Vörös Zászló, 1956. július-december (12. évfolyam, 61-138. szám)
1956-07-01 / 61. szám
.Vasárnap, 1956 július 1. VÖRÖS ZÁSZLÓ Aratásig fejezzük be a kapálást Gyors ütemben folyik a gyomtalanítás Brigádunk tagjai arra vállalkoztak, hogy hektáronként 32 mázsa szemeskukoricát takarítanak be. Hogy ezt elérjék, jól gondozzák ültetvényeiket. Az első kapálás után úgy határoztunk, hogy nyomban hozzáfogunk a második kapáláshoz és 10 nap alatt befejezzük azt. A csoportok között szocialista verseny indult meg a kitűzött határidő betartásáért. Estók Sándor és Marton József csoportjai, melyek az első kapálás idején elmaradozók voltak, most élenjárókká küzdötték fel magukat, a kolhozisták 0.20 — 0.22 hektárt kapáltak meg, a norma szerinti 0.14 hektár helyett. Segítették őket Hájas József és Bajusz Bertalan gépkezelők, akik két váltásban dolgozva, naponta 20 hektáron gyomtalanították a sorközöket. Az aktív szocialista verseny azt eredményezte, hogy brigádom az elmúlt héten, az esőzések ellenére, 150 hektáros részlegéből 120 hektárt gyomtalanított. Hajdú Sándor és Dóka Piroska csoportjai, melyek már elvégezték a kapálást, hozzáláttak a kukorica fattyazásához. Pécsi B., a Győzelem kolhoz brigádvezetője. Miért nem tudunk felültrágyázni A Sztálini barátság kolhozkukoricatermesztői szívükön viselik a termés sorsát. Készülnek a kapásnövények másodszori felültrágyázásához. — Műtrágyát kérünk — fordulnak hozzánk. Kolhozunk vezetősége igyekszik is eleget tenni kérésüknek. Június 26-án a felültrágyázásokhoz a berehovói mezőgazdasági ellátóban 25 tonna műtrágyát vásároltunk. Miután átutaltuk az árát, 2 autóval és 5 emberrel be is mentünk érte. Műtrágya helyett azonbandurva szavakat kaptunk. Maguk csak az adósságukat törlesztették le, műtrágyát nem adhatunk, — érvelt Kozsán Raisza főkönyvelő. Hibába bizonygattuk okmányainkkal, hogy adósságunkat régen kifizettük, hajthatatlan maradt. Ez nem az első eset. Kozsán Raisza bürokratikus magatartása miatt már többezer rubel értékű benzint és munkanapot fecséreltünk el a mezőgazdasági ellátóba való hiábavaló utazgatásokkal és várakozással. Ez a veszteség azonban csekélység ahhoz viszonyítva, amit a műtrágyázás késése jelent kapásnövényeink terméshozama fokozásában. Jó lenne, ha Kondrasov elvtárs minél előbb rendet teremtene a vezetése alatt álló mezőgazdasági ellátóban. Turányi A., a Sztálini barátság kolhoz elnökhelyettese. Mélyt Alszik Kovács elvtárs, az Engels kolhoz elnöke. Csak lomban ezzel magyarázható, hogy a kolhoz 60 hektáros burgonyarészlege még máig sincs feltöltve. A tavasszal azt vállalták, hogy hektáronként 120 mázsa burgonyát termelnek. Ez azonban nehezen valósítható meg ott, ahol a virágzásban lévő burgonyát nem töltik fel. Tóth I. párton belüli demokrácia az elsőfokú szervezeteknél kezdődik, ott, ahol a kommunistákat eszmeileg nevelik és politikailag edzik, ott, ahol a kommunisták szervezési tapasztalatokra tesznek szert, melyeket társadalmi tevékenységükben felhasználnak. Az elsőfokú pártszervezetek legfőbb szerve a pártgyűlés. Az SzKP Szervezeti Szabályzata előírja, hogy havonta legalább egyszer kell pártbürót tartani. A pártgyűléseket úgy kell előkészíteni és lefolytatni, hogy az összes párttagok lehetőséget kapjanak a meg- tárgyalt kérdések szabad, ér-dembeni megvitatásához. A gyűlés által elfogadott határozatnak magában kell foglalnia a kommunisták összes értékes javaslatait, amelyek kifejezik az egész pártszervezet kollektív tapasztalatát. A pártélet szabályainak, a párton belüli demokrácia elveinek megfelelően, minden kommunistának joga van szabadon megvitatni a pártpolitikai kérdéseket. Ez azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy a szabad vitát úgy kell értelmezni, mint szabad harcot a párt véleménye és irányvonala ellen, a párthatározatok figyelmen kívül hagyását. Olyan tárgyilagos bírálatra van