Világosság, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-01 / 150. szám
Főpapok a népi demokrácia oldalán Az ország kilenc hitfelekezetének főpásztora közös értekezleten a minap határozatot hozott, amelyben híveik nevében ragaszkodásukat és elismerésüket fejezték ki népi demokratikus rendszerünk iránt és megfogadták, hogy hitük és hivatásuk szerint a béke és a haladás ügyét kívánják szolgálni és építő tényezői lesznek a közéletnek. A kilenc egyházfő értekezletének határozata fényes bizonyítékéka annak, hogy Népköztársaságunkban az alkotmány által biztosított vallásszabadság élénvalósággá vált. Az új kultusztörvény, amely kimondja, hogy „a vallásfelekezetek szabadon szervezkedhetnek és szabadon működhetnek, ha a szertartások és gyakorlatuk nem ellenkezik az alkotmánnyal, a közbiztonsággal vagy a közerkölccsel.“ Népi demokratikus rendszerünk tehát tiszteletben tartja az állampolgárok vallását és gondoskodik arról, hogy azt mindenki szabadon gyakorolhassa. A polgári földesúri rendszerek idején a vallásszabadságot az alkotmány csak a kizsákmányoló osztályoknak biztosította és a széles dolgozó tömegeknek nem adta meg azt a jogot, hogy beleszólhasson annak az egyháznak a veztésébe, amely az államhatalom érdekeit szolgálta. Az új kultusztörvény eltüntette azokat az igazságtalanságokat, amelyek szerint egyes egyházak különleges előjogokat élveztek. Ma már a hitfelekezeteknek egyenlő joguk van ahhoz, hogy híveik számarányának megfelelően, egyházigazgatási egységekben szerveződhessenek. A katolikus egyház, amely a múltban a többi hitfelekezetek, de az állam szuverenitása ellenére is kiváltságokat biztosított magának, elégedetlen népi demokratikus rendszerünk által biztosított vallásszabadsággal. Az egyházfők határozata ezért sajnálattal megállapítja, hogy „csak ennek a hitfelekezetnek képviselője hiányzik ma sorainkból, ezért pedig — úgy véljük —, hogy nem ennek a hitfelekezetnek hívei a felelősek.** Népi demokratikus rendszerünk az alkotmány szellemében teljesen külön választotta az egyházat az iskolától. Ez érthető is, mert az iskolának többek között „hivatása az, hogy a szükséges általános műveltség és tudomány ismereteire megtanítsa az ifjú nemzedéket.“ Az egyházaknak pedig az a hivatásuk, hogy gondoskodjanak a hit ápolásáról és fenntartsák a templomokat, amelyekben bárki szabadon gyakorolhatja vallását. Az alkotmány minden egyháznak teljes szabadságot biztosít a vallás terjesztésére és jogot ad olyan iskolák fenntartására, amelyek egyházi személyzetet készítenek elő. „Más a vallásos propaganda, amelyet a templomokban és imahelyeken végeznek és más az oktatás és a kultúra, amelyet az iskolában kell végezni az állam vezetése és ellenőrzése alatt** amint Vasilíchi Gh. volt közoktatásügyi miniszter mondotta. Az egyházfők határozata, kimondja, hogy Népköztársaságunkban a hívek vallásos nevelése minden felekezet számára biztosítva van a templomokban és imaházakban. „A Román Népköztársaságban — szól a határozat — egyetlen hívőt és egyetlen papot sem büntettek meg vallásos meggyőződéséért, hitéért vagy pedig azért, mert hűségesnek bizonyult hitfelekezete iránt Csak azokat büntették meg, akik az imperialista érdekek szolgálatát a szegődiek és a Népköztársaság annak függetlensége és szuverenitása ellen mesterkedtek.“ Az iskolák államosítása alkalmával a reakciós körök és a külföldi imperialista ügynökök felhajtására megkísérelték azt, hogy a hívek soraiban izgassanak. Megtörtén az is, hogy kirívó tettekre ragadták magukat, amivel megsértették a hívek vallásos érzületét. Az ország híveinek 94 százalékát képviselő kilenc fő pap határozatában megállapítja, hogy országunkban hatalmas lendületű építő munka folyik. „Aki dolgozik és épít, annak békére van szüksége, az szereti a békét, ezért a népi demokráciák békét akarnak/* Az egyházfők híveik nevében kötelezettséget vállaltak arra, hogy a jövőben az eddiginél még fokozottabb mértékben és még nagyobb buzgalommal hirdetik a békét és határozottan szembeszállanak a háborúra uszító imperializmussal, amely arra törekszik, hogy a földön meghosszabbítsa az ember és az egyes népek más népek általi kizsákmányolását. A római katolikus egyház püspökének, Márton Áronnak