Vörös Zászló, 1971. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1971-05-16 / 115. szám

2 Nemzetgazdaságunk gyors üte­mű fejlesztése, ezen belül a szo­cialista iparosítás magasabb szin­tű folytatása elképzelhetetlen a termelés szerkezetének tökéletesí­tése, a termelési folyamat minősé­gének és szervezésének javítása nélkül. Számos kutatóközpont ser­kenti az új feltárását és­ alkalma­zását. De ezek az intézmények — helyesebben csak ezek — képtele­nek megoldani az élet, az általá­nos műszaki forradalom által fel­vetett problémákat: feltétlenül szükségessé vált — s ez az igény hova­tovább fokozódik — a ter­melésben dolgozók hozzájárulása, észrevételeik, ötleteik felkarolása és értékesítése. A szocialista társadalom keretei között a dolgozókban rejlő kezde­ményező­készség ösztönzésére és hasznosítására kitűnő lehetőséget nyújt a szervezett keretek között kibontakozó újítómozgalom, mely évről évre jelentősebb mértékben járul hozzá szocialista iparunk mű­szaki színvonalának emeléséhez, nemzetközi hírnevének erősítésé­hez. Az ország közel 40 000 (1970) feltalálója, újítója, és ésszerűsítője mintegy 1 000 körben fejti ki tevé­kenységét, járul hozzá ötleteivel a munkahelyén végzett tevékenység műszaki és gazdasági hatékonysá­gának emeléséhez. Az elmúlt öt­éves terv időszakában több mint 135 000 találmányt, újítást vagy ésszerűsítést vezettek be a terme­lésbe, melyeknek lejben kifejezett eredményessége közel 4,6 milliárd­­ra emelkedik. Ezek a nagy számok magukba foglalják a megyénkben élő, tevé­kenykedő, új iránt nemcsak rajon­gó, hanem azt kutató emberek munkájának gyümölcsét is. Ott van közöttük a segesvári Dragomir Nicolae sokszoros feltaláló, kinek munkája már két esetben is el­nyerte a bécsi nemzetközi talál­mány-kiállítás nagydíját. Az orszá­gos eredmények részese a me­gyénkben tevékenykedő több mint ezer újító, kiknek javaslata alap­ján 1 lej befektetés átlagban 15-szeresen térül meg, bizonyítva Gazdasági napló h­oz­zá­értés­ü­ket, ötletg­a­zda­ság­u­kat, az új iránti fogékonyságukat. Örvendetes jelenség az is, hogy az utóbbi öt évben a pozitív meny­­nyiségi változások mellett lénye­ges minőségi javulás tapasztalha­tó. Míg 1965-ben átlagban 1 ja­vaslat 13 567 lej megtakarítást eredményezett, 1970-ben ez az ér­ték meghaladta a 77 000-et. Számok, tények, lelkesítő ered­mények, és mégis .. . És mégsem lehetünk elégedettek önmagunkkal, azzal, ahogyan ösz­tönözzük, serkentjük, buzdítjuk az új úttörőit. Nemrég szakemberek tanulmányozták az újítók lélekta­nát és megállapították, hogy tevé­kenységükre két dolog hat döntő mértékben. Az első, hogy mennyi időt vesz igénybe ötleteik gyakor­latba ültetése, hisz ez sarkallja őket újabb javaslatok kidolgozá­sára. A második, az előbbinél va­lamivel kisebb mértékben, hogy miként ösztönzik anyagilag is őket. Nos, ha e szempontokból vizs­gáljuk az elmúlt öt év mérlegét, nem lehetünk teljesen elégedettek. Az ügyintézés még mindig lassú, rengeteg idő telik el, míg egy ja­vaslat gyakorlattá válik. A múlt év zárásának pillanatában ugyanany­­nyi megoldatlan javaslat szerepelt a nyilvántartásban, mint amennyit 1970-ben alkalmaztak. Szóval az arány 1—1, ami sportnyelven szól­va vereséggel felérő döntetlen. Általában továbbra