet-európai térségbe irányu­ló működőtőke. (Részletek a 2. oldalon) Már népszerűbb az Expo A kezdeti érdektelenség után az elmúlt 10-12 napban nagyot változott a hannoveri Expo képe: tömegesen vonulnak ki a német iskolák, cégek alkalma­zottai, és egyre több a külföldi turista is. A harmadik és negye­dik héten 50 százalékkal emel­kedett a látogatók száma. A most zárult hét végén több mint 300 ezren keresték fel a 260 fo­­cipályányi területen megrende­zett világkiállítást. (Cikkünk a 6. oldalon) ­ * Verseny a kozmetikai cikkek piacán Magyarországon éles harc fo­lyik a kozmetikai cikkek piacán. A fogyasztás alig-alig bővül, s a hagyományos drogériákat egyre inkább kiszorítják a hiper- és szu­permarketek, a nagy bevásárló­­központok, a kínai és egyéb piacokról nem is beszélve. (Összeállításunk a 7. oldalon)

Next