Vörös Zászló, 1973. január (25. évfolyam, 1-24. szám)
1973-01-31 / 24. szám
A megyei néptanács ülésszaka A X. Kongresszuson és az Országos Pártkonferencián kijelölt nagyszabású feladatok példás végrehajtása, az ötéves terv határidő előtti teljesítése érdekében folyó lelkes munka alkotó légkörében tartotta XVI. ülésszakát tegnap, január 30-án Maros megye Néptanácsa. A képviselőkön kívül számos meghívott vett részt az ülésszak munkálatain, vállalatok, intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a községi pártbizottságok titkárai, a municípiumi, városi és községi néptanácsok elnökei és titkárai, párt, állami, és tömegszervezeti aktivisták. Az ülésszak munkálatait Nicolae Veres elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. Az ülésszak a következő napirendi pontokat hagyta jóvá: — Előterjesztés az 1973-as területi profilú gazdasági fejlesztési tervről. — Előterjesztés a megye költségvetési előirányzatáról. — Válasz a Máramaros megyei Néptanács versenyfelhívására. — A végrehajtó bizottság egyes tagjainak visszahívása és új tagok választása, valamint a végrehajtó bizottság egyes határozatainak ratifikálása. Az első napirendi pont keretében Benkő János elvtárs, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnöke, és Vasilica Lantos elvtárs, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke terjesztettek elő beszámolót. A továbbiakban Salati Ferenc elvtárs előterjesztette a megyei néptanács állandó bizottságainak 1972-es évi tevékenységéről szóló jelentést, valamint az 1973-as évi gazdasági terv és a költségvetés előirányzatairól szóló jelentést, javasolva annak elfogadását. (Folytatás a 2. oldalon) A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Nicolae Ceausescu NAGYRABECSÜLT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSI Maros megye néptanácsának a gazdasági-társadalmi terve és a megye 1973-as költségvetése megvitatására és elfogadására összehívott XVI. rendes ülésszaka az egész lakosság érzéseit fejezi ki, mikor elismerését tolmácsolja pártunknak és személyesen önnek, népünk legjobban szeretett fiának, Nicolae Ceausescu elvtárs. Jelentjük a pártnak, hogy politikájának világos célkitűzései, az a bölcsesség, melyet pártunk és államunk a vezetésben tanúsít, megyénk román, magyar és német dolgozóit lelkes, testvéri egységben végzett munkára ösztönzi az ötéves terv négy és fél év alatti teljesítéséért. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy az elmúlt évben az össztermelési tervet túlteljesítettük, 470 millió lej értékű többlettermelést valósítottunk meg, ebből 52,9 milliót a helyi ipar egységei. Az árutermelési tervet 104,6, míg a munkatermelékenységi előirányzatot 101,7 százalékra teljesítettük. A többlettermelés lehetővé tette, hogy az ötéves terv első két esztendejében 45 napos előnyre tegyünk szert. A mezőgazdaságban a párt által kezdeményezett intézkedések gyakorlatba ültetése nyomán nagy terméseredményeket értünk el. 75 000 tonna cukorrépát, 47 000 hektoliter tejet és 2 millió tojást adtunk előirányzaton felül. A helységek szépítésére és fejlesztésére kezdeményezett hazafias akciókban a képviselők által mozgósított állampolgárok 208 millió lejt meghaladó értékű munkát végeztek. Fejlődött a kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység, javult az oktatás, a művelődés és az egészségügy anyagi alapja. A municípiumi, városi és községi néptanácsok képviselői a különböző társadalmi kérdések megoldásában, mind nagyobb mértékben támaszkodnak az állampolgárok segítségére. Az ülésszak résztvevői felelősségérzettel elemezték az 1972-es gazdasági terv és költségvetés teljesítését, s hangot adtak az összes dolgozók egyöntetű elhatározásának, hogy határidő előtt teljesítik az ötéves tervet. A Párt Országos Konferenciája és a Központi