Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-01 / 26. szám
Termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzata Országszerte és megyénkben is egyre erőteljesebben fejlődik termelőszövetkezeti mozgalmunk. Az utóbbi hetekben különösen megnőtt dolgozó parasztságunk érdeklődése az I. és II. típusú termelőcsoportok iránt, pártbizottságaink, pártszervezeteink és állami szerveink is nagyobb gonddal foglalkoznak most ezeknek a csoportoknak a szervezésével és erősítésével. Hogy minden dolgozó paraszt megismerkedhessek a termelőcsoportok működési szabályzatával, cikksorozat keret szabályzat bevezetőben megemlékezik arról, hogy a felszabadulással, a földreformmal, az államosításokkal, népi demokráciánk kialakulásával és megszilárdulásával dolgozó parasztságunk is elindult az emberibb élet útján, számos intézkedés, segítség jött létre, amely mind dolgozó parasztságunkat támogatta. A még jobb életet azonban csak a nagyüzemi, korszerű gazdálkodás tudja biztosítani dolgozó parasztságunk számára. Ennek útja a szövetkezés. A szövetkezeti gazdaságokban magasabb életszínvonal vár a dolgozókra, túlszárnyalhatják a hajdani nagybirtok termésátlagait is. A továbbiakban minden részletre kiterjedően ismerteti a szabályzat a tudnivalókat:1 A csoport gazdálkodási területéhez tartozik: a) bármilyen címen a csoport kötelesébe, használatába, vagy haszonbérletbe adott föld; b) a háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével a 3. A termelőszövetkezeti csoport szervei: a csoportértekezlet és az intézőbizottság. A csoportértekezletet a tagok összessége alkotja- Ez a termelőszövetkezeti csoport legfőbb ügyintéző szerve, amely a csoportot érintő minden ügyben jogosult dönteni. Határozata minden tagra egyformán kötelező. A csoportértekezletet az intézőbizottság havonkint legalább egyszer összehívni köteles. A csoportértekezletet ezenfelül minden esetben össze kell hívni, amikor ezt a iennes szövetkezeti csoport gazdálkodásának érdeké’ megkívánja, valamint akkor is, ha azt a tagok egyharmad része, de legalább öt tag, úgyszintén, ha a járási tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya kéri. A csoportértekezletre a termelőszövetkezeti csoport minden tagját meg kell hívni. A csoportértekezlet határozatképes, ha azon a tagoknak legalább fele jelen van. A csoportértekezletet a termelőszövetkezeti csoport elnöke vezeti A csoportértekezlet határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. A tagok felvétele és kizárása felől a csoportértekezlet határoz. A termelőszövetkezeti csoportnak tagja csak az lehet, aki a földmü 6. A csoport feladata: a) a csoport tagjai által önként a csoport művelésébe vitt saját vagy haszonbérelt földek megművelése, ideértve azokat a földeket is, amelyeket a mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendeletek alapján a szövetkezet haszonbérbe vett és a csoport tagjainak használatába adott; b) a csoport által művelt földeken a táblás művelésnek és a közös szántásnak, valamint a gépi erővel elvégezhető közös vetésnek megszervezése; c) termelési szerződések kötése, vagy ilyen szerződések kötésének elősegítése, valamint általában a tagok tervszerű és minél eredményesebb gazdálkodásának előmozdítása. 7. A csoport feladatait az alábbi módon valósítja meg: a) A vetésterv és a táblák megállapítása. tében ismertetjük az típusú termelőcsoportok, II. és III, valamint az önálló termelőszövetkezetek működési szabályzatát. Tanulmányozzák át ezt a járási, városi pártbizottságok, a falusi pártszervezetek vezetői és tagjai, a mezőgazdasági osztályok munkatársai, a szövetkezés felé egyre jobban közeledő dobozó parasztok, járuljanak hozzá ezek az ismertetések is termelőszövetkezeti mozgalmunk további erősítéséhez! tagok tulajdonában, haszonbérletében vagy bármilyen címen használatában álló összes föld. A csoport gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem haszonbérbeadás által nem csökkenthető. 