Vörös Zászló, 1973. január (25. évfolyam, 1-24. szám)

1973-01-31 / 24. szám

A megyei néptanács ülésszaka A X. Kongresszuson és az Országos Pártkonferencián ki­jelölt nagyszabású feladatok pél­dás végrehajtása, az ötéves terv határidő előtti teljesítése érdeké­ben folyó lelkes munka alkotó légkörében tartotta XVI. üléssza­kát tegnap, január 30-án Maros megye Néptanácsa. A képviselőkön kívül számos meghívott vett részt az ülésszak munkálatain, vállalatok, intézmé­nyek és társadalmi szervezetek vezetői, a községi pártbizottságok titkárai, a municípiumi, városi és községi néptanácsok elnökei és titkárai, párt, állami, és tömeg­szervezeti aktivisták. Az ülésszak munkálatait Nicolae Veres elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a me­gyei néptanács végrehajtó bizott­ságának elnöke nyitotta meg. Az ülésszak a következő napirendi pontokat hagyta jóvá: — Előterjesztés az 1973-as te­rületi profilú gazdasági fejlesz­tési tervről. — Előterjesztés a megye költ­ségvetési előirányzatáról. — Válasz a Máramaros me­gyei Néptanács versenyfelhívá­sára. — A végrehajtó bizottság egyes tagjainak visszahívása és új ta­gok választása, valamint a vég­rehajtó bizottság egyes határoza­tainak ratifikálása. Az első napirendi pont kereté­ben Benkő János elvtárs, a me­gyei néptanács végrehajtó bizott­ságának első alelnöke, és Vasi­­lica Lantos elvtárs, a megyei néptanács végrehajtó bizottságá­nak alelnöke terjesztettek elő be­számolót. A továbbiakban Salati Ferenc elvtárs előterjesztette a megyei néptanács állandó bizottságai­nak 1972-es évi tevékenységéről szóló jelentést, valamint az 1973-as évi gazdasági terv és a költségvetés előirányzatairól szó­ló jelentést, javasolva annak el­fogadását. (Folytatás a 2. oldalon) A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Nicolae Ceausescu NAGYRABECSÜLT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSI Maros megye néptanácsának a gazdasági-társa­dalmi terve és a megye 1973-as költségvetése megvi­tatására és elfogadására összehívott XVI. rendes ülés­szaka az egész lakosság érzéseit fejezi ki, mikor el­ismerését tolmácsolja pártunknak és személyesen ön­nek, népünk legjobban szeretett fiának, Nicolae Ceausescu elvtárs. Jelentjük a pártnak, hogy politikájának világos célkitűzései, az a bölcsesség, melyet pártunk és álla­munk a vezetésben tanúsít, megyénk román, magyar és német dolgozóit lelkes, testvéri egységben végzett munkára ösztönzi az ötéves terv négy és fél év alatti teljesítéséért. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy az elmúlt évben az össztermelési tervet túl­teljesítettük, 470 millió lej értékű többletterme­lést valósítottunk meg, ebből 52,9 milliót a helyi ipar egységei. Az árutermelési tervet 104,6, míg a munkater­melékenységi előirányzatot 101,7 százalékra teljesítet­tük. A többlettermelés lehetővé tette, hogy az ötéves terv első két esztendejében 45 napos előnyre tegyünk szert. A mezőgazdaságban a párt által kezdeményezett intézkedések gyakorlatba ültetése nyomán nagy ter­méseredményeket értünk el. 75 000 tonna cukorrépát, 47 000 hektoliter tejet és 2 millió tojást adtunk elő­irányzaton felül. A helységek szépítésére és fejlesztésére kezdemé­nyezett hazafias akciókban a képviselők által mozgó­sított állampolgárok 208 millió lejt meghaladó értékű munkát végeztek. Fejlődött a kereskedelmi és szolgáltatási tevé­kenység, javult az oktatás, a művelődés és az egész­ségügy anyagi alapja. A municípiumi, városi és községi néptanácsok képviselői a különböző társadalmi kérdések megoldá­sában, mind nagyobb mértékben támaszkodnak az állampolgárok segítségére. Az ülésszak résztvevői felelősségérzettel elemez­ték az 1972-es gazdasági terv és költségvetés teljesí­tését, s hangot adtak az összes dolgozók egyöntetű elhatározásának, hogy határidő előtt teljesítik az öt­éves tervet. A Párt