Vörös Zászló, 1972. július-december (28. évfolyam, 78-155. szám)

1972-07-04 / 79. szám

28. évfolyam. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! VÖRÖS ZÁSZ­LÓ Az Ukrajnai KP Berehovói Kerületi Bizottságának r. és a Dolgozók Képviselői Kárpátontu­li Területi Bereh­ovói Kerületi ) Az újság ukrán és magyar Tanácsának lapja ( nyelven jelenik meg I 80. (3726). sz., 1972.­­­­ Július 4 . ,­­ kedd 1 :­­ Ara 2 képek AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁBAN A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGÉBEN, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSÁBAN ÉS AZ SZSZKT-BAN Az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZSZKT határozatot hozott .A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége meg­alakulása 50. évfordulójának méltatására indított országos szocialista verseny ered­ményei összegezésének rendjéről és a ver­seny győzteseit ösztönző intézkedésekről». A határozat rámutat arra, hogy a válla­latoknál, a kolhozokban és szervezetekben lendületes szocialista verseny indult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége megalakulásának 50. évfordulója tisz­teletére. A dolgozók arra fordítják erőfeszítései­ket, hogy sikeresen teljesítsék az 1972. évi terveket és a kilencedik ötéves terv felada­tait, hogy megoldják a gazdasági és kultu­rális építéssel, a szovjet nép anyagi jólé­tének emelésével, a szocialista haza hatal­mának erősítésével kapcsolatban az SZKP XXIV. kongresszusa által kitűzött felada­tokat. A nevezetes évforduló méltó fogadásáért indított szocialista verseny során mind job­ban megnyilvánul e verseny egyetemes né­pi jellege, erősödik az országunk összes nemzeteinek és nemzetiségeinek barátsága, együttműködése és kölcsönös elvtársi se­gítése. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szov­jetunió Szakszervezeteinek Központi Taná­csa elhatározta, hogy a Szovjetunió meg­alakulása 50. évfordulójának méltatására megalapítja az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, a Szovjet­unió Minisztertanácsa és az SZSZKT jubi­leumi díszjelvényét azon vállalatok, kolho­zok, szervezetek és intézmények kollektí­váinak kitüntetésére, amelyek a legjobb eredményeket érték el a nevezetes évfordu­ló tiszteletére indított országos szocialista versenyben, valamint pénzjutalmat állapít meg azon kollektívák számára, amelyeket e díszjelvénnyel kitüntettek. A Szovjetunió megalakulása 50. évfor­dulójának méltatására alapított jubileumi díszjelvénnyel való kitüntetésről az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége, a Szovjetunió Minsztertanácsa és az SZSZKT együttesen dönt. A jubileumi díszjelvényt ünnepi ülésen, gyűlésen, nagygyűlésen nyújtják át. JÚLIUS—a Tadzsik SZSZK hónapja Tádzsikisztán A TADZSIK SZSZK 1929. december 5-én jött létre. Közép-Ázsia délkeleti részén terül el, az Üzbég és a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársa­sággal, valamint a Kínai Nép­­köztársasággal és Afganisztán­nal határos. Fővárosa Dusanbe. A Tadzsik SZSZK szuverén szovjet szocialista köztársaság. Minden hatalom a városi és fa­lusi dolgozók kezében van. A Tadzsik SZSZK államhatalmá­nak legfelső szerve a Legfel­sőbb Tanács. A köztársaságnak két területe van: a Magas-Ba­­dahsáni Autonóm Terület és a Leninabadi terület, amelyek 49 kerületet egyesítenek. A lakosság túlnyomó része tadzsik. Kívülük még üzbégek, oroszok, ukránok, kirgizek, türkmének, kazahok, valamit más nemzetiségek képviselői is élnek a köztársaságban. Tádzsikisztán Ipari-mezőgaz­­dasági szocialista köztársaság, amely fejlett mezőgazdasággal és iparral rendelkezik. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom előtt ez a hegyvidék a cá­ri Oroszorsz­ág legelmaradot­tabb része volt. A köztársaság ma vezető helyet foglal el az országban a gyapjú- és selyem szövet gyártásában. Gyárak épültek Dusanbében, Kurgany- Tyubéban, Regarban és más vá­rosokban. Tádzsikisztán a má­sodik helyen áll a Szovjetunió­ban a gyapottermesztés terén. Új távlatok nyílnak a köz­társaság előtt a jelenlegi öt­éves tervidőszakban. Az SZKP XXIV. kongresszusának irány­elvei célul tűzték ki az ipari termelés terjedelmének 37 — 40 száz­alékos­ növelését. Gázveze­ték épül, amely a fővárost lát­ja majd el. Épül a marost­­gyár, a porcelán- és fajansz­gyár. Az ötéves terv végére a köztársaság 760 ezer tonna nyersgyapotot ad az ország­nak. Folytatódik az­ éhség­gyepp öntözése, ami nagy lehetősége­ket teremt az­ állattenyésztők sz­ámára ahhoz, hogy növeljék az állati termékek gyártását és állami eladását. і Az­ Sz.SZKSZ megalakulása 50. évfordulója elé BARÁTSÁGBAN FEJLŐDJÜNK ÉS ERŐSÖDJÜNK Hat napig tartott Leningrád­ban az ifjúság internacionalista ünnepe az SZSZKSZ megala­kulásának 50 évfordulója, va­lamint az SZI,KISZ és a Sza­bad Német Ifjúsági Szövetség közötti baráti kapcsolatok létre­hozásának 25. évfordulója al­kalmából. Az ifjak és leányok jobban megismerték egymást, kicserélték tapasztalataikat a kommunista és a szocialista épí­tésben való részvételüket ille­tően. Találkozókat tartottak a for­radalmi mozgalom veteránjai­val, a Nagy Honvédő Háború hőseivel, a német antifasisz­tákkal, írókkal, művészekkel, sportolókkal. A kommunizmus szellemében neveljük az embereket (A dolgozók képviselői tizenharmadik összehívást­ kerületi tanácsának nyolcadik ülésszakán) Június 30-án megtartották a dolgozók képviselői kerületi ta­nácsának nyolcadik ülésszakát, amelyen a dolgozók képviselői helyi tan­ácsainak az iskolák, kultúrintézmények és társadal­mi szervezetek irányításának további megjavítására vonat­koz­ó feladatokról Újfalusi Ist­ván elvtárs, a dolgozók képvi­selői kerületi tanácsa végrehaj­tó bizottságának elnöke tartott előadást. Az­ előadó hangsúlyozta, hogy a kerület falvaiban mű­ködő helyi képviselői tanácsok állandóan gondoskodnak a nép­oktatás és a kul­túrfelvilágosító munka megjavításáról. Pontos nyilvántartást vezetnek az­ is­koláskorú gyerekekről, ellenőr­zik az­ iskolák munkáját, előse­gítik az oktatási-nevelési mun­ka szervezését, az iskolák anya­gi bázisának megszilárdítását a gyerekeknek és a fiataloknak a kommunista erkölcs szelle­mében történő nevelését. Különösen mélyen foglalkoz­tak az iskolák és kultúrfelv­ilá­­gosító intézmények munkájával a derenkoveci, ivanivkai, oro­­szijevói falusi tanácsok és a vuzlovói nagyközségi tanács. Az utóbbi időben megélénkült a helyi tanácsok munkája az ál­talános nyolcosztályos végzett­ség megvalósítása terén. — Örömmel állapíthatjuk meg — mondotta előadásában Ujfalusi elvtárs, — hogy a fa­lusi tanácsok nagy gondot for­­­­dítanak az iskolák és gyermek­intézmények ,­anyagi bázisának megszilárdítására. Átadtak a használatnak egy-egy új nyolc­osztályos iskolaépületet Oro­­szljevón és Nagybégányban, valamint egy középiskolát Vá­riban. Folyik az új nyolcosz­tályos iskola építése Popovón és Kraszovón. De az általános iskolakötele­zettségről szóló törvény telje­sítésében elért sikerek mellett még komoly hibák fordulnak elő. Egyes falusi tanácsok meg­elégszenek csupán az iskolás­korú gyermekek nyilvántartá­sával, keveset foglalkoznak az iskolába járás, a mulasztások komoly