kivételével, az összes hitfelekezetek főpapjai megértették az idők szavát és komoly feladatuknak tartják azt, hogy szüntelenül folytatni kell a felvilágosító munkát a papság és a hivek körében és arra kell buzdítani őket, hogy csatlakozzanak a munkásosztály harcához, amely a Román Munkáspárt irányításával és vezetésével a szocializmust építi hazánkban. Az egyházfők értekezetéről tüntetőleg távolmaradt Márton Áron erdélyi katolikus püspök. Ezzel a távolmaradásával újból szembehelyezkedett egyházával és szembehelyezkedett híveivel is, mert a katolikus hívek dolgozó rétegei is bekapcsolódtak teljes mértékben abba a harcba, amely az üzemekben és gyárakban, a mezőkön és az irodákban a szocializmus építéséért folyik. A határozat megállapította azt, hogy a BNK-ban a vallásszabadság biztosítása élő valóság. Ezt Márton Áron is nagyon jól tudja. De nem akarja tudni, mert ő nyílt ellensége népi demokratikus rendszerünknek és papjait, valamint híveit távol akarja tartani a szocializmus építésének nagy művétől. Ez azonban nem sikerül neki, mert országunk katolikus hitű dolgozói mélységes felháborodásukat fejezik ki főpásztoruk ellenséges magatartása iránt és mindennapi munkájukkal bizonyítják, hogy hűséges harcosai a békének és a szocialista építésnek. Ara 4 lel. KOLOZSVÁR, 1949 július 1. péntek._________________________________________________ VI. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Jóváhagyta a minisurteritanácst az Állami Terv harmadik évnegyedének termelési és beruházási programnját Közel félszázezer népi ülnököt választottak az országban Megkezdték az alapszabály-tervezet vitáját a Vöröskereszt első országos kongresszusán A Hivatalos Közlöny keddi számában megjjelent minisztertanácsi rendelet jóváhagyta az Állami Terv harmadik évnegyedének termelési és beruházási programját. A rendelet értelmében az Állami Tervgazdálkodási Tanács köteles azonnal eljuttatni a minisztériumokhoz az IS 49. év harmadik negyedének terveit. A minisztériumok a terveket hónapokra beosztják és kiterjesztik a hatáskörükbe tartozó gazdasági egységekre is vállalatokra. Ezeket a részletterveket az Állami Tervgazdálkodási Tanácstól való készhezvételtől számított öt napon belül végrehajtásra megküldik a vállalatoknak. A minisztériumok legkésőbb 1949 július 15-ig kötelesek beterjeszteni az Állami Tervgazdálkodási Tanácsnak a kulcsvállalatok hónapokra beosztott részletterveit. A rendelet értelmében, a minisztériumok kötelesek az Állami Tervgazdálkodási Tanácsnak minden hónap 15-ig jelentést tenni arról, hogy az ipari központok, valamint a hasonló gazdasági egységek hogyan teljesítették az előző hónap előirányzott termelési terveit. Az Állami Terv teljesítésének biztosítására a minisztériumok mindet, erejüket latba vetik, az összes meglévő lehetőségek és erőforrások felhasználására. Ezért támogatniuk kell a szocialistamunkaversenyeket, a téremelésben kitűnt élmunkások tapasztalainak kicseréléseit, az összes újítások népszerűsítését és új munkamódszerek bevezetését. A minisztériumoknak különös gondot kell fordítanduk a helyi anyagforrások teljes mértékű kiaknázására, valamint az anyagok minél észszerűbb felhasználására. Azokat az anyagokat, amelyek a termelés alapszektoraiban is felhasználhatók, gazdaságosaib anyagokkal kell helyettesítenünk. Választékosak lenyének az árucikkek A minisztériumok gondoskodnak a technológiai törvlapok felfektetéseről és azok gyakorlati alkalmazásáról. Az iparügyi minisztériumnak különös gondot lett fordítania a hulladékanyagok begyűjtésére és értékesítésére. A rendelet 6. szakasza kimondja, hogy a Terv csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a választékokat a szükségleteknek megfelelően gyártották. A választékokra vonatkozó intézkedések be nem tartása olyan raktárzászlók felhalmozásához vehet, amelyeket nem lehet értékesíteni , ez 1zaga után vonhatja a különböző fogyasztási szektorokban az előirányzott termelési tervek teljesítésének elmulasztását. A minisztériumok kötelesek intézkedni, hogy a termelési feladatokat, úgy mennyiség, mint az áruválasztás tekintetében teljesítsék. A minisztériumok kötelesek gondoskodni arról, hogy az Állami Tervben előírt adatokat teljesítsék, azokat