Virradat, 1944 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1944-01-03 / 1. szám

pin»» '«­ Szerke­sztőség és kiadóhivatal: Vill., Gyulai Pál­ utca 14. Telefon: »116-246. 146-243___ LEHBaeasg»are.g: HÉTFŐI POLITIKAI LAP Főszerkesztő: BORNEMISZA GÁBOR | fiSS Budapest, január 1. A Magyar Távirts® Iroda jelenti: Vitéz nagybányai! Horthy Miklós rendkívüli követ és meghatalmazott minister újévkor­­a következő üze­netet intézte a délamerik­ai magya­rokhoz: — Délamerikai Magyar Testvé­reim? — Minden nap éjfélt üt az óra kü­­­lönösebb jelentőség nélkül, legfel­jebb azokoakr^oSlf rheixjaBr'SM^V»^ a nyugovóra való térésre- Szilvesz­ter éjszakáján is a megszokott dal­lammal hangzanak el az óra ütései és mégis m ilyen, nagy változást idéznek elő bennünk. Telve vagyunk­­ ünnepélyességgel, meghatottsággal, fájdalommal és boldogsággal. A múlt halotti tora és­­a jövő év szü­letése ölelkezik össze, midőn az ót­a tizenkettőj­ük­, örülünk, hogy az elmúlt év fájdalmait magunk mögött hagyhatjuk és hogy a bár ismeret­len, de talán egyszer mégis csak örömteljes jövő évbe megyünk. A lélek e különös meglesd­ülésében az egész magyar nemzet újévi köszön­tését és jókívánságait küldöm hoz­zátok a nagy Óceánon túl fekvő Dél-Armerikába. — Tudom, milyen bensőséges ér­zés járta át lenkünket, mikor a bra­zíliai interiorben járva, magyar test­véreimmel együtt hallgattuk a buda­i pesti rádió leadását- Ezért szólok most ismét, amidőn szavaim az egész nemzet ragaszkodását és sze­----4_t ^ , — AZ ötödik háborús "ev&en”T:f~d körülöttünk zajló világégés közepet­te, sokkal jobban, mint valaha: egy­más, kezét keress minden magyar, egymásra akarunk és kell támasz­kodnunk, mert egyedül és társtaln­nul állunk a népek nagy óceánjá­ban. Ezeresztendős történelmünkön át mindig a magyar lovagiasság és önfeláldozás áldozata voltunk, ame­lyet a világ soha nem méltányolt. Ezért küzdünk a magyar lélek mag­­tartásáért, az önálló magyar áll­am és alkotmányos berendezkedésű,di­ ­kármilyen távot élek is az anyaországtól! — Akármilyen távol éltek is az anyaországtól és bármennyire más nemzetek és népek között találtátok meg új egzisztenciátokat, bizonyára figyelemmel kíséritek fajtátok sor­sét, itthon maradt hozzátartozói­to­k életét és ezzel együtt állásfoglalá­sunkat a világhelyzettel szemben. A világ különböző részeiről szárma­zó értesülések, újságcikkek és rádió­­hírek azonban csak a saját szer­­­szögüiből igyekeznek tájékoztatni és ez természetszerűleg nem mindig felelhet meg a valóságnak. Minthogy már több mint egy éve eljöttem kö­zel­ükből, ezért én sem tudom Innét megítélni, hogy milyen a TI jelenlegi helyzetetek- Viszont Ti se üljetek fel minden kijelentésnek, amit rólunk terjesztenek. — A világsajtón és a rádión ke­­resztül adott külföldi nyilatkozatok fenyegetéseket és felhívásokat tar­talmaznak a magyar néppel szem­ben cselekedeteinkre és magatar­tásunkra vonatkozó im­ Ezek sok­an még önmagunknakt is ellentmonda­nak. Mi mindezzel szemben — nem­zetünk és az emberiség egyetemes érdekeinek szem előtt tartásával —■ csak úgy cselekedhetünk ,helyesen, ha a lehetőségek keretein belü­l — lelkiismeretünk szavára hallgatunk, népünk érdekeit védjük és ezzel­­ egyúttal az általános keresztény­­ humanizmust szolgáljuk­__ Nem kerestük a háborút és mégsem térhettünk ki előle, a kö-­­­rülmények kényszerítő