Virradat, 1943 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1943-01-04 / 1. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: * Vili., Gyulai Pál­ utca 14. Telefon:­­146-246, 146-243 HÉTFŐI POLITIKAI LAP Főszerkesztő: BORNEMISZA GÁBOR Vili. évfolyam Budapest, 1943. 1. szám, január 4. A zsidóság teljes pusztulásáról beszélt Hitler vezér és kancellár A verosük új tömegsírla: VELIKIJE LUKI in­'i un—mmmbaga „A tél elmúltával újra elindulunk“ - mondotta a Führer - Irtóza­tos szovjet ember- és anyagveszteségek a fok­ozott páncélkocsik és gyermekkatonák miatt Göring: „ A háború 1943-ban győzelmesen véget ér 99 r fink­íel c járata. I* német véderő vezetői nem­­ mű­­ltig az UZQIfl.­­mondanak olyat, amire az idők vagy események rácáfolnak. Ezért dobbant nagyobbat a szi­vünk Göring szózatának hallatára. A tábornagy, ha nem is tett olyan kijelentést, hogy a háborúnak az idén biztosan vége lesz, de ebbeli reményét oly markáns rövidséggel szögezte le, hogy az már majdnem a „bizonyos“ fogalmát súrolja. „A tél elmúltával újra elindulunk“ — hangoztatta újesztendő napján a Führer , amikor Európa védője a bold­og béke képét tárja elénk vágyaiban, e vágy összefügg a világ legnagyobb légi­hadereje vezetőjének szavaival. Ami most a télen az orosz sí­kon történik, az ne­m más, mint a pokol hadseregének irtóza­tos embermészárlással és anyagpazarlással egybekötött vég­erőlködése. A havas, hideg éjszakában azonban a béke és a győzelem napsugaras öröme rejlik, mint vajúdó méhben az új diadalmas élet. Európa győzelme már akkor elérkezett, ha a keleti vörös pestis infernális réme szétfoszlott az új jövő vi­lágosságában avagy fényattogatókkal, háborús uszítókkal együtt. . .. ' 1 i'fTni ■ -­T'rrrrtTr’VTj—­rrrRTT’v'^7^ ts^guOrSan |°.I IL, PéMállam szövges em­bermészár Ven­kige Luki elüti Ezerszámra pusztálnak a vörösök páncélosai —Embereztek a németek összpontosított géppuskatü­­zében. — Sztálingrádban nincs változás. — 48 támadás egyetlen éjszakán. A német hidegvér csodái.­­** Berlin, január 2. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti a keleti ar­vonal helyzetéről: A német és szöve­téges csapatok a kel­ti arcvonal valm­­e­nyi harcsza­kaszán újabb nagy sike­r­et értek el és 110 páncélost, 46 löveget, köztük nagyszámú p­écéltörő ágyút, 6 légel­hárítóágy­út, 24 nehéz aknavetőt és 32 tehergépkocsit megsemmisítettek, vagy z­ákmányoltak. Egyedül a rzsevi térségen a bolsevisták téli támadásaik megkezdése óta, vagyis öt hét alatt, 1910 páncélost tettek. Megsemmisítettünk vagy zsák­mányoltunk még ugyanitt 278 löveget, gőt, 304 páncéltörő ágyút, 22 légelhárí­­tó ágyút, 225 aknavetőt és 1247 tehergépkocsit, a Szovjet vesztesége 8600 fo­goly volt, halottakban pedig ennek többszöröse. A Terektől északra a szovjet csapa­toknak igen erős tüzérségi előkészí­tés után páncélosokkal végrehajtott támadásban sikerült a messzire elő­retolt előőrsöket visszaszorítani és a német állásokba behatolni. Sztálingrád mellett és az ipari ne­gyedben semmiféle jelentős harccse­lekmény nem volt. A város huszonhat kerületéből to­­vábbra is huszonnégy szilárdan német kézben van. Ezzel szemben a Volga és a Don között több helyen heves harcok­­vol­tak. A Szovjetnek egy összpontosított erőkkel és több páncélosdandárral tá­mogatott támadását a nyomban harc­­ba vetett német páncélostartal­­kok visszaverték. A szovjet csapatok erős páncélos tá­mogatással támadtak Velikije Luki támaszpontot, amely továbbra is szi­lárdan német kézen van. Különösen heves harcok folytak a citadelláért, amely ellen ismételt támadásra vetet­ték be a bolsevisa lövészhadosztályo­kat. A vitéz védők elhárítótaktikája kitűnően bevált. A támadókat hideg­­vérűen egészen saját vonalaikig en­­gedik közel s azután nehéz fegyve­reik összpontosított tüzével