2. A csoport tagjai a csoport gazdálkodásában a művelésük alatt álló összes ingatlannal vesznek részt, tekintet nélkül arra, hogy azt tulajdon címén, vagy más jogcímén használják. A tag jogosult —• családtagjainak számához képest — 1/5—% kat. hold szántót vagy megfelelő nagyságú más művelési ághoz tartozó földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. A háztáji gazdálkodás területébe bele kell számítani a ház körül lévő veteményeskertet, szőlőt és gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is. A házkörüli szőlőt és gyümölcsöst, ha annak területe a kát, holdat nem haladja meg, egyszeresen, ha ezt meghaladja, vagy ha a szőlő, illetőleg gyümölcsös nem ház körül fekszik, négyötszörös szorzattal kell számítani. vasszövetkezet tagságára vonatkozó feltételeknek megfelel. 4. A csoportértekezlet a termelőszövetkezeti csoport tagjai sorából egy gazdasági év tartamára intézőbizottságot választ. Az intézőbizottságnak húsz, vagy ennél kevesebb tagból álló termelőszöszövetkezeti csoport esetében 3, húsznál több tagból álló termelőszövetkezeti csoport esetében pedig 5 tagja van. Az intézőbizottság határoz mindazokban az ügyekben, amelyek a rendeletek, a csoportértekezlet határozata, vagy e szabályzat szerint az intézőbizottság feladatkörébe tartoznak. Az intézőbizottság működéséről havonként legalább egyszer köteles beszámolni a csoportértekezletnek. 5. Az intézőbizottság elnökét, aki egyben a termelőszövetkezeti csoport elnöke is, a csoportértekezlet egy gazdasági év tartamára választja. Az elnök az intézőbizottság bevonásával irányítja a termelőszövetkezeti csoport gazdálkodását és képviseli a termelőszövetkezeti csoportot a hatóságok és harmadik személyek irányában. Az elnök az intézőbizottságot kéthetenkint egyszer, de a szükséghez képest többször is összehívni köteles. A gazdasági év kezdete előtt az intézőbizottság a vetésforgóra javaslatot készít, melyet a csoportértekezlet hagy jóvá. A jóváhagyott vetésforgó alapján a csoport minden tagja a termelőszövetkezeti csoportba bevitt, a földkönyv szerint kimutatott földjére saját maga készíti el vetéstervét. Az egyes tagok által készített vetésterveket az intézőbizottság összegezi és elfogadja abban az esetben, ha azok a vetésforgó tervébe beillenek és a csoport termelési szerződései e tervek alapján teljesíthetők. Ha azonban valamely okból az egyes tervek nem megfelelőek, az intézőbizottság a szükséges módosításokat elkészíti és azokat döntés végett a csoportértekezlet elé viszi.A lucernára és általában az évelő növényekre vonatkozó vetésterv annyi gazdasági éven át köti a lagot, ahány évig az évelő run rendes termést hoz. Az egyfajta növény lehetőség szerint egy táblában kell termelni. A táblákat az intézőbizottság jelöli ki. b) Szántás: A föld felszántása közösen történik. A szántáshoz a csoport, a tagok, valamint az állami gépállomás gépeit, egyéb gazdasági felszereléseit és igaerejét kell használni. Ha ez nem elég, bérelt gépet vagy bérelt igát is fel lehet használni. A tag tulajdonát képező felszerelés vagy igaerő igénybevételéért a tag részére a szokásos térítést kell fizetni. A szántás költsége közös és a tagokat a közös vetéstervben való részesedés arányában terhelik. c) Trágyázás: A trágyázás alá kerülő földterület