Bizottság múlt év novemberi plenárisának dokumentumai szellemében, az Ön által a Iasi-i és a fővárosi pártszervezetek konferenciáján mondott, nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű beszédeiben adott útmutatások értelmében, valamint a Nagy Nemzetgyűlés nemrég tartott ülésszakán elfogadott törvények alapján — hozzáértéssel és következetesen munkálkodunk a megye, a községek, a városok, a municípiumok 1973-as gazdasági-társadalmi programjának teljesítésén. A Máramaros megyei néptanács versenyfelhívására válaszolva, az 1973-as évre előirányzott gazdasági-társadalmi feladatok teljesítése és túlszárnyalása érdekében, az alábbi célkitűzések megvalósítását vállaljuk: 20 millió lejjel túlteljesítjük a megye helyi ipari össztermelési tervét, 34 új terméket állítunk elő, a piacalapra terven felül 2 millió lej értékű árut szállítunk, 10 ipari és társadalmi-kulturális objektumot 10—30 nappal a határidő előtt adunk át, hazafias akcióval több mint 187 millió lej értékű közművesítési és gazdálkodási munkát hajtunk végre. A mezőgazdaság 1 000 tonna krumplival, 2 millió tojással és 200 hektoliter juhtejjel növeli az államnak eladott termékmennyiséget. Felhasználjuk ezt az alkalmat, hogy ismételten kifejezzük mély szeretetünket és elismerésünket a párt- és államvezetőség és személy szerint népünk legdrágább fia, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, azért a gondoskodásért, amelyet a román nemzet sorsa iránt tanúsít, azért a fáradhatatlan tevékenységért, amelyet az ország összes megyéi, így Maros megye gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében kifejt. Ezúton is köszönetet mondunk a támogatásáért, amelyet Tőle kaptunk megyénkben tett gyakori munkalátogatásai alkalmából. Kérjük, engedje meg, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy az 55. születése napja alkalmából, valamint a kommunista mozgalomban a nép javára 40 esztendeje kifejtett fáradhatatlan munkája elismeréseként elhangzott, jókívánságok mellé mi is szavakba öntsük hálánkat és őszinte ragaszkodásunkat. Hosszú életet, erőt, egészséget kívánunk önnek, hogy tovább munkálkodhasson szocialista nemzetünk felvirágzásáért, mindannyiunk boldogságáért . Marosvásárhely, 1973. január 30. MAROS MEGYE NÉPTANÁCSA kolae Veres elvtárs beszéde ELVTÁRSAK! Mai ülésszakunk mérlegelte az 1972- es helyi gazdasági tervfeladatok, valamint a megyei költségvetés teljesítéséért kifejtett tevékenységet, elemezte és jóváhagyta az 1973- as helyi tervet és költségvetést. Amint láthatták, a feladatok mozgósítóak, de megyénk rendelkezik mindazokkal az erőkkel, amelyek szükségesek azok teljesítéséhez. Tehát ezen előirányzatok teljesítése, sőt túlszárnyalása kell legyen a központi feladatunk. Megyénk helyiiparának összipari és árutermelése 1972-ben az 1971. évi megvalósításokkal szemben több mint 8 százalékkal növekedett a tevékenység egészét tekintve. A többletmegvalósítások erre az időszakra meghaladják a 81, illetve 73 millió lejt. Mindezen jó eredmények dacára tevékenységünkben még egész sor fogyatékosság, hiányosság mutatkozik. Mintegy 5 millió lej jövedelemmel maradtunk adósok, mert túlléptük a gyártási költségeket. Veszteségeink adódtak bizonyos szerződéses kitételek nem teljesítése miatt, amit tetézett, hogy egész sor nyersanyagot és készterméket kellett leértékelni, illetve leírni. Ugyancsak előidézte a lemaradást, hogy hatféle terméket veszteséggel állítunk elő, s hogy egyes termékekből nagyon sok volt a selejt. Beszéde további részében Nicolae Veres elvtárs vázolta azokat az alapvető feladatokat, amelyekkel a legtöbbet kell foglalkozniok a helyiipari vállalatok dolgozóinak. Szükséges — mondotta —, hogy a tervfeladatokat és a vállalásokat ütemesen teljesítsék, hogy ily módon megteremthessék a megfelelő