Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-01 / 27. szám
évfolyam 27. szám. NÉPKÖZTÁRS 4SAINK Négy esztendeje, hogy a magyar nép a királytalan királyság szégyenletes, a dolgozó nép vérén összetákolt, a Vörös Hadsereg csapásai alatt végleg széthullott állami óriáját felcserélte a köztársaság államformájával. Négy esztendő csak, de eredményekben mérhetetlen gazdag, diadalmas, győzelmes ez a négy esztendő A dicsőséges tettek, a hősi cselekedetek jelzik a fiatal magyar népköztársaság útját. 1946 február 1-én, a köztársaság születésének napján a dicsőséges Szovjet Hadsereg által felszabadított Magyarország még a harc kezdetén volt. Harcot vívott az újjáépítés győzelméért. Harcot vívott a szabadság, függetlenség megszilárdításáért. Ma már élvezzük e harcok eredményeit, a győzelmeket, amelyeket a kommunisták vezetésével dolgozó nép hősi munkával a a boldog jövőért végigharcolt. Akkor, a harc közben láttuk-e a fejlődésért vívott harc lényegét? Meg kell mondani őszintén, csak kevesek látták. Csak azok látták, akik élére álltak a harcnak Rákosi elvtárs vezetésével. A Magyar Kommunista Párt szervezte a felszabadulás pillanatától kezdve a magyar nép jobb jövőjéért folyó harcot. A Magyar Kommunista Párt vállalta a népszerűtlen feladatokat, vállalta a szinte leküzdhetetlennek látszó harcot az újjáépítésért. Vállalta, a győzelem biztos tudatában. A harcban nem volt egyedül. Mellette volt a felszabadító Szovjetunió, aki első pillanattól kezdve segítette barátként a dogozó magyar népet a felemelkedés után. Négy évvel ezelőtt nem voltak kimagasló eredményeink, nem beszélhettünk népköztársaságról, nem beszélhettünk a dolgozó nép szilárd hatalmáról, a széttéphetetlen munkás-paraszt szövetségről, a szocialista termelésről. A harc első kimagasló eredménye a köztársaság megszületése volt. A köztársaság volt az első mérföldkő, az első nagy eredménye a harcnak, amelyet az újjáépítésért, a szabadság megtartásáért, azért vívtunk, hogy a felszabadító Szovjet Hadsereg adta szabadság, a munkáság, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség szabadsága legyen, a dolgozók, az építők szabadsága maradjon. Az első nagy győzelme volt a köztársaság kikiáltása a fiatal magyar demokráciának. Győzelem, amely a Habsburg-uralom utolsó jelképének, az üres, korhadt trónnak, a feudalista Magyarország ékes kifejezőjének szétzúzását jelentette. A népelnyomók államformáját számolta fel dolgozó népünk a köztársaság törvénybe iktatásával, így fejlődött a mi demokráciánk, amely a fasizmus megmmisítésének, a nemzeti függellenség kivívásának, a polgári demokratikus feladatok következetes végrehajtásának céljával indult és átnőtt nagytőke, majd a burzsoázia elleni harccá, harccá a kapitalizmus ellen, a kapitalista elemek felszámolásáért. Nőtt, terebélyesedett a harc a magyar munkásosztály. Pártunk vezetésével. Pártunk szervezte a harcot. Egyik kézben a kalapács az újjáépítés sikeréért, a másik kézben az ideológia fegyvere, a marxizmus-leninizmus könyve, a győzhetetlen fegyver. S ahogy terebélyesedett a harc, ahogy nőttek az eredmények az újjáépítés vonalán, úgy szorultak ki az ország vezetéséből a régi úri rend visszaállításán, a fasizmus visszaállításán dolgozó ellenséges ügynökök, kalandorok, akik a felszabadulás adta konjunktúrát kihasználva azon törték a fejüket, hogyan tudnák a magyar nép elveszítésével visszaállítani a népelnyomó régi rendet. Átalakulásunk antifasiszta, nemzeti, polgári, demokratikus átalakulásnak indult és menetközben, harc közben fejlődött, mélyült, szélesedett, nőtt szocialista átalakulássá. A négy évvel ezelőtt kikiáltott magyar köztársaság ma a magyar nép köztársasága, amelyet a magyar dolgozó nép alkotmánya szentesít. A magyar népi demokrácia, mint a proletárdiktatúra válfaja, kemény osztályharcok eredménye, Magyar Dolgozók Pártja következetes harcának eredménye. A Magyar Kommunista Párt 1946 őszén a III. Kongresszus alkalmával kiadta a jelszót. ..nem a tőkéseknek, a népnek építjük az országot“! Az akkor kiadott jelszó ma már