Vörös Zászló, 1948. július-december (4. évfolyam, 54-106. szám)

1948-07-01 / 54. szám

2. oldal. A szén — az ipar kenyere. Kivesszük részünket Hazánk széniparának fellendítéséből! Ahol tanulni lehet, oda szívesen megyünk Most újból lehetőség van arra, hogy az ifjúság az ipari termelésben szakkiképzést nyerjen. Körzetünk­ben javában folyik a „FZO“ iskolá­sok jelentkezése. Bacsár Ferenc, Szabó István, La­jos István berehovói szőlőszovház munkások örömmel jelentkeztek a gyűjtőponton és a ,,FZO“ iskoláról a következőket mondották: — Ha most nem ragadjuk meg­áz alkalmat a tanulásra, a­kkor nem vál­hatunk szakképzett emberekké és ve­zetőkké. Tudjuk, hogy a szocialista ipari termelésben sok specialistára és vezetőre van szükség. Mi tanulni akarunk és minden lehetőt elköve­tünk, hogy Berehovóinak jó hírnevet szerezzünk. Gulyás István Továbbra is fejlődni akarunk A berehovói körzet több komszo­­moljával együtt három hónappal ez­előtt érkeztem a Donbasszba. Mi komszomolok itt is az élen haladunk, munkánkkal dicsőséget szerzünk a Komszomol névinek. Aktívan részt ve­­szünk itt is a komszomolszervezet életében, többen közülünk, így Ba­ráth István vázlevei, Margitics Lász­ló és Dankó László berehovói kom­­szomolok egy-egy csoport agitátorai­ként működnek. Sajnos, nehézségeink vannak a szükséges magyar nyelvű irodalom be­szerzésében és ezért arra kérjük a berehovói komszomolbiz­ottságo­t, tart­son fenn velünk állandó kapcsola­tot, juttasa el hozzánk „Az agitátor zsebkönyvét" és az újabba­n megje­lent irodalmat. Bim­bi Zoltán a­ti On­­oe TOROS ZÁSZLÓ Harcoljatok a kommunizmus felépítéséért .... „Nagyon jól­ érzem itt magam, szorgalmasan dolgozom és nemsokára szakképzett kőműves lesz belőlem. Olvastam az újságban, hogy a mezőgazdasági munkák terén az első helyen álltok, aminek nagyon örülök. Harcoljatok tovább a bő ter­mésért és a kommunizmus felépíté­séért“ . . . így K­ Sütő Zoltán kom­szomol a Donbasszból V. Bihányba. A gazdag szüretért harcolunk A berehovói szőlőszovház mun­kásai az UK(b)P­KB XIX. plénum­­határozatának és kormányunk intéz­kedéseinek megfelelőm nagy súlyt helyeznek a szőlő szakszerű művelé­sére és a szőlőtermékek gondos keze­lésére. Brigádom 26,5 ha szőlőt mű­vel meg. Ezen a területein már elvégeztük a szőlőnek másodszori kapálását és kötözését. Danku Julianna, Illés Gyu­la és Jakab József sztahhanovistá­­­ink jó minőségű munkával 250-300°/o­­ra teljesítik napi normájukat. A gondos szőlőápolással ebben az évben jó termést akarunk elér­ni, hektáromként 3,5 tonna termés­re van kilátásunk. Vannak azonban a munkában hi­ányosságok is. Micshajlov elvtárs, a szőlőszovház vezetője nem intézke­dik a szőlőkarók, a­­ zöldoltáshoz szükséges vadalanyok beszerzéséről, nem mentesíti a szőlőmunkásokat a víz-, gálic és mészhordástól. Nem gondoskodik az egyes munkák nor­májának helyes megállapításáról sem. Ezeket a hiányosságokat a szovhoz vezetőségének sürgősen ki kell kü­szöbölnie. Skrceni Balázs brigádvezető. Mi a fényes jövőt akarjuk A blazsievoi klubhelyiség a falu közepén va­n. Valamikor régen Po­gány „nagyságos úr“ tanyázott ebben a kastélyban, amely a nép veres­tékéből épült fel. Három esztendővel ezelőtt Pogány „nagyságos úr“ elillant, de a kastély ott áll a falu közepén f a ré­gi helyén. Most a m­épé, amely dol­gozott érte. Esténként ide járnak a falusi dol­gozók beszélgetni. Újságot olvasnak, tanácskoznak. Most tudomásukra ju­­tott, hogy Koszinóm megalakult az „Engelsz Frigyes“ kolhoz. Dudics Pé­ter hozta a hirt a klubba: — Látjátok, ott Koszinóm sok a szőlő s kevés a főd és a kolhozt már megcsinálták. Itt meg Blazsie­­vón sok a főd s kevés a szőlő, de úgy állunk még, mint a görbebot a pusztában. Ködöböc István cigarettát sodort és rágyújtott: — Hát igaz is, szégyen ez ránk, bla­zsievoi dolgozókra.