Világosság, 1950. november (7. évfolyam, 254-277. szám)

1950-11-01 / 254. szám

A Romániai Magyar Népi Szövetség napilapja KOLOZSVÁR 1950. november 1. szerda. ÁRA 4 LEJ VII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM. Elvtársak! Pártunk Központi Vezetőségének Politikai Irodája folyó év október 14-i ülésén megvizsgálta a villamosítási munkála­toknak és a vizek felhasználásának tervezetét. Hazánknak a szocializmus útján való előrehaladása szempontjából, a szocia­lista ipar fejlődése, a mezőgazdaság gépesítése és a legfejlet­tebb agrotechnika alkalmazása szemponjából, valamint a dol­gozó nép életszínvonalának és kulturszínvonalának állandó emelése szempontjából értékelve ennek a tervezetnek hatalmas jelentőségét, a Politikai Iroda azt a határozatot hozta, hogy megvitatás céljából előterjeszti a tervezetet a Központi Vezető­ség plenáris ülésének. Emlékeztetnünk kell arra, hogy ezzel a kérdéssel Pártunk már a Román Kommunista Párt 1945 őszi Országos Konferen­ciáján foglalkozott. Bár abban az időpontban a Párt és a kor­mányban lévő képviselői nehéz, nagy felelősséggel járó és azon­nali megoldást követelő kérdések előtt álltak,­­ mint az ipar és a szállítás helyreállítása, a földreform végrehajtása, a gaz­dasági zűrzavar és az aszály okozta éhínség legyőzése a harc a tőkés-szabotázs és imperialista kémszolgálatok által szervezett összeesküvés ellen. — Pártunk távlati célkitűzései közé sorolta az ország villamosítását, az ország természeti kincseinek tu­­dmányos felkutatását és értékesítését, nagy öntözési, talajja­­vítási munkálatok végrehajtását, valamint a művelhető föld­területek kiterjesztését. — ,,A vízierőművek kiépítésével — mondotta a Központi Bizottság Politikai Jelentése, — áttérhetünk a vasutak villamo­sítására és a villanyáram nagymértékű felhasználásával, összes iparágaink kifejlesztésére. Az áramhálózat kiterjesztésével az ország legtávolabb eső zugába is bevezethetjük a villanyvilá­­­gítást és villanyerőt és ezáltal emelhetjük földműveseink étlet- és kulturszínvonalát. Ennek a kiapadhatatlan erőforrásnak — a fehér szénnek — kihasználásával tekintélyes nyersolaj- és szénmennyiséget takaríthatunk meg.“ A villamosítás, iparosítás és a mezőgazdaság gépesítése közt szoros kapcsolat áll fenn. Az Országos Konferencián tartott Politikai Jelentés leszögezte a háború által tönkretett ipar helyreállításához és egész termelő­­képessége kihasználásához szükséges intézkedéseket, mint Románia ipari fejlődésének kiin­dulópontját. Ebben a nehézipar kifejlesztésére esett a fő­­hangsúly. Erőteljes nehézipar — mondotta a Politikai Jelentés —,­­ a góc, amely körül az ország egész gazdasága új feltételek­özt fog fejlődni.“ Mezőgazdasági téret.. a Politikai Jelentés hangsúlyozta a mezőgazdaság gépekkel, szerszámokkal, műtrágyával való ellá­tását, a termelékenység és a jövedelmezőség emelése céljából. A pénzügyi téren kitűzött feladatok célja a költségvetés kiegyensúlyozásához szükséges jövedelmek megteremtése volt, az inflációs folyamat megállítása és a szilárd pénzegység megvalósítása céljából. Az Országos Konferencia óta eltelt öt év alatt, nemcsak, hogy teljesítettük mindezeket az ország újjáépítésére vonatkozó feladatokat, de jelentősen túl is szárnyaltuk őket, hála a mun­kásosztály-vezette dolgozó nép hazafias lendülettel teli munkál­tának és a Szovjetuniótól kapott testvéri segítségnek. Ez