nagyságát a vetésforgó figyelembevételével az intézőbizottság állapítja meg. A trágyázás istállótrágyával és műtrágyával történik. Istállótrágyázás: Az intézőbizottság a földkönyv adatai alapján megállapítja, hogy az egyes tag a trágyázáshoz mennyi istállótrágyával járuljon hozzá. A tag az istállótrágyát az erre célra kijelölt helyen tartozik átadni. Ha a tag nem tud annyi trágyát rendelkezésre bocsátani, mint amennyit az intézőbizottság megállapított, a hiányzó mennyiséget a tag terhére az intézőbizottság szerzi be. Az intézőbizottság elrendelheti, hogy abban az esetben, ha valamelyik tag istállótrágyát kíván eladni, azt elsősorban a csoportnak tartozik megvételre felajánlani. Műtrágyázás: Az intézőbizottság elrendelheti egyes növényeknek műtrágyával való trágyázását. A műtrágya beszerzése közösen történik. A költségek a tagokat a vetéstervben való részesedésük arányában terhelik. A kötelező műtrágyázáson felül a tagok saját költségükön, belátásuk szerint használhatnak műtrágyát. d) Vetés. A vetés közös a kalászosoknál, aprómagvaknál és általában mindazoknál a növényeknél, amelyeket géppel vetnek. A vetéshez egységes magot kell használni, amelynek beszerzéséről — az egész csoport részére — az intézőbizottság gondoskodik. A mag beszerzésével és a vetési munkálatokkal felmerülő költségek a tagokat a vetéstervben való részesedésük arányában terhelik. Ezeket a költségeket a tag készpénzben, vagy vetőmaggal természetben tartozik megfizetni. Egyéb terményeknél a tagok, a részükre kijelölt területen a vetést egyénileg végzik.) A földterület kijelölése. A földet további megművelés céljára meg kell osztani. A földnek azon a részén, ahol a vetés közös, a vetés után, ahol pedig a tagok egyénileg vetnek, a szántás után kell a megosztást végrehajtani. Az egyes táblákon belül ki kell jelölni olyan nagyságú területeket, amilyenek a jóváhagyott vetésterv szerint az egyes tagokat megilletik. Ezeket a területeket a tagok között sorshúzás után kell kiosztani. sorshúzás úgy történik, hogy minden tag egy-egy sorszámot húz ki. Az egyes tagot megillető földdarabot, az előre megállapított irányba haladva, sorszám szerint mérik ki. A megosztott területeket jelekkel kell egymástól elválasztani. f) Művelés: A tag a részére kimért földön a jó gazda gondosságával köteles mindazokat a mezőgazdasági munkákat elvégezni, amelyek a termeléshez szükségesek. Az intézőbizottság által a termelési szerződések betartása, a növényvédelmi intézkedések teljesítése, stb. érdekében kiadott utasításokat minden tag követni tartozik.) A termés betakarítása. A tagok 3 termés betakarítását (aratás, cséplés, stb) egyénileg végezhetik. Ezeknél a munkálatoknál intézőbizottság szervezi meg a tagok közötti kölcsönös segítést. A betakarított terménnyel minden tag maga rendelkezik, de minden tagnak hozzá kell járulnia a csoport közös költségeihez, valamint 8. A csoport gazdálkodásával felmerülő költségeket a tagok közösen viselik. Ha a költség az egész csoport közös gazdálkodásávl kapcsolatos, akkor annak terhet a tagok között földkönyvi földjeik területe arányában kell megosztani. Ha a költség a vetésterv alapján a tagoknak csak egy részét terheli, úgy azt a vetéstervből való részesedés arányában kell felosztani. A tag a költségből reáeső részt az intézőbizottság által megállapított időben tartozik megtéríteni. Az intézőbizottságnak minden tagra nézve egyenlő fizetési határidőt kell megállapítania. 