Világosság, 1966. július-december (7. évfolyam, 7-12. szám)
1966 / 7-8. szám
1965 JÚLIUS—AUGUSZTUS • VII. ÉVFOLYAM 7-8. SZÁM Az „igazságos háborúk” teológiájának alkonya? ,,Az egyház a modern világban” konstitúció margóját a z emberi nem manapság történelmének új korszakát éli, amelyben mélyreható és gyors változások hatják át egyre nagyobb mértékben az egész földkerekséget. Ezek az emberi értelem és alkotó tevékenység által létrehozott változások ma rányomják bélyegüket az egész emberre, mind egyéni, mind pedig társadalmi ítéleteire és törekvéseire, mind a dolgok világára, mind pedig az emberek közti viszonyokat érintő gondolkodásmódjára (. . . ) Bár a világ ily elevenen érzi egységét és az egyének egymástól való függését, amely feltétlenül megköveteli a szolidaritást, az ellenkező irányban ható, iszonyú, antagonisztikus erők szaggatják részekre ezt a világot: minduntalan politikai, társadalmi, gazdasági, faji és ideológiai konfliktusok tornyosulnak magasra, s nem hárult el a háború veszélye, amely általános, totális pusztulást hozna magával. Bár a kölcsönös eszmecsere tért hódít, ugyanazok a nagyfontosságú fogalmakat kifejező szavak a különböző ideológiákban eltérő jelentést nyernek.” Ez „Az egyház a modern világban” című zsinati konstitúcióból vett idézet kellős közepébe vezet bennünket azoknak a nehézségeknek, amelyekbe a katolikus egyház ütközik, mikor meg kell határoznia egyetemes elkötelezettségének irányait, mint mondják, ,,ad extra”, kifelé, tehát a társadalmi életben. Bármilyen ellentmondásos legyen ugyanis az egyházról szóló konstitúcióban és az azt kísérő egyéb dekrétumokban és nyilatkozatokban felvetett, s az egyház belső életét érintő, egyházon belüli problematika, mégsem támaszt annyi nehézséget, mint az a törekvés, amely az egyház univerzális jelenlétére irányul a mai „földi” világban. Abban a világban, amelyet az emberi struktúra csaknem minden mozzanatának forradalmi változékonysága, a különböző és szembenálló politikai, strukturális és ideológiai megoldások közötti feszültség jellemez. Ebben a helyzetben az egyház kénytelen tanulmányozni „az idők jeleit”, módosítani álláspontját a modern élet számos lényegbevágó kérdésében. Ezért olyan széles körű „Az egyház a modern világban” konstitúció problematikája, mely a társadalomfilozófia kérdéseitől (,,az emberi személy autonómiájának, méltóságának és fejlődési útjainak” problémái, a „földi valóság” teológiája), a történetfilozófiától (a „technikai civilizáció” értékelése, a jelenkori kultúra kilátásai), a társadalmi-politikai doktrína kérdésein keresztül (a háború és béke, a gazdasági rendszer, a nyomor és gazdasági elmaradottság elleni harc, a politikai struktúra problémái), egészen a családi élet, a művelődési lehetőségek, a művészi és tudományos tevékenység kérdéséig véleményt nyilvánít. Jelen vázlatunkban nem tárgyalhatjuk „Az egyház a modern világban” konstitúciónak ezt az egész bonyolult problematikáját. Törekvésünk mindenekelőtt az, hogy elemezzük a társadalmi életre vonatkozó legfontosabb doktrinális problémákat, melyeket ez a konstitúció tartalmaz, és szemügyre vegyük, mennyiben jelent ez az állásfoglalás bizonyos módosításokat az egyház hagyományos filozófiájához és szociális doktrínájához képest, mennyiben tükröznek ezek a módosítások lényeges, alapvetőbb változásokat, és mennyiben csak a mai élet követelményeihez való felületes alkalmazkodás jelei. A konstitúcióban felvetett leglényegesebb doktrinális kérdések közül elsőként kell tárgyalnunk azt a problémát, hogy mi az egyház viszonya a mai világ politikai differenciálódásához. A problémát az veti fel, hogy glóbuszunk a szocialista világra, az úgynevezett „nyugati szabad világra”, vagyis a tőkés világra, s végül a szocialista vagy kapitalista irányba fejlődő harmadik világra oszlott. A hagyományos társadalmi körülmények és kapcsolatok hatása, a szocialista világ szilárdságának és dinamikájának fel nem ismerése arra az útra vezette az egyházat, hogy a nyugati világ harcias antikommunizmusának stratégiájával szövetkezzék. Ez rávetette árnyékát az egyháznak a baloldali mozgalmakhoz, a szocialista országokban végrehajtott társadalmi átalakulásokhoz, a háború és a béke kérdéséhez való viszonyára. Az egyháznak azonban túl sokba került ez a szövetség a harcias antikommunizmussal, az a minden 385