Vörös Zászló, 1972. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1972-07-04 / 156. szám
MKKP ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA ÉS 4 Közmmntív fémaim Az igényeknek megfelelően bővítik a termékek választékát „A TÖBBLETET OLYAN TERMÉKEKBŐL ÉS VÁLASZTÉKBÓL KELL REALIZÁLNI, AMELYEKRE VALÓBAN SZÜKSÉG VAN, MIND A BELSŐ TERMELÉSBEN, MIND PEDIG A FOGYASZTÁSBAN ÉS EXPORTRA. A PROGRAMNAK NEM SZABAD TEHÁT A TERMELÉS ÁLTALÁNOS NÖVELÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKRE KORLÁTOZÓDNIA, HANEM KONKRÉTAN KI KELL JELÖLNIE AZOKAT A TERMÉKEKET, AMELYEKET EZEKBEN AZ ÉVEKBEN ELŐ FOGUNK ÁLLÍTANI“. (Nicolae Ceausescu elvtársnak a Bukarest municípiumi pártszervezet rendkívüli konferenciáján mondott beszédéből). Lendületes munkával az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért A pártalapszervezeti közgyűlés munkajellege abból adódott, hogy a meggyesfalvi Téglagyár 1-es számú alapszervezetének kommunistái teljes mértékben egyetértenek pártunk felhívásával: teljesítsük fél évvel határidő előtt ötéves tervünket. Számba kellett venniük tehát, mit végeztek jól az utóbbi években, mire nem terjedt ki eléggé a figyelme a vállalat vezetőségének és a pártalapszervezetnek, milyen belső tartalékokra támaszkodhatnak, hogy versenyvállalásuk több, jobb és olcsóbb téglában öltsön testet. Itt vitatták meg konkréten, mit kell tennie a pártalapszervezetnek, hogy a téglagyártó részleg munkaközösségének pótvállalásai, melyeket pártunk Országos Konferenciája és a Köztársaság kikiáltásának negyedszázados évfordulója tiszteletére tett, pontról pontra megvalósuljanak. És következtek a termelés fokozására tett jól átgondolt javaslatok, észrevételek, az elmélyült, elvszerű bírálatok. Mert elsősorban az adta meg a közgyűlés munkajellegét, hogy a felszólalók kombattívan, kommunista felelősséggel mutattak rá azokra a tényezőkre, amelyek fékezik a magasabb eredmények elérését. A közgyűlésen egyértelmű volt a következtetés: ha a téglagyártó részleg minden munkahelyén a nyersanyag-előkészítésnél, a préseknél , a szárító- és égetőkemencéknél, a karbantartó műhelyben mindenki SZ. D. (Folytatás a 3. oldalon) Felújították vállalásukat A helyi ipar megyei igazgatóságához tartozó vállalatok — elsőrendű feladatuknak eleget téve, — az idén több mint száz új termék gyártásba vételét foglalták műszaki tervükbe. Az év politikai eseményeinek tiszteletére elhatározták, hogy terven felül újabb 41 termék gyártását kezdik meg 1972-ben. Ezek között szerepel egy igen hatékony rovarirtó szer, egy új műanyag hűsítő-csomagoló (labda alakú) és egyéb olyan termékek, melyeknek előállításához anyaggal rendelkeznek, eladásuk pedig biztosított. Magasabb fokon értékesítik a baromfihúst A Konzervgyár különös gonddal kutatja a zöldségek és gyümölcsök felhasználási időtartama meghosszabbításának lehetőségeit. Mert cseresznyét, meggyet, spenótot és zöldbabot meg egyebeket nemcsak néhány héten, esetleg hónapon át óhajtunk fogyasztani (és fordítva, ilyen rövid idő alatt képtelenek is volnánk elfogyasztani az összmenynyiséget), hanem lehetőleg az év bármelyik időszakában. Ezt a célt szolgálja a tartósítás. Igen ám, de a klasszikus konzerválási módszerek mellett a korszerű konyhavezetés újabb formákat igényel, olyanokat, melyek operatívabbá teszik a főzést, megkönnyítik a napi menü változatosabbá tételét. Ilyen és ehhez hasonló meggondolások alapján készült el a spenótpaszta receptje, vagy dolgozzák fel a tejfölös borsófőzelék tartósításának módozatát. Az exportálandó új termékek kidolgozásakor nyilván az illető ország lakóinak ízlése a mérvadó, ehhez igazítják