Világosság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)

1946-07-07 / 150. szám

S3 P? SJ3 S3 S3 KÉT KÜLÖNÖS HÍR NÜRNBERGBŐL tismemm Tárgyalás közben tűz ütött ki a nürnbergi főbíróság épületében (Nürnberg.) A háborús bűnösöket és a bírósági személyzetet csütörtö­kön mozgósítani kellett, hogy meg­fékezzék a nürnbergi főbíróság épü­letének konyhájában támadt tüzet. Éppen a bírósági tisztviselő sze­mélyzet, a szakértők és a sajtó­­képviselők több száz adag tízóraiját készítették, amikor tárgyalás köz­ben, a déli szünetben, észrevették a tüzet. Azt hiszik, hogy a nap me­lege túlságosan, f­elmelegítette a benzines kannákat s ez vezethetett m­a a tűz kitörésére, amely bekormozta a falakat és meggyújtotta az ablak­kereteket. A tűz éppen a drótnélküli távíróállomás helyiségénél okozott károkat, ahonnan a világot a tár­gyalás híreivel ellátják. Mintegy félórás fáradozással sikerült a tüzet elfojtani. Osztrák kormány nyilatkozat az Ausztriába hurcolt úy. magyar javak sorsáról Az illetékes osztrák miniszter magyar kormánybizottságot vár Ausztriába A Világosság bécsi szer­­kesz­tőségének telefon jelentése: Ausztriába az elhurcolt javak kér­désével, úgy belföldi, mint külföldi von­­akozásban, külön minisztérium foglalkozik, amelynek a neve: A va­gyonbiztosítás és gazdasági irányí­tás minisztériuma.. Ennek az élén dr Peter Krauland miniszter áll. A Vlágosság bécsi szerkesztősége kér­dést intézett Krauland miniszterhez, hogy az Ausztriában lévő elhurcolt magyar javak hazaszállítása tekin­tetében az általa vezetett miniszté­rium milyen segítséget tud nyújtani Magyarországnak. Az osztrák mi­niszter erre vonatkozó válaszát ki­terjesztette a Magyarországon lévő osztrák javak sorsára. _ Dr Peter Krauland miniszter nyilatkozatát, amely tudomásunk­ szerint az osztrák kormány hivatalos állás­pontját is jelenti, az alábbiakban­­ közöljük: — Tudomásunk szerint magyar állampolgárok és a magyar állam különböző vagyontárgyai fekszenek jelenleg osztrák földön. Ezeket mindkét országnak a nácik által történt megszállása alatt és főleg a háború vége felé hurcolták Auszt­riába, vagy önkéntesen hozták ide, elraktároztak, avagy Ausztriában anyagilag és gazdaságilag érdekelt magyar állampolgárok tulajdonába tartoztak.­­ Tekintettel a két ország sok­éves baráti kapcsolataira, lehet­ségesnek tartom, hogy Ausztria előzékenységet tanúsít Magyar­­országgal szemben és a magyar kormány fáradozásait osztrák területen lévő vagyontárgyak megállapításában elősegíti. — Szívesen vagyok hajlandó uta­sítani az alám­ rendelt minisztérium ezzel foglalkozó tisztviselőkarát, hogy a magyar hatóságoknak e te­kintetben mindenképpen segítsé­gükre legyen. E célból örömmel üdvözölném, ha a magyar kormány egy bi­zottságot küldene Ausztriába, amely az osztrák hatóságokkal együttműködve és azok támoga­tásával eszközölhetné a magyar vagyontá­rgyak megáll­ap­ására vonatkozó kutatásokat. Más oldalról viszont fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az Ausztria és Magyarország között évszázadok óta fennálló élénk gazdasági kap­csolatok folytán természetesen sok osztrák állampolgár is részese vagy másféle módon birtokosa volt Magyarországon számos, legkülön­félébb gazdasági vállalkozásnak. Most ezek a kapcsolatok a hadiese­mények vagy azok utóhatásai kö­vetkeztében rendezetlenek. Ezért nagyon örvendetes lenne, ha módot és utat lehetne találni a kölcsönös tulajdon biztosítására és így a két állam közötti új gazdasági kapcso­latok lehetővé tételére.­­ Véleményem szerint e célból szükséges lenne egy magyar­osztrák bizottság létesítése. Ez a bizottság mérlegelés tárgyává tehetné a vagyontárgyak kölcsönös felszámítását, amennyiben Magyar­­országon lévő osztrák vagyonérde­­keltségeket Ausztriában lévő ugyan­olyan értékű magyar vagyonérde­­keltség ellenében kicserélnék. A magam részéről bízom abban, hogy egy ilyen bizottság működése feles­leges nézeteltérések elkerülését és a két ország közötti barátságos lég­kör fenntartását eredményezné. Dr. Peter Krauland miniszter fenti nyilatkozata annál is inkább figyelmet érdemel, mert eddig isme­retlen osztrák álláspontot közöl. Turcsányi Gyula színes ligai előhiívással Uíih­ajó Szenes, IV. Somogyi Béla út 16. Fotókópiák és amatőrmankák ki­ A földalatti náci­ propa­ganda legendát próbál szőni Bormann halála körül (Nürnberg.) Pénteken Nürnberg­ő­ az a hír terjedt el, hogy Martin Bormann mégis életben van, bár szerdán Bormann