Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-01 / 27. szám
Miuáen érti a Széke megvédéséért A bsémeio8*sszágj í, strédioi'szági, finnországi, norvégiai foékemozgalom Ssirei A világméretekben egyre jobban terjedő békemozgalom újabb tömegeket mozgat meg. Franciaországban, Olaszországban hatalmas tömegtüntetéssel, tiltakozó sztrájkokkal tiltakoztak a munkások az amerikai fegyverszállítások ellen. Egyre több ország dolgozói tagadták meg a hadianyagok gyártását, kirakását. Erre: az új és a történelem során soha nem látott hatalmas háborúellenes mozgalomról újabb jelentések számolnak .T új jelentések szerint a norvég munkások körében erősik a mozgalom a fegyverkezés ellen. Drammen város dolgozói gyűlésükön határozati javaslatba hozták, hogy a kommány vessen véget : mlesi politikájának, amely a katonai kiadások nagyarányú emelését kívánja megvalósítani. finnországi békemozgalom hívei gyűlést tartottak Helsinkiben, amelynek fő szónoka a béke finnországi hívei szervezetének elnöke volt. A szónok felhívta a finn népet, hogy folytassák harcukat a békéért, a háborús gyújtogatók ellen. Míg a svéd kormány teljesen alárendelt szerepet játszik az amerikai imperializmussal szemben és annak fasiszta kiszolgálója, addig Svéd Kommunista Párt fokozza harcát az agresszív politika ellen. A párt parlamenti csoportja indítványt terjesztett elő a parlamentben és ebben sürgette, hogy Svédország szüntesse meg részvételét a háborús politika egyik eszközében, az úgynevezett Európa Tanácsban. A határozat rámutatott arra, hogy a svéd nép széles tömegei felháborodással látják, hogy Svédország, mint az Európa Tanács tagja oda jutott, hogy politikai társa lett a görög fasiszta diktatúrának, amely vérrel és tömeges kivégzésekkel tartja fenn uralmát. A német nép is kiveszi részét a béke védelméért folyó harcból. A Német-Szovjet Baráti Társaság február 2-án ,,Sztálingrádi emléknapot" rendez. E napon nagy felvonulások lesznek egész Németországban, amelyen a német nép egységes és elszánt akaratának ad kifejezést, hogy soha többé nem visel háborút a Szovjetúnió ellen. Horváth elvtárs a sajtó levelezője Hos*tyth, Istvánt bácsinak’1 hívta a falu apraja nagyja, amikor még summáé volt. Pedig nem is volt még bácsi, alig jó nyár szaladt el a feje felett. Mégis így szólították: a szeretet, a megbecsülés jeléül. Mert, ha tanács kellett, vigasztalás a nyomoruságiban, csak hozzá fordultak. Szegény volt ő is, adni nem tudott, mégsem távozott tőle üres kézzel senki.A saját törhetetlen hitéből, bizakodásából adott a csüggedőknek, elkeseredetteknek. Biztatta, őket, hogy vége lesz a rossznak, keleten felkelt a falu szegényeinek napja. Eljut a melege rövidesen hozzájuk is. 194>»-ben a felszabadulás után Horváth István ujgazdát Horváth elvtársnak szólította a többi fö kihoz juttatott. Ott lapult már a szivük fölött a piros könyv, mellette az írás, hop’v mekkora darabot kaptak az uraság birtokából. Akkor is sokat nyikorgott, a kiskapu Horváthéknál. jöttek tanácsért, jöttek közös megbeszélésre, hogyan kezdjenek hozzá az új élethez. Bíztak benne, hiszen igaz lett minden, amit előre megmondott. Tg., aztán rövidesen megalap kud? a termelőcsoport, hozzárettek a munkához. Nem állták meg. A föld minden évben jobban fizetett, ők meg igyekeztek minél többet, kihozni belőle. Újságok jártak a csoporthoz, tudták