Országos Konferenciája és a Központi Bizottság múlt év novemberi plenárisának dokumen­tumai szellemében, az Ön által a Iasi-i és a fővárosi pártszervezetek konferenciáján mondott, nagy elmé­leti és gyakorlati jelentőségű beszédeiben adott út­mutatások értelmében, valamint a Nagy Nemzetgyű­lés nemrég tartott ülésszakán elfogadott törvények alapján —­ hozzáértéssel és következetesen munkál­kodunk a megye, a községek, a városok, a municí­­piumok 1973-as gazdasági-társadalmi programjának teljesítésén. A Máramaros megyei néptanács versenyfelhívá­sára válaszolva, az 1973-as évre előirányzott gazda­sági-társadalmi feladatok teljesítése és túlszárnyalá­sa érdekében, az alábbi célkitűzések megvalósítását vállaljuk: 20 millió lejjel túlteljesítjük a megye he­lyi ipari össztermelési tervét, 34 új terméket állítunk elő, a piacalapra terven felül 2 millió lej értékű árut szállítunk, 10 ipari és társadalmi-kulturális objektu­mot 10—30 nappal a határidő előtt adunk át, haza­fias akcióval több mint 187 millió lej értékű közmű­­vesítési és gazdálkodási munkát hajtunk végre. A mezőgazdaság 1 000 tonna krumplival, 2 millió tojással és 200 hektoliter juhtejjel növeli az államnak eladott termékmennyiséget. Felhasználjuk ezt az alkalmat, hogy ismételten kifejezzük mély szeretetünket és elismerésünket a párt- és államvezetőség és személy szerint népünk legdrágább fia, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, azért a gondoskodásért, amelyet a román nemzet sorsa iránt tanúsít, azért a fáradhatatlan tevékenységért, amelyet az ország összes megyéi, így Maros megye gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében kifejt. Ezúton is köszönetet mondunk a támogatásáért, ame­lyet Tőle kaptunk megyénkben tett gyakori munka­látogatásai alkalmából. Kérjük, engedje meg, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy az 55. születése napja alkalmából, va­lamint a kommunista mozgalomban a nép javára 40 esztendeje kifejtett fáradhatatlan munkája elismerése­ként elhangzott, jókívánságok mellé mi is szavakba öntsük hálánkat és őszinte ragaszkodásunkat. Hosszú életet, erőt, egészséget kívánunk önnek, hogy tovább munkálkodhasson szocialista nemzetünk felvirágzá­sáért, mindannyiunk boldogságáért­ . Marosvásárhely, 1973. január 30. MAROS MEGYE NÉPTANÁCSA kolae Veres elvtárs beszéde ELVTÁRSAK! Mai ülésszakunk mérlegelte az 1972- es helyi gazdasági tervfelada­tok, valamint a megyei költségve­tés teljesítéséért kifejtett tevékeny­séget, elemezte és jóváhagyta az 1973- as helyi tervet és költségvetést. Amint láthatták, a feladatok moz­­gósítóak, de megyénk rendelkezik mindazokkal az erőkkel, amelyek szükségesek azok teljesítéséhez. Te­hát ezen előirányzatok teljesítése, sőt túlszárnyalása kell legyen a köz­ponti feladatunk. Megyénk helyiiparának összipari és árutermelése 1972-ben az 1971. évi megvalósításokkal szemben több mint 8 százalékkal növekedett a te­vékenység egészét tekintve. A több­letmegvalósítások erre az időszak­ra meghaladják a 81, illetve 73 millió lejt. Mindezen jó eredmények dacára tevékenységünkben még egész sor fogyatékosság, hiányosság mutatko­zik. Mintegy 5 millió lej jövedelem­mel maradtunk adósok, mert túl­léptük a gyártási költségeket. Vesz­teségeink adódtak bizonyos szerző­déses kitételek nem teljesítése miatt, amit tetézett, hogy egész sor nyers­anyagot és készterméket kellett le­értékelni, illetve leírni. Ugyancsak előidézte a lemaradást, hogy hatféle terméket veszteséggel állítunk elő, s hogy egyes termékekből nagyon sok volt a selejt. Beszéde további részében Nicolae Veres elvtárs vázolta azokat az alapvető feladatokat, amelyekkel a legtöbbet kell foglalkozniok a helyiipari vállalatok dolgozóinak. Szükséges — mondotta —, hogy a tervfeladatokat és a vállalásokat ütemesen teljesítsék, hogy ily módon megteremthessék a megfelelő