Vörös Zászló, 1972. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1972-07-04 / 156. szám

M­KKP ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA ÉS 4 Közmmn­t­ív fémaim Az igényeknek megfelelően bővítik a termékek választékát „A TÖBBLETET OLYAN TERMÉKEKBŐL ÉS VÁLASZTÉK­BÓL KELL REALIZÁLNI, AMELYEKRE VALÓBAN SZÜKSÉG VAN, MIND A BELSŐ TERMELÉSBEN, MIND PEDIG A FOGYASZTÁS­BAN ÉS EXPORTRA. A PROGRAMNAK NEM SZABAD TEHÁT A TERMELÉS ÁLTALÁNOS NÖVELÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉ­SEKRE KORLÁTOZÓDNIA, HANEM KONKRÉTAN KI KELL JE­LÖLNIE AZOKAT A TERMÉKEKET, AMELYEKET EZEKBEN AZ ÉVEKBEN ELŐ FOGUNK ÁLLÍTANI“. (Nicolae Ceausescu elvtárs­nak a Bukarest municípiumi pártszervezet rendkívüli konferenciáján mondott beszédéből). Lendületes munkával az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért A pártalapszervezeti közgyűlés munkajellege abból adódott, hogy a meggyesfalvi Téglagyár 1-es szá­mú alapszervezetének kommunistái teljes mértékben egyetértenek pár­tunk felhívásával: teljesítsük fél évvel határidő előtt ötéves tervün­ket. Számba kellett venniük tehát, mit végeztek jól az utóbbi években, mire nem terjedt ki eléggé a fi­gyelme a vállalat vezetőségének és a pártalapszervezetnek, milyen bel­ső tartalékokra támaszkodhatnak, hogy versenyvállalásuk több, jobb és olcsóbb téglában öltsön testet. Itt vitatták meg konkréten, mit kell tennie a pártalapszervezetnek, hogy a téglagyártó részleg munkaközös­ségének pótvállalásai, melyeket pártunk Országos Konferenciája és a Köztársaság kikiáltásának ne­­­­gyedszázados évfordulója tisztele­tére tett, pontról pontra megvaló­suljanak. És következtek a termelés foko­zására tett jól átgondolt javasla­tok, észrevételek, az elmélyült, elv­­szerű bírálatok. Mert elsősorban az adta meg a közgyűlés munkajelle­gét, hogy a felszólalók kombattívan, kommunista felelősséggel mu­tattak rá azokra a tényezőkre, a­­melyek fékezik a magasabb ered­mények elérését. A közgyűlésen egyértelmű volt a következtetés: ha a téglagyártó részleg minden munkahelyén a nyersanyag-előkészítésnél, a prések­nél , a szárító- és égetőkemencéknél, a karbantartó műhelyben mindenki SZ. D. (Folytatás a 3. oldalon) Felújították vállalásukat A helyi ipar megyei igazgató­ságához tartozó vállalatok — elsőrendű feladatuknak eleget téve, — az idén több mint száz új termék gyártásba vételét fog­lalták műszaki tervükbe. Az év politikai eseményeinek tisztele­tére elhatározták, hogy terven felül újabb 41 termék gyártá­sát kezdik meg 1972-ben. Ezek között szerepel egy igen haté­kony rovarirtó szer, egy új mű­anyag hűsítő-csomagoló (labda alakú) és egyéb olyan termékek, melyeknek előállításához anyag­gal rendelkeznek, eladásuk pe­dig biztosított. Magasabb fokon értékesítik a baromfihúst A Konzervgyár különös gond­dal kutatja a zöldségek és gyü­mölcsök felhasználási időtartama meghosszabbításának lehetősé­geit. Mert cseresznyét, meggyet, spenótot és zöldbabot meg egye­beket nemcsak néhány héten, esetleg hónapon át óhajtunk fo­gyasztani (és fordítva, ilyen rö­vid idő alatt képtelenek is vol­nánk elfogyasztani az összmeny­­nyiséget), hanem lehetőleg az év bármelyik időszakában. Ezt a célt szolgálja a tartósítás. Igen ám, de a klasszikus konzervá­­lási módszerek mellett a korsze­rű konyhavezetés újabb formá­kat igényel, olyanokat, melyek operatívabbá teszik a főzést, megkönnyítik a napi menü vál­tozatosabbá tételét. Ilyen és ehhez hasonló meggondolások alapján készült el a spenótpaszta receptje, vagy dolgozzák fel a tejfölös borsófőzelék­ tartósításá­­nak módozatát. Az exportálandó új termékek kidolgozásakor nyilván az illető ország lakóinak ízlése a mérv­adó, ehhez igazítják