Világosság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)

1946-07-07 / 150. szám

Egy esztendő három orvosi „csodája"' A magyar orvosi kar véleménye a szív­átültetésről, a penicillinről és a mescalinról A szívátültetés orvostechnikai bravúr — Óriási előrehaladás a penicy­­lin-therápiában — A mescalint magyar orvos ismertette meg Európával A Világossig metrfik­­ása a el­telt eely esztendő három legnagyobb orvostudományi szenzációja: 1. a szívátültetési kísérletek, 2. a peni­cillin felfedezése és therápiájának kibővítése­, 3. a mescallonnak a köz­tudatba való átmenetele volt. La­punk orv­os-munkatársa, beszélgetést folytatott a három „csodáról“ a ma­gyar orvostudomány legkiválóbb­­jaival és a következőkben adja visz­­sza véleményüket: — A magyar orvosi kar legkiválóbb sebészei a szívátatteljes kísértetek hírére természetesen azonnal kapcsolatot ke­restek a külföldi, főként szovjet tudo­mányos körökkel, hogy a maguk részé­ről is tiszta képet nyerjenek a szívátül­tetési kísérletek előrehaladásáról és je­lenlegi állapotáról. Egyik élvonalbeli sebészünk véleménye szerint egy ilyen szívátültetési műtétnél leg­alább hat nagyeret kell a régi szívtől elválasztani és az új szív na­gyereivel összeilleszteni, összevarrni. A legmo­dernebb elképzelés szerint egymásba­­illeszkedő fémgyűrűkkel egyesítenénk a nagyereket s a transzfúzióhoz hason­latosa® el tudjuk képzelni a keringés­­ fenntartását. Íme, a gyakorlat mesterének vé­leménye!­lm­e, újabb megállapítása a régi és megdönthetetlen ténynek: az orvostudományban nincsenek cső­dök! Lássuk a második „csodát“ — a penicillint. Ennek a gyógyszernek is meg­voltak a maga hibái, mint minden emberi alkotásnak, legnagyobb hi­bái voltak: nem minden betegséget gyógyított, szobahőmérsékleten el­bomlott, tehát jégen kellett tartani és csak olyan betegségeket gyógyí­tott, amelyeket, egy bizonyos gúny­­ke­ltő baktérium okozott. Három óránként kellett adagolni, épp azért, mert hamar elbomlott, még a szer­vezetben is. Az angol és amerikai tudósok most streptomycin néven ú­i pehic­ulinfajtát állítottak elő, amelyben mind e hibákat kiküszö­bölték. A streptomycin tehát szoba­hőmérsékleten is eláll, nem kell há­rom óránként, csak huszonnégy óránként adagolni és az eddigi betegségeken kívül gyógyítja a tífuszt, a pam­­tífuszt, az úgynevezett coli­­csoportok okozta, betegségeket, mint például a szörnyű hashár­­tyagyulladást, meggyógyítja a tuberkulózist, a szamárköh­ögést és az influenzát! A gyógyszer 2 és félmillió egysége egy hét alatt meggyógyítja a vérbaj első és másodlagos stádiumát, míg a harmadlagosat csak szarvarzán és jód segítségével gyógyítja. Egyedül az agylágyulással és a hátgerinc­­sorvadással szemben hatástalan. Ez a gyógyszer tehát eredményes gyógyászati szempontokból is — na nem is csoda — csodálatos, mert olyan súlyos népbetegségek elleni megbízható szer, amilyen eddig nem létezett. Ne feledjük el a ne­vét, rövidesen elkerül hozzánk is: S­treptomycin! S most lássuk a harmadik orvosi­­csodát“, amely talán leginkább megérdemli a „csoda“ megjelölést, a nemrégen lapunk hasábjain rövi­den és nem tudományosan megem­lített mescalint. Ez a büntetőpolitikai szempontból fel­becsülhetetlen értékű gyógyszer egy Mexikóban dúsan tenyésző cserje leve­leinek kivonata, alkaloida, amely kellő