szükségünk, amely segít bennünket előre haladni és nem olyanra, amely meggyöngül, győzniakarásunkat. Lenin V. I. rámutatott arra, hogy bárki, aki bírálóan szólal fel, köteles a bírálat formája tekintetében figyelembe venni a párt álláspontját, ami pedig a kritika tartalmát illeti, köteles «a szovjet- és a pártmunkában való közvetlen részvételével a gyakorlatban kipróbálni a párt, vagy pedig az egyes párttagok tévedéseinek helyrehozását» (Művek, 32. kötet, 212. oldal). Lenin kihangsúlyozta, hogy a kommunisták pártja — a harcosok pártja, amely bátran és határozottan leküzd bármilyen nehézséget, nem pedig vitaklub. «Az illetékes szervek határozata után, — mutatott rá Lenin V. I., — mi, valamenynyi párttag, egy emberként cselekszünk» (Művek, 11. kötet 279 oldal). A párton belüli demokrácia ereje annak hatékonyságában van. A pártgyűlések határozatainak csak úgy van gyakorlati jelentőségük, ha azokat a kommunisták egyöntetű kollektív törekvéssel támogatják és tömegpolitikai, valamint szervező munkát fejtenek ki végrehajtásuk érdekében a dolgozók kollektívájában. A SzKP Szervezeti Szabályzata leszögezi, hogy a párttag számára, nem elégséges egyetérteni a határozatokkal, köteles harcolni megvalósításukért. A Szovjetunió Kommunista Pártja a párton belüli demokrácia továbbfejlesztésére tett intézkedéseivel arra törekszik, hogy fokozza minden kommunista politikai és munkaaktivitását, emelje minden elsőfokú pártszervezet harcképességét a munkások, parasztok, értelmiségiek alkotó energiájának mozgósításában, a kommunista építés nagy feladatai megvalósításában. Verkovec I. Ki a hibás ? Tóth Imre kukoricatermesztő csoportja egyike a legjobbaknak a Kaganovics kolhozban. A másodszori gyomtalanítással azonban lemaradt. 35 hektáros kukoricarészlegéből csak 13 hektárt kapált meg. Pedig van itt, aki dolgozzék. Naponta 29 kolhozista megy a mezőre. De munkájuk nem termelékeny. Egy tömegben, szorosan egymás mellett kapálnak. Gépeket nem alkalmaznak, ilyen a helyzet más csoportokban is. Miért? — Mert nincs megszervezve a verseny, — hibáztatja Geletei elvtárs, a kolhoz elnöke Mező elvtársat, a pártszervezet titkárát. De az sem hagyja magát. Azzal érvel, hogy a csoportokban rossz a munkaszervezés. Mindkettőnek igaza van. Azzal azonban egyikük sem törődik, hogy változtassanak ezen az állapoton. Belenyugodnak abba, hogy a kolhozban a dohányültetvényeket teljesen ellepte a gyom és 380 hektáros kukoricarészlegükből több, mint 80 hektár még kapálatlan. Tatár B. Lebecsülik a gépeket Még csak egy napja, hogy a Bolsevik kolhozban hozzáláttak a kukorica második kapálásához. — Esett az eső — keres okot a mulasztásra Tuba József brigádvezető. Ez azonban nem mentség. Traktorbrigádunk három kerekes traktorából kettő 14 napig vesztegelt, mert nem engedték meg, hogy hozzálássunk a kapáláshoz. — Nem kell gép, — mondják és eltűrik, hogy a kapásnövényeket elöli a gyom. Borcsik F., traktorbrigád vezető. 3. oldal Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás résztvevői A vinnyicai állattenyésztők A vinnyicai állattenyésztők, megtárgyalva az SzKP XX. kongreszszusa határozatát, kötelezettséget vállaltak, hogy ebben az évben minden egyes tehéntől átlagban 3500 kg tejet fejnek. Ez minden 100 hektár szántóföldre, rétre és legelőre 329 mázsa tejet tesz ki. A múlt év október elsejétől ez év május elsejéig, azaz hét hónap alatt a vinnyicaiak már minden tehéntől 1862 kilogramm tejet értek el. A kerület kolhozainak sikerei azzal magyarázhatók, hogy itt nagy figyelmet szentelnek az élenjáró tapasztalat alkalmazásának a termelésben. Az egyes újítók módszereit átveszik az összes állattenyésztési farmok. A kerület 380 fejőnője közül 360 részt vehet az І956. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A kerület fejőnői közötti szocialista verseny győztese Osztrovszka Olekszandra, a XVII. pártkonferencia kolhoz fejőnője, aki a hozzá beosztott minden tehéntől 7526 kg tejet fejt. A szocialista verseny kezdeményezést, gazdához illő gondoskodást szült a tömegekben. Nemrégen még a vinnyicai kolhozisták nem nagyon dicsekedhettek magas hústermelési eredményeikkel. Jelenleg a helyzet egészen megváltozott. A kerület sertéstenyésztői, téli és tavaszi fiadzású malacokat hizlalva, kétszeresére növelték a hizlalásra fogott sertések számát. A Sztálin kolhoz a kerületben az elsők között épített egy külön hizlaldát. Példáját más kolhozok is követték. Ennek eredményeképpen rövid időn belül a kerületben 28 ilyen hizlaldát építettek. A vinnyicai állattenyésztők nagy munkát folytatnak az állattenyésztési termékek önköltsége csökkentése terén. Régebben itt ilyen kijelentéseket lehetett hallani: «Minden áron, minden eszközzel magas tejhozamot kell elérni». Ma ilyesmit már nem mondanak. — A legkevesebb munka és költség mellett érni el magas tejhozamot — ez a mi feladatunk, — mondják a vinnyicai állattenyésztők. A Győzelem kolhoz 1954-ben minden 100 hektár szántóföld után 6.5 mázsa sertéshúst ért el. A sertésfarm abban az évben mindössze 18 ezer rubel jövedelmet adott. Ezév május elsejére a kolhoz minden 100 hektár szántóföld után 30.8 mázsa sertéshúst termelt s egy más sertéshús termelése mindössze 13.3 munkanapba került. A sertésfarm ebben az évben már 89 ezer rubel jövedelmet adott a kolhoznak. Az állattenyésztési termékek önköltségének csökkentését itt főképpen az állatok produktivitása növelése, a farmok nehéz testi munkái gépesítése és a takarmányok gazdaságosabb felhasználása által érik el. A kerület majdnem minden kolhozfarmján takarmányfeldolgozó és előkészítő gépek vannak. A kerület 30 farmja közül 27 farmon bevezették az állatok automatikus itatását, gépesítették a farmon belüli takarmányszállítást és trágyakihordást. Sok farmon alkalmazzák a tehenek villamos fejését. Az állatok jó istállókkal vannak ellátva. Csak a múlt évben a kerület kolhozai 20 nagyobb istállót építettek. A kerület kolhozai a szilárd takarmánybázis létesítése érdekében kiszélesítették a kukorica vetésterületét, növelik a szemes- és takarmánynövények terméshozamát. Természetes legelőkkel a vinnyicai kolhozok nem rendelkeznek s ezért az állatok úgy nyáron, mint télen istállókban vannak. Az állatok elegendő mennyiségű zöldtakarmányt kaptak. A kolhozokban kora tavasztól késő őszig folyamatos zöldtakarmányozást alkalmaznak, amelyben őszi árpavetés, zabosbükköny és különböző vetési idejű kukorica van. A múlt hétre minden egyes tehén számára átlag 10 tonna silót készleteztek, s minden egyes anyakoca részére 8 tonna tej viasz érettségű kukoricacsövet konzerváltak. Külön takarmánytermelő és készletező brigádokat alakítottak, melyekbe tapasztalt kolhozistákat osztottak be, ellátták azokat a szükséges felszereléssel, járművel és igavonó állatokkal. A különböző takarmányokkal való jó ellátás, a meleg és világos tehénistállók lehetővé tették, hogy a téli és nyári eltartás feltételei lényegében egyformák legyenek és ezáltal teljesen eltüntessék a különbséget a téli és a nyári tejhozam között. Az állatok nyári táborokba való áthelyezésekor megkezdték a folyamatos zöldtakarmányozást. A tejhozam állandóan növekszik. Minden lehetőség megvan arra, hogy a kerület kolhozai határidő előtt teljesítsék feladataikat és szocialista kötelezettségvállalásaikat az állattenyésztési termékek termelése terén a hatodik ötéves terv első évében. Csernicsenko. A kijevi Pionirpalota festészeti önképzőkörének több, mint 160 iskolás tagja van. Az önképzőkör tagjai jelenleg a 10. köztársasági gyermekfestőművészeti kiállításra készülnek. A felvételen: (balról jobbra) Kovalyenko Tánya, Volincsuk Olga, Pancsenko Larisza és Davidenko Alik, az önképzőkör tagjai, a Dnyeper folyó partját rajzolják. Samsung felvétele. (Preszklise RATAU)