a konzerv receptjét. Az idén kezdték meg a savanykás szósszal körített húskonzerv és egy darált hús­konzerv gyártását, a szilvaszedés megkezdése után pedig festett szilvát exportálnak 3,5 kilós csomagolásban. A vállalat szakemberei a nyá­­rádtői baromfikombináttal közö­sen tanulmányozzák a baromfi­hús magasabb fokú értékesítésé­nek lehetőségét. A tél folyamán több százezer baromfikonzervet készítettek, mely nagy sikert a­­ratott a vásárlók körében. A jö­vőben a Kombinát füstöléssel igyekszik tartósítani a baromfi épebb részeit, a Konzervgyár pedig a maradékot feldolgozás útján. A tanulmányok előreha­ladtak, s az ősz folyamán újabb termékféleséggel bővül az eddig elég szegényes baromfikonzerv­­család. Gazdag árukollekció A régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat az idén kapcso­lódott be a nemzetközi árufor­galomba. A múlt évben kötött szerződés értelmében jelentős mennyiségű bőrárut szállít a Szovjetunióba. Pontosan­­meny­­nyiségi, minőségi és a szállítási határidők betartása szempontjá­ból) eleget téve a szerződés elő­írásainak, a régensek úgy dön­töttek, hogy az idén még gaz­dagabb áruválasztékot kínálnak a belföldi kereskedelemnek és a külföldi megrendelőknek. A több mint száz terméket magába fog­laló árukollekciót rövidesen be­mutatják a külföldi és belföldi megrendelőknek. A fogyasztási szövetkezetek nemzetközi kiállításon A Bukarestben nemrég meg­nyílt nemzetközi kiállításon Ma­ros megye fogyasztási szövetke­zetei bemutatják a tudásuk, szorgalmuk és munkájuk gyü­mölcsét összegező termékeket. A W-pavilonban 24 négyzetméter felületen bőr-, műanyag- és szőr­meárut, szőtteseket, varrottaso­­kat, valamint egyéb termékeket mutatnak be a brenzai, régeni, erdőszentgyörgyi, malomfalvi, vécsi, ibánesti, dédai és más községbeli szövetkezetek. A ter­mékek jelentős részét ezúttal mutatják be először. Marosvásárhelyi látkép (BRASSAI SÁNDOR felvétele) Bolgár művészek dicsérete Úgy látszik, hogy az időjárás az idén sem akart kedvezni a szabad­téri hangversenyeknek. Talán ez az oka annak, hogy a Művelődési Palota nagytermébe áthelyezett szombat esti hangversenyt keveseb­ben élvezhették. Mindenesetre, akik a Solisti di Sofia kamarazenekar műsorát meghallgatták, a Marosvá­sárhelyi Zenei Napok igazi revelá­­ciójának lettek tanúi. Már a Purcell-szvit­ első ütemé­nél feltűnt a zenekar kiegyensúlyo­zott, szép hangzása. E sorozat záró­­tételét Benjamin Britten is feldol­gozta a Varriációk egy Purcel­l-té­­mára című művében. Jó alkalom volt az ismerős témát most eredeti formájában is megismerni. Vivaldi négy szólóhegedűre írt versenyművének (B-dúr) indításá­nál az előadók játékán, a hang­szerek egyenkénti megszólaltatásá­ban, bemutatkozásában valamelyes bizonytalanság volt észlelhető. Vi­szont a második tételtől kezdődően a szólistáknak sikerült teljesen fel­­oldódniok és tökéletes összhangot teremtendők. Mozart Divertimentójának az elő­adása kiválóan sikerült. Nagy eré­nye ennek a neves együttesnek, hogy nemcsak érti, hanem érzi is Mozart muzsikáját. Az első hegedű csillogó can­tilenái, a második si­­ráulékony legatoi, a mélyvonósok pizzicatoi és hangszínei legszebb hangversenyélményeim emlékét idézték. Szünet után Marin Goleminov bolgár zeneszerző (1917— ) nagy tudással megírt vonószenekari váz­latait hallhattuk. E népies színeze­tű műnek különösen a zárótétele hatásos. Ez a lendületes, virtuóz tánc ráadásdarabinak is kiválóan alkalmas. Érdeklődéssel vártuk Bartók Di­vertimentójának az előadását. El­mondhatjuk, hogy bolgár vendége- HALÁSZ LAJOS A fővárosi „PHILHARMONIA“ vonósnégyes hangversenye Július 2-án délelőtt a Művelődési Palota Tükörtermében a fővárosi „Philharmonia“ vonósnégyes lépett pódiumra. Ez a kamarazene-alaku­lat vendégszerepelt már nálunk, csak akkor más volt az összetétele. A quartett jelenlegi tagjai: George Nicolescu (I. hegedű), Teodor Jincu (II. hegedű), Gheorghe Jalobeanu (brácsa) és Aurel Niculescu (gordon­ka). A vonósnégyes 1965 óta dolgozik együtt, s azóta repertoárja a kama­razene-irodalom legjelentősebb mű­veivel gazdagodott. Ez a quartett különösen a hazai kamarazene­irodalom népszerűsítésében szerzett nagy érdemeket. Fővárosi és vidéki hangversenyein I. Dumitrescu, Z. Vancea, R. Gheciu, W. Berger, M. Jóra, A. Vieru és M. Suciu műveit juttatta sikerre. George Nicolescu, a vonósnégyes kiváló első hegedűse, kérdésemre, hogy a vásárhelyi hangverseny mű­során szereplő Silvestri művet mi­kor iktatták műsorukba, azt vála­szolta, alig három hete múlt, hogy első ízben játszták el a nagyközön­ség előtt a román kamarazene-iro­dalom e kimagasló alkotását. Sil­­vestrinek ezt a művét ugyanis, a­h.­j. (Folytatás a 2. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) A „THE PURCELL CONSORT OF VOICES“ hangversenye A recenzensnek az a hálás fel­adata, hogy beszámoljon egy hang­versenyről, amelyen a marosvásár­helyi közönségnek először volt al­kalma a közös éneklés angol kép­viselőinek művészetét a maga élő valóságában megismerni. A sziget­­ország, — a legszebb műzenei ha­gyományokkal rendelkező országok egyike — hat kiváló énekesének fellépése városunkban a Zenei Na­pok keretében, maradéktalan sikert hozott. Hadd írjuk ide azoknak a nevét, akik megajándékoztak min­ket az utóbbi évek egyik legszebb élményével: Blaine Barry (szop­­ rán), Eileen Poulter (szoprán), Gray­­ston Burgess (tenor), Martyn Hill (tenor), Geoffrey Shaw (bariton) Christopher Keyete (basszus). Mi volt a sikerük titka? Miért volt szép ,ahogy ők énekeltek? A jelzők (a hitelüket vesztett, megko­pott jelzők) halmozása helyett kísé­reljük meg a jelenség tárgyilagos, rövid leírását és elemzését. Azzal kezdődött a hangverseny, hogy az énekesek asztalhoz ültek, azzal a természetességgel, ahogy jó barátok szoktak, ha kedvük kere­kedik énekelni. Nem pulpitusokra helyezték kottáikat, — mert kottá­ból énekeltek —, hanem ki-ki a kezében tartotta, vagy az asztalra tette és úgy olvasta. Azzal a termé­szetességgel énekelték végig a kon­cert műsorát, „úgy élték a zenét“, mintha nem is a közönségnek, ha­nem saját kedvtelésükre énekeltek volna. De ebben a közvetlenségben választékos ízlés és szigorú művé­szi fegyelem érvényesült. Műsoruk négy, jól elkülönülő részből tevődött össze. Szünet előtt olasz, francia és spanyol madrigá­lokat (O. Vecchi, Monteverdi, Ban­chiert, Le Jeune, Guerrero) és kor­társ angol műveket (Brown, J. Har- SZABÓ CSABA (Folytatás a 2. oldalon) A marosvásárhelyi programáló és rendszerszervező tanfolyam megnyitása A megyei pártbizottság kezdemé­nyezésére tegnap megnyílt Maros­­­vásárhelyen a felsőfokú végzettsé­gű káderek első programáló- rend­szerszervező tanfolyama, amelyen több mint 100 mérnök és köz­gazdász vesz részt. A meg­nyitón részt vettek a következő elvtársak: Nicolae Veres, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Szotyori Ernő, a megyei pártbizottság titkára, Mihail Varia, az Automata Eszközökkel Működő Vezető Rendszerek Központi Inté­zetének­ tanácsosa, Vasile Peteanu, a kolozsvári Területi Elektronikus Számító Központ igazgatója, Petru Pepelea, a Termelés és a Munka Tudományos Megszervezésével Fog­lalkozó megyei Kabinet igazgatója, magas képzettségű szakemberek. A­ tanfolyam jelentőségét méltat­va Nicolae Veres elvtárs rámutatott, hogy a kurzus megszervezése a megyei pártbizottság azon intézke­déseinek sorába tartozik, melynek célja, valóra