kellő­képpen bizonyítja, hogy Pártunk szavai és tettei között teljes összhang van, s ez jogot ad nekünk ahhoz, hogy teljes meggyő­ződéssel kijelentsük: véghezvisszük azokat a nagyszerű felada­tokat is, amelyeket most tűzünk ki magunk elé. A Román Népköztársaság villamosítására és vizeinek fel­­használására vonatkozó tervjavaslat kidolgozásában, — amelyet most terjesztek elő a plenáris ülésnek , a Szovjetuniónak a villamosítás terén szerzett hatalmas tapasztalata vezérelt ben­nünket. Ez a terv nagyszámú tudós, szakember és technikus, a Párt állandó útmutatása mellett végzett, lelkes és kitartó munkájának gyümölcse. A tervjavaslatot öt napon át vitatták a Román Népköz­­társaság Akadémiájának kibővített ülésszakán, amelyen számos akadémikus, egyetemi tanár, tudományos kutatóintézetekben működő tanár, termelésben dolgozó mérnök és technikus vett részt és értékes hozzájárulással gazdagította a tervjavaslatot. A terv ily módon igen fontos technikai-gazdasági dokumentum,­­ villamosításra és országunk vizeinek kihasználására irányuló fagyarányú munkálatok megvalósításának kiindulópontja. Ezt a érvet utólagos kutatásokkal, mérésekkel és számításokkal kell­ovábbfejleszteni és véglegesíteni. Mi a villamosítás jelentősége? Karl Marx már 1850-ben, száz évvel ezelőtt rámutatott arra,­ogy a villamosítás a termelőerőknek olyan magas színvonalra való fejlődéséhez vezet, hogy a kapitalizmus nem lesz többé képes úrrá lenni felettük. „Gőz őfelsége, — mondotta Marx —, amely a múlt század­bán forradalmastotta a világot, leélte napjait. Helyét pedig ír, összehasonlíthatatlanul nagyobb forradalmi erő: az elektro­­nos szikra veszi át." A nagy Leniné a történelmi érdem, hogy megalapozta és gazdagította Marx lángeszű előrelátását. Lenin rámutatott a államosításnak, mint a szocializmus és kommunizmus építése mellyűjének fontosságára és kidogozta a szovjet technikának s a szovjet gazdaságnak a villamosítás alapján való fejlődé­sről szóló forradalmi elgondolását. 1920 decemberében, az in­­szvencionisták elleni háború teljében mondotta Lenin a kö­­etkezőket: „Kommunizmus annyi, mint szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása. Csak akkor, amikor az ország vil­lamosítva lesz, amikor az ipart, a mezőgazdaságot és a szállítást a modern nagyipar technikai alapjaira helyezzük, csak akkor győzünk véglegesen. Hogyha Oroszországot keresztü­l-kasul el­lepi a villamosüzemek hatalmas technikai berendezések hálózata, akkor kommunista gazdasági építésünk az eljövendő szocialista Európa és szocialista Ázsia mintaképévé vá­lik.“ Lenin, és Sztálin hatalmas lelkesedéssel és óriási álhatatos­­sággal szétzúzták a Trockijhoz és Rikovhoz hasonló ellenforra­dalmi elemek ellenállását, leküzdötték a fecsegőket és ingado­zókat, és megerősítették a bizalmat Oroszország villamosítása megvalósításának lehetőségében. Lenin irányította az orosz tudó­sok és technikusok munkálatait a GOELRO Állami Terv kidol­gozására és operatív módon hozzálátott a terv gyakorlati alkal­mazásához. J. V. Sztálin, Lenin hűséges tanítványa és legközelebbi fegyvertársa, továbbfejlesztette a lenini zseniális tételeket a villamosításról és vezette a Szovjetunió villamosításának nagy­szerű művét. A villamosítás lenini elgondolását szintetizálva, Sztálin elvtárs ezt mondja: ,,Az ország villamosításán Lenin nem elszigetelt villamos­sági központok