felté­teleket az ötéves terv négy év és öt hónap alatti teljesítéséhez. Több gondot kell fordítaniok ezután arra, hogy valamennyi terméküket szer­ződéssel fedezzék, mind az export­ra, mind pedig a belső piac szük­ségleteire és ipari felhasználására szánt termékeket. Erőfeszítéseket kell tenni, hogy a terv által fede­zetlen maradt nyersanyagszükségle­tet biztosíthassák, elsősorban a fém, vegyipari és élelmiszer ágazatban. A jövőre nézve a vállalatvezetők igen fontos feladata, hogy biztosít­sák az újonnan üzembe helyezendő gyáregységeik káderszükségletét, kü­lönösképpen a marosvásárhelyi Prodcomplexnél, a segesvári LEMETA-nál és a marosvásárhelyi ILEFOR-nál. Minden megyei helyiipari válla­lat vezetőségének, különösképpen a Prodcomplex, az ILEFOR, az ILMC, a régeni Republica, a tir­­naveni HL és más vállalatok ve­zetőinek — ahol számottevő a le­maradás — arra kell törekedniök, hogy teljes egészében kihasználják a termelőkapacitásokat és felülete­ket, az időalapot, általánosítsák a második váltást és bevezessék a harmadikat, biztosítva ezek számára a megfelelő műszaki ellátottságot. Tovább kell folytatni és véglegesí­teni a fogyasztási normák, a hulla­dékfelhasználás ellenőrzésére kezde­ményezett akciókat, és a házi gép­(Folytatás a 2. oldalon) AZ ÜLÉSSZAK ELNÖKSÉGE Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ELŐTERJESZTÉS Maros megye Néptanácsa 1973-as évi gazdasági tervének elfogadásáról — Felolvasta Benkő János elvtárs — TISZTELT KÉPVISELŐ ÉS MEGHÍVOTT ELVTÁRSAK! A Maros megyei Néptanács XVI. ülésszakára olyan körülmények kö­zött kerül sor, amikor a román nép erőfeszítéseit azoknak a nagyszerű feladatoknak a megvalósítása szol­gálatába állítja, amelyeket a párt X. kongresszusa és Országos Kon­ferenciája fogadott el, az egész or­szág gazdasági, társadalmi fejlődé­se fokozása érdekében. Az elmúlt évben hazánk politikai életének két kiemelkedő eseménye volt: a párt Országos Konferenciá­ja, a Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója. A pártszervek és -szer­vezetek közvetlen irányításával, a dolgozók eredményes munkát fej­tettek ki, s a nagy politikai ese­mények méltó köszöntésére min­den tevékenységi területen kima­gasló sikereket értek el. 1972-ben a nemzeti jövedelem növekedési üteme meghaladta a társadalmi termék növekedésének ütemét, az ipari össztermelés kö­zel 12 százalékkal, míg a mezőgaz­dasági össztermelés több mint 9 százalékkal növekedett. Az ipar, a mezőgazdaság és a társadalmi te­vékenység eredményei fényesen bizonyítják a dolgozók tudatos részvételét a tervfeladatok, az öt­éves terv négy és fél év alatti tel­jesítésére tett vállalások megvaló­sításáért folyó harcban. A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának 1972. novem­ber 20—21-i plenáris ülése, annak határozatai, Nicolae Ceausescu elv­társnak a plenárison mondott be­széde, amely tudományosan ele­mezte hazánk jelenlegi fejlődési szakasza szükségleteit és feladatait, tanúsítják azt a magas felelősség­­érzetet, amellyel a párt és az ál­lam foglalkozik a sokoldalúan fej­ (Folytatás a 2. oldalon) 12 ív Három i­totistu «nun faust«TM tót Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitká­rának elnökletével 1973. január 30- án ülést tartott az RKP Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsá­ga. Az ülésen Nicolae Ceausescu elv­társ tájékoztatót terjesztett elő Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének január e­­leji pakisztáni és iráni látogatásá­val kapcsolatban. A Végrehajtó Bizottság élénk ér­deklődéssel szerzett­ tudomást a lá­togatások nagyon jó eredményeiről, a Pakisztán és Románia, illetve a Románia és Irán közötti együttmű­ködés jelentős fejlesztési lehetősé­geiről. A Végrehajtó Bizottság rendkívül nagyra értékelte Nicolae Ceausescu elvtársnak, az Államta­nács elnökének tevékenységét, egy­hangúlag jóváhagyta