védője és Hitler sofőrje az ellenkezőjét állította a tanúvallomás során. A hír szerint Bormann három ízben rstró rádiós­zóza­tot in­tézett a német néphez, bejelentve, hogy „készen és a készülő nagy eseményekre“. A szózatot egy ízben Németországban, két alkalommal pedig állítólag Svájcban fogták s mind a három alkalommal világosan felismer­hető volt Erimsin hangja. Igen meg­­bízható a magas állású személyiségek sze­rint a háború* febíras és hozzáfűzte, hogy „egész vezérkarával sikerült külföldre jutnia*. Egyebed azonban egy alkalom­mal sem fűzött hozzá, tekintve, hogy a rádióadás igen rötvid ideig tartott. (Nosza, magyar nyilasok, lehet remény­kedd­! Ez a hír a legújabb csodafegy­vere a földalatti náet-propagandának ... ( szerk.) Augusztus végén megkezdik a Margit híd építését Szent István napján megnyílik a Szabadság híd Új tervek alapján épül a Lánc­híd . Más helyen­­ lesz az Erzsébet híd­ A téli hónapok után most állt össze először a városházán a hídépítési bizott­ság, amikor is beszámoltak a hídépítések állásáról és a hídroncsok kiemelési mun­kálatairól. A hídjelentés a volt Ferenc József híddal kezdődik, amelyet most Szabadság hídnak neveznek. A mun­­kálatok itt annyira előrehaladtak, hogy augusztus 20-án, Szent István napján a Szabadság hidat ünnepé­lyes keretek között átadják a for­­gal­omnak. A híd régi formájában és a régi szé­lességében készül, a külseje is olyan lesz, mint amilyen akkor volt, mielőtt a náci-pribékek a Danába süllyesztették. A villamossínek a híd közepén lesz­nek és a budai hídfő környékét teljesen átépítik. A Gellért téren a tatár­ síne­ket szintén a középre helyezik. A Margit híd megépítésére kerül ezután a sor. Nyomban, ahogy a Sza­badság híd munkásai befejezik hídépítő munkájukat, másnap már átvonulnak a Margit hídra, amely sorrendben a második újjáépített hídja lesz Buda­pestnek. A Margit híd budai részének középső roncsait már kiemelték a víz­ből. A Margit híd munkálatai sokkal hosszabb időt vesznek igénybe, mint a Szabadság hídé. A Margit híd szintén a régi formájában és régi méreteiben épül újjá A Láne-híd kerül ezután sorra, Clark Ádám remekműve, amely olyan most, mint a szárnyaszegett sasmadár. Itt a történelmi emlékű híd teljesen új tervek alapján épül fel újra. Külsőségeiben és méreteiben is egé­szen más lesz, mint eddig volt, Éppen ezért sokkal későbben készül el.­ ­ Július 9-én, kedden 7 órakor a Városi Színházban! Filharmóniai társaság, FEREKSÍK Jegyelőjegyzés: Libertás, VII. Madách Imre út 5. — Tel.: 223-492 mint ahogyan eredetileg gondolták. Az óbudai Árpád híd követi a lánc­hidat, de ennek a hídnak a megépítése még a jövő távlatában van. Végül a Boráros téri híd kerül sorra, ahol egye­lőre a hídroncsok kiemelésével küzdenek a munkáskezek. Az Erzsébet híd újjáépítésének a sorsa még teljesen bizonytalan. Valószínű, hogy az Erzsébet-hidat új tervek alapján egészen más helyen épí­tik meg és az új Erzsébet-híd megépí­tésére tervpályázatot fognak kiírni. Ez most a helyzet a hidak frontján. Harmincnégy halottja van a kielcei pogromnak (Varsó) A kieli pogrom áldoza­tainak száma 34 hajóikra és 42 se­besültre emelkedett Ezideig 62 em­bert tartóztattak le. Az ügy kivizs­gálására különbizottságot létesítet­tek és a pogrom értelmi szerzőit hadbíróság elé állítják. („MTI.“) Hivatalos jelentés a lengyel­­országi terrorista cselekményekről (Varsó.) Az állami biztonsági mi­n­­isz­térium hivatalos közleménye szerint június 15. és július 2-a kö­zött több mint 250 terrorista táma­dás történt, amely mind a népsza­vazás rendes lefolyásának megaka­dályozására irányult. A földalatti reakciónak az volt a­­záradéka, hogy megzavarja a népszavazást A köz­leményből kiderül, hogy 37 esetben támadták meg a választású bizott­sági tagjai 63 támadást intéztek a szó,váróhelyiségek ellen, 70-et mun­káspárt tagok és biztonsági közegek ellen. Összesen 14 bizottsági tagot öltek meg, hetet pedig súlyosan megsebesítettek. A lulblini körzetben kilenc mun­káspárt tagot gyilkoltak meg. Az említett időközben 67 ban­ditát öltek meg, 308 sebesültet pedig őrizetbe vetek. A banditák 65 ren­dőrt öltek meg. Kötelet kapott kilenc nyilas pri­­bék. Kötél általi halálra ítélte a nép­­bíróság a Szent István-körúti nyi­lasház kilenc hóhérát. Pór Máriát tízévi­g kényszermunká­ra ítélték. A halálraítéltek kegyelmet kértek. WHIIi.ilLlllllllllllllliniUIIIIIIIIIIHHIHI­llllllllHillllllllMllllllllllllIfiMRIIS!'. v«jpf­z 5

Next