építését értette, hanem az ország gazdaságának — beleértve a mezőgazdaságot is —, fokozatos áttérését egy új technikai alapra, a korszerű nagytermelés alapjára, amely egy vagy más formában, közvetlenül vagy közvetve a villamo­sításhoz kapcsolódik." És valóban a villamosítás nagy gazdasági-társadalmi jelen­tősége kitűnik abból a tényből is, hogy mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban, a villamosenergia felhasználása a kis­termelőt a nagytermelés útjára, a szocializmus útjára téríti. A villamosítás a lenini-sztálini felfogás szerint egyik leg­főbb eszköz a kistermelés átalakítására és bevonására, az új technika alapján, a korszerű nagytermelésbe,­­ egyik legfőbb eszköz a szocializmus és kommunizmus technikai alapzatának megteremtésére. A sztálini ötéves tervek nagyszabású építkezései, a szocia­lista szovjet ipar páratlan fejlődésüteme, csakúgy, mint a szov­jet kolhozok gyorsütemű fejlődése és felvirágzása, szoros kap­csolatban vannak a Szocializmus Országa nagyszerű villamosí­tási tervének megvalósításával. Napjainkban, amikor a szovjet emberek lendülettel építik a kommunizmust, a villamosenergia felhasználásának jelentősége fokozatosan növekszik az ipari termelés mechanizálásának és automatizálásának folyamatában csakúgy, mint az összes mező­­gazdasági munkálatok nagymérvű gépesítésében, a nagy öntözési munkálatokban és a sokmillió hektárnyi új szántóterületek megszerzésében. Ezek együttesen teremtették meg a szovjet emberek számára a magas anyagi és kulturális színvonal le­hetőségét és biztosították létfeltételeinek szüntelen javulását. Mialatt az amerikai-angol támadók és csatlósaik mindent a legbarbárabb pusztítófegyverek gyártásának szolgálatába állí­tanak, pusztasággá változtatják Koreát, és új világháború kirob­bantását készítik elő, a Szovjetunió mindent a béke, a hala­dás és a népek boldogsága szolgálatába állít. A Szovjetunió minisztertanácsának határozatát a giganti­kus új vízierőművek építéséről és azoknak a munkálatoknak a megkezdéséről, amelyek pusztaságokat virágzó kertekké alakí­tanak át, valamennyi béke- és szabadságszerető nép nagy öröm­mel és lelkesedéssel fogadta. Több, mint harminc év óta az amerikai közlemények és tájékoztatók, amelyek közismertek a trumani „adminisztráció­“ legjelentéktelenebb eredményeinek harsogó beharangozásáról, kénytelenek ismételni az elcsépelt lemezt a Temnesee folyó völgyében épülő villamos-kombinátról. Ez a kombinát azonban már hosszú évek óta nem képezi gyakorlati munkálatok tár­gyát. A kapitalizmus rombol és pusztít, a szocializmus épít és életet teremt a pusztában is. A Szovjetunió óriásléptei a villamosítás terén azokra a szavakra emlékeztetnek, amelyeket Lenin 1919-ben, a fiatal Szocialista Köztársaság első vízierőmű központjának felavatá­sánál mondott: ,,12.000 kilowatt igen szerény kezdet. Lehetséges, hogy a külföldiek, az amerikai, német, vagy svéd villamosítás ismerői gúnyolódnának e felett. De — mondta befejezésül Lenin — az nevet a legjobban, aki utoljára nevet!