a látogatások eredményeit, és feladatul adta a minisztériumoknak és a gazdasági szervezeteknek, tegyenek meg min­den intézkedést a létrejött egyez­mények gyakorlatba ültetése érde­kében. A délkelet-ázsiai helyzet alakulásá­val kapcsolatban az RKP KB Végre­hajtó Bizottsága rendkívüli meg­elégedéssel üdvözli a vietnami há­ború megszüntetésére és a béke helyreállítására vonatkozó egyez­mény megkötését. A vietnami hely­zet egész alakulása bizonyítja, hogy egy olyan népet, amely elszántan védelmezi szabad, független és méltó élethez való jogát, azt a jo­gát, hogy akaratának megfelelően kovácsolja sorsát, a világ egyetlen ereje sem győzheti le. A vietnami nép, amely nagyarányú támogatást kapott a román néptől, az összes szocialista országoktól, a világ bé­keszerető erőitől, harcával kivívta a világ összes nemzeteinek tisztele­tét és rokonszenvét. A megkötött egyezmény ismételten azt bizonyít­ja, hogy napjainkban a vitás prob­lémák megoldásának egyetlen mód­ja a tárgyalások útja. A Végrehajtó Bizottság kifejezi azt a reményét, hogy a megkötött egyezmény megteremti a tartós bé­ke meghonosításának feltételeit, hogy a vietnami nép s más indo­kínai népek erejüket gazdasági és társadalmi fejlődésüknek szentel­hessék, hogy problémáikat minden külső beavatkozás nélkül, akara­tuknak és elhatározásuknak meg­felelően oldhassák meg. Leszögezve a Román Kommunis­ta Párt szolidaritását a vietnami nép nemzeti törekvéseivel és har­cával, a Végrehajtó Bizottság ki­nyilvánítja szilárd meggyőződését, hogy a Román Kommunista Párt és a Vietnami Dolgozók Pártja kö­zött, Románia Szocialista Köztár­saság és Vietnam Demokratikus Köztársaság között szüntelenül fej­lődni fognak a barátság és a test­véri szolidaritás kapcsolatai, mind­két nép, a szocialista országok és a nemzetközi kommunista- és mun­kásmozgalom egysége érdekében. A Végrehajtó Bizottság kifejezi to­vábbá azt a meggyőződését, hogy a román nép és az összes indokínai népek között széles körű együttmű­ködés bontakozik ki, mivel úgy vé­li, hogy Románia ezúton hozzájá­rulhat a háború következményeinek gyorsabb felszámolásához, ezeknek az országoknak a fejlődéséhez, a román nép és e térség népei közti barátság erősítéséhez. A Végrehajtó Bizottság megvi­tatta a környezetvédelmi törvény­­tervezetet, s elhatározta, hogy a tervezetet az ülésen elhangzott ész­revételek alapján öntsék végleges formába, majd pedig bocsássák nyilvános vita alá, hogy aztán be­nyújtsák a Nagy Nemzetgyűléshez elfogadás végett. A Végrehajtó Bizottság megvi­tatta és jóváhagyta a büntető tör­vények bizonyos rendelkezéseinek módosítására és kiegészítésére vo­natkozó javaslatokat. A jóvá­hagyott legfőbb intézkedések elő­írják, hogy a jövőben adminisztra­tív jellegű kihágásként büntessék az apró ügyeket, amelyeknek tár­sadalmi veszélyességi foka nem meríti ki a bűncselekményét; ve­zessék be a büntető törvénykezés­be a szabadságvesztés nélküli javítómunkát; egyszerűsítsék a bírósági tevékenységet az ope­rativitás növelése és a párhuza­mosságok elkerülése céljából; úgy­szintén kibővítették a bíráskodási bizottságok jogkörét. A jóváhagyott intézkedéseket az Államtanács elé terjesztik törvénybe iktatás végett. A Végrehajtó Bizottság folyó ü­­­gyeket is intézett. Kitüntették a Románia lib­ra című lapot Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke kedden az Államtanácsnál tartott ünnepség keretében átnyújtotta a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend I. fokozatát, amellyel a Románia Libera című lapot kitün­tették rendkívüli hozzájárulásáért a hazai szocialista építésre irányu­ló párt- és állampolitika megvaló­sításához és a dolgozó tömegek sz­­alista nevelési munkájához, a lap első számú megjelenésének 30. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vettek a kö­vetkező elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Radulescu, Cornel Bur­­tica, Miron Constantinescu, Gere­ Mihály, Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Teodor Mari­­nescu, az RKP KB sajtóosztályának vezetője, Nestor Ignat, az Újság­író Szövetség elnöke, valamint a központi lapok, a Rádiótele­vízió, az Agerpres román sajtóügynökség vezetőségeinek képviselői, a lap több régi munkatársa. A magas kitüntetés átnyújtása után Octavian Paler, a Románia Libera főszerkesztője köszönetet mondva a kivételes megbecsülés­ért, amelyben a párt és az állam vezetősége a lap tevékenységét ré­szesíti, a következőket mondotta: (Folytatás a 3. oldalon) TISZTELT ELVTÁRSAK! A Központi Bizottság, az Állam­tanács, a Minisztertanács és a ma­gam nevében melegen gratulálok a Románia Libera egész kollektí­vájának az első lapszám megjele­nésének 30. évfordulója alkalmából és abból az alkalomból, hogy a lap megkapta Románia Szocialista Köz­társaság Csillaga Érdemrend I. fo­kozatát. Egyszersmind gratulálok a Románia Libera mindazon munka­társainak, akiket ma Románia Szo­cialista Köztársaság különböző ér­demrendjével és érmével tüntetnek ki. A Románia Szocialista Köztársa­ság Csillaga Érdemrend I. fokoza­tának odaítélésével a párt és az ál­lam vezetősége kifejezésre juttatja elismerését az iránt a munka iránt, amellyel a Románia Liberá szer­kesztői és nyomdászai hozzájárul­tak hazánk felszabadulásának ügyé­hez, Románia demokratikus, majd szocialista fejlődéséhez. A Románia Liberá valóban nehéz körülmények között jelent meg. Feladata volt egyesíteni a kommu­nista párt vezetése alatt az összes demokratikus és hazafias erőket az országban a fasiszta diktatúra meg­döntéséért, Romániának a háború­ból való kilépéséért és az antifa­siszta koalícióhoz való csatlakozá­sáért. Az illegalitás éveiben ezzel, a Scinteia mellett, a Románia Li­bera jelentősen hozzájárult a párt és a demokratikus erők tevékeny­ségéhez. Most nem vehetjük számba a Románia Liberá egész 30 éves út­ját. A lap Románia minden fejlődé­si szakaszában érdemeket szerzett magának. Ma a párt szavának, a Szocialista Egységfront szavának, a kormány szavának terjesztésével hoz­zájárul az egész nép erőfeszítéseinek egyesítéséhez pártunk bel- és kül­politikájának sikeres valóra vál­tása érdekében. Nagyra értékeljük a Románia Libera munkáját. Igaz, e munkát mindig és minden területen lehet javítani. Most azonban erről nem kívánok beszélni. Az itt elhangzot­takból láttam, hogy az újság ve­zetősége arra törekszik, hogy állan­dóan javítsa munkáját, nagyobb igényességgel foglalkozzon a sokol­dalúan fejlett szocialista társada­lom mostani szakaszában felmerü­lő különböző problémákkal, bele­értve a szocialista erkölcs és mél­tányosság társadalmi érvényesítésé­nek problémáit is. A sajtónak valóban fontos szere­pe van. Meggyőződésünk, hogy e­­gész sajtónkhoz hasonlóan a Ro­mánia Libera is mindent meg fog tenni, hogy olvasott legyen, hogy szavát jól megértsék, s ezzel hoz­zá fog járulni szocialista társadal­munk nagy forradalmi átalakulá­sainak véghez viteléhez. Ebben a meggyőződésben mind nagyobb sikereket kívánok a meg­tisztelő és becsületbeli feladatok teljesítéséhez mindazoknak, akik a Románia Libera szerkesztőségé­ben dolgoznak, megjelenését előse­gítik. Jó egészséget és boldogságot. (Taps.) IMOLAE CE elvtárs beszéde V4 L 4 SZ a Máramaros megyei néptanácsnak, az ország összes megyei nép­­tanácsaihoz intézett szocialista verseny­­felhívására, az 1973-as évi tervfeladatok telje­sítése és túlszárnyalása érdekében (A 3. OLDALON) ELŐTERJESZTÉS a Maros megyei Néptanács 1973. évi költségvetésének elfogadásáról — Felolvasta Vasilica Lantos elvtárs — TISZTELT KÉPVISELŐK MEGHÍVOTTAK! Nemzetgazdaságunk pénzügyi rendszerében fontos szerepet tölt be az állami költségvetés, mely­nek útján létrejönnek és elosztás­ra kerülnek az állam funkcióinak gyakorlásához, a