Zala, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

Rákosi Mátyás elvtárs távirata a Kínai Kommunista Párt Központi Vezetőségének a Párt alapításának 30. évfordulójára Fegyverszüneti tárgyalások indulnak Koreában 1951. július 1. Vasárnap AT, MDP ZALAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ára 50 fillér VII. évfolyam 151. szám. A NÉP ÍTÉLT A­ dolgozó nép ítéletet hozott. Grősz József és bűntársai, akik az­ imperialisták dollárjaitól támo­gatva,­­ amerikai utasításra, gyilkos terveket szőve törtek népünk sza­badsága ellen, elnyerték méltó büntetésüket. Minden becsületes magyar dol­gozó, bármilyen is a vallási, poli­tikai meggyőződése — egyetért az ítélettel. Érdemelnek-e mást azok, akik­ felszabadult életünk ellen törnek, akik újra a földesurak, csendőrpribékek, tőkések jármába akarták törni népünket, akik azt tűzték ki célul, hogy elveszik és visszaadják a földet újra a herce­gek, grófok, püspökök kezébe. A zalai dolgozók nagyon jól emlékez­nek még a gróf Károlyira, akinek kastélya ott dölyfösködött gazdá­jával együtt kevélyen a letenyeiek feje felett, emlékeznek Bárczira, a főrendiházi tagra, akinek Miklós­ién volt hatalmas birtoka. Teleki grófra, aki Pölöskén nyúzta a dol­gozó parasztságot, de emlékeznek a zalabéri Guttmann báróra, Fes­­tetich herceg 70 ezer holdjára, a feudális Magyarország minden népellenes bűnére. Nem felejtették el Mindszentyt sem, és tudják, hogy az ő gazságainak folytatója a kalocsai érsek és összeeskövő bandája. Mit akartak ezek a haza­­árulók? Visszahozni azt, ami már végérvényesen elpusztult.­ Vér­­befojtani azt, amit legyőzni nem lehet; a nép­ szabadságát. A ter­­melőcsoportok földjeit a grófoknak adni, elrabolni a néptől azokat a vágy eredményeket, amelyeket sa­ját­ földjén, saját magának dol­gozva elért. Az alsófakosi állami gazdaság 23 %-os őszi árpa ter­melését akarta elvenni, a zalaeger­szegi ruhagyárat akarta a tőkések­nek adni, a zalai olajmezőket is­mét az amerikai monopóliumok rablóterületévé süllyeszteni. Azt akarták, hogy Friedrich Istvánok,­­Ostenburgok, az 1919-es fehérter­ror rémségei ismétlődjenek meg, hogy újra az ellenforradalom szolgaságába taszítsák dolgozóin­kat, börtönbe, bitóra hurcolják leg­jobbjainkat, mint azt 1919-ben Zalában is tették Pozván, az inter­nálótáborban. Mindezt amerikai utasításra, amerikai­­ pénzen, számítva a Tito-banda és a nyugatra mene­kült úri söpredék fegyveres támo­gatására. Nem volt elég az a ten­gernyi vér, amelyet ezer évig értük ontott a dolgozó magyar nép, nem volt elég a fehérterror, a második világháború, a fasizmus pusztítása, nekik újra háború kellett és mi­közben kenetteljes szavakat hallat­tak békéről, képmutatóan meg­egyezésről tárgyaltak, életünkre törtek, háborúba akartak taszítani bennünket. Az összeesküvők fegyvere, a hit­­szegés, hazaárulás — azonban ki­csorbult Pártunk és dolgozó né­pünk éberségén. Felszabadulásunk óta eltelt évek kemény harcaiban megtanultunk őrködni szabad, új életünk felett. Megtanultuk, hogy ellenségeink nem riadva vissza sem­mitől, hogy a Nagy Ferencek, Raj­kok, Mindszentik, bármely külső és belső ellenségünknek az a célja, hogy elpusztítson bennünket, mert csak így remélhetik vesztett hatal­muk visszaszerzését. Tervük meg­bukott, mint ahogy veszett ügybe fog mindenki, aki népünk, Pártunk ellen tör. Hazaáruló gyilkosok ter­veire népünk