“ Elvtársak! Az öreg Volga partján, Kujbisevben és Sztálingrádban, két óriás, két vízierőműközpont fog emelkedni. A hatalmas Karakum sivatagon át, a Türkmén főcsatorna az Amu-Darja folyó vizét viszi majd a Kaspi-tenger partján elterülő Krasz­­novodszkig. A Dnyepernél épülő új központ, valamint a dél­ukrajnai és észak-krími csatornák nagy kiterjedésű sztyeppéket öntöznek majd. Hasonló méretű munkálatokat nem ismert még a világ. Valóban csupán a volgai két új vízierőmű központ évente 20 milliárd kilowattóra villamosáramot fog fejleszteni. Ezek a vízierőmű központok új üzemeket és gyárakat fog­nak üzembe hozni, a villamosáramot ezer és ezer kilométeres távolságokra vezetik majd, míg leleményes öntöző rendszerrel 14 millió hektárnyi földet tesznek termékennyé. Ez a terület megfelel országunk szántóföldjei másfélszeresének. A Szovjetunió megnyitotta után haladunk mi is. Országunk villamosítását igen sürgős és igen fontos fel­adatnak kell tekinteni. Az ország gazdasági és kulturális elma­radottságának felszámolása az ipar- és a mezőgazdaság szo­cialista nagyüzemű termelésre való áttérése alapján elképzel­hetetlen villamosítás nélkül. Az ipari termelés — amelynek első ötéves tervünk során az 1950 évinek a kétszeresére kell növekednie —, közvetlenül energetikai termelésünk hatalmas fejlődésének idejében való biztosításától függ. A villamosenergia hiánya eddig is fennakadásokat okozott iparunkban. Szocialista iparunk fejlődése és a mezőgazdaság gépesítése terén­ tett minden lépésünket fékezi a villamosener­gia hiánya. Saját tapasztalatunkból tudjuk, milyen igaz a le­nini tanítás, amely szerint a villamosításnak mindig egy lépés­sel az iparosítás előtt kell haladnia. A villamosenergia fontossága az ipari termelésben, annak sajátos tulajdonságaiból származik, a villamosenergiát elő lehet állítani vízesések segítségével, valamint fűtőanyaggal. A villa­mosenergiát bármely energia formára át lehet alakítani, mint például gépi, hő, vegyi és egyéb energiára. Nagy távolságokra, gyorsan és olcsón szállítható, rendkívül könnyen szétosztható és nagy pontossággal mérhető. A villamosítás főeszköze a ter­melési folyamat gépesítésének és automatizálásának, valamint az emberi munka megkönnyítésének. A villamosítás alapvető tényezője lesz a hatalmas vegyiipar megteremtésének és ezzel értékesíthetővé teszi az országunkban fellelhető bőséges nyers­anyagforrásokat. A mezőgazdaságban a villamosítás lehetővé teszi a gépe­sített munka nagyarányú bevezetését, ami jelentékenyen növeli a hektáronkénti termést, fellendíti falvaink gazdasági és kul­turális életét, kiragadja falvainkat abból a sötétségből, amely­ben a tőkés-földesúri rendszer tartotta őket. Az idei c­éplési kampány villamosított szérai — noha csak szerény kezdetnek minősíthetők —, bizonyítják, milyen fontos a villamosság beve­zetése a mezőgazdaságba, bizonyítják a paraszttömegek élénk érdeklődését a villamosítás iránt. Vízienergiáink értékesítésével életrekeltjük az elmaradott vidékeket, lehetőséget teremtünk nagy öntözőmunkálatokra, leromlott termőföldek és árterületek talajjavítására és termé­­kennyé tételére. A villamos vontatóerő alkalmazása a vasutakon és az országutakon, — különösen a meredek és nagyforgalmú utakon —, valamint a víziközlekedési utak szabályozása erőteljesen fel­lendíti majd egész nemzetgazdaságunk fejlődését. A villamosítás hatékonyan hozzájárul a dolgozó tömegek anyagi és kulturális életének megjavításához. A villamos­ságnak számos alkalmazási módja van az orvostudományban, a biológiai és vegyi folyamatokban, a telefon- és távirószol­­gálat, a film- és a rádió útján a villamosság segítséget nyújt a kultúra terjesztéséhez. Országunk villamosításának a következő célkitűzései lesznek: 