hatása néha és különösen manapság oly hely­zetbe hozza a kis nemzeteket, hogy talán éppen azzal mentik meg pusz­ta létüket, amit a legszívesebben el­kerültek volna. A veszélyeket és ál­dozatokat a sors kényszerűsége folytán kell marjukra vállalniok és éppen ez a bizonyít­éka annak, hogy a kis nemzetek hívek maradtak ön­magukhoz és tradícióikhoz. Berlin, január 8. (MTI) A Führer a következő Újévi kiált­ványt intézte a német néphez: Német­­ nép, nemzetiszocialista fér­fiak, nem­zetiszocialista nők, párthi­­vek! Több mint négy esztendő múlt el ama nap óta, amikor a nemzetközi uisztítók, akfik már jóval előbb szel­lemileg és­ anyagilag előkészítették a háborút Németország ellen, végre átnyújthatták hadüzeneteiket. Ami­kor Anglia és Franciaország 1933 szeptember 6-án megszakította kap­csolatait Németországgal s ezzel kihívta a régrehajtott háborút, évszázados, hagyomány szelle­mében járt el-Különösen Anglia élt e pillanatban abban a tévelemében, hogy az eu­­rópai háború új .Idiojí''aniásának­­ több mint 300 éves goikor, írtát ez erikák­mmal sikeresen? folytathatja úgy, hogy maga a legkisebb mér­tékben vesz belőle rá ist A brit im­perializmus e hagyományo. aolia­— Hirdessétek­­x magyarságról, hogy a lajtárnak életereje a mai sú­­lyos körülmények közepette sem tört meg s ámbár kemény megpróbálta­tások közt élünk, mégis acélosodik, dolgozik és épít a magyar. Epil egy­kori nagysága romjain egy új, em­b­ertársait szerető és megbecsülő s n^pű dolgos magyarnak boldogu­lási tó szociális Magyar Orsid­éi­e! együtt új értékeket ál­egész nébettség számára. S gopdo^Hát küldöm el hozzátok Dél-Amerika?óra élő magyar Test­véreim az 1944-as év teüseödés en­ká­jának, okos emberei azonban fi­gyelmen kívül hagytak néhány fon­­tos tényt, nevezetesen: I. azt, hogy e háború alkalmával teljes változás állott be a helyzet­ben azáltal, hogy többé sem Anglia lehetett a ha­szonélvezője az erők „elméleti egyensúlya” helyreállításával, mint a háború eredményének, hánom csak a bolsevizműt. Ennek következtében az európai erők úgynevezett egyensúlya tartó­sant nincs már meg, hanem szüksé­gessé vált, hogy Európának a bol­sevista veszéllyel szemben való megtartása érdekében egy uralkodó kontinentális halalom léte kerüljön előtérbe. Az a brit vélemény, hogy ügyes bűvészkedéssel és a szövet­séges erők eseti öl­esetre való elő­­retolásával az európai súlypontot tetszés szerint és bánhely irányban helyezhessék át, túlélte magát és a kemény valóság­légyés követ­keztében lehetetlenné vált, mert a nagy nemzetek harcában Ang­lia mint hatalom maga nem játsz­hat már döntő szerepet- 2- A háborút, amelyet Anglia a­­Sokszor említette,­ hogy ebben a harcban nincs szó győztesekről és legyőzöttekről, mint a korábbi hábo­rúkban. Kiíkissmeretemnek tartozom kiáltványomban erről különös nyo­másokkal nyilatkozzam. Engem itt nem befolyásolnak a hivatalos­an­sta, hogy dolgozzatok, imádkozzatok és bizakodjatok, mert ha élni aka­­­runk, feltétel nélkül kell­ bízni a jö­vőnkként — A magyar ma nem a szeren­csében bízik és nem ír szerény ere­jében — amely a világ szemben ál­­ló nagyhatalmai mellett tényleg szá­mításba sem jöhet —, hanem Inkább az igazságban és ezeréves, minve­désének elismerésében bön a aés®fböl kiindulva koz hogy folytatja régi hagyomány politikáját, és európai egyensúlyát a nemzetközi zsidóság