fokozott munkával válaszol. Azok a levelek, megnyilatkozá­sok, amelyekben dolgozóink elité­lt, a leleplezett összeesküvő ban­dát, mindennél jobban mutatják azt a mélységes megvetést, amel­­lyel egy emberként ítélik el tettü­ket. „Ezek a gazemberek szét akar­ták dúlni békés családi életünket­'­ — írják a barnakpusztai állami gazdaság­ dolgozói . „Válaszunk az, hogy még magasabbra emeljük terméseredményeinket, még lendü­letesebb versennyel készülünk au­gusztus 20-ra, alkotmányunk nagy ünnepére". Dolgozó parasztjaink az aratás gyors befejezésével, a beadási kötelezettség teljesítésével adják meg a méltó választ, olaj­munkásaink több olaj termelését állítják szembe az összeesküvők gálád, terveivel. A döbbenetes bűntény leleplezé­se után még jobban megnőtt né­pünk hazaszeretete, békevágya. Fo­kozódott békevédelmi felkészült­sége. A leleplezés újabb győzelme népi demokráciánknak, de az egész béketábornak is. Mert mi nemcsak Grősz Józsefet és áruló paptársait lepleztük le, hanem rajtuk keresz­tül az imperialista Vatikán, a bé­keellenes összeesküvés méregkeve­­rőjét, a gyilkosokra különleges ál­dást osztogató pápát is. Leleplező­dött a Vatikán és az imperializmus szentségtelen szövetsége, amelynek egy célja van: háború, pusztítás, bármi áron. Lehullt az álarc, is­mételten bebizonyosodott,­ hogy kik szervezik az emberiség békéje elleni összeesküvést: Washington, Vatikán, Belgrád, Truman, a pápá­val és Titóval. A tőkések és csat­lósaik, a fekete­ reakció sötét se­rege. A­ leleplezés nemcsak az impe­rialisták aljas módszereire vetett fényt, de megmutatta azt is, hogy ezek a módszerek egyre inkább re­ménytelenebbekké válnak az im­perialisták számára. A milliók bé­keakaratát, jövőjébe vetett hitét, erejét, éberségét nem tudják meg­ingatni. Népünk nem mond le eredmé­nyeiről, nem hajlandó rabigába haj­tani fejét, Szovjetúniótól kapott szabadságunkat, ha szükséges, még keményebb harcokban is biztosíta­ni fogjuk. A föld, a gyár a miénk és az is marad. Aki el akarja tő­lünk venni — bárki legyen is az — lesújtunk rá. Ellenségeinket vereség, súlyos vere­ség érte ismét. Ez azonban egyálta­lán nem jelenti, hogy lemondanak céljaikról. Számolnunk kell azzal, hogy még elkeseredettebben, még aljasabb eszközökkel indulnak új rohamra, nem nyugszanak bele vereségükbe, amíg csak ki nem szo­rítják az utolsó leheletüket is. Még éberebben kell tehát őrködnünk mint eddig, még keményebben kell fogni a fegyvert, amelyet ki akar­tak ütni a kezünkből, különösen most a nyári munkák idején, ami­kor számtalan lehetősége van arra, hogy ártson nekünk. Okuljunk az elmúlt év tapasztalatain, amikor kazlakat gyújtottak fel, cséplőgé­peket rongáltak meg, mint Becse­­helyen, Letenyén. Őrködjünk min­den szem gabonán, tervünkön, éle­tünkön őrködünk. tök ítélt a nép, a hazaárulók elnyer­méltó büntetésüket. Csatát nyertünk, de a harc tovább folyik. Újult erővel és lendülettel indu­lunk a harcba, békearatásért, ter­vünkért­, amelyben legyőzhetetlen nem lesz bennünket győzelmünk biztos tudata. mm Zalaegerszeg versenyfelhívása Nagykanizsához az aratás, cséplés és begyűjtés győzelméért Dolgozó parasztságunk, a me­zőgazdasági termelés legfonto­sabb munkája, az aratás, cséplés és a terménybegyűj­tés jó és gyors elvégzése előtt áll. Ezeknek a munkáknak gyors elvégzésével biztosítjuk a dol­gozó nép kenyerét, és egyben növeljük a béke