1. A termelés emelkedésének biztosítása a meglévő ipar­ágakban és az ötéves terv keretében létesítendő új iparágak villamosenergiával való ellátása. ?. Az energetikai erőforrások észszerű értékesítése gyen­gébb minőségű fűtanyagok felhasználásával, (lignit, tőzeg, szénhulladék és általában minden fűtőanyag, amelyet másutt nem lehet jobban felhasználni); megtakarítjuk a minőségileg felsőbbrendű folyékony és gáznemű fűtőanyagokat, valamint a barnaszenet megtakarítjuk észszerűbb felhasználásra, mint pél­dául nyersanyagnak a vegyiparban, szállításnál, fűtésnél, stb. 3. A hidroenergetikai munkálatok jelentik majd a kezde­tet, hogy a folyóvizeket aszályos vidékek öntözésére, vízi köz­lekedési utak létesítésére, árvizek megelőzésére, árterületek le­­csapolására, talajjavításra, stb. használjuk. 4 A vasutak, valamint a városi közlekedési eszközök fo­kozatos villamosítása, ami jelentős megtakarítást eredményez a fűtőanyagszállításban és az értékesebb fűtőanyag fogyasz­tásban­­. A főbb mezőgazdasági munkálatok gépesítése és a villamosság behatolása a faluba, ami emeli a mezőgazdaság technikai színvonalát és munkatermelékenységét. 6. A nép jólétének és kulturszínvonalának emelése a vil­lamosenergia felhasználása által a háztartásban, orvosi rende­lőkben, kulturotthonokban, valamint mozik és rádióállomások létesítése falun. 7. Az új energetikai bázisok létesítésével, valamint a vizek sokoldalú felhasználásával gyorsütemű fejlődésnek indul­nak majd azok a vidékek, amelyeket a burzsoá-földesúri rend­szer visszamaradottságban hagyott A villamosítás hozzájárul a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősítéséhez, a munkásosztály ve­­zető szerepének megerősödéséhez. Biztosítja országunk szocia­lista építésének előrehaladását és továbbfejlődését a kommu­nizmus felé. A villamosítás megvalósítása biztosítja nemzetgazdasá­gunk azon ágainak fejlődését, amelyek viszonylag rövid idő alatt növelik hazánk gazdasági erejét és védelmi képességét, ez pedig nagyon fontos tényező a békéért, az amerikai és angol imperialisták bűnös terveinek meghiúsításáért vívott harcban. A RNK villamosenergiával való ellátásának jelenlegi helyzete Villamosenergiával való ellátásunk jelenlegi helyzetét a következőképen jellemezhe­tjük: 1. 740.000 kw. teljesítőképességre berendezett villamossági központokkal rendelkezünk, ebből azonban az üzemzavarok és a légi felszerelés elrongálódása miatt mindössze 600.000 kw. használható. A központoknak nincs tartalékuk, egyes vidéke­ken pedig szükség van a fogyasztás bizonyos korlátozására, vagy a vállalatok munkaidő-beosztásának módosítására. 2. A villamossági központok ereje­ 603 központra forgá­csolód­ik, amelyeknek teljesítőképessége átlagban alig 1230 kw. Ebből pedig az következik hogy a kiaknázás nem gazdaságos. ^z INTÉZET-n Gh. Gheorghiu-Dej elv­árt jelentése az ország villamosítási tervéről a BMP KV plenáris ülésén A szovjetunió női és férfi atléta válogatottja vasárnap Kolozsváron szerepel KOLOZSVÁR. — Naffy ünnepnapjuk lesz vasárnap Kolozsvár dolftókóinak. A­ Szovjetunió női és férfi atléta-válogatottjának egy csoportja — melynek tagjai Bukarestben és Prágában hatal­mas sikerrel szerepeltek, s vasárnap Kolozsváron bemutatót tart a Gh. Gheorghiu-Dej sporttelepen. Ezen a bemutatón a RNK leg­jobb versenyzői is részt vesznek. A verseny részletes műsorát ma állítják össze.

Next