Villamosság, 1966 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1966-05-01 / 5-6. szám
■ 152 Villamosság 1966. 14. évf. 5—6. sz. Havas B.: A műszaki fejlesztés amely tervezési szempontból mind az energia felhasználása, mind az energiaszállító (vezetékek és transzformátorok) berendezések beruházási költsége tekintetében nem elhanyagolható. Általános következtetések a gazdálkodásban is levonhatók, ha a technológiákat külön vizsgálva meghatározzuk azok arányát és mennyiségét. Ennek nyomán állapították meg az illetékes energiagazdálkodási tényezők, hogy a bányákban alkalmazott szivattyúk, valamint kompresszorok hatásfoka rendkívül kicsiny és így népgazdasági szinten érdemes — még jelentős összegű beruházások árán is — azoknak jobb hatásfokú gépekre való kicserélése. A fajlagos adatgyűjtésnél és normakészítésnél eredményes metodikai eszköz az eljárásnak olyan formában való kimunkálása, hogy az mind a hazai, mind a külföldi fajlagos adatokkal összevethető paramétereket tartalmazzon. Az azonos vonatkozási alap esetén mód van az összehasonlításra, és ha a felhasználási értékek fel vannak bontva egyes gépekre vagy gépcsoportokra, úgy a fejlettebb módszerekkel dolgozó üzem gyakorlatának az átvétele az összehasonlítás folyamán indokolttá és lehetővé teszi a normakészítést. Minthogy az energiafelhasználás munkavégzés érdekében történik, azért mindig felvetődik a normakészítés terén két fő célkitűzés meghatározása. Az egyik célkitűzésnél a gazdálkodás és a helyes tervezés érdekében úgy kell a fajlagos értékeket és a normákat kialakítani, hogy következtetéseket lehessen levonni a vizsgált termelési folyamatokra nézve, vajon nem igényelnek-e a kelleténél több energiát rossz hatásfokú munkagépek vagy fölösleges munkafolyamtok jelenléte miatt. A másik célkitűzés a veszteségek kiküszöbölésére vonatkozik mind munkagépeknél, mind pedig az energetikai berendezéseknél. Veszteségek minden folyamatnál szükségszerűen keletkeznek, mert a gazdaságosság határán belül ezek teljesen nem küszöbölhetők ki. Vannak azonban olyan veszteségek is, mint például a súrlódási és hőveszteségek, amelyeknek a csökkentése tisztán műszaki kérdés. Eme intézkedések jelentős része a gazdaságosság határán belül is elvégezhető. Végső fokon tehát a fajlagos energiaadatok gyűjtése és az ebből levont következtetések alapján a műszaki fejlesztés szempontjainak figyelembevételével történő normakészítés megfelel a népgazdaság érdekeinek, de ez a munka csak nagyfogyasztók esetében hasznosítható, nem adminisztrációs, hanem műszaki értékelés alapján. Ezekre a intézkedésekre viszont mindenképpen szükség van, és így a normakészítésre, valamint a fajlagos, értékelhető fogyasztási adatok felfogadható, bürokráciamentes gyűjtésére vonatkozó korszerű rendelkezéseket minél előbb ki kell adni. Elektronikus „házőrzőkutya”: így nevezik azt az elektronikus berendezést, amely egy 9000 tonnás teherhajón, annak valamennyi helyiségében, 350 helyzetet ellenőriz. Ahol valamilyen rendellenesség lép fel, figyelmeztető jelzés szólal meg. A berendezés az ellenőrzést percek alatt végzi el. Azelőtt órákat vett igénybe az egész hajó átvizsgálása. K.L.Ö. * A norvég államvasutak villamosítása. 1964. év végén befejeződtek az Oslo—Bergen vasútvonal villamosításának munkálatai. Ezzel a norvég államvasutak villamosított vasúti hálózata elérte a 2040 km-t. A villamosított vonalakon az egész vasúti forgalom 70%-át bonyolítják le. K.L.Ö. * Repülő erőmű. A szovjet mérnökök repülő erőművet fejlesztettek ki, amely 10—12 km magasságban hasznosítja a szél energiáját. A szélkereket és a generátort merev burkolatú léggömb viszi fel a magasba, ahol kábellel van kihorgonyozva. Ez utóbbi a fejlesztett villamos energia levezetésére is szolgál. A szélerőmű teljesítménye 1,5 MW, évi fejlesztése 10 millió kWórára vehető fel. A hordozó ballont olyan berendezésekkel is szándékozzák ellátni, amelyek kereken 700 km-es adókörzeten belül a rádió- és televízióátvitelt lehetővé teszik. K.S.D. 300 MVA-es AEG transzformátor. Az Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft stuttgarti gyárából az egyik nyugatnémet erőmű (Grosskrotzenburg/Hanau ) részére 230+16%/21 kW feszültségáttételű, 300 MVA teljesítményű, háromfázisú transzformátort szállított. A transzformátor súlya 290 tonna, ebből a 60 000 hidegen hengerelt szilícium-lemezből álló vasmagé 150 tonna. A transzformátor beleértve a hűtőberendezést is 18 m hosszú, 3 m széles és 7,5 m magas. A nagyfeszültség csillagponti fokozatkapcsoló berendezés segítségével az üzemi viszonyoknak megfelelő finom lépcsőzéssel állítható be. K.L.Ö.* 750 kV-os transzformátor Svájcban. A svájci Brown Boveri (BBC) és Oerlikon vállalatok kifejlesztették a 750 kV-os transzformátor prototípusát. Tekintettel a 750 kV-os távvezetékek igen nagy átviteli képességére, a 750 kV-os transzformátornál nagy teljesítményt kellett számításba venni. Ennek azonban a szállítási nehézségek szabnak határt. A kiadódó méretek a vasúti szállítást még egyfázisú transzformátorok esetében sem teszik lehetővé , ezért a gyárak olyan szétszedhető transzformátortípus kifejlesztésére törekszenek, amelynek egyes részei vasúton zavartalanul szállíthatók. K.L.Ö. HÍREK