feltételeket az ötéves terv négy év és öt hónap alatti teljesítéséhez. Több gondot kell fordítaniok ezután arra, hogy valamennyi terméküket szerződéssel fedezzék, mind az exportra, mind pedig a belső piac szükségleteire és ipari felhasználására szánt termékeket. Erőfeszítéseket kell tenni, hogy a terv által fedezetlen maradt nyersanyagszükségletet biztosíthassák, elsősorban a fém, vegyipari és élelmiszer ágazatban. A jövőre nézve a vállalatvezetők igen fontos feladata, hogy biztosítsák az újonnan üzembe helyezendő gyáregységeik káderszükségletét, különösképpen a marosvásárhelyi Prodcomplexnél, a segesvári LEMETA-nál és a marosvásárhelyi ILEFOR-nál. Minden megyei helyiipari vállalat vezetőségének, különösképpen a Prodcomplex, az ILEFOR, az ILMC, a régeni Republica, a tirnaveni HL és más vállalatok vezetőinek — ahol számottevő a lemaradás — arra kell törekedniök, hogy teljes egészében kihasználják a termelőkapacitásokat és felületeket, az időalapot, általánosítsák a második váltást és bevezessék a harmadikat, biztosítva ezek számára a megfelelő műszaki ellátottságot. Tovább kell folytatni és véglegesíteni a fogyasztási normák, a hulladékfelhasználás ellenőrzésére kezdeményezett akciókat, és a házi gép(Folytatás a 2. oldalon) AZ ÜLÉSSZAK ELNÖKSÉGE Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP MAROS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA ELŐTERJESZTÉS Maros megye Néptanácsa 1973-as évi gazdasági tervének elfogadásáról — Felolvasta Benkő János elvtárs — TISZTELT KÉPVISELŐ ÉS MEGHÍVOTT ELVTÁRSAK! A Maros megyei Néptanács XVI. ülésszakára olyan körülmények között kerül sor, amikor a román nép erőfeszítéseit azoknak a nagyszerű feladatoknak a megvalósítása szolgálatába állítja, amelyeket a párt X. kongresszusa és Országos Konferenciája fogadott el, az egész ország gazdasági, társadalmi fejlődése fokozása érdekében. Az elmúlt évben hazánk politikai életének két kiemelkedő eseménye volt: a párt Országos Konferenciája, a Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója. A pártszervek és -szervezetek közvetlen irányításával, a dolgozók eredményes munkát fejtettek ki, s a nagy politikai események méltó köszöntésére minden tevékenységi területen kimagasló sikereket értek el. 1972-ben a nemzeti jövedelem növekedési üteme meghaladta a társadalmi termék növekedésének ütemét, az ipari össztermelés közel 12 százalékkal, míg a mezőgazdasági össztermelés több mint 9 százalékkal növekedett. Az ipar, a mezőgazdaság és a társadalmi tevékenység eredményei fényesen bizonyítják a dolgozók tudatos részvételét a tervfeladatok, az ötéves terv négy és fél év alatti teljesítésére tett vállalások megvalósításáért folyó harcban. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának 1972. november 20—21-i plenáris ülése, annak határozatai, Nicolae Ceausescu elvtársnak a plenárison mondott beszéde, amely tudományosan elemezte hazánk jelenlegi fejlődési szakasza szükségleteit és feladatait, tanúsítják azt a magas felelősségérzetet, amellyel a párt és az állam foglalkozik a sokoldalúan fej (Folytatás a 2. oldalon) 12 ív Három itotistu «nun faust«TM tót Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának elnökletével 1973. január 30- án ülést tartott az RKP Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen Nicolae Ceausescu elvtárs tájékoztatót terjesztett elő Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének január eleji pakisztáni és iráni látogatásával kapcsolatban. A Végrehajtó Bizottság élénk érdeklődéssel szerzett tudomást a látogatások nagyon jó eredményeiről, a Pakisztán és Románia, illetve a Románia és Irán közötti együttműködés jelentős fejlesztési lehetőségeiről. A Végrehajtó Bizottság rendkívül nagyra értékelte Nicolae Ceausescu elvtársnak, az Államtanács elnökének