a konzerv receptjét. Az idén kezdték meg a savanykás szósszal körített húskonzerv és egy darált húskonzerv gyártását, a szilvaszedés megkezdése után pedig festett szilvát exportálnak 3,5 kilós csomagolásban. A vállalat szakemberei a nyárádtői baromfikombináttal közösen tanulmányozzák a baromfihús magasabb fokú értékesítésének lehetőségét. A tél folyamán több százezer baromfikonzervet készítettek, mely nagy sikert aratott a vásárlók körében. A jövőben a Kombinát füstöléssel igyekszik tartósítani a baromfi épebb részeit, a Konzervgyár pedig a maradékot feldolgozás útján. A tanulmányok előrehaladtak, s az ősz folyamán újabb termékféleséggel bővül az eddig elég szegényes baromfikonzervcsalád. Gazdag árukollekció A régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat az idén kapcsolódott be a nemzetközi áruforgalomba. A múlt évben kötött szerződés értelmében jelentős mennyiségű bőrárut szállít a Szovjetunióba. Pontosanmenynyiségi, minőségi és a szállítási határidők betartása szempontjából) eleget téve a szerződés előírásainak, a régensek úgy döntöttek, hogy az idén még gazdagabb áruválasztékot kínálnak a belföldi kereskedelemnek és a külföldi megrendelőknek. A több mint száz terméket magába foglaló árukollekciót rövidesen bemutatják a külföldi és belföldi megrendelőknek. A fogyasztási szövetkezetek nemzetközi kiállításon A Bukarestben nemrég megnyílt nemzetközi kiállításon Maros megye fogyasztási szövetkezetei bemutatják a tudásuk, szorgalmuk és munkájuk gyümölcsét összegező termékeket. A W-pavilonban 24 négyzetméter felületen bőr-, műanyag- és szőrmeárut, szőtteseket, varrottasokat, valamint egyéb termékeket mutatnak be a brenzai, régeni, erdőszentgyörgyi, malomfalvi, vécsi, ibánesti, dédai és más községbeli szövetkezetek. A termékek jelentős részét ezúttal mutatják be először. Marosvásárhelyi látkép (BRASSAI SÁNDOR felvétele) Bolgár művészek dicsérete Úgy látszik, hogy az időjárás az idén sem akart kedvezni a szabadtéri hangversenyeknek. Talán ez az oka annak, hogy a Művelődési Palota nagytermébe áthelyezett szombat esti hangversenyt kevesebben élvezhették. Mindenesetre, akik a Solisti di Sofia kamarazenekar műsorát meghallgatták, a Marosvásárhelyi Zenei Napok igazi revelációjának lettek tanúi. Már a Purcell-szvit első üteménél feltűnt a zenekar kiegyensúlyozott, szép hangzása. E sorozat zárótételét Benjamin Britten is feldolgozta a Varriációk egy Purcell-témára című művében. Jó alkalom volt az ismerős témát most eredeti formájában is megismerni. Vivaldi négy szólóhegedűre írt versenyművének (B-dúr) indításánál az előadók játékán, a hangszerek egyenkénti megszólaltatásában, bemutatkozásában valamelyes bizonytalanság volt észlelhető. Viszont a második tételtől kezdődően a szólistáknak sikerült teljesen feloldódniok és tökéletes összhangot teremtendők. Mozart Divertimentójának az előadása kiválóan sikerült. Nagy erénye ennek a neves együttesnek, hogy nemcsak érti, hanem érzi is Mozart muzsikáját. Az első hegedű csillogó cantilenái, a második siráulékony legatoi, a mélyvonósok pizzicatoi és hangszínei legszebb hangversenyélményeim emlékét idézték. Szünet után Marin Goleminov bolgár zeneszerző (1917— ) nagy tudással megírt vonószenekari vázlatait hallhattuk. E népies színezetű műnek különösen a zárótétele hatásos. Ez a lendületes, virtuóz tánc ráadásdarabinak is kiválóan alkalmas. Érdeklődéssel vártuk Bartók Divertimentójának az előadását. Elmondhatjuk, hogy bolgár vendége- HALÁSZ LAJOS A fővárosi „PHILHARMONIA“ vonósnégyes hangversenye Július 2-án délelőtt a Művelődési Palota Tükörtermében a fővárosi „Philharmonia“ vonósnégyes