problémáival. Így pé­­dául a badalói, vári falusi és a berehovói városi tanács kevés figyelmet fordít a cigány nem­zetiségű lakosság körében vég­zendő munkára. Ennek követ­keztében a fent említett falvak­ban és a Berehovói 7. számú Nyolcosztályos Iskolában na­gyon rossz a látogatottság. A helyi tanácsok vezetésével egyes tantestületek elérték azt, hogy majdnem minden nyolc­­osztályos tanuló tovább foly­tatja tanulmányait a köz­épisko­lákban. Ám egyes falusi taná­csok nem mozgósítják a társa­dalmi szervezeteket a diákfel­vétel népgazdasági terve telje­sítéséért folyó harcra, a nyolc­­osztályos tanulóknak középis­kolákban való továbbtanulásá­nak elősegítésére. Az előadó hangsúlyozta, hogy elégtelenül halad a kö­zépiskolai végzettségre való át­térés az, olyan falvakban, mint Lipovó, Haraz,gyivka, Csorna, Badaló, Gát és Gyidovó. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy kerületünkben növekszik az olyan iskolák és osztályok száma, ahol a tanévet osztály­­ismétlők nélkül zárják. Ugyan­akkor még vannak iskolák, ahol a diákok tudásának színvonala nagyon alacsony. Ezek közé kell sorolni a badalói, csornai, lipovói, popovói falusi és a Be­rehovói 7. számú Nyolcosztá­lyos iskolát. A népoktatás fejlesztése megköveteli a család, az isko­la és a társadalom széles körű együttműködésének megszilár­dítását. Ezen a téren a pedagó­gusoknak felbecsülhetetlen se­gítséget nyújtanak az iskola és a család együttműködését elő­segítő tanácsok és a szülői bi­zottságok. Az előadó hangsúlyozta, hogy az emberek és elsősorban a felnövekvő nemzedék kommu­nista nevelésében fontos szere­pet játszanak a kultúrfelvilágo­­sító intézmények. Ugyanakkor a kultúrfelvilá­­gosító intézmények munkájában még lényeges hibák fordulnak elő, különösen a műkedvelő csoportok tevékenységében. A kultúrfelvilágosító intéz­mények dolgozói feladatairól beszélve az előadó rámutatott, hogy a klubok és könyvtárak munkáját a proletár Internacio­nalizmus és a szovjet hazafi­­ság eszméinek, Lenin V. I. mű-­ veinek propagálására kell irá­nyítani. Az első napirendi ponttal kapcsolatosan Kvári­s képvi­selő, a közoktatási és kultúr­­ügyi állandó bizottság elnöke tartott társbeszámolót. Ezek után megkezdődött a beszámolók megvitatása, mely­nek során felszólaltak Szabó F., a badalói falusi tanács el­nöke, Kenéz M., a kerületi köz­­oktatásügyi osztály felügyelője, Szabó A., a Beregi Középisko­la igazgatója, Schóber M., a Kerületi Kultúrpalota igazgató­ja, Dancs G., a kerületi könyv­tár vezetője, Todarcsics K., a Derenkoveci Nyolcosztályos Is­kola igazgatója. Az ülésszakon ezenkívül fel­szólaltak Veress G., az Ukrajnai KP berehovói kerületi bizott­ságának titkára és Bihunec I., a népi ellenőrzés területi bizott­ságának elnöke. A dolgozók képviselői tizen­kettedik összehívású kerületi tanácsa tizenharmadik üléssza­ka 1971. március 30 án kelt «Az USZSZK földtörvénye tel­jesítésének menetéről a kerület kolhozaiban és szévházaiban» című határozata teljesítésének menetéről Mazur A., a dolgo­zók képviselői kerületi tanácsa végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese, a kerületi ter­melési igazgatóság főnöke tar­tott tájékoztatót. Az 1971 — 1980. évekre szóló kerületi szociális fejlesz­tési távlati tervről Puskás P. képviselő, a kerületi végrehaj­tó bizottság tervosztályának főnöke tartott tájékoztatót. A kerületi tanács végrehaj­tó bizottsága «A társadalmi rend megszegéséért járó fele­lősség fokozásáról» című hatá­rozatával Lézu M., a belügy­minisztérium kerületi osztályá­nak főnöke ismertette a képvi­selőket.

Next