valóság. A dolgozó nép megszilárdította hatalmát, felépítette országát. Befejezte a hároméves tervet, és hozzáfogott az ötéves terv megvalósításához. Hozzáfogott a szocialista Magyarország felépítéséhez. A Magyar Népköztársaság ma a béke erős bástyája. A hatalmas béketábor megbecsült tagja, amely a Szovjetunióval a népi demokráciák országaival, a hatalmas szabad Kínával harcol a békéért. Ma, amikor Népköztársaságunk negyedik évfordulóját ünnepeljük, amikor az eredményekért vívott harcokra gondolunk, akkor a Szovjetunióra gondolunk. Sztálin elvtársra gondolunk. A Szovjet Hadsereg felszabadító harca, a Szovjetunió segítsége eredményeink kivívásában a Sztálin elvtárs mutatta ut tette lehetővé, hogy lerakhattuk Magyarországon a szocializmus alapját, s felépíthetjük erre a a szilárd alapra a szocializmust. Magyar Dolgozók Pártja Rákosi elvtárs vezetésével a Szovjetunió példáján, a marxizmus-leninizmus gazdag tárházából merítve. 50 fillér képvivelési figyelem! Február 2-án este 6 óra 5 perckor közvetíti a rádió a Népnevelők 20 percét. A rábakovácsi termelőcsoport párttitkára tart előadást arról, hogyan járult hozzá a népnevelők jó munkája a termelőcsoport megerősödéséhez. Minden népnevelőcsoport szervezze meg a Népnevelők 20 perce meghallgatását 1950. február 1. szere?«? a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatot létesít a Vietnami Demokratikus Köztársasággal Duk-Kai a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának bangkoki képviselője január 19-én kormányának megbízásából átadta Jemcsinnek, a Szovjetunió sziámi követének Ho Si Minnek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének január 14-i felhívását, melyben a világ valamennyi országának kormányát felszólítja: teremtsenek diplomáMoszkva. TASzSz. Ho-Sin-Min a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke január 14-én, mint ismeretes, felhívást intézett a világ kormányaihoz. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya ünnepélyesen közli —■ szól a felhívás — a világ valamennyi országának kormányával, hogy kormánya a vietnami népet törvényesen, képviselő egyetlen kormány. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával kész diplomáciai kapcsolatokat teremteni bármely kormánnyal, tartja Vietnam amely tiszteletben egyenjogúságát, területi és nemzeti szuverenitását. A Vietnami Demratikus Köztársaság kormányánk felhívására Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere a következő választáviratot intézte a Vietnami Demokratikus Köztársaság A TASzSz Iroda az alábbiakban ismertetést ad a Vietnami Demokratikus Köztársaságról: A Vietnami Demokratikus Köztársaság területe 350 ezer négyzetkilométer. Lakóinak száma több, mint 20 millió. Ebből a franciák elfoglalta területen 2 millió él. a köztársaság az 1930 január 1-i állapot szerint Vietnam egész területének 90 százalékát tartja ellenőrzés alatt. A Vietnami Demokratikus Köztársaság annak eredményeként alakult meg, hogy 1945 augusztus ótai kapcsolatot a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Január 30-án a szovjet kormány a felhívásra válaszolva közölte a vietnami kormánnyal, hogy hajlandó diplomáciai kapcsolatokat létesíteni a Vienami Demokratikus Köztársasággal, illetőleg követet küldeni, valamint fogadni. külügyminiszteréhez: ,,A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének kormánya ezennel igazolja Ho-Si-Min elnök január 14-i felhívásának vételét. Ho-Si- Min elnök ebben a felhívásban diplomáciai kapcsolatok létesítését ajánlotta valamennyi kormánynak. A szovjet kormány megvizsgálta a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatát, számításba vette, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság az ország lakosságának túlnyomó többségét egyesíti. A szovjet kormány elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között, követét küld, iletőleg fogná. ■ A Szovjetunió kormányának megbízásából: Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere 1950 január 30.’