Vörös Zászló, 1987. január-június (43. évfolyam, 1-78. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Amikor a szerkesztőségtől azt a feladatot kaptam, hogy írjam le az elmúlt év emlékezetes eseményeit, az új év első reggelét idéztem fel emlékezetemben. Számomra, akárcsak a bútorkombinát többi termelőmunkása számára, ez a reggel nemcsak egy új nap, egy új év kezdetét jelentette, hanem az új ügyek kezdetét is. S természetesen az új munkavívmányok kezdetét is az ötéves terv első évével hozzuk kapcsolatba, melyben sikeres rajtot vettünk az új magaslatok felé, életünk minőségileg új változásai korában, a gyorsulás, az átszervezés irányvonalán. Miért is volt emlékezetes számomra az elmúlt év? Először ismert egész lényemmel fogtam fel az SZKP XXVII. kongreszszusának eszméit, gondolatait, határozatait. E pártfórum hatalmas feladatokat állított a szovjet nép elé az ország szociális-gazdasági fejlődésének meggyorsítása terén. Büszke vagyok arra, hogy a bútorkombinát másfélezres kollektívájával együtt változtatjuk konkrét ügyekké a kommunisták legmagasabb fórumának célkitűzéseit. Végezetül pedig minden munkanap örvendetes újdonságokkal szolgál! Hogyne örültem volna, amikor a szállítószalagról lekerült a Borzsava új hálószobagarnitúra! Már több mint 50 szobabútort küldtünk el a megrendelőknek, az idén pedig a kereskedelmi hálózaton keresztül több mint 2000 ilyen garnitúrát értékesítünk. A célkitűzések magasak, minden műbútorasztalos megértette, hogy köze van az új bútorcsalád kibocsátásához,, még jobban fog dolgozni, hogy a Borzsaváról csak jót halljunk. És hogyne igyekeznénk, amikor tudjuk, hogy a bútorok a szovjet emberek számára, a mi részünkre készülnek! Más termékeket is gyártunk, többek között a Kamilla-I, Kamilla-II garnitúrákat, melyek nagy keresletnek örvendenek, már rég a modern lakások tartozékaivá váltak, örül a szívem, amikor hallom a műbútorasztalosoknak címzett köszöneteket. Jóleső érzéssel tölt el, amikor termékeink nem porosodnak az üzletekben! Felgyorsult az idő! A munkapadok mögé állnak az iskolák tegnapi végzősei, a leszerelt katonák, a főiskolák és technikumok neveltjei. Soknemzetiségű kollektívánk új tagjai között van Sándor fiam is. Ide jött dolgozni a középiskola elvégzése után és most, miután leszerelt a szovjet hadsereg soraiból, a vállalat veteránjainak munkaeredményeit szeretné gyarapítani. Hű és megbízható barátokra talált itt, elsajátított több rokonszakmát, aktív részt vállal a társadalmi életben. Ki szeretném emelni, hogy a vállalat veteránjai folyton érdeklődnek a fiatalok ügyei iránt, szavakkal és tettekkel segítenek nekik a nehézségek leküzdésében. Éppen ezért a munkaerő-vándorlás nálunk a legalacsonyabb Berehovó vállalatai között. Én, mint kommunista, nem vagyok közömbös a közügy iránt: ha elérünk valamilyen munkasikert, együtt örülünk, ha rosszul állnak a dolgok, a kommunistákkal együtt igyekszünk felderíteni az okokat: ki követett el hibát, ki mulasztott? A szocialista társadalom minden dolgozójának köze van mind a sikerekhez, mind a problémákhoz. Gondolataink összevetésével, egyesítésével gyarapszik erőnk! Most, amikor élesen vetődik fel a termékek minősége megjavításának kérdése, még egyszer felülvizsgáltuk lehetőségeinket, a kombinát kommunistái minden termelőmunkással őszinte, hatékony eszmecserét folytattak. Kiderült, hogy valamennyien tudjuk, hol rejlenek tartalékaink, készek vagyunk kihasználni azokat. Természetesen problémák is felmerültek, melyeket mi magunk nem tudunk megoldani: a múlt évben gyakran cserbenhagytak bennünket az anyagellátók. Hol késve érkezik meg a faanyag, a faforgácslap, hol pedig alacsony minőségűek, hasznavehetetlenek. Nem nehéz kitalálni, milyen késztermék lesz