mennyiségbe® adagolva sajátságos, a részegséghez hasonló bódulatban olyan állapotot hoz létre, amelyet lélektani­­lag két jellegzetes tünet jellemez: a bevallási kényszer és a vezeklési vágy. Ez az alkaloida Mexikóban olyan elter­jedtségnek örvend, mint Európában a morfin és kokain, vagy keleten a hasis és az ópium. Ezt a különleges hatású gyógyszert Európával egy magyar ideg­orvos, az Gartner Pál, egyetemi magán­­tanár ismertette meg a biatorbágyi me­rénylet főtárgyalásán. Matuska Szilvesz­tert a törvényszéki orvosszakértők, dr Németh Ödön és dr Tóth Pál László szimulánsnak tartották, míg Gartner professzor, aki a bűnperben ellenőrző orvosszakértő volt, megállapította, hogy Matuska paranoiás őrült. A vita során Gartner professzor indítványozta, hogy Matuskát hallgassák ki mesealjii hódu­­latban, amibe a két törvényszéki orvos­tanár bele is egyezett. Nem úgy azon­ban dr Marton Albert tanácselnök, aki a magyar büntető perrendtartásra hi­­vatkozva nem engedélyezte, a vádlott­­nak bármilyen bódulatban való kihall­­­gta­tásáb­ós Matuskát büntetőjogilag felelősnek nyilvánította. Később, mint emlék­ezetes, Matuska elmebaját kétsé­get kizáróan megállapították. Egy évvel későbben, 1935-ben, Gartner professzor, látva a hatást, amit Indítvá­nya egész Európa sajtójára és tudomá­nyos köreire tett, megírta „Bűn és bün­tetés“ című tanulmányát, amely számos nyelvre lefordítva hetekig foglalkoztatta a világközvéleményt. Gartner e tanulmá­nyában azt fejtegette, hogy a mescalin bevezetése a bűnügyek hatalmas csökke­nését eredményezte volna, mert hiszen a bűnözők abban a tudatban, hogy a mescalin-bódulatban önmaguk vádlói lehetnek, kétszer is meggondolnák egy bűncselekmény elkövetését. Sajnos, ami­lyen nagy érdeklődést keltett annak ide­jén a mescalin, olyan hamar meg is fe­ledkeztek róla és maga Gartner profesz­­szor, aki pedig a szert gyakorlatában is kipróbálta, többé nem foglalkozott a mescal­innal. Íme a három­­orvosi „csoda“ a tu­domány tiszta reflektorfényében. Mindhárom valóság, egyik se csoda, hanem olyan tény, amelynek minél szélesebb elterjedéséért nemcsak az orvosoknak, hanem mindenkinek küzdenie kellene, mert mindhárom hatalmas lépés lenne az emberi bol­dogság s az egészségesebb új világ felé. (dr L.) Szabadsághegyi (Svábhegyi) Victoria Penzió Mátyás király út 29, Telefon; 361-975. Nagy park. Teljes komfort. Elsőrangú ellátás. luuiiniiHniiBifflHiiiiinimmHinmuiiiffiHiBHiifiiiiiiBinromwBimHi. §SifSHÉi Ä? Himníu csehszlovák jelentés Károlyi és Benes t­á­rgy­alúsatiról Práágai jelentés beszámol arról a látogatásról, amelyet Károlyi Mi­hály Benes Eduard meghívására a csehszlovák államelnöknél tett. Er­ről a látogatásról a prágai cseh sajtó a következő hivatalos közle­ményt hozza: „Dr Benes Eduard, a köztársa­ság elnöke, fogadta Károlyi Mi­hályt és beszélgetést folytatott vele. Megbeszélésük során szóba­­kerü­ltek az általános politika kü­lönféle kérdései, így azok, amelyek a Magyrország és Csehszlovákia közötti viszonyt érintik. A köz­társasági elnök emlékezetbe idézte azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek hosszú évek óta Károlyi­hoz fűzik, nevezetesen a legutóbbi háború idejéből, Londonból. Biz­tosította őt arról, hogy boldog volna, ha viszont láthatná és leg­közelebbi látogatása alakudnával folytathatná vele