is késik az üzemekben a prototípusok elkészí­tése, számos esetben szubjektív, apró egyéni érdekek fékezik, kés­leltetik a javaslatok elfogadását és gyakorlatba ültetését, bár ezek al­kalmazása érdemesnek bizonyul. Pedig ezzel nemzetgazdaságunk súlyos milliókat veszít. Kiszámítot­ták például, hogy a múlt évben megoldatlanul maradt javaslatok 70 százalékát a prototípus hiánya okozza, s bebizonyították azt is, hogy ha a fiókokban heverő javas­latoknak csak 50 százalékát alkal­mazzák, már a múlt évben 600 millió lejjel több megtakarítást érhettünk volna el. Persze, azt már senki sem szá­molta ki, hogy a gondatlan ügy­kezelés miatt hány ötlet, javaslat születése tolódott el bizonyos idő­re vagy örökre, mert az újító ked­vét vesztette. Pedig e felett nem volna érdek­telen elgondolkozni, már csak azért is, hogy a jövő évben az újítás terén az ideinél is nagyobb legyen a sikerélményünk. PETELEI ISTVÁN Újítók és újítások To­pViznu­mot — Sütő András 20,30 A Ciceró-művelet — ICICVUIU regénye nyomában. Bar- játékfilm ta Gábor dokumentumfilm- 00 .n­u.____ MÁJUS 16 VASÁRNAP J©. ismétlés • Zeneszerzők ^ . . . MAJUS 16, VAi­k műhelyéből — László Fe- 22’25 Loka Jovanovics énekel 8:30 Reggeli torna zene műsora. © Gyermek- MÁJUS 17, HÉTFŐ 9,00 Vasárnapi matiné gyér- műsor: Bemutatjuk Jeb­mekeknek hágy Sándor 13 éves fes- 18,00 A színpad 10,00 Faluműsor tőt: torockói iskoláslányok 18,30 Népdalok 11,15 Román zeneszerzők albu- varróköre: a marosvásárhe- 18,45 Gazdasági adás ma: Wilhelm Berger­­yi Pionírház együttesének 19,20 1001 este 12,00 A haza vártaján műsorából: Tehacsek — 19,30 Híradó sport 12,30 Könnyűzene csehszlovák rajzfilm. 20,10 A viharlovag (VII.) 13,00 Magyar nyelvű adás: • 14,30 Vasárnapi magazin 21,00 A művészet helye a ma-Majtényi Erik vasárnapi 17,50 A Csehszlovákia—Roma- dern szellemiségben jegyzete © Tv-híradó © nla labdarúgó-mérkőzés 21,40 Rajzfilm Tokos Zoltán gitárműsor közvetítése Pozsonyból 22,05 Operakedvelőknek va­pInterjú Sütő András- 19,50 1001 este 22,35 Oslói filmriport sál @ Anyám könnyű ál- 20,00 Híradó 22,55 Híradó A az utóbbi időben mintha sűrűb­ben hallatna magáról az édes-, pontosabban a cukrászipar. Két­­­­ségtelen, hogy van összefüggés a reklamírozás és bizonyos ünnepek, rendezvények gyakorisága között. Hogy ne említsünk egyebet, csak a szilveszterezést, a nemzeti vacsorá­kat, a cukrászkiállításokat vagy a közelmúltban megtartott gör­­gényi leányvásárt. Ne feled­jük azonban, hogy az édespártiak­ról való fokozottabb gondoskodás a termelés feltételeinek javításával, jelentős anyagi befektetésekkel kezdődött Marosvásárhelyen és vi­déken egyaránt. Nem szeretnénk az olvasót ada­tokkal untatni. Inkább elkalauzol­juk az Ady negyedbeli, még újnak számító (alig négyhónapos) labo­ratóriumba. A Cofetarul Helyi Közétkeztetési Vállalat üzemel ke­reken 100 egységet lát el készít­ményeivel. Szállít a Mureșu­ test­vérvállalatnak, a fogyasztási szövet­kezeteknek (távoli falvakba is) és természetesen saját cukrászdáinak. Hogy mit jelent 1000 fogyasztó egy­séget ellátni, azt a napi­­adagok is érzékeltetik. Körülbelül két és fél mázsa lisztet, 3 mázsa cukrot dol­goznak fel naponta, tojást ezer és ezerszámra. A munka természetesen megoszlik a két váltás között.