nemzetgazdaság fejlesztéséhez, a lakosság életszín­vonalának emeléséhez szükséges pénzeszközök. A helyi költségvetés — mint az állami költségvetés szerves része — kifejezi pártunk és kormányunk politikáját, tükrözi a közigazgatási egységek fontosságát, a néptaná­csok jogait és felelősségét a kü­lönböző tevékenységi területeken. A néptanács végrehajtó bizottsá­ga, a megyei pártbizottság irányí­tásával, rendszeresen követte és ellenőrizte az 1972. évi költségve­tésbe foglalt bevételek és kiadá­sok realizálását, és hatékony in­tézkedésekkel biztosította a végre­hajtás ütemességét. Az intézkedé­sek eredményeként teljesítettük a múlt évi költségvetésben előirány­zott 1,054 milliárd lej bevételt, s így biztosítottuk a kiadásokhoz szükséges pénzösszegeket, valamint 253 millió lej költségvetési többle­tet, amit átutaltunk a köztársasági költségvetésnek. A bevételek nagyobbak is lehet­tek volna, ha a helyi ipari egysé­gek nem maradtak volna 5 millió lejjel adósai a jövedelmi tervnek. Elmarasztalólag kell szólnunk a­­Folytatás a 2. oldalon) ÉS NICOLAE CEAUSESCU, az Államtanács elnöke fogadta Franciaország külügyminiszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke január 30- án, kedden fogadta a hazánkban tartózkodó Maurice Schumannt, Franciaország külügyminiszterét. A megbeszélés kezdetén Maurice Schumann külügyminiszter hang­súlyozta, azt a kellemes feladatot bízták rá, hogy személyesen tolmá­csolja Nicolae Ceausescu elnöknek Georges Pompidou elnök szívélyes, baráti üzenetét, jó egészséget és boldogságot, a román népnek pe­dig virágzást kívánjon. A vendég ugyanakkor közölte, hogy a francia elnök és felesége hódolatteljes üd­vözletét küldi Elena Ceausescu elv­társnőnek. Nicolae Ceausescu elvtárs meg­köszönte a szívélyes üzenetet, s felkérte a vendéget, tolmácsolja Georges Pompidou elnöknek szívé­lyes üdvözletét, s hogy boldogságot kíván neki és jólétet a francia nép­nek. Az Államtanács elnöke egy­szersmind felkérte a vendéget, hogy részéről és Elena Ceausescu elv­­társnő részéről tolmácsolja megkü­lönböztetett tiszteletét a francia államfőnek és nejének. A fogadáson a felek nagyra érté­kelték Románia és Franciaország hagyományos és sokoldalú együtt­működési kapcsolatait, s hangsú­lyozták, milyen fontos szerepe volt a román—francia br­­ti kapcsola­tok fejlődésében és elmélyülésében Nicolae Ceausescu elnök és Georges Pompidou elnök találkozójának. A felek ezzel összefüggésben kidom­borították, hogy közös óhajuk még nagyobb mértékben kihasználni a­­zokat a lehetőségeket, amelyek a sokrétű — politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális — együttműködés bővítésére és ki­­terjesz­ésére kínálkoznak a két nép hasznára, az európai országok, az összes államok egyetértésének és kooperációjának javára. Ebben a szélvényben a felek hangsúlyozták, hogy közös törekvésük a kereske­delmi cserék fokozása és kiegyen­súlyozása, a különböző formájú, köztük az ipari gazdasági kooperá­ció részarányának növelése. A nemzetközi élettel kapcsolat­ban a felek megelégedéssel állapí­tották meg, hogy az utóbbi időben kedvezően alakulnak az események, s hangsúlyozták annak szükséges­ségét, hogy az összes államok részt vegyenek az enyhülés és a bizton­ság légkörének fejlesztésében, a béke erősítésére és az államok e­­gyüttműködésére vonatkozó összes problémák megoldásában. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, meny­nyire fontos a legkedvezőbb felté­teleket megteremteni ahhoz, hogy az összes államok minél szélesebb körben és zavartalanul részt vehes­senek a nemzetközi gazdasági cse­rékben. Kifejezték azt a meggyő­ződésüket, hogy a nemzeti függet­lenség és szuverenitás, a jogegyen­lőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny el­veinek tiszteletben tartása szilárd alapja az államok közötti megér­(Folytatás a 3. oldalon)

Next