mi történt az országban, a többi termékcsoportokban. , Párt irányt meddett neki. A Szabad Föld Téli Estéken megismerkedtek a szovjet mezőgazdasággal. Horváth elvtárs a. magyarázgatta mindazt, amit hetükből nem értettek tisztán. Egy azo:;) napon az újság is írt róluk. Kint jártak A, újságíró elvtársak, megnéztek mindent, elbeszélgettek a csoporttagokkal. Megkérték Horváth elvtársat: Írjon e i az újságba. írja meg, mi történik a faluban a csoportban. t: Mutasson rá a hibákra, hogy többiek is tanulhassanak belőle. írja meg az eredményeket,hogy akik elolvassák, követhessék a jó példát. Horváth elvtárs gondolkodott. Hogyan is tudjon ő irik az ő keze nem szokta meg a tollat, megkérgesedett az már a kemény munkában. De az újságíró elvtárs elmagyarázta, hogy a szocializmus építésén Pistaben milyen nagy szerepe van az újságnak. Beszélt arról, amit Lenin elvtárs mondott. Hogy amilyen nélkülözhetetlen volt a nép számára a harcos, forradalmi lap. Ugyanilyen nélkülözhetetlen a lap számára a tömegekkel való szoros kapcsolat. A szovjet emberek részt vesznek a lapok szerkesztésében, leveleikkel, tanácsaikkal, bírálatukkal támogatják a hivatásos újságírókat. Egy napon aztán elhatározta magát: — Majd meglátom, írok, de kiváncsi vagyok, leközlik-e egy egyszerű parasztember levelét? Vasárnap délután volt. Kiterítette a fehér papírlapot az asztalra. Nem is gondolta, hogy ilyen könnyen megy az irás, hiszen csak azt vetette papírra, amit elgondolt, mintha elbeszélte volna. Megírta, hogy amíg a csoporttagok, meg az egyénileg gazdálkodó kisparasztok szorgalmasan dolgoznak, addig a kulák — mert volt ilyen, nem is egy a faluban — milyen cselszövésekkel próbálja meggátolni tették őket a DéFOSZ-ból, nem rontják már ott a levegőt. A felesége figyelmsen olvasta el, amit írt. Büszke volt rá, hogy a férje az újságnak ir. Elment, a levél. Várták, mi lesz. Alig telt el néhány nap és az újság harmadik oldalán ott találták Horváth elvtárs írását. A neve is ott állott alatta. Ettől kezdve alig telt el vasárnap, hogy Horváth elvtárs ne írt volna, levelet. Nem jelent meg mindegyik, de választ valamennyire kapott. Ebből is sokat tanultak, mert a csoport mindig közösen olvasta őket. Néhányat kedvet kaptak az íráshoz. Látták, hogy ezzel nemcsak saját, de a többi dolgozó parasztok munkáját is támogatják. Hiszen leveleiket a lapon keresztül sok ezren olvassák, írtak a Szabad Föld Téli Estékről, a kulturmunkáról, arról, hogy mi mindent kaptak a hároméves tervtől, meg arról, hogy milyen terveik vannak. Néhány hónap múlva Horváth elvtárs Pityu fia, az úttörőőrs vezető már nem az munkájukat. Elmondta azt , egyetlen volt, aki büszkén is, hogy ők éberek, letörik a mondta pajtásainak: az én hulákok szarvait. Keresztüli édesapám sajtólevelezőt látnak mesterkedéseiken, kit__________________ (szem) a Szerda, 19S0. február 1. Százezer amerikai telefonmunkás lép sztrájkba Az „American Telefone” válla lését követelték A holtpontra jutat százezer munkásának lejár a kollektív szerződése. Az AFP jelentése szerint a vállalattal folytatott hosszú tárgyalások, amelyek során a dolgozók a fizetések emelését és a munkaidő csökkentették és ezért szerdára, február 3-ára kitűzték a szrájkot. Valószínű, hogy kétszázezer további telefonalkalmazott csatlakozik a sztrájkhoz. Képzőművészeti kulturcsoportok kiállítása A gorkiji