­­ Csúcsidényben 24 órán át termel­nek, vasárnap is,­­ meg aztán a gépek is segítenek a fárasztó mű­veletekben. Hogy mennyire nagy­üzemi a termelés, arra jellemző, hogy a tészta és tortalapokat ugyanolyan hosszú nyelű falapáttal helyezik be a hatalmas kemencé­be, mint a pékségekben, a süte­ményeket és tortákat szoba nagy­ságú hűtőszekrényekbe helyezik. A terméklistán jelenleg 150 válasz­ték szerepel, tegyük hozzá, sajnos csak a listán és nem a cukrászdák­ban. Babos Lajos cukrászmester és egyben a labor rekordja egy 26 ki­lós fatörzs-torta. Különleges meg­rendelésre készült­ és a Fecskében sorsolták ki. De talán mondanunk sem kell, az itt dolgozóknak nem a rekord­döntés a fő törekvése. Sokkal fon­tosabb számukra,­­ és ebben úgy hisszük, a fogyasztók is egyetérte­nek, a recepteket, a technológiai előírásokat, a gyártás­higiénia sza­bályait betartani. Nem részletezzük, hogy ezt miként teszik, csak futó­lag említjük meg, hogy láttuk a személyzet patyolattiszta mosdóit és öltözőit, azt, hogy az üzletekből üresen visszajövő tálcák kötelező módon átmennek a fürösztésen, jár­tunk a nyersanyagok hűtőkamrájá­ban és felfigyeltünk az ablakokat fedő sűrű dróthálóra. Állítólag olyan eset, hogy a sütemény mér­legre téve könnyűnek találtatott, és emiatt készítőit komolyan fele­lősségre vonták. És állítólag olyan cukrászok is dolgoznak a labora­tóriumban, akik egész nap­­ nem engednek az ínyencségek csábítá­sának. Ezzel persze nem akarjuk azt mondani, hogy más élelmiszer­ipari egységektől eltérően itt tiltja a belső rendszabályzat a kóstolást. Talán éppen ez az ízlelgetés a tit­ka annak, hogy olyan finomak az új készítmények: a Perinita-k, a Plunder-csigák, a Tesco desszer­tek, a karamelles indiánerek, a ru­mos töltelékű Favorit­ ok, no mea a „klasszikusok". Édes dolgok Habot ver és tölteléket készít a robot Szoba nagyságú frigidairekben tartják a kész süteményeket A kávézás lélektana Nem akarom nyújtani a szót­ arról, hogy ki, mikor, hogyan, kivel, miért és mennyit kávézik, ezúttal fölösleges beszélni, kü­lönben sem szeretem a magán­ügyeket. Különösen, ha mások magánügyéről van szó. De a nagyközönség elé bocsátanám azon megfigyeléseim egy részét, amelyeket kávézás közben és között megfigyeltem — mint lé­lektani mozzanatot. (Ha van ilyen egyáltalán.) Sokfelé meg­fordultam ugyanis és sokféle ká­vét ittam. Az ember nem is hin­né, hogy ugyanolyan kávésze­­mecskékből tíz és egynéhány variációt lehet előállítani, és mindenik barna. Mint mondtam, sokfelé jártam, sokféle minőség­ben. Ezekről a látogatásokról és a látogatásokkal járó kávékról szeretnék egy érdekes, bár hiá­nyos listát összeállítani. Kérem, fogadják türelemmel. Amikor kérvényezni mentem és véletlen szerencse folytán jutot­tam be: egy kávét hoztak, de nem én ittam. Azt hiszem, ez volt a legjobb kávé, amit éle­temben . . . ittak. Amikor kértem valamit, de is­merős elintézőnél: ,,Kér egy ká­vét?" Félénken bólintottam, de nem hoztak. Amikor kértem valamit, de kö­rülbelül egyenrangú embertől: „Kér egy kávét?" — bólintottam, hozták, de későn, amikor már rajtam volt a nagykabát. A szí­ne után ítélve agyagos földből csavarták ki. Amikor kértem valamit valami fejében, ismerősnél: „Iszol egy kávét?" — bólintottam, hoztak