az ilyen nyersanyagból! Éppen ezért határoztuk el, hogy levelet intézünk az ellátóvállalatok kollektíváihoz, amelyet legjobb termelőmunkásaink, többek között Seres István, Szirák Mihály asztalosok írtak alá. A vezetőség, a párt- és szakszervezet állandóan gondoskodik a műbútorasztalosok jólétének növeléséről, a bútorgyártók munka- és életkörülményeinek megjavításáról, meggondoltan oldanak meg számos szociális-gazdasági problémát. A múlt évben 31 dolgozó költözhetett be családjával új lakásba. A most épülő ötszintes lakóházban újabb 30 dolgozó kap majd helyet. Jelenleg egy fedél alatt, egyetértésben él családjával Kárász János villanyszerelő, Sikula Mária termékátvevő, Mező István brigádvezető, Vaszócsik Viktor asztalos, Tompa Magdolna és Kreszin Olga furnérválogatók. Nemrég vendégségben voltam a Teszlevics házaspárnál, akik két gyereket nevelnek — Viktóriát és Ivannát. Elégedettek a lakással, a gyerekeket minden reggel elkísérik az Aranyhalacska óvodába, ami néhány perc járásra van lakhelyüktől. Ebben a meseszép gyermekintézményben jól érzik magukat a termelőmunkások gyermekei. Kimondhatatlan öröm töltötte el szívünket, amikor elolvastuk az újságban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletét a berehovói termelőmunkások rendjelekkel és érdemérmekkel való kitüntetéséről azokért a sikerekért, amelyeket a tizenegyedik ötéves tervidőszak feladatainak és szocialista vállalásainak teljesítése során értek el. A haza magas kitüntetését érdemelte ki többek között Mező István mester, Seres István asztalos, Borsos Mária, Leontyeva Mária és Iszajevics Mária tényezők, Hricko Anna furnérválogató és mások. Hiszem, hogy az idén még magasabbra jutnak, még állhatatosabban, lelkesebben dolgoznak majd. A mai reggel nemcsak az új év kezdete. Ez az új tervek, elgondolások kezdetét is jelenti. És minél bátrabbak, magabiztosabbak lesznek a kommunisták, annál meggyőzőbb lesz szavuk, annál reálisabb lesz terveink megvalósítása. Annak a reményében szeretném befejezni soraimat, hogy az 1987-es év még több boldog percet hoz majd, mint az elmúlt év, nagyobbak lesznek munkasikereink. A kommunisták szava pedig még nagyobb egységben lesz a tettekkel. Ezt igényli korunk, pártunk, a gyorsulás! Szerencsi Teréz, a kerületi pártbizottság tagja, a Szovjet-Ukrajna 60. Évfordulója BUtorkombinát dolgozója A REGGEL MINDIG A KEZDET... PÁRTÉLET: A KOMMUNISTA ÉS KORUNK ^оффоо-эоооооофоооооооо^ооооооооооооооооо© Az új év első napjának munkabérét a Szovjet Békealapba December 24-én a Marx Károly Kolhoz traktorparkjában, állattenyésztő telepén, kisegítő üzemrészeiben gyűléseket tartottak, amelyeken a gazdaság dolgozói egyöntetűen felkarolták a kerület termelési élenjáróinak azon kezdeményezését, miszerint az új év első munkanapjának bérét átutalják a Szovjet Békealap javára. Az agitátorok, politinformátorok a kolhoztagokkal találkozva beszélnek a kommunista párt, a szovjet kormány békeszerető irányvonaláról, odaadó munkára mozgósítják őket az SZKP XXVII. kongresszusa határozatainak valóra váltása, a világbéke megszilárdítása érdekében. Gerzsenyi Gábor, a Marx Károly Kolhoz pártbizottságának titkára Jó munkát végzett a konzervgyár kollektívája a tizenkettedik ötéves tervidőszak első évében Különösen szép eredményeket értek el a Györke Szabolcs vezette konzerváló üzemrész dolgozói. A Krickl Rozália és Gál Erzsébet mesterek irányítása alatt álló műszakok dolgozói már december 1-én jelentést tettek a zöldség- és gyümölcskonzervek, az alkoholmentes üdítőitalok évi gyártási tervének teljesítéséről. E tervet 945 ezer feltételes üveggel túlteljesítették. A konzervgyár kollektívája a jól végzett munka tudatával fogadta az új esztendőt. Eltökélt szándékuk, hogy az idén