semmisí­tik meg őket. Velikije Luki támasz­pont, amely ellen a bolsevisták már hetek óta indítanak támadásra új és új kötelékeket, a bolsevista gyalog­ság tömegsírja lett. Az Ilmen-tótól délre tovább tarta­nak a német ellentámadások az előző napokon a keményre fagyott mocsa­rakon át betört szovjet erők ellen. Sú­­lyos közelharcokban 14 bolsevista harckocsit, páncéltörő fegyverekkel és különleges csapatokkal megsemmisí­tettünk. (MTI) Harc­­ a kabaréban­ A napokban újabb összetűzésre ke­rült sor angol katonák és Egyiptomi polgárok között Tanta­h v­árosában. Egy angol katonákat szállító teher­autóoszlop haladt át a­ városon és az angol katonák kézigránátot dobtak a tömeg közé. Hét ember súlyosan meg­sebesült. Egy alexandriai kabaréban újabb incidens töörtént, ahol angol ka­tonák több személyt megsebesítettek és az egész berendezést szétrombolták. ",élte hal „A legizzóbb csaták egyike“ Nagyszabású megemlékezés 1925. január 3-áról Róma, január 3. (Stefani) Vasárnap reggel az Adriano-szín­­házban megtartott nagy ünnepség so­rán Gray nemzeti tanácsos megemlé­kezett arról a történ­emni nevezetes­ségű beszédről, amelyet­ a Duce 1925 január 3-án mondott el a képviselő­­házban. A fasizmus ezen a napon egyik legizzóbb politikai csatáját vív­ta meg. Az emlékezetes ülés folyamán Mussolini elsöpörte az ellenzéket és­ megszerezte a fasiszta párt számára a­­ nemzet kormányzatát. A halálrasúj-t­­9­­tott maradiság és csüggetegség szabad utat engedett az új erőknek, amelyek újjákovácsolták Olaszországot. A Stefani-iroda diplomáciai szer­­kesztője írja: A Führer újévi nyi­latkozatai, mi­ként általában minden eddigi beszéde és meg­nyilatkozása is,­­ elsősorban a tényekhez és a helyzethez való reá­lis igazodásukkal tűnnek ki. Nem ál­mokat rajzolnak fel és nem építenek légvárakat arról, aminek lennie kel­lene, vagy ami lehetne, hanem a való helyzet szilárd alapján épülnek fel. A két üzenet érzékelteti a pillanat súlyosságát és a feladatok komolysá­gát, de azt a szilárd elszántságot is, hogy a hadműveleteket addig kell folytatni, amíg félreérthetetlen dön­tések egyrészt a teljes győzelmet lesz­Berlin, január 3. A véderő főparancsnoksága közli: A Don-vidékén tovább tartanak a súlyos elhárító harcok. Az ellensé­get az egész arcvonalon visszaver­tük. A bolsevisták­ 30 páncélost veszí­tettek. Ezekben a harcokban külö­nösen kitüntette magát a 6. pán­célos hadosztály. Magyar csapatok visszaverték a szovjetnek egy heves tüzérségi tűzzel támogatott támadá­sát. Kalugától nyugatra sikeres tá­tosítják, másrészt azokat a politikai, gazdasági és társadalmi reformokat, amelyeket ennek a háborúnak ered­ményeznie kell. A holnap emberisége nem lehet többé a tegnap emberisége és így a holnap nemzetközi rendje sem lehet a régi. Ami Olaszországot ebben a tekin­tetben illeti, a nemzetközi rendnek ez a módosítása az olasz nép részéről a legteljesebb helyeslésre talál. A fo­­lyamatban levő óriási arányú küzde­lem eredménye nem lehet valamilyen politikai határigazítás, vagy gazdasági határ megszervezése, hanem a politi­kai, gazdasági és társadalmi rend, a gondolkodás, érzés és erkölcs új fel­építése. Fölösleges megjegyezni, hogy az olasz nép teljesen szolidáris a né­met néppel abban a törhetetlen aka­ratban, hogy a háborút a végső ered­­ményekig folytassák, riadó vállakozások során­­elmor­zsoltunk egy ellenséges zászlóaljat, szétromboltunk 95 harcállást és kis­­erődöt és foglyokat ejtettünk. Az el­lenség ismételt támadásai Velikije Luki támaszpont ellen meghiúsultak a védők szívós ellenállásán. Az Il­men­tótól délkeletre a szovjet cscsa­patok sok páncélos harcbavetésé­­vel megismételték hiábavaló táma­dásaikat. Szét­lőttünk páncélost ! Honvédetek vonalait nem tudia elérni a bolsevik­ haderő Hitler újévi szózatának hatása