két kávét, az enyém is rossz volt. Amikor kértem valamit, de többet ígértem. Hoztak két ká­vét, a kettő közül az enyém volt a rosszabb. Interjúért mentem íróhoz, zon­goristához, népdalénekeshez, festőhöz, orvoshoz, tanárhoz, be­repülő pilótához, ét­elárusító­hoz, feltalálóhoz, ötös ikreket szült anyához, szilveszteri por­táshoz, újévi malachoz stb., nem kaptam kávét, mert az illető ép­pen azelőtt ivott és kettő már megárt neki. Amikor interjúért mentem va­lakihez, akinek vaj volt a fején, a cég legjobb minőségű kávéját kaptam, csinos lány hozta be. Amikor barátnál voltam, de azt hitte, kölcsönre van szüksé­gem: „Éppen most fogyott ki a kávénk“. Amikor a barát hívott meg, de csak formaságból: „Éppen most fogyott ki a kávénk, de neked még kipréselünk valamit". Ki is préselte, a zaccot mosogató­rongyba fogta és a család ad­dig csavarta, amíg nedvezni kezdett. Amikor barát hívott meg, de a felesége nem: „Magának nem főzök, tudom, hogy gyenge a szíve". Amikor azt mondtam: „Cinike, drága gyöngyvirág, abból a jó rövid szimplából, tudja, elég jó kávét kaptam. Amikor azt mond­tam: „Egy kávét" — ugyan­olyant. Amikor nem tudták, hogy meg is lehet írni: Tessék a finom kávé. Amikor tudták, hogy meg is lehet írni: Tessék a finom kávé. Amikor protokoll vendég vol­tam, extra. Amikor nálam volt protokoll vendég: „Csak ilyen löttyöt ad­tok?" Amikor előnyömre is összeté­vesztettek valakivel: „Egy kis ko­nyakot nem kér hozzá?" (Később levonták az illető fizetéséből). Amikor én főzök kávét: „öre­gem, nagyon jók a verseid ... Hé! Mi történt? Halló, mentek!" Most pedig kérek egy jó, erős kávét. De ha lehetne, őszintén. S ha lehet, inkább őszinteséget, mint kávét. DUDÁS KÁROLY Május 16 vasárnap A Nap kel 4 óra 47 perckor, lenyugszik 19 óra 37 perckor. Az évből eltelt 136 nap, hátra van 229. Ünnepség keretében hivatalosan felavatták a fővárosi Intercontinen­tal­ București nagyszállót, a ro­mán építészek és mérnökök nagy jelentőségű munkáját. Az építési és funkcionális jelleg­zetességei révén a nagy nemzet­közi szállodák közé tartozó új lé­tesítmény tükrözi államunk számot­tevő erőfeszítéseit a hazai turisz­tikai bázis fejlesztéséért. Az Inter­continental—Bucuresti nagyszálló építése ugyanakkor az ONT, az Intercontinental hoteltröszt és a Tower International társaság e­­gyüttműködésének gyümölcse. Az Oktatásügyi Minisztérium kol­légiuma Mircea Malita miniszter vezetésével megvitatta az általá­nos, a líceumi, a szakmai és a műszaki, valamint a felsőfokú ok­tatás 1971—1972. évi — az 1971 — 1980-as időszakra szóló általános káderképzési program előirányza­taival összhangban álló — beis­kolázási tervének tervezetét, vala­mint az iskolahálózat javítását és a fiatal egyetemi központok felső­­oktatási intézeteinek erősítését szolgáló intézkedéseket. A kollégium elfogadta a követ­kezőkre vonatkozó javaslatokat: a beiskolázási létszám növelése az oktatás minden fokán, az iskola­­hálózat tökéletesítése, újabb 30 szaklíceum és több felsőoktatási tagozat létesítése. Jóváhagyták egyben az Egyetemi Pedagógiai Szeminárium létesítését és a diá­kok pedagógiai képzésének meg­szervezését. Részben átadták rendeltetésé­nek a buceceai (Botosani) szövet­kezetközi sertéshizlaldát. A