fokozzák a munkaütemet. A képen: Walla György, a vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke (középen) Volkova Valentyina párttitkárral és Bilinec Olga komszomoltitkárral közösen átnyújtják a dicsérő oklevelet Györke Szabolcsnak, a konzerváló üzemrész vezetőjének és Povh Erika brigádjának Alekszandrov Borisz felvétele TÍZ KÖR A FÖLD KÖRÜL Minden embernek vannak olyan napjai, amelyek emlékezetesek számára, soha nem felejti el őket. Kacsalába Grigorij életében az egyik ilyen nap 1964 júniusára esik, amikor ünnepélyes külsőségek közepette átnyújtották neki a tehergépkocsivezetéket képző iskola elvégzéséről szóló okmányt. Határtalan örömmel vette kézbe a vadonatúj okmányt, és sajátos fogadalmat tett magában: megbecsüli a szakmát, soha nem hagyja cserben tanítómestereit. Még most is emlékszik azokra az őszinte szavakra, amelyekkel útnak indították: — Soha ne feledd, Grigorij, hogy nincs nagyobb öröm az emberek szolgálatánál, annál, hogy hasznos vagy a társadalom számára. Munkásutadon kísérjen el a lelkiismeretes munka, a szilárd jellem, az önmagadba és kollektívádba vetett hit! A jó elméleti tudás, a gyakorlati ismeretek segítettek a fiatalembernek abban, hogy megállja helyét az önálló életben, ne hátráljon meg a nehézségek elől, sikerrel leküzdje azokat, valóságos mestere legyen nem könnyű szakmájának. — Grigorij Mihajlovics már sok éve dolgozik kollektívánkban. Már hét esztendeje KamAZ tehergépkocsit vezet — mondja róla Homenko Mikola, a 2. sz. gépkocsioszlop vezetője. — Hűséges, jó kolléga, kiváló szakember. Ismeri szakmája minden titkát... Nemrég örömhír érkezett a kollektívába. Kacsalába Grigorij megkapta a Rámai Lenin-rendjeles nagyteherbírású gépkocsikat gyártó egyesülés emlékjelvényét.. Az ehhez járó okmányban ez áll: »Kacsalába Grigorij a KaMAZ tehergépkocsi konstrukciója, karbantartása és üzemeltetése sajátosságainak elsajátításának alapján, kiváló szakmai ismereteinek köszönhetően elérte, hogy a KamAZ gépkocsi a fő részegységek cseréje nélkül jóval több utat tett meg a javítások között. Ezt a magas elismerést sokéves lelkiismeretes, kitartó munkájával vívta ki Grigorij Mihajlovics. Gépkocsiján 426 ezer kilométert tett meg generáljavítás nélkül, annyit, amivel több mint 10-szer megkerülhetné az Egyenlítő mentén a Földgolyót... A 06031. sz. AKÖV kollektívájában Kacsalaba Grigorij nem az egyetlen, aki megkapta »A KamAZ gépkocsi legjobb vezetője« emlékjelvényt. Kiérdemelte ezt Sztugyilko Andrij, Omiszko Vaszil és több más gépkocsivezető is. ... Messzire vezetnek az 500 ezres élenjáró gépkocsivezetők útjai. Lelkiismeretesen, fáradhatatlanul dolgoznak a népgazdaság számára szükséges rakományok szállításán Balogh Miklós Ajándékozzanak virágot... Több mint 3000 szál vörös szegfűt küldtünk virágkertészetünkből a város kereskedelmi üzemegységeibe az óesztendő utolsó napjaiban. A Pliszka Katerina vezette virágüzletben mindig sok a vásárló. Nem csoda, hisz ha valaki virággal szeretné felköszönteni édesanyját, nagyszüleit, ismerősét, kedvesét, barátját vagy más hozzátartozóit, első útja csak ide vezet. Különösen élénk forgalmat bonyolított le a már tizenkét esztendeje itt dolgozó Pliszka Katerina kolléganőivel az óév utolsó napjaiban: több mint 10 ezer rubel értékű virágot értékesítettek. Hecko Irinának, az üvegház vezetőjének nagy érdeme van abban, hogy a berehovóiaknak az Újév küszöbén sikerült illatos élő szegfűt vásárolniuk. Hecko Irina lelkiismeretesen gondozza a növényeket, s gondoskodik arról, hogy a virágkertészet Üvegházában mindig pompázzanak a virágok. Cseh Vencel, a virágkertészet vezetője ф 2. oldal >oooooooö©ooo<xxxx>ooooooooooooooo<x>ooo VÖRÖS ZÁSZLÓ xx>o©oooooooooooooooooooo< 1987- január 1., csütörtök