támogatta propagandával előkészítette, ma azonban agitatóriusan többé már nem­ az angol érdekek javára folyik hanem az zsidó világdiktatúra győzel­mének érdekében. Az a szövetség, amelyet Anglia a sátánnal kötött, ugyanúgy végződni, mint ahogyan az ily­­en eladások mindig végződnek. Nem Nagybritannnia fogja meg­zabolázni a bolzevierte­­rd­göl, hanem a bolsevista méreg fogja magát Angliát egyre job­ban leisalni és végül romlásba vezetni. ső­t Néptársaim, ami a mi Németorszá­gunkat illeti, tudjuk, hogy Európa létét Németország fe­nnállása bizto­sítja. Ez annyit jelent: Németország bárminő összeomlása m­egszüntetné a két és fél évezredes kulturális ha­gyományú szárazföldét­­, és helyébe a barbárságot ültetné, amelyet csak az tud elképzelni, aki ismeri a bol­sevista Keletet­gol politikai bosszútól átfűtött kí­vánságai- Ha a mérvadó brit poli­tikusok azt kívánják, hogy a német nép legnagyobb részét irtsák id, hogy népünktől, mint a lengyelek­től vegyék el a gyermekeket, hogy Oroszországba küldjék nevelésre, ami egyet jelent elpusztításuknál, a­zi szentség­­ és értékei. Ha őket az áradat prédájául engedjük, akkor talán többé nem is nemzet a nem­zet, csak tömeg vagy állam, s min­den bizonnyal nem magyar a ma­gyar s­ajtó hazát­okkal — Az új ojtj szemben v magyar be­jesitsétek, legyetek nek.­gmel, — - -lett soha b­e feledkedetek csicujéa­­zásotokról és a Dunavölgyében élő magyar népről, amely kényszerű­ségből vagy szegénységből, de mindkét esetben fájdalmasan bo­csátott el benneteket új hazátokba. Kiáltvány a német néphez: asasim%z2Bt^mzffla£i&am!BC3m HITLER ÚJÉVI NAPIPARANCSA A MEGTORLÁS ESZTENDEJÉRŐL. 1944-ben mindaddig súlyos csapásokat mérünk­­ az ellenfélre, amíg el nem következik a győzelem órája |||. Horthy Mikidé rádiós­csal­: a világégés közepetts sokkat jobban, mint valaha, egymás kezét . keresi minden magyar fl „Megadjuk a választ a német nép kiirtását követelő tervekre!“ Németország jelszava a döntő harcban: szemet szemért, fogat fogért! —« ,­ Anglia? mint hatalom, nem, játszhatik már döntő szerepet. ’A nemzetközi zsidóság provokálta ki a zsidósás európa kiirtását I „Az egészséges fanatikus német gyűlölet**­­ Az újjáépítés munká­i I ______mit»*, magyar fogát — bár.-cH gr ’ * * BSB-ohó*. /' _| a véres ködből egy áh más világ készül megszületni — SOS amerikai Magyar Testvé­gből — Mi, otthonlévőjc éppen úgy tisz­tában vagyunk azzal, mint TV, hogy a véres ködből, anely a világrfeze­r és az óceánok fejeir­ől, egy új, huis világ készül megszületni- Ké'-cég!#»­lennek látszik, hogy a* új világban *® egy®« népek helyét és rangjá! fce’fő erejük, erkölcsi értékeik és a világ szempontjából értékes nem­­*ee tu'.c'donságo’k fcy’ák megálla­­ptfanS Ezért tartjuk mi, magyarok olyan fontosnak a magyar beerfSIer mgSnfeét és eswMteWee feaaler tösöt, a mire benneteket is korunk. Ez mindnyájunkat a­rra kötelez, Hogy forró szeretettel, odaadással és fe-­ lelösségérzettel vizeltessünk. hazánk iránt Ébren őrködjünk, hogy a ma­gyar életforma és szellem tisztán megőriztessék és a nemzet hírnevét, •Szenny­e! ne homályosítsa­ Meg kell óvnunk az emberiség­­ ma egyáltalán nem divatos eszméit: az erkölcs, a Jog és az igazság tiszteletése,M­ert az eszmék­ erőseb­bek az anyagnál; ezt ledöntheti az erőszak, amazok viszont örökké él­ni fognak. Ezek, tehát is nemzet ige­­s !

Next