hizlal­dában jelenleg 2 400 fajállatot tar­tanak, teljes évi kapacitása 30 000 darab lesz. Megkezdődött a má­sodik hasonló profilú és kapaci­tású szövetkezetközi hizlalda épí­tése is. Mindkettőnek fű­tőerőműve, egészségügyi pavilonjai, takar­­mányraktárai, állategészségügyi rendelői lesznek. Visszaérkezett az országba az Olt megyei Scornicești községi művelődési otthon Calujul folklór­együttese, amely május 1 és 10 között részt vett a törökországi Efesben rendezett nemzetközi fol­klórfesztiválon. A román népművé­szet képviselőinek előadásai a ver­senyen részt vett számos európai és ázsiai együttes magas szín­vonalú küzdelmében nagy sikert arattak. A fesztivál befejezésekor a Calumul együttest a fesztivál nagydíjával, Artemisz istennő a­­ranyszobrával tüntették ki. Ugyan­akkor az együttest két Ezüst- Artemisz különdíjjal is kitüntették. Ez már a második eset, amikor a fesztivál értékes díját román folklóregyüttes nyeri el. A díjat 1970-ben a Konstanca megyei Pande­anul folklóregyüttesnek ítél­ték oda. ---------------­ Előzetes letartóztatásban A Radnóti Hőerőmű egyik mér­nöke, Frátila Constantin ittas álla­potban, nagy sebességgel vezette személygépkocsiját, Kutyfalva és Radnót közötti útszakaszom. Két személyt elütött, az egyik meghalt, míg a másik súlyosan megsebe­sült. A gázoló sofőr ahelyett, hogy si­etett volna, elsősegélynyújtásban részesíteni az áldozatokat s a tör­vény előírásai szerint a történtek­ről értesíteni a milíciát, eltűnt a tett helyszínéről, ami csak súlyos­bítja helyzetét. Frofila - t előzetes letartóztatásba helyezték. Gámentzy Zoltán és Imets László közös kép­­kiállítása a Színművészeti Főiskola előcsarnokában Képeiket ismeri Marosvásárhely és több erdélyi város műértő kö­zönsége, részben a megyei (tarto­mányi) tárlatokról, részben egyéni kiállításaikról. A napilapok és mű­vészeti lapok minden alkalommal a legnagyobb elismeréssel méltat­ták munkásságukat. Gámentzy akvarelljeinek friss, ragyogó színei, Imets fametszetei­nek fekete-fehér színfolt-rajzolatai e két művész lírai lelkületéről, a természet iránti szeretetéről, az élet ezernyi rezdülésének nagysze­rű megérzéséről tanúskodnak. Míg Gámentzynél a festészet a nyug­díjas kor bőséges szabadidejét tölti ki, Imets a hivatali élet hét­köznapjaiból vonul el művészeté­nek világába. Képeik hűen tükrözik egyénisé­güket; szerények és pózmentesek, de elmondandókban annál meg­­ragadóbbak. Minden képük egy­­egy vallomás a szépről, jóról, em­beriről. Ezért van az, hogy a tár­latlátogató hosszú percekig áll egy-egy kép előtt és távoztában érzi, hogy találkozott az Élménnyel. A Stúdió Színház előcsarnoká­ban kiállított közel 50 festmény és fametszet, Gámentzy és Imets leg­újabb alkotásai. KERESZTES GYULA műépítész Lerövidül a festési folyamat Új festési eljárás bevezetésével kísérleteznek a Segesvári Textil­ipari Kombinát selyemgyárában. A selyemanyagok feleresztőit polivini­­les alkohollal kezelik, s így a fes­tési folyamatból kiiktathatják a ke­ményítő-kioldást. A festési idő mintegy 50—60 percet lerövidül, s ez lényegében azt jelenti, h hogy váltásonként 2—300 méterrel több selyemkelmét festhetnek. ..VÖRÖS ZÁSZLÓ Hétfőn este 7 órai kezdettel az ARTA filmszínházban mutatják be Marosvásárhelyen