Világosság, 1966. július-december (7. évfolyam, 7-12. szám)

1966 / 7-8. szám

1965 JÚLIU­S—AU­GUS­ZTU­S • VII. ÉVFOLYAM 7-8. SZÁM Az „igazságos háborúk” teológiájának alkonya? ,,Az egyház a modern világban” konstitúció margóját a­ z emberi nem manapság történelmének új korsza­kát éli, amelyben mélyreható és gyors változások hatják át egyre nagyobb mértékben az egész földkerekséget. Ezek az emberi értelem és alkotó tevékenység által létrehozott változások ma rányomják bélyegüket az egész emberre, mind egyéni, mind pedig társadalmi ítéleteire és törek­véseire, mind a dolgok világára, mind pedig az emberek közti viszonyokat érintő gondolkodásmódjára (. . . ) Bár a világ ily elevenen érzi egységét és az egyének egy­mástól való függését, amely feltétlenül megköveteli a szoli­daritást, az ellenkező irányban ható, iszonyú, antago­­nisztikus erők szaggatják részekre ezt a világot: mind­untalan politikai, társadalmi, gazdasági, faji és ide­ológiai konfliktusok tornyosulnak magasra, s nem há­rult el a háború veszélye, amely általános, totális pusz­tulást hozna magával. Bár a kölcsönös eszmecsere tért hódít, ugyanazok a nagyfontosságú fogalmakat kife­jező szavak a különböző ideológiákban eltérő jelentést nyernek.” Ez „Az egyház a modern világban” című zsinati konstitúcióból vett idézet kellős közepébe vezet ben­nünket azoknak a nehézségeknek, amelyekbe a katolikus egyház ütközik, mikor meg kell határoznia egyetemes el­kötelezettségének irányait, mint mondják, ,,ad extra”, kifelé, tehát a társadalmi életben. Bármilyen ellent­mondásos legyen ugyanis az egyházról szóló konsti­­túcióban és az azt kísérő egyéb dekrétumokban és nyilatkozatokban felvetett, s az egyház belső életét érintő, egyházon belüli problematika, mégsem tá­maszt annyi nehézséget, mint az a törekvés, amely az egyház univerzális jelenlétére irányul a mai „földi” világban. Abban a világban, amelyet az emberi struktúra csaknem minden mozzanatának forradalmi változékonysága, a különböző és szemben­álló politikai, strukturális és ideológiai megoldások közötti feszültség jellemez. Ebben a helyzetben az egyház kénytelen tanulmányozni „az idők jeleit”, módosítani álláspontját a modern élet számos lényegbevágó kérdésében. Ezért olyan széles körű „Az egyház a modern világban” konstitúció problematikája, mely a társadalomfilozófia kérdéseitől (,,az emberi személy autonómiájának, méltóságának és fejlődési útjainak” problémái, a „földi valóság” teológiája), a történetfilozófiától (a „technikai civi­lizáció” értékelése, a jelenkori kultúra kilátásai), a társadalmi-politikai doktrína kérdésein keresztül (a háború és béke, a gazdasági rendszer, a nyomor és gazdasági elmaradottság elleni harc, a politikai struk­túra problémái), egészen a családi élet, a művelődési lehetőségek, a művészi és tudományos tevékenység kérdéséig véleményt nyilvánít. Jelen vázlatunkban nem tárgyalhatjuk „Az egy­ház a modern világban” konstitúciónak ezt az egész bonyolult problematikáját. Törekvésünk mindenek­előtt az, hogy elemezzük a társadalmi életre vonatkozó legfontosabb doktrinális problémákat, melyeket ez a konstitúció tartalmaz, és szemügyre vegyük, mennyi­ben jelent ez az állásfoglalás bizonyos módosításokat az egyház hagyományos filozófiájához és szociális doktrínájához képest, mennyiben tükröznek ezek a mó­dosítások lényeges, alapvetőbb változásokat, és mennyi­ben csak a mai élet követelményeihez való felületes alkal­mazkodás jelei. A konstitúcióban felvetett leglényegesebb doktrinális kérdések közül elsőként kell tárgyalnunk azt a problémát, hogy mi az egyház viszonya a mai világ politikai differenciálódásához. A problémát az veti fel, hogy glóbuszunk a szocialista világra, az úgy­nevezett „nyugati szabad világra”, vagyis a tőkés vi­lágra, s végül a szocialista vagy kapitalista irányba fej­lődő harmadik világra oszlott. A hagyományos társadalmi körülmények és kapcso­latok hatása, a szocialista világ szilárdságának és di­namikájának fel nem ismerése arra az útra vezette az egyházat, hogy a nyugati világ harcias antikommu­­nizmusának stratégiájával szövetkezzék. Ez rávetette árnyékát az egyháznak a baloldali mozgalmakhoz, a szocialista országokban végrehajtott társadalmi át­alakulásokhoz, a háború és a béke kérdéséhez való viszonyára. Az egyháznak azonban túl sokba került ez a szövetség a harcias antikommunizmussal, az a minden 385

Next