Vörös Zászló, 1971. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

XXIII. évfolyam 94 (6021.) szám 1971 április 22. csütörtök Ára 30 iáni Tudományos ülésszak Hozánk dolgozói határtalan lelkesedéssel, az alkotó munka ki­váló eredményeivel köszöntik a Román Kommunista Párt dicsősé­ges évfordulóját. A párt megala­kulásának évfordulója ugyanakkor ünnepi alkalmul szolgál népünk kipróbált vezetője dicsőséges har­ci múltjának felelevenítésére, azok­nak a kiemelkedő sikereknek a számbavételére, amelyeket e tájak román, magyar, német dolgozói vívtak ki a szocialista építés évei­ben. Ezt a célt követi a megyei és a Marosvásárhely municípiumi párt­­bizottság által szervezett tudomá­nyos ülésszak, amely tegnap kezd­te meg és ma folytatja munkála­tait Az ülésszakon részt vesznek a pártaktíva tagjai, üzemek és intéz­mények vezetői, tudósok, művé­szek, tudományos kutatók és tan­ügyi káderek. A tegnapi plenáris ülésen Nicolae Veres elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára közlést terjesztett elő „A Román Kommu­nista Párt megalakulásának törté­nelmi jelentősége. A párt első szervezeteinek megalakulása Ma­ros megyében" címmel, amelyben felidézte hazánk munkásmozgalma történetének jelentősebb mozzana­tait, az első világháború alatt és az azt követő időszakban vívott sorozatos harcokat, amelyek az 1920-as általános sztrájkban csú­csosodtak ki. A helyi pártszerveze­tek vezetésével a marosvásárhelyi és a marosvölgyi munkások nagy számban vettek részt az 1920 októ­berében lezajlott nagy harcokban. Az általános sztrájk után a mun­kásmozgalomban megkezdődött az ideológiai, politikai és szervezeti tisztázódás folyamata, amely a szocialista pártnak kommunista párttá való átalakulásához veze­tett. Az egész romániai proletariá­tus mellett a Maros megyei mun­kásság szervezetei révén hozzájá­rult a Kommunista Párt megalakí­tásához és megszilárdításához. Régenben, Palotailván, Segesvá­ron, Dicsőszentmártonban és a megye más munkásközpontjaiban a kommunista nevet becsülettel viselő forradalmár munkások tevé­kenyen kivették a részüket a párt megalakulása után kibontakozott nagy osztályütközetekből. A nép iránti határtalan szeretet és a munkásosztály iránti hűség érzésétől lelkesítve a Román Kom­munista Párt, egész félszázados történelme során minden erejét a szocializmus győzelméért vívott harcnak szentelte — mondotta a továbbiakban egyebek között Nicolae Veres elvtárs. — A román nép a Román Kommunista Párt vezetésével felszámolta a burzsoá­­földesúri rendszert, létrehozta a népi-demokratikus társadalmi ren­det és a teljes politikai hatalom megszerzése után rátért a szocia­lista építés nagyszerű feladatai­nak megvalósítására, az RKP megalakulásának félszázados évfordulója t­iszt­elet­ére Az új társadalmi rendszer meg­teremtésében elért kimagasló si­kerek népünk munkájának gyü­mölcse s a párt politikája követ­kezetes megvalósításának eredmé­nye, amelynek helyessége az or­szág konkrét viszonyainak alapos ismeretéből s a marxizmus-leniniz­­musnak Románia történelmi és nemzeti sajátosságait figyelembe vevő, alkotó alkalmazásából fakad. A Román Kommunista Párt meg­alakulásának 50. évfordulójára készülődve népünk lelkesedéssel veszi ki részét a párt X. kongresz­­szusán kijelölt célkitűzések meg­valósításából. E kongresszus meg­határozta az elkövetkezendő idő­szakra az ország fokozott fejlesz­tésének, a hazánkban folyó szo­cialista építésre irányuló tevékeny­ség tökéletesítésének programját. A második közlést Szotyori Ernő elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kára terjesztette elő, „Az ipari vál­lalatok tudományos vezetése" cím­mel. Az előadó többek között a következőket mondotta: „Pártunk gazdaságpolitikájának egyik meg­határozó sajátossága a legfőbb erőfeszítések összpontosítása a gazdasági tevékenység minőségi színvonalának emelésére. Ebből a célból, figyelembe véve a társada­lom fejlődésének új szakaszát, pártunk egész sor olyan intézke­dést hozott, amelyeknek az a ren­deltetésük, hogy hozzájáruljanak a szervezés és vezetés