Népművészeti Alkotások Házában a háború befejezése óta első ízben röviddel ezelőtt nyitották meg a képzőművészeti kulurcsoportok tagjainak műveiből összeállított kiállítást. Háromszáz festmény és grafikai mű látható a intarziája, amelyen a tehetséges mester kiváló ízléssel, nagy művészettel örökítette meg a nagy vezér alakját. A képek általában a város sokrétű, színes életét ábrázolják. Számos alkotás foglalkozik, a gorkiji acélöntők munkájával, Boljakiállítási, termekben. A festményeken kívül nagy sikert aratott Markov mérnök, Koroljeva tanítónő és Szónyin tervezőmunkás műveivel. Jugin „Sztálin a Kremlben“ című tettek megérdemelt feltűnést. Esténként a kolhoz-klubban A Sztálinabád közelében lévő Robi-Nau"-kolhoz klubjában esténként mozgalmas az élet. A választásokra történő előkészületek első napja óta a klub a tömegagitációs munka központja, kitartják gyűléseiket az agitátorok és itt rendezik a kolhozparasztok részére szervezett előadásokat. Kiváltképpen képszerű Kaszimov komszomolista agitátor, akinek előadásait nemcsak az ifjúság, hanem az idős vapottermelők is szívesen halgyt.ák. Az előadások a Szovjetunió választásaival kapcsolatos kérdéseket, a Szovjetunió gazdasági és kulturális eredményeit,, valamint a külpolitikai kérdéseket taglalják. (Párt Iiter Eívtárcak! Népnevelők! ! Február 2-án este hat óra 5 perckor közvetíti a rádió a Népnevelők 20 percét. Ezen az előadáson a rábakovácsi termelőszövetkezeti csoport párttitkára, Varga Károly elvtárs elmondja, hogy hogyan j járult hozzá a népnevelők jó munkája a termelő csoport megerősödéséhez és az előttük álló feladatokból (mint pl. az ütemterv ismertetéséből) a népnevelők hogyan veszik ki részüket. Az előadás után a népnevelők csoportja beszélje meg és bírálja meg a hallott előadást. Véleményüket az MDP Megyei Igazgit. Prop. Osztályára írásban küldjék be az elvtársak.Bizottság Minden népnevelő csoport, de különösen minden termelőszövetkezeti csoport, ahol csak rádió van, szervezzék meg ennek az előadásnak csoportos meghallgatását. Lenin Rendet kapott Mihail Iszakovszkij a neves szovjet költő A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Mihail Iszakovszkij költőt 50. születésnapja alkalmából a szépirodalom terén szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül a Lenin-Renedel tüntette ki. Véglegesen felmentették Aragont a „becsületsértés és hamm hírterjesztés“ vádja alól Ix uctuua iiiuüsag imin ismeretes — pert indított Marcel Cachin Aragon és André Carrel az Humanitéí illetve De Soire szerkesztői ellen, mert a két lap az 1948 november 11-i véres tüntetések után megírta, hogy a rendőrség fegyverét használta a felvonulók ellen. A francia nemzetgyűlés ant IJCUVIUCJCII tagüa let Cachin, az Humanité főszerkesztője mentelmi jogának felfüggesztését, Aragont és Carrelt pedig a büntetőbíróság felmentette a „becsületsértés és hamis hírek terjesztése“ vádja alól. A kormány fellebbezett, de a fellebviteli bíróság ismét felmentette Aragont. t „foigás- és Adatszolgáltatás" 1950 januári (1) száma Lenin elvtárs halálának 26. évfordulója alkalmából közli Sz. Titarenko: „A leninizmus — Lenin-Sztálin Pártjának hatalmas fegyvere” című cikkét. „Ma már a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt halad az imperializmus járma alól felszabadult mintegy S00 millió ember — írja a cikk —. A