a legújabb ro­mán filmet, az Estélyt. Az ünnepi bemutatón részt vesz Malvina Urgianu, a hazai filmművészet e­­gyik legérdekesebb, legeredetibb egyénisége, a film rendezője. A sajtónak adott egyik nyilatkozatá­ban Malvina Martianu ezt mondja filmjéről: „Új filmem rendkívüli helyzetet elevenít meg. Cselekmé­nye egyetlen — 1944 augusztus 23-ról 24-re virradó éjszakán ját­szódik le egy bukaresti tanár há­zában rendezett estélyen. Itt sok­féle ember találkozik, sokféle sors és jelyem villan fel. Közöttük olyan emberek, illegális kommunisták, munkások, értelmiségiek, akikre fontos szerep hárult a történelmi jelentőségű fordulat előkészítésé­ben és megvalósításában. Embe­rek, akik az eszméért, amelyért küzdöttek, készek voltak mindent, akár az életüket is feláldozni". Részt vesznek még az ünnepi bemutatón George Motoi, Kovács György, Cornel Coman, Silvia Ghelan és Silvia Popovici, a film szereplői. Az új hazai filmet Marosvásár­hely lakossága nagy érdeklődéssel várja­ ki ESTÉ1Y Új román film-bemutató az Ártában . Képviseleti üzlet a tengerparton A Maros megyei fogyasztási szö­vetkezetek május 17-én, hétfőn nyitják meg a tengerparton az első képviseleti üzletüket, amely­ben a külföldi turisták részére áru­sítják termékeiket. A Selena szálló előcsarnokában megnyíló új egy­ségben a megye fogasztási szö­vetkezeteinek termelő egységeiben készült dísztárgyakat, népművészeti cikkeket stb. árusítják, amelyek az utóbbi években mind nagyobb ér­deklődésnek örvendenek a belföldi és a külföldi vásárlók körében egyaránt. Filmesek Marosvásárhelyen Tegnap a Bukarest filmstúdió munkatársai rövid megbeszélést tartottak néhány marosvásárhelyi gazdasági egység és művelődési intézmény vezetőjével. A meg­beszélés tárgya a rövidesen meg­kezdődő filmezésekkel kapcsolatos tennivalók, elsősorban az együtt­működés, a segítségadás lehetősé­gei voltak. A jövő héten a filmesek már meg is kezdik a munkát. A kétórás színes film forgatásával a nyár folyamán nagyjából el is ké­szülnek, de „helyet“ hagytak ben­ne néhány őszi felvételnek is. A megye gazdasági-társadalmi, kul­turális életét ábrázoló film rende­zője Palaxis Cristu. Az ünnepi be­mutatóra előreláthatólag ez év december 31-én kerül sor Maros­­vásárhelyen. Autóbuszjárat a Somostetőre A szép idő beálltával a Közü­zem már ettől a héttől kezdve be­állította a szokásos nyári somoste­tői autóbuszjáratot. A Rózsák te­réről, az épülő Divatáruház elöl délelőtt 10-től este 11-ig egész órákban indul autóbusz a Somos­tető felé, onnan pedig ugyancsak minden órában félkor indul vissza­felé. Vasárnap az első járat 9-kor indul, hétfőn nem közlekedik. Ha a forgalom növekedik, a járatokat félóránként fogják indítani. A legjobb közlekedési őrjáratért Ma megyeszerte 14 zónaközpont­ban zajlik le a pionírok és isko­lások közül toborzott kis közle­kedési ügynökök vetélkedője. A versenyen több százan vesznek részt. Felkészítésükről pionírinstruk­torok, egységvezetők és milicisták gondoskodtak. A verseny ezen sza­kaszán legjobb eredményt elérőket a milícia is jutalmazza, s részt vesznek a június 5-én sorra kerülő versenyszakaszon. Azok, akik itt is jó eredményt érnek el, tovább mennek az országos versenyre. Átalakították a virágüzletet A marosvásárhelyi