formáinak és módszereinek tökéletesítéséhez a gazdaság minden területén. Bár­mely gazdasági egység előrehala­dása és eredményei attól függ­nek, hogy a vezetőkáderek meny­nyire ismerik, és hogyan alkalmaz­zák a tudományos elveket és mód­szereket. A vezetők hatáskörébe tartozó koordináló tevékenység az emberek munkájának, odaadásá­nak, kezdeményezőkészségének át­hágását jelenti. Ez főként a kol­lektív munka útján valósul meg. A tudományos vállalatvezetéshez tartozó másik fontos feladatkör az ellenőrzés. Jó és hatékony ellen­őrzés, a megfelelő információs rendszer biztosítása révén valósít­ható meg. A vállalatok tudományos vezeté­sének hatékonyságát befolyásoló többi tényezőről szólva az előadó hangsúlyozta a továbbiakban, mi­lyen jelentősége volt, van és lesz a jövőben is a párt 1967 évi kon­ferenciájának, a X. pártkongresz­­szusnak és az utólag kidolgozott párt- és állami dokumentumoknak. Az igazgatói bizottságok és az igazgatói tanácsok megalakítása új szakaszt jelent a vezetés for­máinak tökéletesítésében, biztosít­ja a feltételeket arra, hogy a munkásosztály szervezetten és köz­vetlenül vegyen részt a vállalat gazdasági problémáinak tanulmá­nyozásában és megoldásában. (Folytatás a 3. oldalon) TÁV­I­R­AT A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Nicolae Ceausescu Elvtársnak BUKAREST A Román Kommunista Párt megalakulásának dicsőséges 50. évfordulója küszöbén, a kimagasló esemény alkalmából szervezett tudományos ülésszak résztvevői, a Maros megyei pártaktíva, a tudományos és művelődési intézmények, gazda­sági egységek vezetői, oktató káderek forró üdvözletüket tolmá­csolják és kifejezésre juttatják határtalan odaadásukat és va­lamennyiünk szívből fakadó nagyrabecsülését. Pártunknak, a történelmi felelősség a munkásosztály és az egész nemzet iránti határtalan hűség pártjának története a tények meggyőző erejével bizonyítja, hogy a kommunista élcsa­pat határozottan vezette az ország sorsának alakulását és biz­tosította a szocializmus végleges győzelmét Romániában. A párt, a Központi Bizottság és személyesen az Ön bölcs vezetésével, nagyra becsült és forrón szeretett Ceaușescu elv­társ, népünk minden erejével a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálkodik. Maros megye dolgozói — románok, magyarok, németek — a lángoló hazafiság érzé­sétől fűtve, lelkesen vesznek részt a szocializmus építésének nagyszerű művében. Ez a munkájuk az 1966—1970-es ötéves terv, valamint az ez évi első hónapok feladatainak sikeres tel­jesítésében ölt testet. A Maros megyei pártbizottság, valamint a Marosvásárhely municípiumi pártbizottság égisze alatt szervezett tudományos ülésszakunk úgy adózik a párt megalakulása 50. évfordulója megünneplésének, hogy feleleveníti a népünk, a megye dolgozói által a párt bölcs vezetésével megtett dicsőséges utat. Megkísé­reljük, hogy — ha szerényen is — hozzájáruljunk azoknak a történelmi folyamatoknak az elemzéséhez, amelyek az ország előrehaladásáért vívott harcok részeként e tájakon mentek végbe. Ülésszakunk felidézi mind a párt története, mind a gaz­dasági társadalmi-kulturális alkotó munka számos mozzanatát. Az ülésszakon felolvasott gondolatainkat kifejező közlések betűivel és szellemével teljes egyetértésben biztosítjuk a Köz­ponti Bizottságot és személyesen önt, hogy a jövőben is lan­kadatlanul dolgozunk a párt bölcs, mélységesen humanizmustól áthatott politikájának valóra váltásáért, hogy szocialista ha­zánkat a civilizáció mind magasabb lépcsőfokaira emeljük, egész népünk javára. Pillanatkép a tudományos ülésszak szerdai plenáris ülé­séről lVilág proletárjai, egyesüljetek / AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A kukorica vetése mellett napirendre került a növényápolás is Az elmúlt napokban olyan dol­gok történtek, amelyek bizony ala­posan meggondolkoztatták a földek művelőit. A bolondos április előbb havas esővel, majd télre emlékez­tető hideggel szolgált rá ismét hírne­vére. S bizony néhol károkat is oko­zott. Ugrán a cukorrépa egy részét bántotta a fagy, Marosbogáton a szárazság fogta a földbe a magot. Az emberek vitatkoznak, szidják az időjárást, s néhol talán óvatosab­ban végeznek egyes munkákat, de azért vigyáznak arra, hogy opti-­ mális időben földbe kerüljön a tó­­mag, s a gyom se gyarapodjék.