a feladatokat, amelyek kimondják a szükséges káderek képzésére hivatott szakmai képesítő iskolák létesítését, mert csak így tehetünk eleget egyre fejlődő nemzetgazdaságunk követel- ményeinek. A kormány tagjainak jelenlétében nyitották meg a Vordakereszt első országos kongresszusát Kedden reggel - mint megírtuk - ünnepélyes eretek között megnyitották a RISK Athenaeumának nagytermében ,a Román Népköztársaság Vöröskereszt Egyesületének első kongresszusát, amelyen a városi és falusi szevezeteket képviselő többszáz felküldött vesz részt. Az ünnepi megnyitón jelen voltak Groza Péter dr. miniszterelnök, Pauker Anna, a RIP Központi Vezetőségének titkára miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, Teohari Georgescu a RAP Központi Vezetőségének titkára, belügyminiszter, Chisinevschi I., RMP Központi Vezetőségének titkára. Popescu-Dorea-nu N. közoktatásügyi miniszter, Marza Vasile dr. köggészségügyi miniszter, valamint számos politikai és közéleti személyiség. Ott voltak a kongresszus megnyit ünnepségén a tömegszervezetek képviselői, munkások, munkásnők, rokkantak, hadiözvegyek, dolgozó földművesek, román és külföldi újságírók, stb. A kongresszust Alexa Die hadirokkant, a Vöröskereszt Egyesület titkárságának tagja nyitotta meg, majd lelkes tapsvihar közepette megválasztották a kongresszus díszelnökségét. A díszelnökség megválasztása után megválsztották az országos kongresszus elnökségét, amelynek tagjai munkások, dolgozó földművesek és haladó értelmiségiek. Elsőnek Pârvulescu N. tábornok, a Vöröskereszt Egyesület Időközi Bizottságának elnöke mondott beszédet, amelyben rámutatott arra, hogy a Vöröskereszt Egyesület irányításában és tevékenységében országunkban első esetben vesznek részt munkások és földművesek. A megnyitó beszéd után Groza Péter miniszterelnök szólott a kongresszus résztvevőihez. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány különösen nagy gondot fordít a közegészség kérdésének megoldására. Ez a gondoskodás az Állami Tervbe is visszatükröződik. A Vöröskereszt Egyesületnek népi szervezetté kell válnia, amely a lakosság minél szélesebb rétegeit bevonja a nép egészségének biztosításáért folyó harcba. Ennek a feladatnak a teljesítése nem könnyű munka, de a Vöröskereszt Egyesület ma a kormány teljes támogatását ésBeszéde további során Pârvulescu tábornok rámutatott arra, hogy miután a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította országunkat és a nép a hitlerista hordák ellen fordította fegyverét, a fasiszták és kizsákmányoló tőkések vezetése alatt álló Vöröskereszt minden támogatást megtagadott a népek felszabadításáért küzdő szovjet és román csapatoknak. A béke erői világszerte erősödnek. A különböző országok ember A miniszterelnök beszéde vezi és így a rövid, de gazdag tapasztalatait felhasználva, sikerrel elvégezheti a reárótt feladatokat Groza Péter dr. miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a Vöröskereszt Egyesületnek — a Szovjetunió Vöröskereszt Egyesületének magasztos példáját követve — bele kell illeszkednie az új világ építéséért folyó mindennapos munkába. Ezután Pârvulescu N. tábornok felolvasta a kongresszus napirendjét, amelyen az időközi bizottság felmentvénye, az új alapszabályok vitája és megszavazása, valamint a milliói összefognak és megbélyegzik azokat, akik új világmészárlásra, az emberiség újabb pusztítására uszítanak. Ezek az embermilliók tűrhetetlenül harcolnak azok ellen, akik fegyvereket készítenek a békés emberek, az asszonyok, a gyermekek, ifjak és öregek tömeges elpusztítására. A Vöröskereszt Egyesület a békéért folyó harc cselekvő részese kíván lenni — fejezte be megnyitó beszédét a Vöröskereszt időközi bizottság elnöke. Központi Bizottság és ellenőrző bizottság megválasztása szerepel. A kongresszus második napján, amelyen Mihalcea-Korcinschi Dida elnökölt, folytatta a munkabeszámoló általános vitáját, majd Brumenfeld S., az ellenőrző bizottság elnöke felolvasta az időközi bizottság 1947 szeptember 23-ika és 1948 december 31-ike közötti időben kifejtett tevékenységéről szóló jelentést. A kongresszus egyhangúlag megadta a felmentvényt az időközi bizottságnak. Ezután az alapszabály-tervezet vitája következett.