Kossuth La­jos utcai virágárusító bolt az át­alakítás után határozottan tetsze­tőssé vált. Díszítése hangulatkeltő, az üzlet így jellegéhez méltóbb, mint azelőtt volt. Most tervezik a Szovjet Hősök téri virágosbolt át­alakítását is. Az aránylag szűk he­lyiség térhatását akarják növelni a díszítő- és tartóelemek falra rög­zítésével, a Kossuth utcaitól el­térő megoldással. A munkálatokat június elején kezdik meg. Újabb pihenőpark Ludason Nemrég adták át rendeltetésé­nek a mintegy 1 200 négyzetméte­ren elterülő új parkot, mely a vá­rosi néptanács szomszédságában terül el. A padokkal, virággruppok­kal és betonlapos sétányokkal el­látott park kellemes séta- és pi­henőhelye a ludasiaknak. DEMETER FERENC levelező A­­ezőgazdasági építkezések f9 jellemzője­­ a korszerűség Az állattenyésztés fejlesztésének természetes velejárója, jobban mondva elöljárója, előfeltétele a mezőgazdasági építkezések korsze­rűsítése. Olyan istállók építése, amelyek lehetővé teszik az új tech­nológia bevezetését, a munkakö­rülmények javítását, a termelés nö­velését. És ez a törekvés tükröző­dik is megyénk állattenyésztésé­ben. Az üzemközpontokban évről évre újabb istállók emelkednek, vagy a régiek változnak át a köve­telményeknek megfelelően. A me­gyei Mezőgazdasági, Élelmiszer­­ipari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Vezérigazgatóság beruházási osz­tályán valósággal egymásnak ad­ják a kilincset az építők, MTSZ- vezetők, új terveket vitatnak meg, segítséget kérnek az elakadt épít­kezéshez vagy egyszerűen csak a munka menetéről adnak számot Mint a legilletékesebbtől Milas Ioantól, az osztály vezetőjétől ér­deklődtünk az építkezések­ meneté­ről. Mi jellemző az idei me­zőgazdasági építkezésekre? — Erre röviden válaszolhatok: a korszerűség, a szakosítás. Megyénk­ben a termelőszövetkezetek szá­mos szakosított farmot alakítottak sertés-, marha-, bárány- és barom­fihús-, valamint tejtermelésre. S az építkezések is ezt az irányvonalat követik. A legmesszebbmenően biztosítani e farmokon a modern technológia bevezetését, a terme­lés nagyarányú növelését. És hogyan jelentkezik ez a gyakoratban? — Az idén több mint negyven­millió lejt irányoztunk elő új épü­letek emelésére. Az építkezéseknél az említett elv az irányadó: az új hús- és tejtermelő komplexumok részére biztosítani a megfelelő gazdasági épületeket. Ezek közül elsősorban a gezsei sertéstenyész­tő komplexumot említeném meg, amelynek évi teljesítőképessége 30 000 hízott sertés. A szarvasmar­­hahízlalásban legnagyobb jelentő­ségű a kutyfalvi Baby Beef típusú komplexum, 5 400 darab évi ter­meléssel. A bárányhízlalásra a Régen melletti Mocsáron rendez­kedünk be, tojástermelésre a ma­gyar és termelőszövetkezetben te­remtünk megfelelő feltételeket, az új tejtermelő komplexumok részé­re pedig Nyárádgálfalván és Mak­­falván építünk korszerű istállókat. A tervek, elgondolások nagyszerűek. Megfelelnek a modern technológia kívánal­mainak. A kivitelezésükről is ilyen jókat mondhat? — Nincs probléma az építkezés­sel. A gezsei komplexumban a ter­vezett 13 istállóból a múlt évtől eddig 9 készült el. A többin most dolgoznak. Az átadott istállókat már be is népesítették több mint 3 000 kocával. A kutyfalvi komp­lexumnál befejezték a