értéit is. . A várható jó termés betakarí­­ntása céljából az aratás, behordás, cséplés, tarlóhántás, másodveté­­sek és terménybeadás elvégzését a fokozott erővel, jó munkával és versenymozgalom széleskörű kifejlesztésével kell biztosítani. Zalaegerszeg város dolgozó parasztsága a fentiek szem előt­t tartásával elhatározta, hogy be­kapcsolódva a békearatási moz­galomba, versenyre hívja fel Nagykanizsa város dolgozó pa­rasztságát ezeknek a munkála­toknak jó és gyors elvégzésére. A verseny­szegi dolgozó során a zalaeger­parasztság a kö­vetkező versenypon­toikba foglal­tak teljesítését vállalja és azok teljesítésére felhívja Nagykanizsa város dolgozó parasztságát:­­ A szemveszteség elkerülése­­ céljából a búzát viaszérés­­ben, a rozsot teljes érés előtt, az árpát és a zabot sárgaérésben, az egyéb növényeket pedig az érés­­nek abban a szakaszában aratja be, amikor a szemveszteség a leg­kisebb. 2 Az aratásra került összes * növényeket a termelőszövet­kezet dolgozói az aratás megkez­désétől számított 8 napon belül, az egyéni dolgozók pedig az ara­tás megkezdésétől napon belül learatják.számított 10 ^ A tahóhántást a termelő­[ szövetkezet’ dolgozói az ara­tás befejezése után hét napon belül, az egyéni dolgozók pedig az aratás befejezése­ után tíz na­pon belül elvégzik. A gabona cséplését a mi­nisztertanács határozatában megállapított határidőknél koráb­ban, a termelőszövetkezet­ dol­gozói augusztus 10-ig, az egyéni dolgozók augusztus 20-ig, az egyéb magféleségek cséplését — a rizs­ és másodtermések kivételével —­­szeptember 20-ig befe­jezik. Az előírt másodve­ től­ Bket a tsz dolgozói július 20-ig, az egyéni dolgozók pedig július 30-ig teljes egészében­­ végzik. A terménybegyűjtés fő jel­szava és célkitűzése: „a cséplőgéptől a begyűjtőhelyre“. Oi Ennek dolgozó megvalósításáért a város parasztjai a búza, rozs, árpa és zab városi begyűjtési tervét augusztus 20-ig teljesítik és vállalják, hogy az emíte­tt ter­ményekre A és B vételi jegyre előírt terménybeadási kötelezett­ségüket 100 százalékban a cséplő­géptől közvetlenül a termény­raktárba szá­mítva teljesítik. *7 A városban működő cséplő­gépek dolgozói vállalják, hogy mponkiit és gépenkint át­lagban 120 mázsa gabonát csépel el, a cséplést végző hat gép tehát naponkint 720 mázsa gabonát csé­pel el. SZABÓ JÁNOS Zalaegerszegi városi tanács elnöke. I zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak-tsz a nagykanizsai Vörös Csillag-tsz dolgozóit hívja versenyre A zalaegerszegi Dicsőség Sztá­linnak, termelőszövetkezet dol­gozói elhatározták, hogy ver­senyre hívják fel a nagykanizsai Vörös Csillag-termelőszövetkezet dolgozók az alábbi versenypon­­tok szerint: 1 A szem­veszteség elkerülése •* céljából a buzát viaszérés­ben, a rozsot teljes érés előtt, az árpát és a zabot sárc­aérésben, az egyéb növényeket pedig az érésnek abban a szakaszában aratják le, amikor a szemvesz­­teség a legkisebb. O az aratásra kerülő összes növényeket a termelőszö­vetkezet dolgozói az aratás meg­kezdésétől számított S napon belül learatják. Q A tarlóhántást a termelő­­szövetkezet dolgozói az ara­tás befejezése után hét napon belül elvégzik. zf A gabona raszter tanács cséplését a mi­­határozóid­ban megállapított határidőnél ko­rábban, augusztus 10-ig, az egyéb magféleségek cséplését pedig szeptember­­ 20-ig befejezik. Az élevn másodid­éseker a­*** tsz