lépett pódiumra. Ez a kamarazene-alakulat vendégszerepelt már nálunk, csak akkor más volt az összetétele. A quartett jelenlegi tagjai: George Nicolescu (I. hegedű), Teodor Jincu (II. hegedű), Gheorghe Jalobeanu (brácsa) és Aurel Niculescu (gordonka). A vonósnégyes 1965 óta dolgozik együtt, s azóta repertoárja a kamarazene-irodalom legjelentősebb műveivel gazdagodott. Ez a quartett különösen a hazai kamarazeneirodalom népszerűsítésében szerzett nagy érdemeket. Fővárosi és vidéki hangversenyein I. Dumitrescu, Z. Vancea, R. Gheciu, W. Berger, M. Jóra, A. Vieru és M. Suciu műveit juttatta sikerre. George Nicolescu, a vonósnégyes kiváló első hegedűse, kérdésemre, hogy a vásárhelyi hangverseny műsorán szereplő Silvestri művet mikor iktatták műsorukba, azt válaszolta, alig három hete múlt, hogy első ízben játszták el a nagyközönség előtt a román kamarazene-irodalom e kimagasló alkotását. Silvestrinek ezt a művét ugyanis, ah.j. (Folytatás a 2. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) A „THE PURCELL CONSORT OF VOICES“ hangversenye A recenzensnek az a hálás feladata, hogy beszámoljon egy hangversenyről, amelyen a marosvásárhelyi közönségnek először volt alkalma a közös éneklés angol képviselőinek művészetét a maga élő valóságában megismerni. A szigetország, — a legszebb műzenei hagyományokkal rendelkező országok egyike — hat kiváló énekesének fellépése városunkban a Zenei Napok keretében, maradéktalan sikert hozott. Hadd írjuk ide azoknak a nevét, akik megajándékoztak minket az utóbbi évek egyik legszebb élményével: Blaine Barry (szop rán), Eileen Poulter (szoprán), Grayston Burgess (tenor), Martyn Hill (tenor), Geoffrey Shaw (bariton) Christopher Keyete (basszus). Mi volt a sikerük titka? Miért volt szép ,ahogy ők énekeltek? A jelzők (a hitelüket vesztett, megkopott jelzők) halmozása helyett kíséreljük meg a jelenség tárgyilagos, rövid leírását és elemzését. Azzal kezdődött a hangverseny, hogy az énekesek asztalhoz ültek, azzal a természetességgel, ahogy jó barátok szoktak, ha kedvük kerekedik énekelni. Nem pulpitusokra helyezték kottáikat, — mert kottából énekeltek —, hanem ki-ki a kezében tartotta, vagy az asztalra tette és úgy olvasta. Azzal a természetességgel énekelték végig a koncert műsorát, „úgy élték a zenét“, mintha nem is a közönségnek, hanem saját kedvtelésükre énekeltek volna. De ebben a közvetlenségben választékos ízlés és szigorú művészi fegyelem érvényesült. Műsoruk négy, jól elkülönülő részből tevődött össze. Szünet előtt olasz, francia és spanyol madrigálokat (O. Vecchi, Monteverdi, Banchiert, Le Jeune, Guerrero) és kortárs angol műveket (Brown, J. Har- SZABÓ CSABA (Folytatás a 2. oldalon) A marosvásárhelyi programáló és rendszerszervező tanfolyam megnyitása A megyei pártbizottság kezdeményezésére tegnap megnyílt Marosvásárhelyen a felsőfokú végzettségű káderek első programáló- rendszerszervező tanfolyama, amelyen több mint 100 mérnök és közgazdász vesz részt. A megnyitón részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Veres, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Szotyori Ernő, a megyei pártbizottság titkára, Mihail Varia, az Automata Eszközökkel Működő Vezető Rendszerek Központi Intézetének tanácsosa, Vasile Peteanu, a kolozsvári Területi Elektronikus Számító Központ igazgatója, Petru Pepelea, a Termelés és a Munka Tudományos Megszervezésével Foglalkozó megyei Kabinet igazgatója, magas képzettségű szakemberek. A tanfolyam jelentőségét méltatva Nicolae Veres elvtárs rámutatott, hogy a kurzus megszervezése a megyei pártbizottság azon intézkedéseinek sorába tartozik, melynek célja, valóra