váltani a Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságának ez év áprilisi plénumán hozott határozatát. E határozat, mint ismeretes, a gazdasági-társa­dalmi információs rendszer tökéle­tesítésére, az automata adatfeldol­gozó eszközökkel ellátott vezetési rendszerek­ bevezetésére és a nem­zetgazdaság 1971—80 közötti szá­mítástechnikai eszközökkel való el­látására vonatkozik. A marosvásárhelyi programozó­rendszerszervező tanfolyam beindítá­sa arról tanúskodik, hogy a megyei pártbizottság nagyra értékeli a szakemberek szerepét az informáci­ós rendszerek tökéletesítésében, a vállalatok önműködő adatfeldolgozó rendszerekkel való ellátásában és ezek­ segítségével történő vezetésé­ben. A kurzus nemcsak megyénk, de több szomszédos megye gazdasági egységeinek érdekeit is szolgálja, értékes segítséget nyújt olyan kis bázisok létrehozásához, amelyek képesek arra, hogy a régi informá­ciós rendszereket átdolgozzák, azok­ból újat teremtsenek. A kurzus lefolyásához a kolozs­vári Területi Elektronikus Számító Központ nyújt messzemenő techni­kai segítséget. Amint Mihail Varia elvtárs rá­mutatott, az elkövetkező négy hó­nap folyamán a szakemberek min­den bizonnyal alapos ismeretekre tesznek szert az informatika terén, s a tanfolyam végeztével képesek lesznek arra, hogy saját maguk­ is programokat dolgozzanak ki az e­­lektronikus számítógépekhez. A továbbiakban a gazdasági egy­ségek vezetőire is felelősségteljes feladat hárul. Meg kell­ teremteni­ük a feltételeket ahhoz, hogy a tanfolyamra beiratkozott szakembe­rek tanulmányokat készíthessenek, s így maradéktalanul teljesíthessék megbízatásukat. ami minél napon területen­­ kezdődik, jobban mondva néhol már megkezdődött az aratás, idő­szerű hát a másodvetésről szólni. A szarvasmarha-állomány hozamának fokozása, az állattartás jövedelme­zőbbé tétele szükségessé teszi a zöldtakarmány folyamatos biztosí­tását. Nyáron ez egyszerűbb, a le­gelő, az évelő pillangósok és az egyéves termesztett takarmányok folyamatos felhasználásával. Az ő­­szi hónapokban viszont a legelő és a vetett pillangósok már nem biz­tosítanak elegendő termést, pótolni kell másodvetésű zöldtakarmánnyal. Számos pozitív példa mellett, mezőgazdasági egységeink sajnos e­­legendő negatív példával is szol­gálnak a másodtermesztésben. Egy esetleges szárazság mellett, ami e­­gyetlen objektív oka lehet a ket­­tőstermesztés sikertelenségének, a sorozatos technikai hibák odavezet­tek, hogy szakembereink nem bíz­nak a másodvetés sikerében. Em­lítsünk ezekből néhányat: aratás után nem készítették elő azonnal a magágyat és nem vetettek ezzel párhuzamosan; a göröngyös, rossz minőségű magágy nem biztosította a gyors és egyenletes kelést; a ku­koricát 70—80 cm sortávolságra ve­tették, holott a mi körülményeink között nincs lehetőség a hátralévő két hónap alatt a négyzetméteren­kénti 8—10 növénnyel elfogadható zöldtömeget elérni; kukoricát ve­tettek július 20-a után, kitéve a csaknem biztos fagy veszélynek; a frissen kelt takarmányrepcét nem védték meg a bolháktól; nem ada­goltak megfelelő mennyiségű nitro­génműtrágyát a másodvetés alá; nem használtak fel minden öntöz­hető területet a biztos termés el­érése érdekében. Elég a fent elsoroltak egyikét el­követni, hogy „igazolják“ a másod­vetések hiábavalóságát. Nézzük hát, melyek a legszüksé­gesebb intézkedések, amelyekkel jelentős mértékben fokozhatják a másodvetésből nyert zöldtömeg­­termést. Az elővetemények betakarítása után azonnal elő kell készíteni a magágyat. A traktorok ekével vagy tárcsáskoronával még az aratás napján kezdjék meg a munkát a tarlókon. Ilyenkor a terület még nincs kiszáradva, és jó munkát vé­gezhetnek. A talajnedvesség meg­őrzése