9. A csoport kétféle tartalékot létesít, amelyet két külön számlán könyvel. Az üzemgazdasági tartalékszámlán kell könyvelni azt az összeget, amely a következő évi termelés költségeinek és az előre nem látható károknak a fedezésére, továbbá a rossz termés okozta hiányoknak a pótlására szolgál. A beruházási tartalékszámlán kell könyvelni azt az összeget, amely a gazdasági év eredményéből az új gazdasági eszközök, gépek, egyéb felszerelések, stb. beszerzésére szolgál. 10. A gazdasági év befejezése után a csoport külön elszámolását a következőképpen kell elkészíteni: meg kell állapítani azokat a költségeket, amelyek a táblás műveléstartalékalapok képzéséhez az íntézőbizottság által megállapított mértékbenből származnak és a termést közösen terhelik, biztosítani kell továbbá az üzemgazdasági tartalékot (vetőmű-, műtrágya beszerzési költsége, biztosítási díj, stb.) és a beruházási tartalékot; mindezeket az intézőbizottság a tagok között az előbbiek szerint arányosan felosztja és minden egyes tag a ráeső részt az intézőbizottság által megállapított módon és időben tartozik megfizetni. 11. A csoportértekezlet a terméseredmény 1 százalékát az intézőbizottság elnöke 25 százalékkal magasabb összegben részesíthető, mint az intézőbizottság egy-egy tagja. A tiszteletdíj az intézőbizottság elnöke részére évi 600, az intézőbizottság tagjai részére pedig fejenkint évi 500 forintnál magasabb nem lehet. 12. Ha a csoportnak igásállatai vagy haszonállatai vannak, az állatok hasznosításának módját az intézőbizottság javaslata alapján a csoportértekezlet állapítja meg. Ugyanígy kell megállapítani a csoport tulajdonában lévő gazdasági felszerelés használati módját is. 13. A termést elemi károk ellen biztosítani kell. 14. Ez a működési szabályzat az aláíró csoporttagokat az aláírás időpontjától kezdődően kötelezik. Hatályba azonban csak akkor lép, ha a földművelésügyi miniszter a termelőszövetkezeti csoport részére működési engedélyt ad. Az I. típusú (táblás) termelőszövetkezeti csoport működési szabályzata A termelőszövetkezeti csoport szervezete A termelőszövetkezeti csoport feladata (I) Az évi elszámolás és eredményfelosztás 2 Csütörtök, 1951 febr. 1. Megérkezett Berlinbe a Szovjetunió és több más ország nőküldöttsége Kedden délután megérkezett Berlinbe Nina Popova vezetésével a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségének küszöbön álló rendes ülésszakán résztvevő héttagú szovjet nőküldöttség. Kedden délelőtt Berlinbe érkezett a Lengyel Köztársaság nőszervezeteinek küldöttsége. A déli órákban érkeztek Párison keresztül Berlinbe Algéria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Irán, Olaszország, Luxenburg, Tunézia demokratikus nőszervezeteinek küldöttségei Kedden az esti órákban újabb küldöttségek érkeztek, közöttük a finn, a csehszlovák, az olasz, a magyar, továbbá a román, az osztrák és az izraeli nőküldöttség. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti január 30-án, hogy a néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt minden frontszakaszon hadműveleteket folytattak. A finn dolozók tiltakoznak a jobboldali szociáldemokraták bevonása ellen a kormányba Mint a Vapaa Sana című lap jelenti Kokkola város dolgozóinak gyűlése levelet intézett a köztársasági elnökhöz, amelyben élesen elitéli a jobboldali Szociáldemokrata vezérek bevonását a kormányba. A 9 Nemzetközi Repülőszövetség* négy új szovjet modellező ® világcsúcseredményt hitelesített A Nemzetközi Repülőszövetség ismét négy új, szovjet repülőmodellezők által elért világcsúcseredményt hitelesített. Ezek közül három magassági, egy pedig sebességi világrekord. Válts nyeremény betétkönyvet az Országos Takarékpénztárnál, fiókjainál, postahivataloknál• Sorsolás félévenként Betétedet megsokszorozhatod! r