váltani a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának ez év áprilisi plénumán hozott határozatát. E határozat, mint ismeretes, a gazdasági-társadalmi információs rendszer tökéletesítésére, az automata adatfeldolgozó eszközökkel ellátott vezetési rendszerek bevezetésére és a nemzetgazdaság 1971—80 közötti számítástechnikai eszközökkel való ellátására vonatkozik. A marosvásárhelyi programozórendszerszervező tanfolyam beindítása arról tanúskodik, hogy a megyei pártbizottság nagyra értékeli a szakemberek szerepét az információs rendszerek tökéletesítésében, a vállalatok önműködő adatfeldolgozó rendszerekkel való ellátásában és ezek segítségével történő vezetésében. A kurzus nemcsak megyénk, de több szomszédos megye gazdasági egységeinek érdekeit is szolgálja, értékes segítséget nyújt olyan kis bázisok létrehozásához, amelyek képesek arra, hogy a régi információs rendszereket átdolgozzák, azokból újat teremtsenek. A kurzus lefolyásához a kolozsvári Területi Elektronikus Számító Központ nyújt messzemenő technikai segítséget. Amint Mihail Varia elvtárs rámutatott, az elkövetkező négy hónap folyamán a szakemberek minden bizonnyal alapos ismeretekre tesznek szert az informatika terén, s a tanfolyam végeztével képesek lesznek arra, hogy saját maguk is programokat dolgozzanak ki az elektronikus számítógépekhez. A továbbiakban a gazdasági egységek vezetőire is felelősségteljes feladat hárul. Meg kell teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy a tanfolyamra beiratkozott szakemberek tanulmányokat készíthessenek, s így maradéktalanul teljesíthessék megbízatásukat. ami minél napon területen kezdődik, jobban mondva néhol már megkezdődött az aratás, időszerű hát a másodvetésről szólni. A szarvasmarha-állomány hozamának fokozása, az állattartás jövedelmezőbbé tétele szükségessé teszi a zöldtakarmány folyamatos biztosítását. Nyáron ez egyszerűbb, a legelő, az évelő pillangósok és az egyéves termesztett takarmányok folyamatos felhasználásával. Az őszi hónapokban viszont a legelő és a vetett pillangósok már nem biztosítanak elegendő termést, pótolni kell másodvetésű zöldtakarmánnyal. Számos pozitív példa mellett, mezőgazdasági egységeink sajnos elegendő negatív példával is szolgálnak a másodtermesztésben. Egy esetleges szárazság mellett, ami egyetlen objektív oka lehet a kettőstermesztés sikertelenségének, a sorozatos technikai hibák odavezettek, hogy szakembereink nem bíznak a másodvetés sikerében. Említsünk ezekből néhányat: aratás után nem készítették elő azonnal a magágyat és nem vetettek ezzel párhuzamosan; a göröngyös, rossz minőségű magágy nem biztosította a gyors és egyenletes kelést; a kukoricát 70—80 cm sortávolságra vetették, holott a mi körülményeink között nincs lehetőség a hátralévő két hónap alatt a négyzetméterenkénti 8—10 növénnyel elfogadható zöldtömeget elérni; kukoricát vetettek július 20-a után, kitéve a csaknem biztos fagy veszélynek; a frissen kelt takarmányrepcét nem védték meg a bolháktól; nem adagoltak megfelelő mennyiségű nitrogénműtrágyát a másodvetés alá; nem használtak fel minden öntözhető területet a biztos termés elérése érdekében. Elég a fent elsoroltak egyikét elkövetni, hogy „igazolják“ a másodvetések hiábavalóságát. Nézzük hát, melyek a legszükségesebb intézkedések, amelyekkel jelentős mértékben fokozhatják a másodvetésből nyert zöldtömegtermést. Az elővetemények betakarítása után azonnal elő kell készíteni a magágyat. A traktorok ekével vagy tárcsáskoronával még az aratás napján kezdjék meg a munkát a tarlókon. Ilyenkor a terület még nincs kiszáradva, és jó munkát végezhetnek. A