döntően befolyásolja a má­sodvetések terméshozamát. A szán­tással nagyobb a vízveszteség, ezért ott, ahol lehet, csak tárcsával és boronával készítsék elő a magágyat, s rögtön utána vessenek is, min­den más talajművelő munka nél­kül. Bizonyos körülmények, külö­nösen az évelő gyomok tömeges je­lenléte szükségessé teheti az eke használatát. A takarmánynövények igen hálá­sak a nitrogéntrágyázásért. Trágyá­­zatlan, szegény talajon a növény lassan fejlődik, gyenge termést hoz, és ebből hibásan azt a követ­keztetést vonják le, hogy nem ki­fizetődő a kettőstermesztés. Általá­ban a talaj erőnlététől függően szükséges 150—300 kg ammónium­­nitrátot adagolni, még akkor is, ha az előveteményt megtrágyáztuk. A műtrágyát a talajműveléssel egyidő­­ben forgassák alá. Végül, mit vessünk? A kukorica­­csalamádé igen elterjedt, idejében vetve megfelelő tömeget ad, az állatok szívesen fogyasztják, de korai fagyok esetén a termés egyik napról a másikra tönkremehet. Kí­sérleti parcellákon és egyes gazda­ságokban, ahol a vetést legkésőbb július 15-ig elvégezték, 80—100 má­zsa zöldtömeget értek el az őszi fagyok beállta előtt. Öntözéssel a termés csaknem kétszeresére emel­kedett. Éppen ezért őszi árpa után, öntözéses területen, lehetőleg kuko­­rica-csalamádét vessünk másodnö­vénynek. Jó termést csak sűrű­­sorosan, négyzetméterenként leg­alább 30 növénnyel, tehát hektá­ronként 180—200 kg kukoricával biztosíthatunk. Javasoljuk, fogadják el általános szabályként, hogy a kukoricát legkésőbb július 20-ig el kell vetni. A fehérjearány javítása, vala­mint a fagykár csökkentése érde­kében igen jól beváltak a napra­forgós és borsós kukorica-csalamádé­­keverékek. Vetőmagbeszerzési le­hetőségeinktől függően válasszuk meg az arányt, de legalább 30 nö­vényt biztosítsunk négyzetméteren­ként. Ilyen keverék esetén is leg­később július 25-ig be kell fejezni a vetést. Mérsékelt fagytűrő képessége és viszonylag gyors fejlődése miatt jó termés érhető el a napraforgó­­csalamádéval. A másodvetésű nap­raforgó az 5 Celsius fokot károso­dás nélkül viseli el, így szeptember második felében ezzel a takarmány­nyal, is számolhatnak. A vetőmag­szükséglet 50—60 kg hektáronként. A takarmányrepce sokkal tágabb lehetőséget biztosít a termesztési idők szempontjából. Bármely kalá­szos után vethető, ha az aprómor­­zsás magágyat biztosították. A ki­sebb korai fagyokat elviseli, így a betakarítás időpontja nem függ attól. Késői betakaríthatóságával a zöld futószalag ideje mintegy két hónappal megnyújtható. Kedvező fehérjetartalmánál fogva igen jó minőségű takarmányt ad. Az opti­mális vetési idő július 25 — augusz­tus 15. A hektáronkénti vetőmag­­mennyiség 5—8 kg. Mindent egybevetve, ha azzal indulnak, hogy tudnak és akarnak másodvetésben zöldtakarmányt ter­meszteni, fáradozásukat siker ko­ronázza! TAMÁS LAJOS mérnök, a Marosvásárhelyi Kísérleti Állomás főkutatója A Marosvásárhelyi Zenei Na­pok alkalmával a Vörös Zászló szerkesztősége két különkiadást jelentetett meg, melyeknek ha­sábjain ízelítőt próbált nyújta­ni a rangos művészeti rendez­vény hangulatából, a hangver­senyek műsorából stb. A cikkek­ben, interjúkban a különkiadás tükrözni igyekezett a zenei fesz­tivál nagyvonalúságát, kialakuló profilját, zeneszakértők és a kö­zönség véleményét a II. Maros­vásárhelyi Zenei Napokról. A különkiadású zenei lapokat a közönség a koncertek előtt kap­hatta meg. Marosvácsi cseresznyevásár Vasárnap, július 2-án tartot­ták meg Marosvécsen a ha­gyományos cseresznyevásárt. Programja keretében, a Lucz és a Maros menti műkedvelő cso­portok művészi műsorral szóra­koztatták a nagy számú közön­séget. A képen a bobohalmai és a vajdaszentiványi táncosok.

Next