Itáliában iKU-a keresítik Miklós Andor és Hatvani Lajos fény­­képeit abban a beszámolóban, amely csaknem négy oldalon ismer­teti a Magyarország című lap ötven éves történetét. Látjuk Holló Lajos fényképét, látjuk B­art­ha Miklósét, sőt látjuk Ugron Gáborét is, de Mik­lós Andornak és Hatvani Lajosnak a fényképe kimaradt a beszámoló­ból. Pedig hát azt írja a lap, hogy ,,félszázadon át törhetetlen akarat­tal, lelkes elszántsággal" harcolt az örök magyar célokért, viszont ebben a félszázadban benne van Miklós Andor és Hatvani Lajos több, mint két évtizedes korszaka is. Ha a lap az egész félszázadot vállalja, akkor vállalnia kell Miklós Andort és Hat­vani Lajost is, mert az ő húsz évün­két nem lehet se lenyelni, se bokré­tának tűzni a jubileumi süveg mel­lé. Vagy meg kell mondani: a Mik­lós Andorok kora gyalázatos, ma­­gyarpusztító, idegen korszak volt a lap történetében, s az 1918-as idé­zetek még ma is minden jó magyar embernek az arcába kergetik a vért, vagy le kell szögezni, hogy öntudatosan és büszkén vállalják azt a prusz évet is, amely alatt Mik­­lós hakd°*ék ebben a lapban is a tr­­­iory­saiátos zsidó lelkiségét ho­ ­ték~W»r■. t -yy ■i-rrf-újra célját, hogy TWr uj%­n Tuniszban előretör a tengely Az olasz főhadiszállás 953. közlemé­nye: A Syrte-vidéken eredményes tüzér­­ségi tevékenységgel ismételten vissza­vertünk ellenséges páncélos osztago­kat. Fezzanban az ellenséges előretö­­rés meghív.. a sz­harai légi köte­lékektől tá.. . helyőrségeink szívós ellenállásán. A tuniszi szakaszon a tengely r­d­n patai heves harcok során újabb tér­nyereségre tettek szert, két harcko­csit zsákmányoltak és mintegy tíz amerikai ejtőernyőst ejtettek foglyul. Egész nap kölcsönösen heves légi te­vékenység folyt. Légi harcokban 22 ellenséges repülőgépet lőttünk le. An­gol és amerikai repülőgépek tuniszi helységek ellen intézett légi támadásai­­ csekély károkat okoztak. Gabes egyik­­ kórházában hét halott és húsz sebe­­ leült áldozata volt­ a támadásnak. le ösztöt­em Jenét lényeim ezt­et és évet i­s úgy tenni, mintha ez a­ húsz év cök méla epizód lett volna a lap életében. Mert ez a húsz év egy kicsit egyetemes magyar tragédia is volt. Ezt a Magyarország elfelejt­­heti, a magyarok országa azonban nem fogja elfelejteni soha... Csontcél lett volna az Újév, ha az OTI elnöke meg nem eresztett volna egy cikket a Vitamin Ujsgban, amelyben ismét bősz har­cot hirdet az „idegen lelkű teoreti­kusok” ellen. Hogy ezek az „idegen lelkű teoretikusok" történetesen egy keményebb, tisztább, ütőképesebb, szaporább, a zsidó mélytől tökélete­sen megtisztított magyarságot akar­nak látni itt, a Közép-Duna meden­céjében, az honunk nagyméltóságú Aladárját egyáltalán nem látszik befolyásolni állásfoglalásaiban. Úgy beszél arabusul, hogy nem ta­nult meg arabusul. Az a megállapíí­tása, hogy „a magyarságot nem lehet rendszerekbe foglalni”, vég­képpen nem új. Zsidó publicisták írásaiban bőségesen találkoztunk már ezzel a megállapítással, s ezek a zsidó publiciszták azért akarták beleszuggerálni a magyarságba a szervezetlenség hitét, hogy annál könnyebben essék népünk a zsidó szervezettség hálójába. Nem hin­nénk, hogy az OTI elnöke ennek a szuggeszciónak esett áldozatává, azt azonban mégis tudnia kellene, hogy a magyarságot hiánytalanul sikerült belefoglalni a kereszténység rend­szerébe, a sajátosan magyar jellegű középkori hűbériség rendszerébe, a reneszánsz nagy erőket felszabadító rendszerébe, sőt — sajnos — a li­­beratizmus néppusztító rendszerébe is. Bele lehet és bele kell tehát foglalni a XX. század európai kor­eszméjének, a nemzeti szocializ­musnak rendszerébe is a magyar­ságot és ennek megvalósulása fogja kibontani népünk teljes értékét még akkor is, ha ettől a nemzeti szo­cializmustól már_előre ludbőröznek _előre

Next