dolgozói julius 20-ig el­vetik. áj: A termény­gyűjtés fő jel­­* szava: ..cséplőgéptől a he. gyűjtőhelyzet megvalósításáért 0 tsz dolgozói, búza, rozs, árpa és zab begyűjtési ■ kötelezettségüket augusztus 15-ig teljesítik és vál­lalják, hogy a terményeket teljes egészében közvetlenül a cséplő­géptől a begyüjtőhelyre szállít­ják. A zalaegerszegi­ D­i­csős­ég Sztálinnak­isz igazgatósága, Egy-két nap múlva Döme főidén mindenki rozsot arat Bogár Károly elvtárs nap-nap után járja a dombaljai dűlőt. Az egészet sajátjának érzi, becsüle­tesen vigyáz rá. Most a gabona­érések idején figyelmesen néze­geti, hogyan sárgulnak a gabona­táblák. Néhány hete még az eső­zések idején sokan­ aggódott, hogy talán kár esik bennük. Most egyre nagyobb örömmel figyelt: holnap, holnapután meg lehet kezdeni az aratást. De nemcsak Bogár Károly d­a­­lázs járja a dűlőket, hanem a fiatalok is. Különösen sokszor megfordul a búza- és rozstáblák között Mokusz Ferenc, Fericz Sá­ndor, Balla Ferenc ülsz­ fiatal. Ezek a fiatalok sokszor tetteik éjtszakai Segítséget látogatást a határban­ nyújtottak a növény­­ápolásban azoknak a dolgozók­nak, akik elmaradtak a munkák­kal. Figyelmeztették Horváth István dolgozó parasztot, hogy megkezdheti­ azt a munkát, ame­lyet már olyan régóta vár, az aratást. Horváth István a DISZ-fiatalok szavára '■elsőnek kezdte meg <■> rozs aratását, ürömmel 'vágta az éles kasziát a­­ kissé. ’ dűlt rozsba. Most már 50­ éves, de nem em­lékszik, hogy ily bo&éah termése lett volna. Köszönettel is gondol azokra, akik az ősszel arra intet­ték, hogy idejében végezzen a vetéssel. Most a learatott egy hold földjén ki­kereszt gabona fekszik. Számítása szerint egy hold földje legalább 14 mázsát terme­lt. A DISZ.fiatalok most még töb­bet járják a határt. Tüzérséget szerveztek, hogy megvédjék az egész évi munkát. S hogy elke­rüljék a szemveszteséget arató­­brigádot szerveztek. Az arató­­brigád azoknak a dolgozóknak segít majd, ahol nincs megfelelő munkaerő. A nyilvános tanácsülésen elha­tározták a dolgozók, hogy aratás után egy hétre végeznek a má­­sodnövények elvetésével, két­ hét múlva­ pedig a tarlószán­ással. Elhatározták azt is, hogy a feles­leget a géptől egyenesen a mag­tárba szállítják. Versenyben van­nak Kányavár községgel s a ver­senyt meg is akarják nyerni. Ezért az aratási munkákat Hor­­vát­h István u­tán most már Mol­nár Jenő tanácstag, Ambrus András dolgozó paraszt is meg­kezdték. Egy-két nap és Döme­­sóidén mindenki g&ztQi wak Zalavég nem hagyja magát A zalavégi tanácselnök levele Zalavég község dolgozó pa­rasztsága befejezte a kapásnövé­nyek megmunkálását, a szénabe­­takarítást és szőlőpermetezést. Végeztünk az őszi árpa aratásá­val is. A bíborcsépléshez sorra jönnek a­­ megrakott szekerek és stelnek a zsákok az ötmázsás át­lagtermésés gyönyörű bíbormag­­gal. A rozs aratását ünnepélyes keretek között megkezdtük és suhog a kasza az érett, sárga rozstáblákon. Harcolunk minden szem gabonáébékénk megvé­déséért, így felel községünk dol­gozó parasztsága, a Grőszöknek, akik a mi nyugalmunkra törnek. Nem hagyjuk az elsőséget a munkaversenyben, a mezőgazda­­sági munkák végzésében. Lehagy­juk a szentpéteruriakat! Kiírjuk a megye versenytáblájára ebben az évben is az elsőséget! Előre a hetedik szabad aratás teljes sikeréért! Előre a­ béke­­d­’ey­­ is győzelm­éér­t / TOROK JÓZSEF - vk-clafik

Next