­ Tudják, a hó, a hideg ebben az időszakban csak április játéka, s nem kell komolyan venni,­ a kése-­ji­delem azonban a vetésnél, a nö-­­vényápolásnál sokkal többet árt­hat, főleg most, amikor a talaj nem valami gazdag nedvességben. Vigyázni kell tehát annak megőr­zésére és arra, hogy azt teljes egé­szében a kultúrnövények és ne a gyomok élvezzék társulás vezetősége is azt ajánlja, hogy mindenütt, még ott is, ahol a sorok alig látszanak, vagy csak a vetőgép nyomait lehet sorjelző­nek használni, minél hamarabb el kell végezni az első kapálást. Egyes esetekben, ahol nehezebb a munka (még nincs kibújva a répa) a társulás magasabb árat fizet az első kapálásért. De a földeket azonnal meg kell szabadítani a gyomtól. Nos, Ugrán ezzel nincs is prob­léma. A tagság egy része a cukor­répát kapálja, mintegy száz asz­­szon­y pedig ottjártunkkor a búza körül irtotta a gyomot. A gépkeze­lők a kukoricaföldeken dolgoztak. — Sok van még hátra? — Egy-két napra való. Négyszáz hektáron földben a mag, s ma is öt gép dolgozik Igaz, a nehezebb he­lyek maradtak utoljára. Ezért kel­lett egy SPC-6-ost leállítanunk, de azért idejében elkészülünk a vetés­sel. Ugrán tehát, ha a rossz időjárás, a fagy egy kis zavart okozott is a munkában, azért nincs megállás. Még jobb munkával próbálják el­lensúlyozni az idő viszontagságait. Az utolsó hektárok Kerelőszentpálon ottjártunkkor utoljára mentek ki a kukoricavető­gépek a mezőre. Kovács Albert el­nök estére saccolta a vetés befeje­zését. Szőcs László főmérnök már egy kicsit óvatosabb.­­ Lehet, hogy egy-két hektár marad szerdára is, de az már nem munka a két gépnek. Elmegy a 298 hektár után. Az idén ugyanis 300 hektáron termesztünk kukoricát, és elmondhatom, hogy az egész te­rületen kiváló talajba került a mag. És szerencsénkre esőt is ka­pott, úgyhogy már nem akar a földben ülni. A cukorrépa már a múlt héten kibújt, hozzá is fogtak az ápolásá­hoz Elsőnek az egész területen el­végezték a porozást a bolhák és más kártevők ellen. Szombaton pe­dig a kapások is megjelentek a mezőn. Kedden estig mintegy 30 hektáron irtották ki a gyomot, la­zították fel a talajt. Mert azt el kell ismerni, hogy a gyomok is na­gyon igyekeznek fölfele, de Ke­relőszentpálon nem hosszú életű­ek. A szövetkezet tagjai, a gépke­zelők segítségével a kalászosok­nál is elsőknek kezdték meg a vegyszeres gyomirtást, s azt 110 hektár búza- és 50 hektár árpaföl­dön mondhatni a legoptimálisabb időben végezték el. Jó munkájuk­ról a határ tanúskodik. Azért nincs megállás Az ugrai főmérnök nincs valami jó kedvében. Egy kicsit „vastagra“ sikerült náluk az áprilisi tréfa Mintegy negyven hektár cukorré­pájuk ment rá. Már vagy ötször is ellenőrizte, de nem sok remény van. A kis növények alaposan meg­sínylették a hideget. — Még szerencse, hogy több ma­got vetettünk a kelleténél. Hátha nem kell kiszántani. Csak az bánt, hogy éppen a legszebb répánk ment tönkre. Mindenesetre, már megkezdtük a kapálást. Egyelőre okosabbat nem is tehet­nek. Egyébként a szövetkezetközi ........ml........­ . . Tapasztalatcsere Kerelőszentpálon A kerelőszentpáli zöldségter­mesztő farm dolgozói a tavaly na­gyon szép eredményeket értek el a paradicsomtermesztésben. Közel harminc vagonnal adtak át a szer­ződő feleknek. Az érdekes azonban nem ez, hanem, hogy megyénkben elsőnek nem palántáról, hanem közvetlen szabadföldbe vetették a paradicsomot. Azért választotta a Zöldség- Gyümölcsértékesítő és Feldolgozó Vállalat vezetősége a kerelőszentpáli farmot azon tapasz­talatcsere színhelyéül, ahol az így termesztett paradicsom technoló­giáját tárgyalták meg. Itt ugyanis nemcsak a terület előkészítésével, a termesztésben használt új gépek­kel, hanem a szentpáliak eredmé­nyeivel tapasztalataival is megis­merkedhettek azoknak a farmok­nak a vezetői, ahol az idén e mód­szerrel