­ Sokat gondok­o­­dunk, de nem csinálunk semmit. Sok beszéd, szegénységi • • • Bródi György meglógatta lábait a lóca alatt:­­ — Mán felnőttünk, tán szabad gon­­dokodni, nemde? Egy darabig csöndesség támadt a szobában. Aztán Dudics Péter vette át a szót: — Idefigyelj, Gyuri! Mi vettál te régen? — Szaga az uraságoknál. — Na látod. Tekeregtél egyik hely­ről a másikra. Ügyi, vótál úgyis, hogy nem dógoztál? — Éhé, vótam! -- Apád meghótt — mondta csön­des hangom Dudics Péter — koplal­tál, szenvedtél és markod mindég ökölben volt, hogy egyszer egy jót üssél az urakon. — Ez igaz — hagyt­a helyben Bró­di György. — De az is igaz, hogy a markod ökölben vét, de­­nem ütöttél, mert ütött a szovjet katona helyetted. — Ez is igaz — bólogatott fejével Bródi György. Dudics Péter most keményen né­zett bele Gyuri szemébe: — Mond csak, végétől vette isőded, vót-e házad? Gyuri szemei megrebbentek: — Nem vót se főd, se ház ... Most van-é? — Van! Bródit a beszélgetés kissé lázba hoz­ta. Lebuktatta a fejét a mellére. Du­­dics Péter lassan visszaemelte Gyuri fejét egyenesre: — Tartsd fennen a fejed, hé! Nincs itt most zsandár, aki előtt lebuktasd a fejed. Van főd, van ház, fel a fejjel! Csináljunk kolhozt, hogy jól gazdálkodjunk és sokat termeljünk. Ha nincs világosság, nem látsz a sö­tétben. Mi a fényes jövőt akarjuk! Igaz-e? — Igaz — csillant meg a Gyuri sze­me. — Most meg min golodukodol? Bródi felált a lócáról. Kezével vé­gigsimította a haját: — Mán semmin. Mindent megér­tettem! Gyuri hazament és még aznap­ es­te megírta a kérvényt, hogy vegyék fel őt is a blazsievoi „Vörös Zász­ló“ kolhozkezdeményező csoportba. Volai I. ­j í Адреса редакції м. Берегово пл. Ворошилова No 3. Телефон­редакції 156. друкарні 111. A szerkesztőség címe: Berehovo, Vorosilov tér 3. A szerkesztőség telefonszáma 156. A nyomdáé 111. Sztacs­anovista leszek Nagynak, hatalmasnak a­kar­om lát­ni Hazáinkat. Tudom, hogy ehhez szénre van szükség. Ki akarom ven­ni részem a szénipar fellendítéséből, ezért önként jelentkeztem a FZO is­kolába. Igyekezni fogok a szakmát úgy elsajátítani, hogy a jó szakmun­kás és sztacsianovista váljék belőlem. Margita Mihály: Berehovo. A A Kárpátontúl terüléinek Ukraj­nával való egyesülése hároméves év­fordulója tiszteletére a berehovói fes­tőművészek június 27-én képkiállí­­­­tást rendeztek. A festőművészek ezen a kiállítá­son számos új műv­ét mutattak be. Különös előrehaladást mutatnak Varga János „Kőfaragó“, „Köd“, ,,Ár­­viz“, „Erdő mélyén“ és „Kovácsmű­­hely“ című festményei. Reméljük, hogy Varga elvtársnak legközelebb területünk társadalmi problémáival foglalkozó több alkotásával találko­zunk. Jelentős rutint mutatnak Haba Le­onóra pasztelljei is, melyek témái többnyire területünk természeti szép­ségeit adják vissza. Az új fiatal művészgárda, Garanyi József, Deli Miklós, Joanovics Pál és Póli Ferenc, kezdi szintén aktívan kifejteni képességeit.’ Említésre mél­tó, hogy Garanyi József többnyire aktuális témáikat, („Pionírok“, „30 éves évfordulón) dolgozott fel, ha­bár még kezdetlegesen is. Póti Fe­renc képei, „Kocsitolóik“, „Zsákosok“, élénkséget és mozgást árulnak el. Jo­anovics Pál tájképei és portrréi lát­hatók még a kiállításon. A kiállítás a festők szép elindulá­sáról tesz tanúságot. Várható, hogy képességeiket ezen a téren fejleszte­ni fogják és művészetük még aktí­vabban kapcsolódik bele körzetünk társadalmi életébe. A kiállítás tíz napig tart. Színes L. Miért kevés az újságelőfizető Vei. Bihanyban Nem véletlen, hogy Vei. Bihanyban rosszul halad az újságok előfizetése. A faluban ezideig mindössze 67 la­kos fizetett elő az újságra. A falu aktívája nem tulajdonít fontosságot ennek a kérdésnek, újságelőfizető­­ket nem gyűjtenek. Sőt maguk sem járnak elől jó pél­dával. Ezek többek között Skrál Fe­renc, a komszomolszervezet titkára, Olcsvári, Gajdos, Tóth agitátorok és Pietrás elvtárs, a beszolgáltatási ál­landó bizottság elnöke. Ezek­­az elv­­társak nem akarják megérteni, hogy nekik jó példát kell mutatni a fa­luban, mindenben elölj­árni. Ideje, hogy megértsék és aszerint csele­kedjenek. Marci József a ver.­bihányi posta vezetője. Csütörtök, 1948. VII. 1. Levél a szerkesztőséghez A tejgyűjtő nem fogadja el a fejet Borzsova jelentőse­n elmaradt a körzet többi falvaitól a tejbeszolgál­­tatásban. Eddig még a terv 50°/o-át sem teljesítette. A falusi Szovjet, valamint a kör­zeti szervek többször felhívták Hla­­dis elvtársnak, a vajüzem igazgató­jának figyelmét arra, hogy a falu Horvát Gyula tejgyűjtő rossz mun­kája folytán marad el kötelezettsé­ge teljesítésében. Horvát Gyula vasárnap nem­ fogad­ja el a tejet. Durva bánásmódot ta­núsít azokkal szemben, akik a tej­­gyű­jtő pontra hozzák a tejet. Hor­váth múltja is bizalmatlanságra ad alapot. Minderről tud Hladis elvtárs és mégsem gondoskodott eltáv­olítá­sáról Ha Hladis elvtárs azt akarja, hogy Borzsován is idejében rendezzék a tejbeszolgáltatást, gondoskodjék mie­lőbb becsületes, odaadó tejgyűjtőről a faluban. Bordás János a falusi Szovjet elnöke. Felszólalásaink nyomán Miért nem kézbesítik az újságokat A „Vörös Zászló“ június 20. szá­mában „Miért­­nem kézbesítik az új­­ságokat?“ címen megjelent közlemény­nyel kapcsolatban a postaügyi mi­nisztérium berehovói körzeti hivata­la közli, hogy az ügyet kivizsgálta, a kézbesíteni elmulasztott újságpéldá­­nyokat az előfizetőhöz eljuttatta és a kézbesítővel szemben megfelelő in­tézkedéseket foganatosított. Földosztás a zásztávnei falusi Szovjetben A körzeti végrehajtóbizottság elnök­sége megtárgyalta a „Vörös Zász­ló“ 1948. május 20-i számában „Föld­osztás a zásztávnei falusi Szovjetben“ cím alatt megjelent cikkben foglalt­­akat és megállapította, hogy azok teljesen megfelelnek a valóságnak. Ezért elhatározta, hogy a falusi Szov­jetnek a 9 ha föld szétosztására vo­natkozó határozatát megsemmisíti és kötelezte Klescsenko elvtársat, a körzeti mezőgazdasági osztály veze­tőjét, hogy a földet szegényparasz­toknak juttassa. Kötelezte továbbá a falusi Szovje­tet, hogy Török Viktor paptól von­ja meg annak a 0,16 ha földnek használati jogát, amelyet mint hiva­talnok, törvényes járandóságán fe­lül művel. Szigorú dorgálásban és utolsó fi­gyelmeztetésben részesítette Szatmá­ri Andrást, a falusi Szovjet elnökét, azért, mert hozzájárult a törvényes rendelkezésekkel ellentétben álló földosztáshoz, továbbá azért, mert 0,4 ha földet juttatott Boldizsár Ist­­ván kuláknak építkezésre. A körzeti végrehajtóbizottság megtiltotta Bol­dizsár Istvánnak, hogy a Szatmári András által neki kiutalt területen építkezzék és utasította a falusi Szov­jetet, hogy ezt a területet szegény­parasztnak adja át. Figyelmezteti to­vábbá Szatmári Andrást, hogy ha a földhasználattal kapcsolatban nem te­remt rendet­­a faluban, még szigo­rúbb intézkedéseket foganatosít el­­lene. Felelős szerkesztő : Kroll László. Тираж 3070

Next