nézeteik kicseré­lését A londoni rádió egyébként kö­zölte, hogy Károlyi Mihály felesége és titkára kíséretében -pénteken dél­után repülőgépen Lotmonba érke­zett. Száraz lábbal dolgoznak a víz szintje alatt a déli vasúti híd munkásai A déli összekötő vasúti híd az újjá­épülő Magyarország egyik legfontosabb alkotása lesz. A budai és pesti oldalon lévő pillérek már elkészültek és befeje­zés felé közeledik a mederben lévő pil­lérek újjáépítése is. Száz év óta nem történt meg, hogy a munkások száraz láb­bal dolgozzanak a víz szintje alatt. A 7-es számú pillért pedig csak így lehet kijavítani. A pallért falakkal vették kö­rül és a napokban már megindul a Duna vizének kiszivattyúzása ezek kö­zött a falak és a pillér között. A közlekedésügyi minisztérium min­dent elkövet, hogy most, az aratás ideje alatt is megfelelő számú munkaerő álljon rendelkezésre. Körülbelül 130 ácsra van szükség, e pillanatban azon­ban csak 30 ács dolgozik. Éppen ezért a közlekedésügyi minisztérium az újjá­építési minisztérium munkacsoport osz­tályához­­ fordult, amelynek vezetője, Visnyay Vilmos ígéretet tett, hogy né­hány, napo­n belül közmunka segítségé­vel 100 ácsmester beállításáról gondos­kodik. Ezenkívül 400 nem szakképzett mun­kásra is szükség lenne. A közmunka­­hivatall hónapokkal ezelőtt megállapo­dott a­ közlekedésügyi minisztériummal, hogy a műszaki szakiskolák hallgatóit mozgósítani fogja a nyári szünet alatt az ország egész területén folyó hídépí­tésekhez, elsősorban a déli összekötő vasúti hál építéséhez. 1946 július 6-án, szombaton este 9 órától reggel 5 óráig a SZÉCHENYISTR­ANDFÜRDŐ TERÜLETÉ* rossz idő esetén A SZÉCHENYI-FÜRDŐ NAGYTERMÉBEN IS A 1, Ó íz Ó NYÁRI ÉJ! 3 zenekar MÚvészmesor Táncverseny! A magyar Rádió 23 órától 24 óráig helyszíni közvetítést ad! Szóbel, Új Stúdió-rendezés __________ Ismt mutaxt­ítjak Guzmich Gábor átatlítcárt, a posta fasiszta vezérigezggatóját Dr Szöllősy Lóránd népügyész tegnap délután kihallgatta és letar­tóztatta Guzmich Gábort, aki a Sztójai-kormány idején a posta ve­zérigazgatója volt A nyomozati adatok szerint október 16-én Guzmich Gábor kapcsoltatta ki a kormányzó­ság és a miniszterelnökség telefon- és távíróvonalait. A posta nagy­­értékű bélyegmúzeumát nyugatra hurcolta, a postánál a fajvédelmi törvény rendelkezéseit az előíráso­kon túlmenő szigorral hajtotta, végre. Mozgó kemence a Ganz vágón gyárban. A Ganz—MÁVAO rohammunkásai teg­nap állították be az új, 260 tonnás, mozgó alapokon gördülő kemencéjüket. A kemencét fél év alatt építették a mű­ködésben lévő elhasznált kemence mel­lett. Azzal, hogy a kemencét gördülő alapokra helyezték, megtakarították a régi kemence leállását s ezzel 1800 tonna acéltermelés kiesését kerülték el A mozgó kemence terve egy lakatos­ cso­portvezetőtől származik, tervezője a m­érnök-i­gazgató. RÁDIÓ Szombat, Budapest I. (549.5 m.) 13: Vér­tes Gyula előadása­ — 13.15: Jazz. — 14: Hírek. — 14.10: Vöröskereszt közlemények. — 14.20: Szalonzenekar. — 15..5: Nagy Kázmér előadása. — 15.25: Hanglemez. — 15.35: Tas­­léry Károly előadása. — 15.55: Mű­sorisme­re­­tese-is. — ii.: Hírek. — 16.10: Haifái ■emezek. — 16.30: Gyermekrádi­ó. — 16.55: A Magyar - Szovjet Művelődési Társaság­ hangversenye. — 17.30: „A könyv dicsérete.“ A Munkáé a Fuvárszö­vetség műsora.. — 18: Hírek­. — 18.05: Vöröskneszt közlemények. — 18.