tevékenységét, egyhangúlag jóváhagyta a látogatások eredményeit, és feladatul adta a minisztériumoknak és a gazdasági szervezeteknek, tegyenek meg minden intézkedést a létrejött egyezmények gyakorlatba ültetése érdekében. A délkelet-ázsiai helyzet alakulásával kapcsolatban az RKP KB Végrehajtó Bizottsága rendkívüli megelégedéssel üdvözli a vietnami háború megszüntetésére és a béke helyreállítására vonatkozó egyezmény megkötését. A vietnami helyzet egész alakulása bizonyítja, hogy egy olyan népet, amely elszántan védelmezi szabad, független és méltó élethez való jogát, azt a jogát, hogy akaratának megfelelően kovácsolja sorsát, a világ egyetlen ereje sem győzheti le. A vietnami nép, amely nagyarányú támogatást kapott a román néptől, az összes szocialista országoktól, a világ békeszerető erőitől, harcával kivívta a világ összes nemzeteinek tiszteletét és rokonszenvét. A megkötött egyezmény ismételten azt bizonyítja, hogy napjainkban a vitás problémák megoldásának egyetlen módja a tárgyalások útja. A Végrehajtó Bizottság kifejezi azt a reményét, hogy a megkötött egyezmény megteremti a tartós béke meghonosításának feltételeit, hogy a vietnami nép s más indokínai népek erejüket gazdasági és társadalmi fejlődésüknek szentelhessék, hogy problémáikat minden külső beavatkozás nélkül, akaratuknak és elhatározásuknak megfelelően oldhassák meg. Leszögezve a Román Kommunista Párt szolidaritását a vietnami nép nemzeti törekvéseivel és harcával, a Végrehajtó Bizottság kinyilvánítja szilárd meggyőződését, hogy a Román Kommunista Párt és a Vietnami Dolgozók Pártja között, Románia Szocialista Köztársaság és Vietnam Demokratikus Köztársaság között szüntelenül fejlődni fognak a barátság és a testvéri szolidaritás kapcsolatai, mindkét nép, a szocialista országok és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egysége érdekében. A Végrehajtó Bizottság kifejezi továbbá azt a meggyőződését, hogy a román nép és az összes indokínai népek között széles körű együttműködés bontakozik ki, mivel úgy véli, hogy Románia ezúton hozzájárulhat a háború következményeinek gyorsabb felszámolásához, ezeknek az országoknak a fejlődéséhez, a román nép és e térség népei közti barátság erősítéséhez. A Végrehajtó Bizottság megvitatta a környezetvédelmi törvénytervezetet, s elhatározta, hogy a tervezetet az ülésen elhangzott észrevételek alapján öntsék végleges formába, majd pedig bocsássák nyilvános vita alá, hogy aztán benyújtsák a Nagy Nemzetgyűléshez elfogadás végett. A Végrehajtó Bizottság megvitatta és jóváhagyta a büntető törvények bizonyos rendelkezéseinek módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatokat. A jóváhagyott legfőbb intézkedések előírják, hogy a jövőben adminisztratív jellegű kihágásként büntessék az apró ügyeket, amelyeknek társadalmi veszélyességi foka nem meríti ki a bűncselekményét; vezessék be a büntető törvénykezésbe a szabadságvesztés nélküli javítómunkát; egyszerűsítsék a bírósági tevékenységet az operativitás növelése és a párhuzamosságok elkerülése céljából; úgyszintén kibővítették a bíráskodási bizottságok jogkörét. A jóváhagyott intézkedéseket az Államtanács elé terjesztik törvénybe iktatás végett. A Végrehajtó Bizottság folyó ügyeket is intézett. Kitüntették a Románia libra című lapot Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke kedden az Államtanácsnál tartott ünnepség keretében átnyújtotta a Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend I. fokozatát, amellyel a Románia Libera című lapot kitüntették rendkívüli hozzájárulásáért a hazai szocialista építésre irányuló párt- és állampolitika megvalósításához és a dolgozó tömegek szalista nevelési munkájához, a lap első számú megjelenésének 30. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vettek a következő elvtársak: Ion Gheorghe Maurer, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Radulescu, Cornel Burtica, Miron Constantinescu, Gere Mihály, Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Teodor Marinescu, az RKP KB sajtóosztályának vezetője, Nestor Ignat, az Újságíró Szövetség elnöke, valamint a központi lapok, a Rádiótelevízió, az Agerpres román sajtóügynökség vezetőségeinek képviselői, a lap több régi munkatársa. A magas kitüntetés átnyújtása után Octavian Paler, a Románia Libera főszerkesztője köszönetet mondva a kivételes megbecsülésért, amelyben a párt és az állam vezetősége a lap tevékenységét részesíti, a következőket mondotta: (Folytatás a 3. oldalon) TISZTELT ELVTÁRSAK! A Központi Bizottság, az Államtanács, a Minisztertanács és a magam nevében melegen gratulálok a Románia Libera egész kollektívájának az első lapszám megjelenésének 30. évfordulója alkalmából és abból az alkalomból, hogy a lap megkapta Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend I. fokozatát. Egyszersmind gratulálok a Románia Libera mindazon munkatársainak, akiket ma Románia Szocialista Köztársaság különböző érdemrendjével és érmével tüntetnek ki. A Románia Szocialista Köztársaság Csillaga Érdemrend I. fokozatának odaítélésével a párt és az állam vezetősége kifejezésre juttatja elismerését az iránt a munka iránt, amellyel a Románia Liberá szerkesztői és nyomdászai hozzájárultak hazánk felszabadulásának ügyéhez, Románia demokratikus, majd szocialista fejlődéséhez. A Románia Liberá valóban nehéz körülmények között jelent meg. Feladata volt egyesíteni a kommunista párt vezetése alatt az összes demokratikus és hazafias erőket az országban a fasiszta diktatúra megdöntéséért, Romániának a háborúból való kilépéséért és az antifasiszta koalícióhoz való csatlakozásáért. Az illegalitás éveiben ezzel, a Scinteia mellett, a Románia Libera jelentősen hozzájárult a párt és a demokratikus erők tevékenységéhez. Most nem vehetjük számba a Románia Liberá egész 30 éves útját. A lap Románia minden fejlődési szakaszában érdemeket szerzett magának. Ma a párt szavának, a Szocialista Egységfront szavának, a kormány szavának terjesztésével hozzájárul az egész nép erőfeszítéseinek egyesítéséhez pártunk bel- és külpolitikájának sikeres valóra váltása érdekében. Nagyra értékeljük a Románia Libera munkáját. Igaz, e munkát mindig és minden területen lehet javítani. Most azonban erről nem kívánok beszélni. Az itt elhangzottakból láttam, hogy az újság vezetősége arra törekszik, hogy állandóan javítsa munkáját, nagyobb igényességgel foglalkozzon a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom mostani szakaszában felmerülő különböző problémákkal, beleértve a szocialista erkölcs és méltányosság társadalmi érvényesítésének problémáit is. A sajtónak valóban fontos szerepe van. Meggyőződésünk, hogy egész sajtónkhoz hasonlóan a Románia Libera is mindent meg fog tenni, hogy olvasott legyen, hogy szavát jól megértsék, s ezzel hozzá fog járulni szocialista társadalmunk nagy forradalmi átalakulásainak véghez viteléhez. Ebben a meggyőződésben mind nagyobb sikereket kívánok a megtisztelő és becsületbeli feladatok teljesítéséhez mindazoknak, akik a Románia Libera szerkesztőségében dolgoznak, megjelenését elősegítik. Jó egészséget és boldogságot. (Taps.) IMOLAE CE elvtárs beszéde V4 L 4 SZ a Máramaros megyei néptanácsnak, az ország összes megyei néptanácsaihoz intézett szocialista versenyfelhívására, az 1973-as évi tervfeladatok teljesítése és túlszárnyalása érdekében (A 3. OLDALON) ELŐTERJESZTÉS a Maros megyei Néptanács 1973. évi költségvetésének elfogadásáról — Felolvasta Vasilica Lantos elvtárs — TISZTELT KÉPVISELŐK MEGHÍVOTTAK! Nemzetgazdaságunk pénzügyi rendszerében fontos szerepet tölt be az állami költségvetés, melynek útján