‘ Sán Ton-Kin tartományban fegyveres felkelés tört ki, a japán megszállók és a japánbarát bábkormányok ellen, amelyek annak idején Indokína területén léteztek. A felkelés azzal fejeződött be, hogy megalakult 1945 augusztus 25-én Vietnam ideiglenes népi kormánya, élén Ho Si Minnel, az ellenállási mozgalom kommunista vezetőjével. 1943 szeptember 2-án mánya kikiáltotta Vietnam kora Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlenségét. 1945 szeptemberében angol, indiai és francia csapatokk szállottak partra a köztársasá területén. Ezek a japán csapatot szabad lefegyverzésének ürügyével harci cselekményeket kezdeményeztek a köztársaság ellen A vietnami nép hősi ellenállással válaszolt. A franciák 1946 március 6-án Hannoiban kénytelenek voltak előzetes Ho Si Min kormányáva megállapodást aláírni Ez a megállapodás azonban csak a francia imperialisták mesterkedése volt. Baoáai féle bábkormány A harci cselekmények mind a mai napig folytatódnak. A francia csapatok megszállás tartják az ipari központokat, alaít főbb városokat és kikötőket Ezeknek lakossága azonban összevéve sem több kétmilliónál. Ho-Si Min kormánya a köztársaságban több demokratikus reformot hajtott végre. Demokratikus alkotmányt teremtett, mindenütt létrehozta a népi bizottságokat, mint hatalmi szerveket 25 százalékkal csökkentette a földbért, bevezette a kötelező elemi oktatást. A Baodai-féle császári család és a franciákhoz menekült nagybirtokosok földjein, államo itot Ak. A francia imperialisták kísérlete, hogy harci cselekmény útján semmisítsék meg a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, kudarcba fulladt. Ez arra kényszerítette a francia kormányt, hogy a francia csapatok megszállás alatt álló területeken Baodainak, Annám volt császárának, vezetésével bábkormányt létesítsen. A francia kormány 1949 március 3-án megállapodott Baodai-jal, hogy a báb- Vietnamot bekapcsolják a Francia Unióba, s a bábkormánynak a franciák ellenőrzésével némi lehetőséget nyújtanak, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítsen a külvilággal. Az USA-nak és Angliának érdekében áll mgát elismerni. Baodal bábkormánaddai kormánya légüres tér, mert egy kicsinyy reakciós csoporton kívül senkit sem képvisel. ig Visinszkij elvtárs válasza Ho-Simn-Min felhívására A TASzSz a Vietnami Demokratikus Köztársaságról Két és félszeresére növekszik az ipari termelés Lengyelországban a hatéves terv végrehajtása során Dr. Stefan Jedrychowski lengyel miniszter hétfőn délután az Országos Tervhivatal nagytermében előadást tartott a lengyel hatéves tervről. Hangsúlyozta, hogy valamennyi népi demokráciának tanulnia kell a Szovjetunió ötéves terveiből. A lengyel hatéves terv súlyponti kérdései: a népgazdaság szocialista szektorának gyors fejlesztése, a termelési feladatok bővítése, különösen az ipari termelés területén, a nemzeti jövedelem és a beruházások emelése A hatéves terv során növeljük a munka termelékenységét Az ipari termelés a hatéves terv során majdnem kétés félszeresére növekszik. Mezőgazdaságunkban 1949-ban 200 szövetkezet működött. A termelőszövetkezetek fejlődésének előmozdítására ugyan ebben az évben elkezdtük az állami gépállomások szervezését. 1955-ben az állami gépállomások száma, eléri majd a hétszázat, a gépállomások traktorainak száma pedig az ötvenezret-Tisztában vagyunk azzal — mondotta —, hogy a hatéves terv megvalósítása mezőgazdaságunkban csak a kulákság elleni kemény szívós harc útján történhetik, mégpedig úgy, hogy támogatjuk a közép- és szegény parasztokat, védve őket a kulák kizsákmányolás ellen. A terv a külkereskedelmi forgalom 67 százalékos növekedését írja elő. A Szovjetunió és a népi demokráciák részesedése a lengyel külkereskedelemben 1955-ige 60 százalék fölé emelkedik. A továbbiakban a lakásépítkezésekről beszélt. Hat év alatt 765 ezer lakást építenek fel. Tudjuk, hogy nagy feladatainkat a Szovjetunió segítségével oldhatjuk csak meg, de tudjuk azt is, hogy számíthatunk a Szovjetúnió segítségére és számíthatunk a népi demokráciákkal való ráülsöüisre, a kölcsönös együtt testvéri segítségre.