talajnedvesség megőrzése döntően befolyásolja a másodvetések terméshozamát. A szántással nagyobb a vízveszteség, ezért ott, ahol lehet, csak tárcsával és boronával készítsék elő a magágyat, s rögtön utána vessenek is, minden más talajművelő munka nélkül. Bizonyos körülmények, különösen az évelő gyomok tömeges jelenléte szükségessé teheti az eke használatát. A takarmánynövények igen hálásak a nitrogéntrágyázásért. Trágyázatlan, szegény talajon a növény lassan fejlődik, gyenge termést hoz, és ebből hibásan azt a következtetést vonják le, hogy nem kifizetődő a kettőstermesztés. Általában a talaj erőnlététől függően szükséges 150—300 kg ammóniumnitrátot adagolni, még akkor is, ha az előveteményt megtrágyáztuk. A műtrágyát a talajműveléssel egyidőben forgassák alá. Végül, mit vessünk? A kukoricacsalamádé igen elterjedt, idejében vetve megfelelő tömeget ad, az állatok szívesen fogyasztják, de korai fagyok esetén a termés egyik napról a másikra tönkremehet. Kísérleti parcellákon és egyes gazdaságokban, ahol a vetést legkésőbb július 15-ig elvégezték, 80—100 mázsa zöldtömeget értek el az őszi fagyok beállta előtt. Öntözéssel a termés csaknem kétszeresére emelkedett. Éppen ezért őszi árpa után, öntözéses területen, lehetőleg kukorica-csalamádét vessünk másodnövénynek. Jó termést csak sűrűsorosan, négyzetméterenként legalább 30 növénnyel, tehát hektáronként 180—200 kg kukoricával biztosíthatunk. Javasoljuk, fogadják el általános szabályként, hogy a kukoricát legkésőbb július 20-ig el kell vetni. A fehérjearány javítása, valamint a fagykár csökkentése érdekében igen jól beváltak a napraforgós és borsós kukorica-csalamádékeverékek. Vetőmagbeszerzési lehetőségeinktől függően válasszuk meg az arányt, de legalább 30 növényt biztosítsunk négyzetméterenként. Ilyen keverék esetén is legkésőbb július 25-ig be kell fejezni a vetést. Mérsékelt fagytűrő képessége és viszonylag gyors fejlődése miatt jó termés érhető el a napraforgócsalamádéval. A másodvetésű napraforgó az 5 Celsius fokot károsodás nélkül viseli el, így szeptember második felében ezzel a takarmánynyal, is számolhatnak. A vetőmagszükséglet 50—60 kg hektáronként. A takarmányrepce sokkal tágabb lehetőséget biztosít a termesztési idők szempontjából. Bármely kalászos után vethető, ha az aprómorzsás magágyat biztosították. A kisebb korai fagyokat elviseli, így a betakarítás időpontja nem függ attól. Késői betakaríthatóságával a zöld futószalag ideje mintegy két hónappal megnyújtható. Kedvező fehérjetartalmánál fogva igen jó minőségű takarmányt ad. Az optimális vetési idő július 25 — augusztus 15. A hektáronkénti vetőmagmennyiség 5—8 kg. Mindent egybevetve, ha azzal indulnak, hogy tudnak és akarnak másodvetésben zöldtakarmányt termeszteni, fáradozásukat siker koronázza! TAMÁS LAJOS mérnök, a Marosvásárhelyi Kísérleti Állomás főkutatója A Marosvásárhelyi Zenei Napok alkalmával a Vörös Zászló szerkesztősége két különkiadást jelentetett meg, melyeknek hasábjain ízelítőt próbált nyújtani a rangos művészeti rendezvény hangulatából, a hangversenyek műsorából stb. A cikkekben, interjúkban a különkiadás tükrözni igyekezett a zenei fesztivál nagyvonalúságát, kialakuló profilját, zeneszakértők és a közönség véleményét a II. Marosvásárhelyi Zenei Napokról. A különkiadású zenei lapokat a közönség a koncertek előtt kaphatta meg. Marosvácsi cseresznyevásár Vasárnap, július 2-án tartották meg Marosvécsen a hagyományos cseresznyevásárt. Programja keretében, a Lucz és a Maros menti műkedvelő csoportok művészi műsorral szórakoztatták a nagy számú közönséget. A képen a bobohalmai és a vajdaszentiványi táncosok.