létrejönnek és elosztásra kerülnek az állam funkcióinak gyakorlásához, a nemzetgazdaság fejlesztéséhez, a lakosság életszínvonalának emeléséhez szükséges pénzeszközök. A helyi költségvetés — mint az állami költségvetés szerves része — kifejezi pártunk és kormányunk politikáját, tükrözi a közigazgatási egységek fontosságát, a néptanácsok jogait és felelősségét a különböző tevékenységi területeken. A néptanács végrehajtó bizottsága, a megyei pártbizottság irányításával, rendszeresen követte és ellenőrizte az 1972. évi költségvetésbe foglalt bevételek és kiadások realizálását, és hatékony intézkedésekkel biztosította a végrehajtás ütemességét. Az intézkedések eredményeként teljesítettük a múlt évi költségvetésben előirányzott 1,054 milliárd lej bevételt, s így biztosítottuk a kiadásokhoz szükséges pénzösszegeket, valamint 253 millió lej költségvetési többletet, amit átutaltunk a köztársasági költségvetésnek. A bevételek nagyobbak is lehettek volna, ha a helyi ipari egységek nem maradtak volna 5 millió lejjel adósai a jövedelmi tervnek. Elmarasztalólag kell szólnunk aFolytatás a 2. oldalon) ÉS NICOLAE CEAUSESCU, az Államtanács elnöke fogadta Franciaország külügyminiszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke január 30- án, kedden fogadta a hazánkban tartózkodó Maurice Schumannt, Franciaország külügyminiszterét. A megbeszélés kezdetén Maurice Schumann külügyminiszter hangsúlyozta, azt a kellemes feladatot bízták rá, hogy személyesen tolmácsolja Nicolae Ceausescu elnöknek Georges Pompidou elnök szívélyes, baráti üzenetét, jó egészséget és boldogságot, a román népnek pedig virágzást kívánjon. A vendég ugyanakkor közölte, hogy a francia elnök és felesége hódolatteljes üdvözletét küldi Elena Ceausescu elvtársnőnek. Nicolae Ceausescu elvtárs megköszönte a szívélyes üzenetet, s felkérte a vendéget, tolmácsolja Georges Pompidou elnöknek szívélyes üdvözletét, s hogy boldogságot kíván neki és jólétet a francia népnek. Az Államtanács elnöke egyszersmind felkérte a vendéget, hogy részéről és Elena Ceausescu elvtársnő részéről tolmácsolja megkülönböztetett tiszteletét a francia államfőnek és nejének. A fogadáson a felek nagyra értékelték Románia és Franciaország hagyományos és sokoldalú együttműködési kapcsolatait, s hangsúlyozták, milyen fontos szerepe volt a román—francia brti kapcsolatok fejlődésében és elmélyülésében Nicolae Ceausescu elnök és Georges Pompidou elnök találkozójának. A felek ezzel összefüggésben kidomborították, hogy közös óhajuk még nagyobb mértékben kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a sokrétű — politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális — együttműködés bővítésére és kiterjeszésére kínálkoznak a két nép hasznára, az európai országok, az összes államok egyetértésének és kooperációjának javára. Ebben a szélvényben a felek hangsúlyozták, hogy közös törekvésük a kereskedelmi cserék fokozása és kiegyensúlyozása, a különböző formájú, köztük az ipari gazdasági kooperáció részarányának növelése. A nemzetközi élettel kapcsolatban a felek megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi időben kedvezően alakulnak az események, s hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az összes államok részt vegyenek az enyhülés és a biztonság légkörének fejlesztésében, a béke erősítésére és az államok együttműködésére vonatkozó összes problémák megoldásában. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, menynyire fontos a legkedvezőbb feltételeket megteremteni ahhoz, hogy az összes államok minél szélesebb körben és zavartalanul részt vehessenek a nemzetközi gazdasági cserékben. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny elveinek tiszteletben tartása szilárd alapja az államok közötti megér(Folytatás a 3. oldalon)