munkatelep szervezését és hozzáfogtak három istálló építéséhez. A Mocsárban két istálló építésén dolgoznak. A két tejtermelő komplexum számára Gálfalván és Makfalván megkezd­ték a munkatelep szervezését, va­lamint az utak építését. Mindkét helyen még ebben az évben 3—3 istállót adnak át a használatnak. A magyarós építkezéseket teljes egészében a nyárádtői Baromfi­­tenyésztő Kombinát koordonálja, előreláthatólag tehát ott sem lesz probléma az építkezésekkel. A megyében ezenkívül számos szövetkezetközi tár­sulás alakult, amely farmo­kat hozott létre hús- vagy tejtermelésre. Hogyan bizto­sítják itt a korszerű techno­lógia alkalmazását? — Az új építkezések mellett me­­gyeszerte számos korszerűsítési munkát végeznek, istállókat alakí­tanak át a követelményeknek meg­felelően. Akárcsak az új építkezé­seknél, itt is a szakosítás az irány­mutató. Sertéshústermelésre Kó­­ródszentmártonban, Mezősályon Kocsárdon, Sármáson, Andrásyte­­lepen, Bándon, Radnóton és Vá­­mosgálfalván alakultak közös far­mok. Növendékhízlalásra az erdő­­szentgyörgyi, gernyeszegi és nyá­rádtői szövetkezetközi társuláshoz tartozó gazdaságok fogtak össze. Baromfihústermelésre pedig a már meglevő marosbogáti, kutyfalvi és ákosfalvi farmok mellett az erkedi termelőszövetkezetben rendezked­nek be. A kóródszentmártoni, ko­­csárdi és más farmokon részlege­sen már meg is kezdődött a ter­melés. Máshol most dolgoznak az istállók átalakításán. Erdőszent­­györgyön a tervezett három istálló közül kettőben javában folyik a hizlalás. A harmadik épület átala­kításán most dolgoznak. A ger­­nyeszegi társuláshoz tartozó pete­lei farmon az első istálló átalakí­tása, korszerűsítése folyik, de köz­ben a többi istállóban híznak már az állatok. Vidrátszegen a harma­dik istállót korszerűsítik, átadásá­val évi 1 000 növendék hizlalására lesz lehetőség. A pecsenyecsirke előállítására szakosított erkedi farmon az első istálló benépesítésének határideje május 15. Kész is lesznek vele. S ha valami nem jön közbe, év vé­gére végeznek a másik négy istálló­­erősítésével is. Egyszóval, a mezőgazda­sági építkezések terén min­den rendben? — Hát éppen így nem lehet fo­galmazni. Kisebb-nagyobb hibák akadnak az új építkezéseknél is, de igyekszünk rajtuk segíteni. Na­gyobb bajok vannak viszont a ter­melőszövetkezetekben, ahol igaz nem irányoztak elő nagyobb épít­kezéseket, csupán a már megkez­dett istállók és más mezőgazda­­sági épületek befejezését, ez a­­zonban nagyon lassan halad. A vezető tanácsok különböző kifogá­sokat találnak az építkezés elodá­zására. Ákosfalván azon vitatkoz­nak, hogy az új kétszáz férőhelyes istálló befejezése kinek a felada­ta, a szövetkezetnek-e vagy az időközben létrehozott farmnak. Természetesen az előbbinek, Ber­­genyében évek óta befejezetlenül áll egy 100 férőhelyes istálló. A kifogás: nincs szükségük rá. Akkor miért fogtak hozzá? Elfogadhatat­lan érveket hoznak fel a gerebe­­nesi, mezőméhesi, mezőmadarasi, nyárádgálfalvi és más termelőszö­vetkezetek vezető tanácsai is. Vá­laszunk csak egy lehet: a legrövi­debb időn belül be kell fejezni a megkezdett építkezéseket, amelyek­re eddig nehéz ezreseket költöttek s igyekezni, hogy a leggazdaságo­­s­abban használják ki őket. Lejegyezte: NAGY FERENC

Next