termesztik a paradicsomot. Képünkön: a tanácskozás részt­vevői. Foto­­plakát- és brosúrakiáll­ítás A párt megalaku­lásának 50. évfordu­lója tiszteletére szer­vezett tudományos ülésszak alkalmából a megyei pártkabinet egyik termében kiál­lítás nyílt román, ma­gyar és német nyel­vű kiadványokból. A grafikonokkal és fény­képekkel gazdagon illusztrált, vonzó kivi­telezésű kiállítási a­nyag a szocialista építés éveiben me­gyénk területén vég­bement alapvető gaz­dasági, társadalmi­­kulturális átalakulá­sokat tükrözi. A kiállítás tükre pártunk következetes szocialista iparosítási politikájának. Szem­lélteti az ipar, a me­zőgazdaság, a szállí­tás és távközlés, a tudomány, az oktatás és művészet stb. fej­lesztésében elért sike­reket. A kiállítási a­­nyag tükrözi a párt­szervek és szerveze­tek, a tömeg- és tár­sadalmi szervezetek, a tudományos és művészeti intézmények által a pártévforduló köszöntésére kifejtett politikai-ideológiai, művészeti, tudomá­nyos tevékenységet. Román hajók a világ minden tájára A TURNU SEVERIN-i hajó­gyárban megkezdték a Szovjet­unió által rendelt 15 darab 500 köbméteres dereglye első példá­nyának építését. Ugyanakkor ké­szül a Lengyelország által rendelt négy 2 000 tonnás teherhajó és a Jugoszlávia által rendelt nyolc 1 200 tonnás uszály. Előkészületek folynak újabb tengerjáró hajótípu­sok gyártására a Szovjetunió és a Kínai NK számára. A hajógyár idei termelésének 90 százalékát exportálja. A 4 oldalon KÜLPOLITIKAI események A Vörös Zászló jogügyi tanácsadója Szerkesztőségünk a szokástól eltérően ezúttal nem a hónap utolsó péntekjén, hanem április 23-án, péntek délután 5 és 7 óra között tartja jogügyi ta­nácsadóját a lap előfizetőinek a szerkesztőségben (Szovjet Hő­sök tere 3. sz. 28-as szoba). A Vörös Zászló jogügyi kollektí­vája munka-, magánjogi és más vonatkozású kérdésekben nyújt felvilágosítást. Megnyílt a marosszentgyörgyi gyógyfürdő Április 20-án megnyílt a maros­szentgyörgyi gyógyfürdő. Azok, akik a melegfürdőt igénybe akarják venni, kérjenek javaslatot a kör­zeti ,a poliklinikai vagy az üzemi rendelőtől, s azzal jelentkezzenek a gyógyfürdő orvosánál. A kádfür­dőben a belépőjegy ára 5 lej, a közös medencénél 4 lej, míg az iszappakolás 6 lejbe kerül. A gyógyfürdő reggel 7-től este 7-ig tart nyitva. Ilyen még nem volt Bükkösön Népes a bükkösi határ. A domb­oldalon egy 2 SPC 2-es típusú ve­tőgép ereszkedik lefelé, távolabb egy csoport asszony gyomlál, a hegytetőről pedig idelátszik a vegy­szeres gyomirtógép. Hatalmas szár­nyaival repülőgépnek tűnik. (Folytatás a 3. oldalon) Ipari vállalatokból jelentik Új textilgépek A marosvásárhelyi könnyűipari felszereléseket gyártó vállalat szakemberei az idén újabb felsze­relések gyártását kezdik meg. Ezek közé tartozik a selyemszál-teker­­cselő gép, amelynek ipari kikísér­letezése most van folyamatban. A gép működését és a munkafolya­mat ellenőrzését elektromos rend­szerek biztosítják, s ezáltal a gép teljesítőképessége egyenlő az im­portból származó gépekével. A vál­lalat szerelőpadjáról a napokban került le egy újabb felszerelés: a belső excenteres pamutszövő gép. Fokozzák a cserealkatrész gyártását A marosvásárhelyi Autójavító Üzem szakemberei 1965-ben a ja­vítás mellett hozzákezdtek bizo­nyos cserealkatrészek kisebb-na­­gyobb sorozatbani gyártásához. 1970-ben az össztermelésből már mintegy 10 százalékot képviselt a cserealkatrész-gyártás. A növekvő igények azonban arra ösztönözték a vállalat dolgozóit, hogy fokozzák ez irányú tevékenységüket. A ter­vek szerint a Szabadság utcai rész­leget kisebb beruházásokkal foko­zatosan kizárólag cserealkatrész­gyártásra állítják át. 1972-ben az össztermelés közel egynegyedét a cserealkatrész-gyártás fogja ké­pezni. 19 blúz­­modell A Marosvásárhelyi Készruha­gyár dolgozói megkülönböztetett figyelmet fordítanak a választék szüntelen bővítésére. Az idén 19 új sportos szabású blúz és ingmo­­dellt készítettek, ebből 14-et jelen­t-öt pedig tercot anyagból. A blú­zokból és ingekből még június 30. előtt kapnak a szaküzletek.

Next