marxizmus-leninizmus eszméi győzedelmeskednek a békéért, demokráciáért és szocializmusért, az imperialista háborús gyújtogatók ellen küzdők táborának szüntelen erősödésében Nincs a világon olyan erő, amely megállíthatná a leninizmus eszméinek győzelmes előrehaladását.” A lap „Nemzetközi kérdések” című rovatában közli Maurice Thorez elvtárs, Francia Kommunista Párt fő titkárának a Párt Központi Bizottsága legutóbbi teljes ülésén elmondott nagyjelentőségű zárszavát. „Tevékenységünk középpontjában a békéért és a nemzeti függetlenségért folytatott harcot helyezzük — mondotta Thorcz elvtárs. — Óriási hiba volna, ha lebecsülnék az imperialisták által előkészített új háború veszedelmét. Óriási hiba volna azonban az is, ha lebecsülnénk a munkásosztály erőit, a demokratikus mozgalom erőit, a szabadságszerető népek erőit. Ezek az erők, ha egyesülnek, aktív fellépésekkel meghátrálásra kényszeríthetik és kényszerítik is a háborús gyújtogatókat.” Az elmúlt napokban az imperializmus olaszországi lakájainak modern gaztette és az olasz dolgozók nagyszerűen egységes, felháborodott titakozása Olaszországra irányította a világközvélemény figyelmét. P. Zaszlavszkij elvtárs „Véres hétfő” című cikkében az aljas merényletről ezt írja: „A módénál csendőrök úgy ünneplik „győzelmüket”, mint 16 évvel ezelőtt és ugyancsak január 9-én A Miklós cár véreskezű csendőrei Pétervárott Csakhogy a véres vasárnap egyetlen nap alatt nagyobb mértékben szertéi'oszlatta a békés illúziókat*, mint sokévi propaganda.;^ A véres hétfő is minden szépítés nélkül valóságos fényében mutatta meg az olasz munkásoknak a polgári „demokráciát’1. A „Marxizmus—leninizmus kérdései” című rovatban A. Dsenyiszov mélyreható tanulmánya ismerteti V. I. Lenin műveinek orosz nyelven nemrég megjelent 25. kötetét. Ez a kötet az 1917 június és szeptember között — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének időszakában — írott műveket tartalmazza. Közli a lap A. Fagyejevnek a pekingi egyetem hallgatói előtt tartott ragyogó tömörségű kis előadását, melyben ismertette a szovjet kultúra legfőbb jellemvonásait. L. Bicskov cikke „Lenin— Sztálin Pártja — a szocialista munkaverseny lelkesítője és szervezője” részletesen ismerteti „korunk legelevenebb és leglegyőzhetetlenebb mozgalmának”, a szocialista munkaversenyek diadalát. Ez a cikk az 1950 január 29— február 5-i elméleti pártnapok (Lenin és Sztálin a szocialista munkáról, munkaversenyről) anyagához kapcsolódik. G. Sitarov: „A pártszülések szerepe és jelentőségei’ című cikke minden pártfunkcionárius,pártmunkás és a Párt minden tagja számára nagyjelentőségű gyakorlati útmutatásokat ad a pártalapszervezet életében nagyon fontos szerepet betöltő pártgyűlés előkészítése és levezetése tekintetében. Tanulmányt közöl a folyóirat a mezőgazdaság átszervezéséről a népi demokratikus országokban, a munkaegység szerepéről a kolhoztermelésben, foglalkozik az agitátorkáderek és a propagandisták kérdéseivel, a pártoktatás időberi problémáival. Az „Anyag- és Adatszolgáltatás” januári száma mellékletként közli a folyóirat 1949- es évfolyamának tárgymunkóját. E tárgymutató áttolód*éxéből is kitűnik, hogy a Párt, minden tagjának, mindenkinek, aki a marxizmus-leninizmus kérdésével foglalkozik, mennyire nélkülözhetetlen a**gitótársa és útmutatója a Párt Országos Oktatási Osztályának folyóirata.