­5: Írók a mikrofon előtt: Gellért Oszkár. Beve­zeti Schöpflin Aladár. — 18.40: A Székesfő­városi Zenekar játszik. Közvetítés a Károlyi kertből. Közben 19.10: Markos György elő­adása. Utána. kb. 20.30: Hírek, sporthírek. — *20.50: Bu­lojtik István miniszterelnökségi állam­titkár beszél „A magyar képzőművésze­tért** mozgalomról. — 21: Rózsa Vera énekel. — 21.20: Nagy Ferenc mini­szterelnökkel wash­ingtoni és londoni útjáról beszélget a rádió munkatársa, Vajna János. — 21.40: Hangos heti híradó. — 21.50: Hírek és krónika orosz nyelven. — 22: Hírek. — 22.20: Műsorismer­­tetéés. Vöröskereszt közlemények. — 22.35: Daloló nyár. Helyszíni közvetítés a Széche­nyi fürdő terraszáról. — 23: Napi hirössség­foglaló. — 23.10: Hírek és króínika angol nyelven. — 23.20: Hírek és krónika francia nyelven. — 23.30: Daloló nyár. A Széchenyi fü­­rdő terraszáról a helyszíni közvetítők foly­tatása. V­a­ss­á­r n­a­p : Budapest I. (54151 k­m). 6.43: Hírek, műsorismertetés. — 7.05: Hangleány­­zók. — 8: Orosz hanglemezek. 9: Római katolikus vallásos félóra a Stúdióiból. — 9.30: Evangélikus vallásos félóra a Stúdió­ból. — 10.10: Bemutató­k a British Council lemezeiből. — 11: Halász Kató énekel. —­ 12: Déli harangszó, hírek. — 12.15: Anyák öt pe­rce. — 12.20: A belvárosi templom ének­kara énekel. — 12.50: Tildy Zoltán, a Ma­gyar Köztársaság elnöke beszél a „Magyar képzőművészetért“ mozgalomról. — 13: Ju­hász Gyula versei. — 13.30: Jazz. — 14: Híreik. — 14.10: Helyszíni közvetítés Amerika hangversenytermeiből. Hanglemezek. Az Amerikai Politikai Mietóó ajándéka. — 15: •Ünnepi krónika. Elmondja: Zelle Zoltán. — 15.20: Hanglemezek. — 15.80: „Ady emlékek“. — 15.55: Műsorismertetés. -­ 16: Hírek. — 16.05: Rádiózenekar. — 17: Falurádió. — IS: Híreik. — 18.05: Vöröskereszt közlemények. — 18.15: Szalonzenekar. — 19.15: „Hajrá“. A munka himnusza három felvonásban. —­­Az I. felvonás után kb.: 19.40: Hírek, sport­hírek. — A II. felvonás után kb.: 20.50: Sajljapin énekel. Hanglemezek. Előadás után kb.: 21.35: A rádió­­hangja. Utána: Műsor­ismertetés. — 21.50: Hírek és krónika orosz nyelven. — 22: Hírek sporthírek. — 22.25: A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság kongresszusa. Rádióriport. — 23.10: Hírek és krónika angol nyelven. — 23.20: Hirek és krónika francia nyelven. — 23.30: Rácz György hanglemezrevüje. Népszava könyvkiadó (VII. Erzsébet körút 17) a magyar könyvnapokra július 4 — 5 — 6 BÓKA LÁSZLÓ: Mire tan­ít a magyar irodalom ? „ ... mikor elcsendesült égés?, Európában a szabadságharcok zaja ... közöink, akkor sem hagyták cserben a szabadság eszméjét!“ Ara fűzve 2.— KÁLMÁN JÓZSEF: Kunfi Zsigm­ond , hogy ma már nemcsak nemzetközien érzünk,­­hanem nemzetközi politikát is csinálunk, az Sunfi Zsigrmond működé­sének az eredménye és érdeme.“ Ára fűzve 2.-­Gyermekekneki­e­feSnat­eferől . Sokat «szenvedtünk gyerek­korunk­ban és az elrontott gyerekeket boldogtalanná tette a későbbi éveket is. A jövő a szabad erű bérét,­ára fűzve kb. 6.— SIMON LÁSZLÓ: fiszárpolifitia és korszerű szaknevelés A mezőgazdasági szakoktatós problémái Ára 4.­— Kaphatók a könyvnapokon, július 4-én, 5-én és 8án a Szociáldemokrata-_ Párt Kunfi gárdáinak összes kerületi sátraiban él, a NÉPSZAVA sétá­ban a Nemzeti Színház előtt LIGETI MAGDA.

Next